A NATO nem ért egyet Oroszországgal kapcsolatban – a média
2022. április 7
| RT
Küzdj a cenzúra ellen, oszd meg ezt a bejegyzést!
A NYT jelentése szerint a szövetség tagjai a moszkvai politikáról vitatkoznak az ukrajnai konfliktus közepette
Miközben a NATO külügyminiszterei ezen a héten Brüsszelben tanácskoznak, hogy eldöntsék, miként segítsék tovább Ukrajnát az Oroszországgal fennálló konfliktusában, a szövetség tagjai vitatkoznak azon, hogy milyen stratégiát alkalmazzanak Moszkvával szemben – írja szerdán a New York Times nyugati tisztségviselőkre hivatkozva.
A NATO-tagok, például Lengyelország és a balti államok a Moszkvával való kapcsolatok teljes megszakítását szorgalmazták, sürgetve, hogy „térdre kényszerítsék Oroszországot” – áll a cikkben. Eközben olyan nemzetek, mint Németország, Franciaország és Törökország, állítólag azzal érveltek, hogy Oroszországot nem lehet békére kényszeríteni. Így folytatni kívánják a párbeszédet Vlagyimir Putyin orosz elnökkel – írja a NYT.
A közlemény szerint az egyik dologban minden NATO-állam egyetért, az az, hogy az ukrán konfliktus bizonytalan szakaszba lépett, és nem valószínű, hogy a közeljövőben megoldódik. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azzal érvelt, hogy az orosz csapatok átcsoportosulnak, hogy új tömeges támadást indítsanak.
„Az elkövetkező hetekben további orosz nyomásra számítunk Kelet- és Dél-Ukrajnában, hogy megpróbálják bevenni az egész Donbászt, és szárazföldi hidat hozzon létre a megszállt Krím felé. Ez a háború döntő szakasza” – jósolta.
Olvass tovább
Macron védelmezi az Oroszországgal folytatott párbeszédet
Oroszország 2014 óta tekinti területének részének a Krímet, amikor a volt ukrán régió a kijevi fegyveres puccsra válaszul a kiválás mellett döntött. Ukrajna azt állítja, hogy a régiót Oroszország annektálta, és azt állítja, hogy saját szuverenitása alá tartozik.
Március végén az orosz és az ukrán delegáció újabb tárgyalási fordulót tartott Törökországban. A tárgyalásokat követően az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy visszavonja erőit a kijevi és a csernigovi frontról. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője úgy kommentálta a döntést, hogy ez Putyin elnök személyes parancsa, és „a jó szándék gesztusa a további tárgyalások kedvező feltételeinek megteremtésére”.
A nézeteltérések a NATO-tagországok között a közelmúltban eszkalálódtak, amikor Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök rácáfolt Emmanuel Macron francia elnökre, amiért tárgyalni próbált Moszkvával.
„Nem a bűnözőkkel kell tárgyalni, hanem harcolni kell ellenük. Senki sem tárgyalt Hitlerrel” – mondta.
OLVASSA TOVÁBB: Lengyelország új Oroszország-ellenes javaslatokat mutat be
Morawiecki megjegyzései és felhívása, hogy szigorúbb szankciókat vezessenek be Moszkvával szemben, miközben fokozzák az ukrajnai fegyverellátást, arra utal, hogy Kijev háborús bűnökkel vádolja az orosz hadsereget Bucha városában. Moszkva tagadja a vádakat, és nyomozást kér, Peszkov pedig azt mondta, hogy az Ukrajna által bizonyítékként bemutatott videók és fotók nem más, mint „hangszerelt hamisítás”.
Olvass tovább
Az EU elmagyarázza, miért folytatja Ukrajna felfegyverzését
Macron elnök is válaszolt lengyel kollégájának, aki Elysee diplomáciáját védte. Morawiecki kijelentését „botrányosnak” minősítette. „Teljes felelősséget vállalok azért, hogy Franciaország nevében beszéltem Oroszország elnökével a háború elkerülése és az európai béke új architektúrájának felépítése érdekében” – mondta a francia vezető.
Moszkva február végén támadta meg szomszédját, miután Ukrajna nem hajtotta végre a 2014-ben aláírt minszki egyezmények feltételeit, és Oroszország végül elismerte a donbászi donyecki és luganszki köztársaságokat. A német és francia közvetített protokollokat az ukrán államon belüli e régiók státuszának szabályozására tervezték. Oroszország most azt követelte, hogy Ukrajna hivatalosan semleges országgá nyilvánítsa magát, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO katonai blokkhoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen provokálatlan volt, és tagadja azokat az állításokat, amelyek a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezték volna.
A NATO-tagok mind a konfliktus kirobbanása előtt, mind pedig azt követően folyamatosan erősítették Ukrajna katonai erejét fokozott fegyverszállítással. A szervezet azonban többször is visszautasította Kijev azon kérését, hogy vezessenek be repülési tilalmat Ukrajna felett, attól tartva, hogy az elkerülhetetlenül háborúhoz vezet Oroszországgal.