Zelenszkij :
"Határunk közelében Oroszország
újabb csapatokat gyűjt össze, és Harkovtól 90 km-re északnyugatra készül támadó akciókra."
Будет интересно. Мы здесь думаем. Для связи с майорами @dvamajorsbot (разбан - дальше, читайте ниже!) Для возможного разбана @TA57_Razban_bot Бот для зафронтовой деятельности @dva_majors_ND2_bot
t.me
Szabó József
Danger, danger, Mr. Robinson… akarom mondani, Világ!
A fenti címmel - már talán egy éve is van annak – foglalkoztam az Orosz Föderáció nukleáris elrettentési doktrínájával. Az apropót akkor emlékeim szerint az adta, hogy az ukrán fél sikeres dróntámadást hajtott végre az oroszok Engels2 légibázisa ellen. Azért tartottam fontosnak reagálni akkor erre az eseményre, mert
a. a megtámadott légibázis a stratégiai csapásmérő triász egyik fontos támaszpontja,
b. és a doktrína alapján egy ilyen támadás olyan körülményeket teremt, amely a nukleáris elrettentés időszakából átcsap az atomfegyverek bevetésének időszakába.
Akkor – talán 2022. decembere lehetett – az oroszok kifejezetten visszafogottan reagáltak erre a támadásra és a légibázis stratégiai bombázóit más támaszpontokra helyezték át.
Mi az oka, hogy most feléledtek ezek az emlékek?
Az ukrán tg csatornák tele vannak azzal, hogy támadás érte az egyik orosz stratégiai korai előrejelző radarállomást. (Bár ők nem ekként ábrázolják, hanem úgy, hogy az ukrán ballisztikus rakéták felderítésére használják ezeket a radarállomásokat az oroszok). Ezek a komplex rendszerek – a korai előrejelző műholdakkal, a hajókra telepített és a szárazföldi telepítésű radarállomásokkal – arra szolgálnak, hogy időben figyelmeztessék az atomfegyver bevetésének döntési folyamatában résztvevőket ellenséges ballisztikus rakéták indítására és így időt biztosítsanak a válaszcsapásra. Ezeknek a komplex rendszereknek gyakorlatilag semmilyen közvetlen hatásuk sincs az ukrajnai harci cselekményekre.
Figyelemreméltó, hogy a napokban ismételten felerősödött ukrán részről az az igény, hogy oroszországi célpontok ellen is alkalmazhassák a nyugatról kapott fegyvereket. Pár napja például az ukrán Nemzetbiztonsági Tanács titkára szólt erről azzal érvelve, hogy ez segítheti Ukrajnát védelmi vonalainak a tartásában. Nos, egy stratégiai radarállomásnak nem sok köze van egy dandár védelmi körletéhez. Amihez viszont köze van: a korai előrejelző rendszerek komplexitásának megbontása a stratégiai szintű játékosok érdeke és előkészíthet egy meglepetésszerű első nukleáris csapást. A célpont kijelölése nem ukrán érdek volt, hanem amerikai – és a célravezetés sem történehetett volna meg amerikai segítség nélkül. Az USA narratívája szerint az ukránok arra alkalmazzák a fegyvereket, amire akarják, a célpontokat is ők jelölik ki. Számtalan bizonyíték van azonban arra, hogy az USA felderítő eszközeinek adatait valós időben továbbítják az ukrán vezérkarnak. Amennyiben valóban az a helyzet, hogy a célpont kijelölését az amerikaiak kérték, akkor jelentős eszkalációs lépésnek lehettünk a tanúi. Azonban eszkalációs lépés akkor is, ha Ukrajna saját elhatározásból támadta meg az objektumot, mivel ezt valószínűsíthetően abból az okból tette, hogy a NATO országokat vagy az USA-t közvetlenül is bevonja a konfliktusba.
A kérdés innentől kezdve az, hogy az orosz fél hogyan reagálja le az esetet. A helyzet és a körülmények kissé mások, mint a korábbi Engels2 légibázist ért támadás idején.
A megváltozott körülmények fontosabb elemei:
- Komplex és egymást követő NATO hadgyakorlatok a NATO keleti szárnyán, az új tagállamokban és a környező tengereken.
- Az orosz fél Fehéroroszország bevonásával harcászati nukleáris erőinek gyakorlatát tartja jelenleg is.
- Az ukrán hadszíntér helyzete önmagában nem indokolja egy ilyen támadás végrehajtását.
- (április 19-én ukrán dróntámadás érte az oroszok horizonton túli felderítő radarállomását is (ennek ugyan más a rendeltetése, mint a stratégiai korai előrejelző rendszereknek (és valószínűsíthetően az F-16-osok ukrajnai telepítését védendő mérték a csapást), ám a Konténer rendszer is képes a beérkező ballisztikus rakéták felderítésére kb. 3000 km-es hatótávolságban.)
Nem tudom, hogy mi lesz az orosz reagálás – amennyiben következetesek a saját nukleáris elrettentési doktrínájukhoz, akkor ez kiválthat ellencsapást. Ráadásul, automatizmusok is be vannak építve a válaszcsapási rendszerbe, így bármi megtörténhet.
Nos, ezek ismeretében, van-e valódi veszély nukleáris fegyver alkalmazására? Szikorszki lengyel külügyminiszter szerint nincs, mivel az amerikaiak megüzenték az oroszoknak, hogy ha atomfegyverhez nyúlnak, minden orosz célpontot leszednek Ukrajnában hagyományos fegyverekkel. Valóban? Megvan-e a képesség ehhez? Szerintem nincs. Most még… De Szikorszkit ez nem érdekli, mert szerinte csak blöff a nukleáris elrettentési doktrína. Különben is, az eszkaláció csak játék, amit a Nyugatnak jobban kell űzni, mint az oroszoknak. Hová vezet azonban mindez?
Az atomfegyver nem játék és nem játszmák tárgya. Ugyan háború dúl, azonban vannak olyan célpontok, amelyeket jobb békén hagyni. Pont azért, mert elég feszült a helyzet.
A nagy hatótávolságú radarfelderítő állomások elhelyezkedése. A vázlat alapján az ukrán fél által megtámadott ARMAVIR radarállomás feladata a délről...
www.facebook.com
