Harkov – reménykedő hangulatban (2/1)
Artyom Pavlov, Ukraina.ru, 2022. szeptember 30. (saját fordítás)
https://ukraina.ru/20220930/1039240416.html
Tehát szeptember 30-án 15:00 órakor egy fontos eseményt jelentettek be a Kremlben. Kevesen kételkedtek abban, hogy a Donyecki, Luganszki, Herszoni és Zaporozsjei területek felszabadított részei hamarosan Oroszország részévé válnak.
Anton Gurjanov, a harkovi Orosz Tavasz egyik vezetője ezt mondta erről:
„A Donyecki és Luganszki Köztársaságban most népszavazás zajlik ezeknek a területeknek az Oroszországi Föderációba való belépéséről. A DNR és az LNR lakói számára ez egy különleges nap, amelyre nagyon régóta várnak. Sok politikus és közéleti személyiség mondta, hogy ez egy "könnyes szemű ünnep". Szeretnék csatlakozni ezekhez a szavakhoz, mivel a Donyecki és Luhanszki Népköztársaság minden egyes katonája, minden lakója, ahogy csak tudta, siettette ezt az eseményt*. Mindenki teljes lelkével érezte, hogy ő orosz ember, hogy ez a föld az orosz civilizációhoz tartozik. Végül ez is meg fog történni, Oroszország részévé válunk majd. Meggyőződésem, hogy a szövetséges erők közelmúltbeli visszavonulása ellenére előbb-utóbb népszavazásra kerül sor a Harkovi terület Oroszországhoz való csatlakozásáról. Ez elkerülhetetlen, mert Harkov orosz város, oroszok élnek ott. Az oroszoknak pedig az orosz civilizációban kell élniük, Oroszországban. A mi ügyünk igaz ügy, az ellenséget le fogjuk győzni, a győzelem a miénk lesz**. Harkov orosz lesz!”
Ezek a szavak teljes mértékben tükrözik a város orosz lakosságának hangulatát. A szövetséges erők szeptemberi visszavonulása okozta sokk, a zűrzavar és a csüggedés időszaka után a harkoviakba visszatért a legfontosabb: a remény, hogy a történelmi igazságosság érvényesül az orosz Harkovval kapcsolatban.
A nácik megemlékeznek a népszavazásról
A harkovi nácik a szokott módon „emlékeztek meg” a népszavazásról – hadba keltek az emlékművek ellen. Ezúttal egy olyan vandalizmust követtek el a városban, amely után nem csak minden orosznak, de minden embernek „szívébe szúr a fájdalom”, kivéve a teljesen fasisztákat.
A gazemberek letörtek egy ötágú csillagot arról az obeliszkről, amely a Trinkler utca 13. szám alatt áll. Ez a Vörös Hadsereg sebesült katonáinak és parancsnokainak emlékműve, akik 1943 márciusában haltak meg Harkov városában a hitlerista csapatok támadása során. Ez azután történt, hogy a várost először felszabadították a szovjet csapatok, de aztán ismét a nácik uralma alá került - akárcsak most Izjum és Balakleja.
Az emlékművet a Harkovi Területi Kórház közelében állították fel, nem messze attól a helytől, ahol a mai ukrán nácik ideológiai példaképei fegyvertelen és tehetetlen szovjet embereket lőttek le, akiket a visszavonulás során nem tudtak evakuálni a kórházból. És most a nácik leszármazottai "elégtételt vettek" a győzelem szimbólumán.
Előző nap, szeptember 26-án Alekszandr Szergejevics Puskin emlékművét rongálták meg a Költészet parkjában. A helyi ruszofóbok régóta fenik a fogukat a város legrégebbi emlékművére, amely egy időben a nacionalista Nyikolaj Mihnovszkij*** híveinek volt a célpontja. Az "orosz költészet napsugara" iránti gyűlölet a harkovi területi tanács váratlan döntésének hátterében csak fokozódott.
A tanács szeptember 21-i ülésén ugyanis a képviselők szavazattöbbséggel elutasították az Európai Szolidaritás frakció javaslatát az A. Sz. Puskinról elnevezett Harkovi Akadémiai Orosz Drámai Színház átnevezésére - nem voltak hajlandóak törölni a költő nevét és az "orosz" szót a névből.
Ugyanakkor a „porosenkóisták” tevékenysége, amelyet politikai mecénásuk harkovi látogatása kapcsán tanúsítottak, támogatásra talált a megrögzött vandálok körében. A költő emlékművét éppen Porosenko érkezése előtt öntötték le vörös festékkel, amivel a közterületeseket terhelték meg. Nem szabad azonban alábecsülni a helyi nácik makacsságát: más harkovi emlékművek megsemmisítése is hasonló „akciókkal” kezdődött.
És mi haszna Nyemicsovnak?
Az idő, amikor időtlenné válik, végtelenül megnyúlik. Ezt bizonyította a harkovi Telegram-csatorna, a „Harkov NAS” („A mi Harkovunk”), amikor kijelentette, hogy az orosz légierő szeptember 26-án „hosszú szünet után” rakétatámadást indított Harkov ellen.
A valóságban az üzenet közzétételekor két egymást követő napon nem történt légitámadás Harkovban. És igen, Harkov lakosai számára, különböző okokból bár, de ez a rövid idő nagyon hosszúnak tűnt. A harkovi fórumokon még arról is beszámoltak, hogy a "zsinagógaigazgató"**** visszatért a városba. A „cuccokkal”. És most már biztosan tudja, "mi van Putyin asztalán"...
Szinyegubov területi gauleiter szeptember 27-én arról számolt be, hogy három „csendes” nap volt.
„Harkovot három napja nem ágyúzták, de az orosz csapatok továbbra is ágyúzzák a harkovi régiót” – idézte Szinyegubovot az ukrosajtó.
Úgy tűnik, a katonai-polgári adminisztráció vezetője úgy döntött, hogy csendben átadja a feledésnek a szeptember 26-án este történt légitámadást. Annak ellenére, hogy a légicsapás jelentősnek számított.
Zelenszkij szeptember 15-én bejelentette, hogy megállapodtak a Nyugattal a NASAMS légvédelmi rendszer szállításáról. Szeptember 25-én pedig a fő harkovi „kraken”, Nyemicsov nagy boldogan bejelentette a rendszer Harkovba szállítását. Kijevben elővigyázatosan hallgattak erről.
És pontosan így is történt. Az oroszok rájöttek, lecsaptak egy „katonai létesítményre”, ami után azzal lehet számolni, hogy a NASAMS légvédelmi rendszert soha nem szállították Harkovba. Legalábbis erről biztosítanak most mindenkit a kijevi és a harkovi hatóságok. Csak találgatni lehet, hogy a sikeres „berepülésben” mekkora szerepet játszott a Nyemicsev által előzékenyen közölt bejelentés a szállításról.
*Utalás a ”Gyeny Pobjedi” („Győzelem Napja”) c. 1975-ös hazafias dal szövegére („Этот день мы приближали как могли”)
**Molotov 1941. június 22-i rádióbeszédének utolsó mondata.
***Nyikolaj (Mikola) Mihnovszkij (1873-1924) – ukrán nacionalista vezető, a petljurista hadsereg egyik szervezője.
****A városban népszerű összeesküvéselmélet, mely összefüggést lát a légitámadásokban beállt szünet és az állítólagos zsinagógaigazgató visszatérése között.
