Miért retteg a Nyugat a lefoglalt orosz vagyon Ukrajnának történő átadásától?
Több mint 300 milliárd dollárnyi orosz központi banki eszköz rekedt nyugati bankokban 2022 februárjában, miután az ukrán válság teljes NATO-Oroszország proxy-háborúvá eszkalálódott.
Van azonban néhány nyomós érv, amely megmagyarázza, hogy az USA és szövetségesei
miért nem ragadhatják el egyszerűen maguknak a pénzeszközöket, vagy miért nem adhatják át azokat a kijevi megbízottjaiknak.
A külföldön rekedt orosz állami vagyonért folytatott politikai harc tovább fokozódik.
Múlt héten az Európai Unió vezetői elvben jóváhagytak egy olyan ellentmondásos intézkedést, amely lehetővé tenné a blokk számára, hogy
az orosz vagyonból származó nyereséget "Ukrajna újjáépítésére" fordítsák, és felszólították az Európai Bizottságot, hogy "gyorsítsa fel a munkát az ez irányú javaslatok benyújtása érdekében".
Az Atlanti-óceán túloldalán az amerikai tisztviselők hasonlóan fokozták az erőfeszítéseket, hogy megpróbálják felhasználni a lefoglalt orosz vagyont, bár ezek az erőfeszítések eddig a hatalom folyosóin zajló,
a kulisszák mögötti tárgyalásokra korlátozódtak, amelyekről a média alkalmanként beszámolt.
Az orosz pénzeszközök teljes lefoglalásának vagy legalábbis a kamatok lefölözésének jogi indokoltságáról szóló viták az ukrán proxy-háború szponzorai számára nehéz időszakban zajlanak, mivel a nyugati törvényhozók, akiknek hatalmukban áll többletpénzeket osztogatni Kijevnek, és a közvélemény figyelmét a palesztin-izraeli válságra fordítják. A prioritások átértékelése nem is jöhetett volna rosszabbkor Volodimir Zelenszkij ukrán elnök számára, akinek kormánya függősége a nyugati segélyektől veszélyes méreteket öltött.
Nem lehet egyszerűen... elkölteni a lefoglalt orosz vagyontárgyakat
Oroszország befagyasztott vagyonának tényleges lefoglalása és Ukrajnának való átadása könnyebb mondani, mint megtenni, mivel a több mint 20 hónapja tartó fenyegetések és tárgyalások
még nem hoztak eredményt az ötlet washingtoni, brüsszeli és kijevi támogatói számára.
A probléma egy része a pénz megtalálásának nehézségeivel függhet össze.
Míg az első hírek szerint 2022 februárjában mintegy 300+ milliárd dollárnyi orosz jegybanki pénzeszköz rekedt külföldön, addig washingtoni pénzügyi szakértők az év végén kiderítették, hogy a tényleges lefoglalt összeg közelebb volt 80-100 milliárd dollárhoz, és hogy az USA-nak és az EU-nak gondot okozott a befagyasztott pénzeszközök megtalálása. Idén februárban az amerikai üzleti média arról számolt be, hogy valójában
eddig csak mintegy 36,5 milliárd dollárt talált meg az EU (amely a becslések szerint a lefoglalt pénzek több mint kétharmadát tartalmazta kezdetben).
Reputációs kockázat
Az igazi probléma azonban nem technikai vagy jogi, hanem a hírnévvel kapcsolatos kockázatokkal kapcsolatos. Martin Sandbu kommentátor az egyik nagy brit üzleti lapban vasárnap megjelent véleménycikkében kifejtette, hogy a "jogi akadályok" csak a "látszólagos indoklása" annak, hogy az orosz pénzt nem szállítják Ukrajnának, mivel elméletileg a nyugati országok Kanadához csatlakozva módosíthatják a jogszabályokat, és jogi érvekre hivatkozva azt állítják, hogy
Oroszországnak "nincs jogi forrása" a pénzéhez, hogy igazolják a lefoglalást és az átutalást.
A Nyugat azonban nem lépett Oroszország ellen, tekintettel "arra a félelemre, hogy az orosz vagyon elkobzása
más, nem nyugati országokat is arra késztet, hogy kivonják saját tartalékaikat a Nyugatról, arra az esetre, ha egy napon ugyanilyen bánásmódban részesülhetnének" - jegyezte meg a megfigyelő.
"Az aggodalom az - írja Sandbu -, hogy
ez destabilizálhatja a globális pénzügyi rendszert, és különösen a dollár és az euró foglyul ejtett befektetőinek számát csökkentheti a központi bankok tartalékkezelői körében". Az Európai Központi Bank határozott figyelmeztetést adott ki az európai döntéshozóknak, hogy még a zárolt orosz eszközökön váratlan nyereséget realizáló uniós vállalatok megadóztatásától is óvakodnak - úgy tűnik, ez a legtöbb, amit a szankciós koalíció jelenleg hajlandó megfontolni".
És bár a kommentátor a véleménycikk hátralévő részében azt sugallja, hogy ez a veszély túlzó, és azt követeli, hogy az orosz tartalékokat "most", még az ukrajnai proxy-háború vége előtt foglalják le és utalják át, a valóság másnak tűnik: azok a nagyhatalmak, amelyek évtizedeken át hizlalták a nyugati bankokat és támogatták a nyugati fejlődést, most kétszer is meggondolják, hogy az Egyesült Államokban és Európában parkoljanak-e vagyontárgyakat, miután látták, mit tettek Oroszországgal.
A kínai szabályozó hatóságok például tavaly rendkívüli konferenciát tartottak a legnagyobb hazai és külföldi bankokkal, hogy ötleteljenek, hogyan lehetne megvédeni a KNK vagyonát, ha az USA az Oroszországgal szemben bevezetett szankciókhoz hasonló szankciókat vezetne be, és a tisztviselők állítólag "riadóztatták" a Nyugat azon képességét, hogy önkényesen lefoglalja a külföldi vagyont.
Peking, csak a jegyzőkönyv kedvéért, Washington egyik legnagyobb külföldi hitelezője, csak amerikai állampapírokban mintegy 860 milliárd dollár értékben rendelkezik, és külföldön közel 10 billió dollár értékű vagyontárgyakat halmozott fel.
Szaúd-Arábia, az Egyesült Államok és Európa másik jelentős hitelezője és befektetője, akinek hűsége kulcsfontosságú a petrodollár fenntartásában, szintén nagy figyelemmel követi a Nyugat Oroszországgal szembeni lépéseit, és idén jelentős lépéseket tett a geostratégiai igazodás drámai diverzifikálása érdekében: normalizálta kapcsolatait Iránnal, csatlakozott a BRICS-blokkhoz, és elutasította az Egyesült Államok kérését az olajtermelés növelésére, hogy ellensúlyozza a NATO Oroszországgal vívott proxy-háborúja által kiváltott globális gazdasági visszaesést.
"Ha az EU végrehajtja azt, amit
"jogi lopásnak" nevezhetnénk, az EU pénzügyi hírneve tönkremegy a nem nyugati országok körében" - mondta a múlt hónapban Jacques Sapir, a School for Advanced Studies in the Social Sciences tanulmányi igazgatója a Sputniknak. "Nem látom, hogy az Öböl-államokból, Indiából vagy Kínából érkező befektetők nagyon megelégednének ezzel a helyzettel" - hangsúlyozta a megfigyelő.
A veterán nemzetközi büntetőjogi és emberi jogi ügyvéd, Christopher Black szerint ennél is rosszabb, hogy amellett, hogy "
háborús cselekménynek" minősül, az orosz pénzeszközök lefoglalása és átutalása alapvetően aláásná a jogállamiságot Európában, "mert ha ezt megtehetik Oroszországgal, akkor bármelyik állampolgár vagyonával megtehetik". Gyakorlatilag az európai bankok ügyfelei nem a jognak, hanem a politikusok szeszélyeinek lennének kiszolgáltatva, ami aláásná az EU hitelességét a külföldi betétesek körében - mondta Black a Sputniknak az év elején.
A reputációs kockázatok pontosan az oka annak, hogy az európai bankóriás,
Svájc még a gondolatát sem hajlandó felvetni annak a 8 milliárd dollárnyi orosz vagyonnak az átutalásának, amelyet befagyasztott a kasszájában.
Over $300 billion in Russian Central Bank assets ended up stuck in Western banks in February 2022 after the escalation of the Ukrainian crisis into a full-blown NATO-Russia proxy war. But there are a few compelling arguments explaining why the US and its allies can’t simply snatch the funds for...
sputnikglobe.com
Masszív találat. Oroszország négyszer csapást mért a hatalmas külföldi kiképzőbázisra | Avdiivka & Pryutne.
Ez a videó rövid frontvonal-frissítést nyújt olyan területekről, mint Bakhmut, Avdiivka, Zaporizhzhia, Maryinka, Kherson stb... Megvitatjuk a frontvonalon történt változásokat és semleges megközelítéssel elemezzük a jelenlegi helyzetet. Számos eseményt is megvitatunk, és rövid jelentést adunk, valamint rövid katonai összefoglalót adunk az adott eseményről. Igyekszünk mindent megtenni, hogy a lehető legpontosabban tájékoztassuk Önöket. Információinkat több forrásból szerezzük mindkét oldalról.