Már a Forbes is ajvékol. Jobbnál-jobb döntéseket hoznak a "haladár" nyugati vezetők. 
Forbes: az orosz olajárplafon bevezetése halálos csapás lesz a Nyugatnak.
2022. SZEPTEMBER 30. - 15:14
A nyugati országok által az orosz olajra vonatkozó árplafon előírása “végső halálos csapássá” válhat, és Joe Biden amerikai elnök – “a legnagyobb baklövése lesz az energiaszektorban” – írta a Forbes szakértői cikkében Dan Eberhart, a Canary olajszolgáltató cég vezetője.
Mint a szerző megjegyzi, az orosz olajexportra vonatkozó árkorlátozásnak, amelyről a G7 vezetői szeptember elején állapodtak meg, két valószínű következménye van, és “mindkettő nem sok jót ígér a politika megálmodóinak”, mivel jelentős hibákat tartalmaz.
Eberhart szerint a G7-országok úgy vélik, hogy “ravasz módszert” dolgoztak ki annak biztosítására, hogy az orosz olaj továbbra is áramoljon a piacokra, miközben az árakat alacsonyan tartják. “Ez a terv elméletben jó, de a gyakorlatban sok kockázatot rejt magában. Ez azért van így, mert a politikusok képtelenek megérteni az energiapiacok működését” – hangsúlyozza a szerző.
Az árplafon az orosz kőolaj olyan nagy vásárlóit érintené, mint Kína, India és – kisebb mértékben – Törökország, miközben ezek az országok nem csatlakoztak az árplafon bevezetésének tervéhez. Miután Oroszország bejelentette, hogy nem ad el olajat a tervhez csatlakozó országoknak, “nem lenne bölcs dolog” számítani a támogatásukra – írta Eberhart.
Emellett Oroszország változatlanul tagja marad az OPEC+ csoportnak, és a kartell kulcsfontosságú tagjainak már “elege van” abból, hogy a Nyugat folyamatosan beavatkozik az energiapiacokba.
Az OPEC+ azonban már leadott egy “figyelmeztető lövést” Washington felé, amikor októberben bejelentette a termelés kisebb mértékű csökkentését, és nem zárta ki a további csökkentéseket.
Tehát, mik a legvalószínűbb eredményei az árplafon bevezetésének?
“Tekintettel arra, hogy ennek nincs gyakorlati értelme, és nem lehet betartatni, a felső határérték csak egy további kockázatot jelentene egy olyan környezetben, ahol a piac nem engedheti meg magának – mivel a világon nagyon kevés további termelési kapacitás áll rendelkezésre” – figyelmeztet Eberhart.
SZERINTE A NYUGAT SZÁMÁRA A “LEGROSSZABB” FORGATÓKÖNYV AZ ÁRPLAFON BEVEZETÉSE ELLENI “TELJES KÖRŰ OROSZ VISSZAVÁGÁS”, AMELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A NYERSOLAJ VILÁGPIACI ÁRA HORDÓNKÉNT 150 DOLLÁRRA EMELKEDHET.
“Egy ilyen piaci reakció veszélyét nem lehet túlbecsülni – különösen, mivel a Biden kormányzat, valamint az európai és brit tisztviselők teljes hozzá nem értésről tettek tanúbizonyságot a jelenlegi energiaválsággal kapcsolatban. Az árplafon bevezetése pedig a végső csapást jelentheti számukra” – zárja a szerző.
A G7-országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán) pénzügyminiszterei szeptember 2-án megerősítették azon szándékukat, hogy a szankciók kiterjesztésének részeként árplafonokat vezetnek be az orosz olajra. A tervek szerint az árplafon bevezetésére a kőolaj esetében december 5-én, az olajtermékek esetében pedig 2023. február 5-én kerül sor. Az orosz képviselők válaszul arra figyelmeztettek, hogy azok az országok, amelyek alkalmaznák a felső határokat, az Oroszországból származó olajexport nélkül maradnak.
Forbes: az orosz olajárplafon bevezetése halálos csapás lesz a Nyugatnak.
2022. SZEPTEMBER 30. - 15:14
A nyugati országok által az orosz olajra vonatkozó árplafon előírása “végső halálos csapássá” válhat, és Joe Biden amerikai elnök – “a legnagyobb baklövése lesz az energiaszektorban” – írta a Forbes szakértői cikkében Dan Eberhart, a Canary olajszolgáltató cég vezetője.
Mint a szerző megjegyzi, az orosz olajexportra vonatkozó árkorlátozásnak, amelyről a G7 vezetői szeptember elején állapodtak meg, két valószínű következménye van, és “mindkettő nem sok jót ígér a politika megálmodóinak”, mivel jelentős hibákat tartalmaz.
Eberhart szerint a G7-országok úgy vélik, hogy “ravasz módszert” dolgoztak ki annak biztosítására, hogy az orosz olaj továbbra is áramoljon a piacokra, miközben az árakat alacsonyan tartják. “Ez a terv elméletben jó, de a gyakorlatban sok kockázatot rejt magában. Ez azért van így, mert a politikusok képtelenek megérteni az energiapiacok működését” – hangsúlyozza a szerző.
Az árplafon az orosz kőolaj olyan nagy vásárlóit érintené, mint Kína, India és – kisebb mértékben – Törökország, miközben ezek az országok nem csatlakoztak az árplafon bevezetésének tervéhez. Miután Oroszország bejelentette, hogy nem ad el olajat a tervhez csatlakozó országoknak, “nem lenne bölcs dolog” számítani a támogatásukra – írta Eberhart.
Emellett Oroszország változatlanul tagja marad az OPEC+ csoportnak, és a kartell kulcsfontosságú tagjainak már “elege van” abból, hogy a Nyugat folyamatosan beavatkozik az energiapiacokba.
Az OPEC+ azonban már leadott egy “figyelmeztető lövést” Washington felé, amikor októberben bejelentette a termelés kisebb mértékű csökkentését, és nem zárta ki a további csökkentéseket.
Tehát, mik a legvalószínűbb eredményei az árplafon bevezetésének?
“Tekintettel arra, hogy ennek nincs gyakorlati értelme, és nem lehet betartatni, a felső határérték csak egy további kockázatot jelentene egy olyan környezetben, ahol a piac nem engedheti meg magának – mivel a világon nagyon kevés további termelési kapacitás áll rendelkezésre” – figyelmeztet Eberhart.
SZERINTE A NYUGAT SZÁMÁRA A “LEGROSSZABB” FORGATÓKÖNYV AZ ÁRPLAFON BEVEZETÉSE ELLENI “TELJES KÖRŰ OROSZ VISSZAVÁGÁS”, AMELYNEK KÖVETKEZTÉBEN A NYERSOLAJ VILÁGPIACI ÁRA HORDÓNKÉNT 150 DOLLÁRRA EMELKEDHET.
“Egy ilyen piaci reakció veszélyét nem lehet túlbecsülni – különösen, mivel a Biden kormányzat, valamint az európai és brit tisztviselők teljes hozzá nem értésről tettek tanúbizonyságot a jelenlegi energiaválsággal kapcsolatban. Az árplafon bevezetése pedig a végső csapást jelentheti számukra” – zárja a szerző.
A G7-országok (Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Kanada, az Egyesült Államok, Franciaország és Japán) pénzügyminiszterei szeptember 2-án megerősítették azon szándékukat, hogy a szankciók kiterjesztésének részeként árplafonokat vezetnek be az orosz olajra. A tervek szerint az árplafon bevezetésére a kőolaj esetében december 5-én, az olajtermékek esetében pedig 2023. február 5-én kerül sor. Az orosz képviselők válaszul arra figyelmeztettek, hogy azok az országok, amelyek alkalmaznák a felső határokat, az Oroszországból származó olajexport nélkül maradnak.
