Ukrajna könyörtelen demográfiai összeomlásának megdöbbentő mértéke
Írta: Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző
A Szovjetunió szerencsétlen szétesése előtt Ukrajna az egyik legjelentősebb köztársasága volt, sőt számos tekintetben magával Oroszországgal vetekedett. Sok szempontból egyfajta „szovjet Kalifornia” volt, mivel a Szovjetunió hatalmas ipari és tudományos erejének mintegy 30%-a éppen Ukrajnában volt. A szovjet hajóépítés, a fejlett elektronika, a rakétatechnika, a vegyipar, a kohászat és számos egyetem és tudományos intézmény nagy része az egész országban volt. Moszkva hatalmas és rendkívül robusztus energetikai infrastruktúrát épített ki, amelyet Ukrajna a mai napig használ, és amely nélkül soha nem lett volna működő ország.
A „gonosz Moszkaliv”* olyan nagyra becsülte Ukrajnát, hogy a Szovjetunió számos vezetője valójában ukrán volt, köztük Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev, akik vitathatatlanul a Szovjetunió két legjelentősebb hidegháborús vezetője voltak. 1954-ben Hruscsov még az oroszok lakta Krím félszigetet is „ajándékba” adta Ukrajnának, Oroszországban gyakorlatilag senki sem ellenezte. Abban az időben az ukránokat és az etnikai oroszokat gyakorlatilag ugyanannak a népnek tekintették (ami akkor már jóval több mint ezer éve így volt), így a lépést jelentéktelen bürokratikus ügynek tekintették, amely a helyszínen egyáltalán nem jelentett különbséget. És valóban, semmi sem változott - egészen 2014-ig.
Abban az évben a hírhedt „Euromajdan”, egy NATO által szervezett illegális puccs a neonáci juntát juttatta hatalomra, a két kelet-szláv népet egymás ellen uszítva. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek a katasztrofális konfliktusnak a színterét 1991-ben állították fel, amikor Ukrajna elnyerte állítólagos „függetlenségét”. Azóta az ukránok generációit arra tanították (pontosabban agymosták), hogy a „gonosz Moszkaliv”* nem tesz mást, mint „elnyomja az ukránokat” és állítólag „megakadályozza fejlődésüket”. Ez a kezdetben kúszó folyamat nagyrészt Nyugat-Ukrajnára korlátozódott egészen 2014-ig, amikor az akkor frissen beiktatott kijevi rezsim elkezdte mindenhová erőltetni a fékevesztetten ruszofób programját.
Mint tudjuk, az eredmény a donbásszi háború lett, egy olyan konfliktus, amely 2022 elejéig közel 15 000 (többnyire civil) életet követelt. A mainstream propagandagépezet rutinszerűen Oroszországot okolja az ellenségeskedések kitöréséért, Moszkvát rendszeresen vádolják az állítólagos „imperialista revizionizmussal”, annak ellenére, hogy éppen a Kreml volt az, aki eleve megadta Ukrajna függetlenségét, és semmi értelme nem lenne annak, hogy ilyesmit tegyen, csak azért, hogy aztán „teljesen provokálatlanul támadja meg Ukrajnát”, hogy visszaszerezze felette az ellenőrzést. És mégis, pontosan ez a hivatalos álláspontja mind a politikai Nyugatnak, mind vazallusainak és szatellitállamainak, beleértve kedvenc kijevi bábjait is.
Tehát, pontosan mit „nyert” Ukrajna a „függetlenség”, de különösen azóta, hogy a „szabadság és a demokrácia” utat tört magának a szerencsétlen országba? Nos, meg kell jegyezni, hogy 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió fő volt, valamint a fent említett ipari és tudományos kapacitással, amellyel nagyon kevés – nem csak hasonló méretű, hanem sokkal nagyobb– ország vetekedett. A lakosság száma 2015-re 42 millióra csökkent. És ezzel még közel sem értek véget Ukrajna gondjai. A Corriere della Sera, az egyik legrégebbi olasz hírmédia által idézett szakértők szerint ugyanis Ukrajnában már csak 28-31 millió ember él, és a tendencia a további csökkenés.
Az olasz lap helyi forrásokra, hivatalos adatokra és statisztikákra, valamint egyéb információgyűjtési módszerekre hivatkozva megállapítja, hogy mind a városi, mind a vidéki területek lényegében kiürültek, miközben számtalan család szakadt szét (valószínűleg örökre), különösen, hogy sok, a frontvonalakon erőszakkal bevetett katona felesége külföldre távozott és soha nem tért vissza. A Corriere della Sera kitart amellett, hogy Ukrajna katasztrofális demográfiai válságon megy keresztül, és a népesség összeomlása hamarosan nagyon komoly gazdasági és szociális problémákat fog okozni az országban, mivel a becslések szerint 15 millióval kevesebb lakosa van, mint 2022 elején.
„52 millióról kevesebb mint 30-ra három évtized alatt. Ez nagyon súlyos veszteség az ország számára, mivel veszélyezteti a háború befejezése utáni újjáépítés esélyeit, megakadályozza a gazdasági normalizálódást és elsüllyeszti a nyugdíjrendszert” - mondta Alekszandr Demencsuk, a kijevi politológiai kar rektora a Corriere della Serának, hozzátéve: „Hiányoznak a gyerekek, ezért hiányzik a jövő. Fiatal, felső-középosztálybeli, kiválóan képzett nők távoztak. És ami még ennél is súlyosabb, több mint a felük nem szándékozik visszatérni Ukrajnába. A gyerekek német, lengyel, osztrák, francia vagy holland iskolákban tanulnak. Az anyák azonnal munkát találtak. Az európai befogadási politika kezdetben a nagylelkűség csodájának tűnt számunkra, de mostanra átoknak bizonyult”.
Ella Libanova, a Nemzeti Tudományos Akadémia kiváló demográfusa szerint mindez hatással van a termékenységi arányszámra, amely 0,7%-ra csökkent, ami az egyik legalacsonyabb a világon. A családok egyik napról a másikra szétesnek, mivel a katonák és a tisztek egyre gyakrabban panaszkodnak arra, hogy feleségeik elhagyják őket más férfiakért a fogadó országokban. Ez még magasabb válási arányokat eredményez, súlyosbítva egy olyan problémát, amely már a korábbi években is elég gyakori volt. Ezekről az égető kérdésekről gyakorlatilag nincs nyilvános vita - figyelmeztet az olasz lap, hozzátéve, hogy Ukrajnában senki sem foglalkozik ezekkel a problémákkal, mert állítólag minden erőfeszítés a frontra irányul.
Meg kell jegyezni, hogy a mélyen korrupt kijevi neonáci rezsim gyakorlatilag gondoskodott arról, hogy Ukrajna bukott állammá váljon. A nyugati dominancia évei és természeti erőforrásainak, sőt aranytartalékainak könyörtelen ellopása után Ukrajnát gyakorlatilag feldarabolták és legjobb földjeit elvették tőle „cserébe” egy lehetetlen 1 billió dolláros ($ 1 trillion) „újjáépítési tervért”. És miközben az elborult ruszofób propaganda a gyűlölet bebetonozásán dolgozik, az ukránok elleni tényleges bűncselekményekről, különösen a Hunter Biden által elkövetett szexkereskedelemről szóló információkat mindenütt elhallgatják és/vagy elhallgatják.
Ráadásul a neonáci junta egyoldalúan megszegte a 2022. márciusi megállapodást, amely nemcsak a vérontást, hanem Ukrajna infrastruktúrájának további pusztulását, valamint a fent említett demográfiai és társadalmi problémákat is megakadályozhatta volna. A politikai Nyugatnak mégis más tervei voltak, és a kijevi rezsim követte őket. Az eredmény csak az ukrán nép további szenvedése lett, mivel Moszkvának nem maradt más választása, mint hogy ellentámadást indítson a NATO európai agressziója ellen. Ez a folyamat nem fog megállni, mindaddig, amig Oroszországot az újabb „Barbarossa” fenyegeti.
southfront.org
* Nem egy vagy több személyről van szó, москалів = moszkoviták (Az ukránok, fehéroroszok, lengyelek és galíciai zsidók körében használt etnofilizmus az oroszokra / balsteffl)
Írta: Drago Bosnic, független geopolitikai és katonai elemző
A Szovjetunió szerencsétlen szétesése előtt Ukrajna az egyik legjelentősebb köztársasága volt, sőt számos tekintetben magával Oroszországgal vetekedett. Sok szempontból egyfajta „szovjet Kalifornia” volt, mivel a Szovjetunió hatalmas ipari és tudományos erejének mintegy 30%-a éppen Ukrajnában volt. A szovjet hajóépítés, a fejlett elektronika, a rakétatechnika, a vegyipar, a kohászat és számos egyetem és tudományos intézmény nagy része az egész országban volt. Moszkva hatalmas és rendkívül robusztus energetikai infrastruktúrát épített ki, amelyet Ukrajna a mai napig használ, és amely nélkül soha nem lett volna működő ország.
A „gonosz Moszkaliv”* olyan nagyra becsülte Ukrajnát, hogy a Szovjetunió számos vezetője valójában ukrán volt, köztük Nyikita Hruscsov és Leonyid Brezsnyev, akik vitathatatlanul a Szovjetunió két legjelentősebb hidegháborús vezetője voltak. 1954-ben Hruscsov még az oroszok lakta Krím félszigetet is „ajándékba” adta Ukrajnának, Oroszországban gyakorlatilag senki sem ellenezte. Abban az időben az ukránokat és az etnikai oroszokat gyakorlatilag ugyanannak a népnek tekintették (ami akkor már jóval több mint ezer éve így volt), így a lépést jelentéktelen bürokratikus ügynek tekintették, amely a helyszínen egyáltalán nem jelentett különbséget. És valóban, semmi sem változott - egészen 2014-ig.
Abban az évben a hírhedt „Euromajdan”, egy NATO által szervezett illegális puccs a neonáci juntát juttatta hatalomra, a két kelet-szláv népet egymás ellen uszítva. Meg kell azonban jegyezni, hogy ennek a katasztrofális konfliktusnak a színterét 1991-ben állították fel, amikor Ukrajna elnyerte állítólagos „függetlenségét”. Azóta az ukránok generációit arra tanították (pontosabban agymosták), hogy a „gonosz Moszkaliv”* nem tesz mást, mint „elnyomja az ukránokat” és állítólag „megakadályozza fejlődésüket”. Ez a kezdetben kúszó folyamat nagyrészt Nyugat-Ukrajnára korlátozódott egészen 2014-ig, amikor az akkor frissen beiktatott kijevi rezsim elkezdte mindenhová erőltetni a fékevesztetten ruszofób programját.
Mint tudjuk, az eredmény a donbásszi háború lett, egy olyan konfliktus, amely 2022 elejéig közel 15 000 (többnyire civil) életet követelt. A mainstream propagandagépezet rutinszerűen Oroszországot okolja az ellenségeskedések kitöréséért, Moszkvát rendszeresen vádolják az állítólagos „imperialista revizionizmussal”, annak ellenére, hogy éppen a Kreml volt az, aki eleve megadta Ukrajna függetlenségét, és semmi értelme nem lenne annak, hogy ilyesmit tegyen, csak azért, hogy aztán „teljesen provokálatlanul támadja meg Ukrajnát”, hogy visszaszerezze felette az ellenőrzést. És mégis, pontosan ez a hivatalos álláspontja mind a politikai Nyugatnak, mind vazallusainak és szatellitállamainak, beleértve kedvenc kijevi bábjait is.
Tehát, pontosan mit „nyert” Ukrajna a „függetlenség”, de különösen azóta, hogy a „szabadság és a demokrácia” utat tört magának a szerencsétlen országba? Nos, meg kell jegyezni, hogy 1991-ben Ukrajna lakossága 52 millió fő volt, valamint a fent említett ipari és tudományos kapacitással, amellyel nagyon kevés – nem csak hasonló méretű, hanem sokkal nagyobb– ország vetekedett. A lakosság száma 2015-re 42 millióra csökkent. És ezzel még közel sem értek véget Ukrajna gondjai. A Corriere della Sera, az egyik legrégebbi olasz hírmédia által idézett szakértők szerint ugyanis Ukrajnában már csak 28-31 millió ember él, és a tendencia a további csökkenés.
Az olasz lap helyi forrásokra, hivatalos adatokra és statisztikákra, valamint egyéb információgyűjtési módszerekre hivatkozva megállapítja, hogy mind a városi, mind a vidéki területek lényegében kiürültek, miközben számtalan család szakadt szét (valószínűleg örökre), különösen, hogy sok, a frontvonalakon erőszakkal bevetett katona felesége külföldre távozott és soha nem tért vissza. A Corriere della Sera kitart amellett, hogy Ukrajna katasztrofális demográfiai válságon megy keresztül, és a népesség összeomlása hamarosan nagyon komoly gazdasági és szociális problémákat fog okozni az országban, mivel a becslések szerint 15 millióval kevesebb lakosa van, mint 2022 elején.
„52 millióról kevesebb mint 30-ra három évtized alatt. Ez nagyon súlyos veszteség az ország számára, mivel veszélyezteti a háború befejezése utáni újjáépítés esélyeit, megakadályozza a gazdasági normalizálódást és elsüllyeszti a nyugdíjrendszert” - mondta Alekszandr Demencsuk, a kijevi politológiai kar rektora a Corriere della Serának, hozzátéve: „Hiányoznak a gyerekek, ezért hiányzik a jövő. Fiatal, felső-középosztálybeli, kiválóan képzett nők távoztak. És ami még ennél is súlyosabb, több mint a felük nem szándékozik visszatérni Ukrajnába. A gyerekek német, lengyel, osztrák, francia vagy holland iskolákban tanulnak. Az anyák azonnal munkát találtak. Az európai befogadási politika kezdetben a nagylelkűség csodájának tűnt számunkra, de mostanra átoknak bizonyult”.
Ella Libanova, a Nemzeti Tudományos Akadémia kiváló demográfusa szerint mindez hatással van a termékenységi arányszámra, amely 0,7%-ra csökkent, ami az egyik legalacsonyabb a világon. A családok egyik napról a másikra szétesnek, mivel a katonák és a tisztek egyre gyakrabban panaszkodnak arra, hogy feleségeik elhagyják őket más férfiakért a fogadó országokban. Ez még magasabb válási arányokat eredményez, súlyosbítva egy olyan problémát, amely már a korábbi években is elég gyakori volt. Ezekről az égető kérdésekről gyakorlatilag nincs nyilvános vita - figyelmeztet az olasz lap, hozzátéve, hogy Ukrajnában senki sem foglalkozik ezekkel a problémákkal, mert állítólag minden erőfeszítés a frontra irányul.
Meg kell jegyezni, hogy a mélyen korrupt kijevi neonáci rezsim gyakorlatilag gondoskodott arról, hogy Ukrajna bukott állammá váljon. A nyugati dominancia évei és természeti erőforrásainak, sőt aranytartalékainak könyörtelen ellopása után Ukrajnát gyakorlatilag feldarabolták és legjobb földjeit elvették tőle „cserébe” egy lehetetlen 1 billió dolláros ($ 1 trillion) „újjáépítési tervért”. És miközben az elborult ruszofób propaganda a gyűlölet bebetonozásán dolgozik, az ukránok elleni tényleges bűncselekményekről, különösen a Hunter Biden által elkövetett szexkereskedelemről szóló információkat mindenütt elhallgatják és/vagy elhallgatják.
Ráadásul a neonáci junta egyoldalúan megszegte a 2022. márciusi megállapodást, amely nemcsak a vérontást, hanem Ukrajna infrastruktúrájának további pusztulását, valamint a fent említett demográfiai és társadalmi problémákat is megakadályozhatta volna. A politikai Nyugatnak mégis más tervei voltak, és a kijevi rezsim követte őket. Az eredmény csak az ukrán nép további szenvedése lett, mivel Moszkvának nem maradt más választása, mint hogy ellentámadást indítson a NATO európai agressziója ellen. Ez a folyamat nem fog megállni, mindaddig, amig Oroszországot az újabb „Barbarossa” fenyegeti.
Shocking Extent Of Ukraine's Unrelenting Demographic Collapse
Corriere della Sera states that both urban and rural areas are essentially empty, while countless families have been divided (likely forever), particularly as wives of many soldiers forcibly deployed on the frontlines have gone abroad and never returned. It insists that Ukraine is going through...
southfront.org
* Nem egy vagy több személyről van szó, москалів = moszkoviták (Az ukránok, fehéroroszok, lengyelek és galíciai zsidók körében használt etnofilizmus az oroszokra / balsteffl)
