Az USA még mindig jobb feltételeket nyújt, mint Putyin. Ezért inkább tartozna mindenki az USA érdekszférájába, mint Putyin birodalmához.
Én nem értem ezt az elképzelést ...
Egyrészt)
Az USA, vagy a Nyugat Mit kínálna ?
Szerencsére nem homogén egész, azon a táboron belül is vannak klikkesedések.
Vannak olyan politikusok, amelyek a világ élő lelkiismeretének tartják magukat, állandóan nemzetközi fórumokat bújnak és tanácsokat próbálnak adni más országoknak, hogy hogyan legyenek "civilizáltabbak" meg politikailag korrektebbek, ha kérik, ha nem, jól megmondó, lenéző, és nyomatékosító stílusban. Az ilyen viselkedésjegyek az abszolutisztikus öntudatot jelentik, ami szellemében osztják az egyedüli és kizárólagos igazságukat, és próbálnak érvényt is szerezni nekik csúnya módszerekkel. Muszáj, hogy csak nekik lehet/legyen igazuk, csak ők láthatják jól a dolgokat. Ez mondható a Brit Nemzetközösségre, és az EU egy részére.
Az USA-ban szerencsére nincsen ilyenfokú centralizáció, de attól még ők sem követendő példa, ők a másik szélsőség, az éjjeliőr állam felé tendálnak, opportunista, kettős mércéjű, öncélú politizálással és háborúzással, hadikapitalizmussal, és biztos ezt szeretnék az ukránok ?
Másrészt)
Ezt a gőgös hozzáállást meg tessék elfelejteni, hogy a "Nyugaton" ! Senki nem él a 21.században. A népek, társadalmak, és az országok a történelmi fejlődésük különböző szakaszában vannak még mindig. Például a britek még mindig egy letűnt 19.századi birodalmi kor szabályai szerint gondolkodnak, hogy ők fújják a passzátszelet, erőből politizálnak, a képmutatás, az álszenteskedés, az erkölcscsőszködés mindmáig fénykorát éli náluk, szélsőségesen, ideológiát követelnek meg. Mindezt úgy, hogy nem vették tudomásul, hogy ők számos helyen, sokszor szenvedtek vereséget, és egy lassan hanyatló országgá váltak, semmi nem maradt a Brit Birodalomból.
Az USA túllépett a klasszikus kolonializmuson, ők a Monroe-elvvel ragadtak meg mindmáig, saját biztonságára hivatkozva politizál arrogáns hangnemben, és háborúzik a világ szinte bármely pontján, ezzel effektíve félgyarmati státuszba kényszerítve a helyieket, mennyire örülhetnek neki.
És maguk az ukránok. Az ukránok is a régmúltban vannak. Most akarnak nemzetté válni. Nem a 21. században élnek. Ugyanazok az érzelmek, indulatok vezérlik őket, mint azokat az etnikumokat, például a románokat, akik a 19. században harcolták ki nemzetállammá válásukat. Csak nekik most van itt a 19. század! És ugyanazokat a hibákat követik el, mint anno a románok. És ahova a románok eljutottak, az sem valami pozitív.
És végül)
Az utolsó többé - kevésbé törvényes elnök Janukovics volt, aki megbukott. És mi lett Janukovics után !?
Kineveztek az ukránok a te dramatizáló stílusoddal egy genderfluid csillámpónit, aki valamelyik Nyugati alapítvány ösztöndíján tanult szociológiát New York-ban, majd mindenfajta Nyugati egyezményt és szerződést aláírt, amivel kisöpörték a hatalmukat átmentett ukrán oligarchákat a politikából, majd Ukrajna kitárta a kapuit a Nyugat előtt, lett ott jogállam, emberi jogok, szabadság, önmegvalósítás, antirasszizmus, melegjogok, sokszínűség, korrupcióellenes-hatóság, és társai, és végeredményben együtt vonulnak a következő Prájdon Kijivben!? Vagy Berlinben ?
Milliók arra várnak, hogy bárcsak Guy Verhofstadt, Fondellájen, és Justin Trudeau hozza el nekik az igét ?
A valóságban ilyen nem lett. Mármint lett felvonulás, de az katonaruhás, símaszkos, Kalasnyikovos, kék-sárga, piros-fekete zászlós, és fáklyás.
A baj az, hogy Ukrajnát biztos nem nevezném liberális társadalomnak és demokráciának, talán itt lehet a probléma.