Végjáték: Hogyan néz majd ki Ukrajna a vereség után? 2. rész
Endgame: How will Ukraine look after its defeat?
Tarik Cyril Amar
Ukrajna katonai és NATO-ambícióinak sorsa
Tegyük fel a következőket: először is, bár a formális hadiállapot folytatódik, a fontosabb kérdés az, hogy mi kell ahhoz, hogy a tényleges harcok véget érjenek.
Kijev területeket veszítene, és általában véve további engedményeket kellene tennie Oroszországnak.
A legkönnyebben megjósolható az, hogy
Ukrajna visszatérne a semlegességhez, és különösen az, hogy lemondana-e NATO-ambícióiról (és természetesen a szövetségbe való jelenlegi de facto integrációjáról).
A második – amelyre Oroszország minden bizonnyal törekszik –
Kijev katonai potenciáljának korlátozása.
A harmadik – amelyet Moszkva nem fog elengedni – az
ukrán szélsőjobb befolyásának teljes semlegesítése (ami valószínűleg lehetetlen) vagy erőteljes csökkentése.
Így a háború utáni Ukrajna kisebb, semleges, katonailag gyenge lesz, és hivatalos politikájának és intézményeinek (különösen a fegyveres intézményeknek, például a rendőrségnek és a hadseregnek) el kell bocsátania a szélsőjobboldali személyzetet és a szélsőjobboldali befolyást meg kell szüntetnie –
legalábbis a felszínen. Nem lesznek többé „fekete napok” nyílt, szélsőséges felvonulásokkal, kivéve talán a magánpartikat. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a harcok még mindig megszűnhetnek átmenetileg – egy darabig.
Ami a NATO-t (vagyis az USA-t) illeti, itt az alapvető kérdés az, hogy Oroszország egyáltalán törekszik-e Ukrajna eredeti területeinek visszaállítására az erő pozíciójából, vagy ehelyett egy korlátozottabb célt, vagyis a biztonsági igényeinek érvényesítését „csak” az Ukrajnában és Ukrajna körül kialakuló rendezéssel akarja elérni.
Nem biztos, hogy Oroszország képes elérni azt, hogy a NATO kifejezetten lemondjon Ukrajnáról, vagyis tágabb értelemben véve a téves terjeszkedési stratégiájáról. Sőt, Moszkva akár megpróbálhatja azt is, hogy ismét ragaszkodik Európa biztonsági architektúrájának, az USA-hoz és a NATO-hoz fűződő viszonyának alapvető felülvizsgálatához, ahogyan azt a háború előtti, 2021 év végi javaslataiban tette.
Az biztos, hogy amint Moszkva tények elé állítja Ukrajnát, és Kijevnek vissza kell térnie a semlegességhez (szóban és tettben), a NATO helyzete sokat veszít jelentőségéből. Vannak nem hivatalos jelek arra, hogy a
blokk esetleg fontolóra veszi Ukrajna csupán egy részének felvételét (sem Kijev, sem nyugati támogatói nem fogják orosznak elismerni a Krímet vagy más, Moszkva által ellenőrzött területeket, és valószínűleg „megszállt” területként fognak hivatkozni rájuk). Ha egy ilyen B-terv komolyan felmerül – annak ellenére, hogy ez a NATO hagyományaival szakítana, ami a részéről ostobaság lenne –, Ukrajna elutasítja azt. És megismétlem, a megvalósításának bármilyen jele valószínűleg gyorsan újraindítaná a katonai összecsapásokat. Igaz, hogy néhány hozzáértő megfigyelő azt is elképzeli, hogy Moszkva talán hajlandó lenne együtt élni azzal, hogy egy csökkentett méretű Ukrajna a NATO része legyen.
De ebben valószínűleg tévednek.
Bármelyik megközelítést is választja Oroszország, a lényeg az, hogy most nála van a kezdeményezés. Ez történik, kedves NATO, ha elveszítesz egy háborút: A napirendet nem a Nyugat fogja meghatározni.
Kijev uniós tagságra vonatkozó vágyának kérdése
Mi lesz az EU-val? Hiszen a jelenlegi háború és az azt megelőző válság egyik fő oka a 2014-es kijevi rendszerváltás volt, amelyet az a konfliktus váltott ki, hogy Ukrajna különleges társulást kötött az EU-val. Jelenleg az EU nem mutat hajlandóságot arra, hogy ezen az irányvonalon változtasson. Sőt, úgy tűnik, hogy el akarja indítani a teljes jogú tagsághoz vezető hivatalos folyamatot. Néhány tagállam azonban nem enged ennek. Nyílt ellenállás érkezik Magyarországról, amelynek miniszterelnöke, Orbán Viktor azzal fenyegetőzik, hogy meggátolja ezt a folyamatot, valamint a Kijevnek szánt további pénzügyi támogatásokat. Ahol Orbán a nyakát nyújtogatja, ott
talán nem ő az egyetlen, akinek aggályai vannak egy nagy, szegény, nagyon korrupt, lepusztult és forradalomra hajlamos, új tagállam integrálásával kapcsolatban, amelynek pokolian nehéz biztonsági problémái vannak.
Mindenesetre tegyük fel, hogy az EU elitje egyelőre a maga útját járja – például azzal, hogy több befagyasztott forrást szabadít fel Magyarország számára –, és Ukrajna hivatalos tagsági tárgyalásokba kezd. Amint arra már régóta rámutattak, a csatlakozási tárgyalások megkezdése nem azonos a tagság megszerzésével. Legalább évek, esetleg évtizedek választják el az egyik pontot a másiktól, és a folyamat is megrekedhet ebben a dagonyában.
Ráadásul, mint azt a szlovák Robert Fico és a holland Geert Wilders közelmúltbeli választási sikerei ismét megmutatták, a
talaj az EU-n belül is mozgásban van. Ha ehhez hozzávesszük az AfD németországi térnyerését, akkor az EU saját képességét – hogy tartani tudja magát ehhez az elképzeléshez – is erősen megkérdőjelezik.
A háború utáni Ukrajna valószínűleg nem lesz teljes jogú tagja az Európai Uniónak. Vagy hosszú ideig, vagy talán sosem.
Túl fogja élni Zelenszkij rezsimje?
Hogyan alakul Ukrajna helyzete odahaza? Nehéz elképzelni a jelenlegi elnök, Volodimir Zelenszkij politikai túlélését a vereség utáni Ukrajnában. A The Economist által idézett belső ukrán kormányzati felmérések már most is Zelenszkij drasztikusan csökkenő népszerűségét mutatják. Ami még rosszabb, hogy míg Zelenszkij 32%-ra esett vissza, addig Zaluzsnij főparancsnok még mindig 70%-ot ér el, és Kirill Budanov, az ukrán katonai hírszerzés különösen baljóslatú vezetője, aki büszkén vezeti a gyilkossági programokat, szilárdan 45%-on áll.
És persze az, hogy a The
Economist ilyen számokat közöl, az egyben újabb jele annak, hogy Zelenszkij a nyugati támogatottságából is jelentősen veszített. Az az
intenzív személyi kultusz, amelyet kezdetben Zelenszkij mint szinte csodálatos vezető élvezhetett Nyugaton, talán a biztonság és a pótolhatatlanság hamis érzetét keltette benne. A valóságban azonban ez most tökéletes bűnbakká teszi őt. Ahogy a klasszikus tragédiákból tudjuk, a nagy felemelkedéssel együtt jár a súlyos bukás lehetősége is.
Mi következne a Zelenszkij-rezsim után? Itt az ideje, hogy eltegyük a kristálygömböt, mert a dolgok egyszerűen túl átláthatatlanná válnak.
Egy dologban reménykedhetnek Ukrajna igazi barátai, hogy bármi is következik, talán mégis létrejön valamiféle koherens és minimálisan hatékony kormány.
Azok, akiknek nincs túl nagy fantáziájuk fantáziájuk és netán egyfajta „dél-koreai csodáról” álmodnak, amit fel lehet építeni abból, ami Ukrajnából megmarad,
talán jobb, ha inkább a legelemibb kérdésekre koncentrálnak: Egy csalódott polgárokkal és veteránokkal teli, ellenőrizetlen fegyverekkel teli országban, ahol a világon egyedülállóan a szélsőjobboldal jelentős erőkkel rendelkezik, a dolgok bizony nagyon csúnya fordulatot vehetnek.
This is where I write about everything that interests me and may interest others. Usually, but not always, that ends up being things linked to politics, geopolitics, narratives we are supposed to believe, and, generally, power and its mostly vile ways. Click to read Tarik Cyril Amar's Substack...
www.tarikcyrilamar.com
Tarik Cyril Amar történész és a nemzetközi politika szakértője. Az Oxfordi Egyetemen szerzett BA diplomát modern történelemből, az LSE-n nemzetközi történelemből MSc fokozatot, a Princeton Egyetemen pedig történelemből PhD fokozatot szerzett. Ösztöndíjas volt a Holokauszt Emlékmúzeumban és a Harvard Ukrán Kutatóintézetben, valamint igazgatója volt az ukrajnai Lviv várostörténeti központjának. Eredetileg Németországban született, de élt az Egyesült Királyságban, Ukrajnában, Lengyelországban, az Egyesült Államokban és Törökországban is.
(BIZTOS MOSZKOVITA KÉM)
**********************************************************************
Miért folytatja a háborút Ukrajna, és zsarolja a Nyugatot?
Az orosz-ukrán háború aktuális híreiről is elmélkedett Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az Ultrahang szerdai adásában.
A "Tanár úr" továbbra sem szimpatizál Zelenszkijjel, arról beszél, hogy egyre több nyugati vezető – köztük Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is – úgy látja, ha az USA nem segít tovább, akkor Ukrajna összeomlik.
Nógrádi az ukrán elnöki hivatal vezetőjének washingtoni kijelentésére, hogy országa elveszítheti a háborút, ha az amerikai kongresszus akár csak elhalasztja a szavazást a további pénzügyi és katonai támogatásokról, így reagált:
Nekem nagyon fura, hogy a ukrán vezetés naponta propagandát csinál Európa és Amerika pénzén. Állandóan zsarol: "
ha nem adsz több pénzt, én elpusztulok". Tessék mondani, akkor miért folytatják a háborút? - teszi a fel a kérdést Nógrádi György, aki szerint nyilvánvaló, hogy Ukrajnát
Nagy-Britannia és az Egyesült Államok lökte be a háborúba.
A "Tanár úr" egyes amerikai politikusokra hivatkozva továbbra is kitart korábbi álláspontja mellett, miszerint az Ukrajnába küldött nyugati pénzek jelentős részét helyben ellopják.
(BIZTOS MOSZKOVITA KÉM)
Magyar páncélosok Ukrajnának?
Hidegkuti Konstantin
Egy részben félrefordított német interjú alapján hirtelen a fél magyar sajtót bejárta annak a híre, hogy akár magyar gyártású páncélosok is érkezhetnek Ukrajnába. Ám, mint ilyenkor általában a valós helyzet egy teljesen más képet tár elénk. Mik a Magyarországon aktív és Magyar Honvédség szempontjából kiemelt beszállítóként kezelt Rheinmetall tervei Ukrajnával? Mi is az a Lynx? Hogyan és miért merült fel a típus ukrajnai rendszeresítésének gondolata? Tényleg magyar gyártású páncélosok érkeznek Ukrajnába? Egyáltalán reális opció a Lynx ukrajnai megjelenése?
Egy részben félrefordított német interjú alapján hirtelen a fél magyar sajtót bejárta annak a híre, hogy akár magyar gyártású páncélosok is érkezhetnek Ukrajnába. Ám, mint ilyenkor általában a valós helyzet egy teljesen más képet tár elénk. Mik a Magyarországon aktív és Magyar Honvédség...
moszkvater.com
(BIZTOS MOSZKOVITA KÉM)