Miért van kudarcra ítélve az ukrán ellentámadás?
Usman Haider / Augusztus 22, 2023 / AP
A várva várt ukrán ellentámadásnak azt
jósolták, hogy gyorsan áttöri az orosz ejtőernyős védelmet, azonban patthelyzet lett belőle.
A hadműveletet stratégiailag
elhibázott optimizmussal tervezték és hajtották végre, mivel az ukrán védelmi stratégák alábecsülték az ellenfél erejét. Az ukrán kormányzat vágyálmainak megfelelően indították el, feltételezve, hogy az orosz katonák az ellentámadás első hullámaiban elhagyják állásaikat és elmenekülnek lövészárkaikból.
Ennek azonban az ellenkezője történt, és az oroszok tartják állásaikat, időnként ellentámadásokat indítanak, és nem engedik, hogy az ukrán szárazföldi erők áttörjék a védelmüket. Már két hónap telt el az offenzíva megindítása óta, és az ukrán hadsereg még mindig nem ért el jelentős eredményeket. A jelenlegi helyzetben a várva várt ellentámadás kudarcra van ítélve.
Ez arra késztet, hogy megvizsgáljuk, miért nem sikerült eddig az ellentámadás, és miért fog továbbra is kedvezőtlen eredményeket hozni Ukrajna és szövetségesei számára.
Az ellentámadás kudarcának három fő oka van. Először is, az a döntés, hogy az ukrán katonákat a
kombinált fegyveres taktikák harctéren való alkalmazására képezték ki, visszafelé sült el. Másodszor, Ukrajnának hiányzott a kulcsfontosságú összetevő, a
légi fölény a csatatér felett. Harmadszor, a hadművelet
túl későn kezdődött.
Ukrajna nagy reményeket fűzött a 36 000 külföldön kiképzett, kilenc dandárba szervezett katonához, hogy megfordítja a helyzetet, és a kombinált fegyveres taktika alkalmazásával kicselezi az oroszokat. A külföldön kiképzett ukrán csapatok azonban képtelenek voltak a kombinált fegyveres műveleteket a kívánt eredménnyel végrehajtani. Ennek egyik oka a megfelelő kiképzés hiánya volt, mivel az egységeket sietve, néhány hónap alatt képezték ki, és nem volt idő arra, hogy a kiképzést hivatalos, nagyszabású hadgyakorlatokon értékeljék, mielőtt a harctérre küldték volna őket. Egyetlen haderő sem képes néhány hónap alatt teljesen átalakítani a hadviselés hagyományos módját. Emellett az ukrán katonáknak nehéz volt hátrahagyni az évtizedes szovjet kiképzést és gyorsan átvenni a nyugati hadviselési stílust. Egy ilyen törekvés megváltoztatásához több éves kiképzésre van szükség, nem pedig csak hónapokra. Az amerikai kombinált fegyveres harcászati megközelítésnek például körülbelül 100 évnyi kiképzésre volt szüksége a taktika finomításához.
A katona kiképzése sem volt megfelelő, és ezt a nyugati biztonsági tisztviselők kezdettől fogva tudták. A helyszínen harcoló ukrán harcosok is elismerték ezt a problémát. Például a 41. gépesített dandár katonáinak csaknem kilencven százaléka 2023-ban csatlakozott a kiképzési programhoz. A többségüket 2023 januárja óta mozgósították, sokan azonban csak márciusban léptek be a soraikba. Ráadásul az USA és szövetségesei az elmúlt évtizedekben
nem szembesültek olyan ellenféllel, mint Oroszország, hanem továbbra is a terrorizmus és a felkelések elleni harcban maradtak. Így az Egyesült Államok és szövetségesei - szakmaiságuktól és modern kiképzési programjaiktól függetlenül - nem voltak alkalmasak arra, hogy ukrán katonákat képezzenek ki arra, hogyan kell harcolni a nagy kontinentális hadsereggel.
Emellett a védők kiűzése a sáncokból a harctér feletti légi fölényt igényelte, valamint a közeledő oszlopok elleni hatékony légi támogatást. A támadó csapatok számára manőverezhetőséget biztosít az ellenség megtámadásához, és biztonságban marad az ellenség légierő-összetevőitől. Ukrajna rohamcsapatai mindkettővel nem rendelkeztek, ami korlátozta előrenyomulásukat. Nem kaptak légi fölényt vagy közeli légi támogatást, inkább folyamatosan támadták őket az égből, mert az ukrán légierőnek nem volt elég tűzerője ahhoz, hogy szembeszálljon az érkező repülőgépekkel és harci helikopterekkel. Hasonlóképpen, az orosz K-52-es harci helikopterek jelentősen megrongálták Ukrajna páncélozott járműveit és akadályozták az előrenyomulásukat. Ez azt mutatja, hogy Ukrajna már a hadművelet kezdetétől fogva hátrányban volt.
Ráadásul az ukrán katonai tervezők
elfelejtették figyelembe venni, hogy Oroszország sokat tanult a tavalyi sikeres herszoni és harkivi ellentámadásokból, amelyek során Ukrajna jelentős számú elvesztett területet foglalt vissza. A kudarcok miatt az oroszok olyan stratégiát választottak, amelynek keretében akkor is meg tudják tartani az elfoglalt ukrán területeket, ha Ukrajna újabb offenzívát indít. Ez vezetett a tavaly novemberben kezdődő lövészárok-háború stratégiájának orosz adaptációjához. Az oroszoknak hónapok álltak rendelkezésükre, hogy a teljes 1000 km-es front mentén védekező állások kiépítésére támaszkodjanak. Védelmi akadályokat hoztak létre, beleértve a lövészárkokat és különböző akadályokat. Ezek a védelmi akadályok közé tartoztak aknamezők, sárkányfogak, szögesdrótok, árkok és lövészárkok rétegei, hogy lelassítsák az esetleges ukrán támadást. Egy idén év elején kiadott brit hírszerzési jelentés ezt "a világon évtizedek óta bárhol látott
legkiterjedtebb katonai védelmi munkálatok rendszerének" nevezte.
Ez a stratégia arra kényszerítette az ukrán ellentámadást, hogy az ellentámadás két hónapos határideje után is
holtponton maradjon.
Ez elegendő időt adott az oroszoknak arra, hogy megerősítsék a védelmüket, és Ukrajnának nem volt meg a szükséges tűzerő ahhoz, hogy kiszorítsa az oroszokat a védelmi pozícióikból. Ukrajna segítséget kapott a szövetségesektől, főleg frontszolgálatos harckocsikat (Leopárdok és Abramsok) és gyalogsági harcjárműveket az offenzívához, de a számok a kisebbik oldalon voltak. Egy 1000 km-es frontvonalon offenzíva megindításához és fenntartásához többre van szükség, mint néhány tucat harckocsi. Emellett az ukránok nem rendelkeznek megfelelő mennyiségű aknamentesítési felszereléssel, amely az egész terület azonnali aknamentesítéséhez szükséges. Nemcsak a felszerelés, hanem a személyzeti hiány is probléma, mivel a legutóbbi jelentések szerint egy szakaszon mindössze 13 ember működik, miközben papíron az állomány létszáma 30 fő.
A vereséget
csak egy csoda fordíthatja át sikerre, mert Ukrajna az ellentámadás során hatalmas mennyiségű nyugati frontfelszerelést veszített. A kiterjedt elaknásítás olyan probléma, amely nem fog egyhamar megszűnni, és megoldása jelentős időt és erőfeszítést igényel. Talán egy-két századot kap Ukrajna az elkövetkező hónapokban, de ezek nem fogják megváltoztatni az egyensúlyt Ukrajna javára.
Az ukrán légierő pilótáit történelmileg szovjet gépekre képezték ki, és a nyugati gépek hirtelen adaptálása nem lenne egyszerű, és néhány tucat gép nem fog sokat változtatni a helyzeten. Mivel hamarosan jön a tél, az ukrán ellentámadás kudarcra van ítélve.
Néhány tévedésecskétől eltekintve, teljesen reális elemzés.
Látványos akciókkal ünnepelne Kijev
Bajban van az ukrán hadsereg, amely legfeljebb Szurovikin leváltásának örülhet. Nem hozott sikert a várva várt ellentámadás, emiatt (is) romlik a morál, a helyzet frusztrálja a társadalmat és a nyugati politikusokat is. A változó közhangulat a további támogatásokra, a háború folytatására is kihathat. Kijev minderről látványos, az információs térben nagyot szóló, a háború menetét azonban meg nem változtató diverzáns akciókkal terelné el a figyelmet. A Függetlenség napjára is meglepetésekkel készül.
Újabb Krím elleni támadásokat ígért a következő napokra az ukrán felderítés főnöke, Kirilo Budanov. S Kijev stílusát ismerve egyáltalán nem lepődhetnénk meg azon, ha a Függetlenség napját a médiában nagyot szóló, orosz területeket érintő diverzáns akciókkal „ünnepelné meg” Ukrajna. Ezt erősítik meg azok az értesülések is, melyek szerint augusztus 24-hez közeledve aktivizálódott a Krím feletti, orosz katonai objektumokra fókuszáló felderítés. Elképzelhetők tehát a repülőterek, katonai létesítmények, vagy a Fekete-tengeri Flotta elleni támadások. Ugyanígy célpont lehet ismét a Krími-híd, és Moszkvát és környékét is nagyobb eséllyel érhetik ezen a napon újabb drón támadások.
Bajban van az ukrán hadsereg. Nem hozott sikert a várva várt ellentámadás, emiatt (is) romlik a morál, a helyzet frusztrálja a társadalmat és a nyugati politikusokat is. A változó közhangulat a további támogatásokra, a háború folytatására is kihathat. Kijev minderről látványos, az információs...
moszkvater.com
Miután a hatékony nyugati kiképzésben részesült kaprok roppant dinamikus vergődése nem vezet máshova, csak a teljes összeomláshoz, a nyugatiak számára médiahíreket jelentő pótcselekvéseiket (Krím és Moszkva elleni drónozások), melyek nem változtatnak már semmit a látszatoffenzíván.
t.me
.
). Szóval, csak ötlet, de lehet, hogy nem is olyan rossz 
.
