Részlet az interjúból..
Ukrán katonai szakértő az Indexnek: Oroszország kifáradt, augusztusban indul az ukrán ellentámadás...
BENDARZSEVSZKIJ ANTON
2022.07.19. 08:08
Miközben Oroszország június végére elfoglalta a luhanszki megye maradékát, az elmúlt egy hétben mintha inkább ukrán sikerekről érkeztek volna hírek: Kijev legalább húsz orosz fegyverraktárat semmisített meg mélyen az orosz vonalak mögött, komoly ellátási zavarokat okozva az ellenfélnek. Ukrajna legismertebb katonai szakértője, Oleg Zsdanov segített nekünk értelmezni a kelet-ukrán fronton zajló eseményeket. Zsdanov nyugalmazott ukrán ezredes, a tüzérségben szolgált, 2007-ben szerelt le. A Krím-félsziget 2014-es orosz megszállása óta aktívan elemzi az Ukrajnában zajló katonai eseményeket, és a Youtube-on hatszáz ezres követői bázissal rendelkezik. Az Index exkluzív interjúja következik.
Arra gondoltam, hogy a beszélgetésünkben több, az orosz médiában útjára indított narratívát beszéljünk át, és Ön szakmai elmondja a véleményét ezekről. Kezdjünk az elsővel: Luhanszki megye elfoglalása az orosz hadsereg első jelentős katonai sikere. Ezzel áttörték az ukrán védelmi vonalakat, amit innentől újabb ukrán kudarcok fognak követni. Erről mit gondol?
Politikai értelemben a Luhanszki megye elvesztése Ukrajna részleges kudarcának számít, hiszen az oroszok az ország egy újabb megyéjét szállták meg. Ugyanakkor azt is hozzá kell tenni, hogy az orosz nyilatkozatok ellenére még mindig nem a megye egésze került orosz kézbe, vannak területek, amelyeket még az ukrán hadsereg ellenőrzi.
KATONAI SZEMPONTBÓL AZONBAN KUDARCRÓL SEMMIKÉPPEN NEM LEHET BESZÉLNI. IGEN, TERÜLETEKET VESZTETTÜNK, DE MEGŐRIZTÜK AZ UKRÁN HADERŐT JELENTŐSEBB VESZTESÉG NÉLKÜL, ÉS NEM HAGYTUK, HOGY BEKERÍTSÉK, MEGSEMMISÍTSÉK VAGY ELFOGJÁK A CSAPATAINKAT.
Számunkra ez inkább presztízs veszteség, mert az orosz erők így átmenetileg megszerezték a kontrollt a Luhanszki megye felett.
Vlagyimir Putyin és Szergej Sojgu orosz védelmi miniszter 2022. június 22-én Moszkvában
Fotó: Mikhail Metzel / AFP
Az orosz háborús taktika
Mennyire bizonyult hatásosnak az elmúlt hónapokban az orosz taktika: nehéztüzérség folyamatos bevetése, és ezzel az ukrán erők lassú felőrlése, az ukrán védelem fokozatos felszámolása. Ez működik? Mit tud tenni ellene az ukrán hadsereg?
Van hatása, de ne értékeljük túl ezeket az eredményeket: 2 hónap alatt az orosz haderő 40 km-t haladt előre. Nagyon lassú ez az előrehaladás, rendkívül nagy veszteségek mellett. A hadseregük kimerült, tartalékok nincsenek, és emiatt a támadó potenciál nagyon lecsökkent. Ez a II. világháború stratégiája, amikor a nagy tüzérségi támadóhullámot a gépesített lövész egységek előrenyomulása követi.
Pontosan ugyanezt a taktikát követte Oroszország a második csecsen háború idején is. Azonban épp most változik meg a harcok jellege, és ez a stratégia egyre kevésbé lesz hatékony a jövőben. Hogy miért? Mert most már lehetőségünk van megsemmisíteni az ellenfél ellátási vonalait mélyen a frontvonalak mögött. Ez azt eredményezi, hogy az orosz hadseregben lövedék-éhség lép fel, vagyis nem lesz elég muníciójuk, hogy véghez vigyék a feladataikat olyan tempóban, ahogyan ezt eddig próbálták megtenni.
Az elmúlt hónapokban a szakértők körében elterjedt az a nézet, hogy ukrán oldalon a széleskörű mobilizáció miatt nem volt gond az emberi erővel, de problémát okozott a nehézfegyverzet és a lőszerek hiánya, miközben az orosz hadseregben pont ellenkezőleg – nem volt gond a fegyverekkel, de érződni kezdett az emberhiány. Ez az alapfelállás változott, vagy még mindig jellemzi a helyzetet?
Oroszország számára egyre inkább gond lesz az üzemanyag ellátás és a löveg utánpótlás. Ezek nélkül sem az ágyúk, sem a tankok nem működnek. A hírszerzés szerint egyre nehezebben tudják ezeket pótolni - az európai részen amit lehetett, gyakorlatilag már felhasználták. Most az Ural környékéről kell hozni, ami több ezer kilométer vasúti szállítást jelent. Szeverodonyeck és Liszicsanszk ostrománál például már nem orosz lövedékeket hoztak, hanem a belarusz készleteket ürítették ki, hogy gyorsabban jussanak hozzá. Minszk több mint száz vagonnyi lövedéket adott át, ami jelentősen csökkentette a készleteiket.
Fotó: Oleg Zsdanov
Az egyik néhány nappal ezelőtti interjújában azt mondta, hogy az orosz hadsereg „kifáradt”. Ezt miből látja?
Az Orosz Föderációnak egyszerűen nem maradt operatív tartaléka, amelyet be lehetne küldeni a harcokba, és megerősíteni vele a támadást. A háború tudománya azt mondja, hogy ha támadsz, akkor minden egyes elfoglalt területtel erősítened kell a saját haderőd létszámát – vagyis tartalék egységeket kell beküldeni a harcokba. Ilyen tartalékokkal Oroszország jelenleg nem rendelkezik. A legtöbb, amit most tehetnek, hogy a veszteségeiket részlegesen pótolják. Ez látszik abból is, hogy
MÁR EGY HETE NEM TUDJÁK FOLYTATNI AZ INVÁZIÓT A DONYECKI TERÜLETEKEN, SZLAVJANSZK, BAHMUT ÉS KRAMATORSZK IRÁNYÁBAN.
Putyin erre azt mondta, hogy „időt ad a katonáknak a pihenésre”.
Ő maga korábban azt is mondta, hogy nem szabad megrohamozni az Azovsztal területét, erre másnap elindult a gyár bombázása. Azt mondta, hogy az egységeknek pihenni kell, de közben az orosz haderő felderítő jellegű harcokat végez: vagyis megpróbálja kipuhatolni az ukrán védelem gyenge pontjait. Ez történik már egy hete Szlavjanszknál és Bahmutnál – keresik a gyenge pontjainkat. De teljes értékű invázió elindítására nem képesek – nincsenek meg hozzá az emberi erőforrásaik.
És hogyan fogja az orosz vezetés megoldani ezt a problémát?
Az orosz vezetés most operatív szünetet vesz majd, de ezt aktív harci cselekménynek fogja álcázni. Az orosz haderő megpróbál majd támadást imitálni, ahogyan most is teszik. Elképzelhető, hogy megpróbálkoznak addig egy másik területtel – például Harkiv környékével, vagy Zaporozsjével. De az elfogott telefonbeszélgetésekből tudjuk, hogy a Zaporozsjében lévő csapatok nem akarnak harcolni, mert hátrányban vannak hozzánk képest.
Eközben Moszkva megpróbálja feltölteni a tartalékokat és újabb önkénteseket toborozni. Most éppen gyorsított program szerint próbálják kiképezni az önkénteseket, hogy legalább minimálisan legyenek képben a lőfegyverek használatával. Ez a katonai kontingens már erősen eltér az eddigiektől: 40-50+ életkorban jelentkeznek leginkább, a fiatalok már nem. Akik akartak a fiatalok közül, már ott vannak a fronton. Most toboroznak például az orosz börtönökben. Meglátjuk, hogy milyen hamar tudják feltölteni a tartalékokat, hogy legalább a sereg ütőképességét tudják helyreállítani.
Egy kigyulladt teherautó Luhanszk megyében 2022. május 28-án
Fotó: Alex Chan Tsz Yuk / SOPA Images / Getty Images Hungary
Van egy másik jellemző narratíva, amely terjed az orosz médiában: miszerint kialakulóban van egy töréspont az ukrán kormány és a katonai vezetés között. A politikai vezetés erőltette Szeverodonyeck megtartását, a katonai ellenezte. Lehet ilyenről beszélni, és volt-e eredménye annak, hogy közel három hónapon keresztül tudta megtartani az ukrán hadsereg a Luhanszki megye maradékát?
Moszkva nagyon szeretné, hogy ilyen töréspont legyen az ukrán vezetésben, de semmiféle vitáról nincs szó. A katonai vezetés irányítja a védekezést, az ukrán elnök pedig az ország vezetését. Félreértésék vagy viták az elnök és a hadsereg parancsnoka között nincsenek. Szeverodonyeck megtartásának több fontos oka volt: például az, hogy komoly előnyben vagyunk az ellenféllel szemben a városi harcokban. Itt nem is lehetett más vélemény, hogy a várost meg kell-e tartani, vagy sem: mind katonailag, mind politikailag szükség volt rá.
Ukrán katonai szakértő nyilatkozott az Indexnek.
index.hu
t.me
