Ahogy leírtam, a farokventillator-ház menetirány szerint nézve-végén van egy közel S-alakban végződő, a döntően menet-irány és felülről érkező légáramlat szempontjából merőlegesen végződő lezáró rész, amely a menetirány és főrotor felől érkező légáramlásokat figyelembe véve tűnik --aerodinamikai szempontból-- kedvezőtlen alakú lezárásnak (amin a két felfelé néző cső-csonk "jön ki").
Ez a forma a döntően elölről/felülről érkező légáramlatok miatt közel sem tűnik áramvonalas lezárásának Fenestron-gyűrűnek, hisz a klasszikus aerodinamikai elvek szerint ennek az idomnak legkevesebb közelítenie kellene --pl. a kérdéses aerodinamikai fő-irányt tekintve, metszetében-- a klasszikus/kedvező csepp formához. Ezzel szemben egy --alig lekerített átmenet után-- egy, a fő áramlási irányra merőleges felületben ér véget. A heli egész formáján látszik is, hogy mi a légellenállás szempontjából legfontosabb irány és az emiatt megvalósított optimalizálás. Ezzel a tervezési elvvel szembe mutat egy ilyen merőleges síkban végződő "befejezés" és annak viszonylag jelentős veszteségeket okozó légellenállása, ami az ideális --közel csepp-formához képest-- annak többszöröse!
Ez a kimondottan kedvezőtlen forma --egy üzemideje többségében 200-300 km/h sebességgel mozgó, és láthatóan áramvonalas jármű esetén-- meglepően nagy mennyiségű és arányú elvesztegetett üzemanyagot jelent!
Ezt a furcsaságot "tettem szóvá", mint a fogyasztást meglepően jelentős mértékben lerontó érdekességet ("bakit" ?).
Ha az utolsó emoji nem lenne, válaszolnék is, de nekem ez így már "költői kérdésnek" tűnik, ezért nem zavarlak meg a válasszal, az nem látszik --részedről-- fontosnak.
A szándék okát nem látom semmilyen aerodinamikai szempontból, és nem látok olyan más funkciót sem, aminek a megvalósítása indokolna egy ilyen viszonylag nagy többlet-fogyasztást okozó megvalósítást.
A Comanche esetében pedig a választ szerintem te is tudnád, ha valami személyes indítéknak tűnő motiváció nem zavart volna meg: A képen látható típusnál --az
F-117 Nighhawk-hoz hasonlóan-- a "lopakodó"/Stealth/csökkentett radarvisszaverő felületű(RCS) kialakítás volt a legfontosabb szempont, ami mindkét típusnál sok aerodinamikai elvet/megvalósítást felülírt a tervezés során. Emellett az is lehet, hogy a prototípus esetében ezt még nem oldották meg, de erről a későbbi javításról a megrendelőt tájékoztatták --bennünket meg nem--. Erre van példa a "Pop-szakmában"!
Visszatérve a kérdésedre:
Ennél a két típusnál látszik is ez a Stealth-tulajdonság központú megvalósítás kiemelt követelmény volt.
A Airbus-helinél nincsenek ilyen "motívumok"!
Tudom. Főleg "nem értem"!
Kérlek ne haragudj, de eléggé zavar, ahogy laikusként (elnézést, de annak tűnsz) burkoltan, de degradálod az adott eszköz mérnöki munkáját. Ez a mindenhez is értők országában elég általános jelenség, lehet ezért vagyok már túlérzékeny.
Én csak Áramlástan és Áramlástani gépek tantárgyakkal találkoztam, kérlek hidd el, hogy az átlagos egység sugarú állampolgár bokától fejbúbig összecsokizná magát már az alapszintű áramlástan differenciál egyenleteket alkalmazó matematikájától is!
Hacsak Neked nem éppen az örvényes áramlások rotációja a kedvenc témád...
Hidd el az Airbusnál láttak már szélcsatornát, és ipari szinten alkalmazzák pl. a végeselemes modellezést áramlások vizsgálatára. Igen jó eséllyel amit Te hibát "kiszúrsz", az vagy nem létezik, vagy nem releváns.
Lássunk egy példát:
a döntően menet-irány és felülről érkező légáramlat szempontjából merőlegesen végződő lezáró rész, amely a menetirány és főrotor felől érkező légáramlásokat figyelembe véve tűnik --aerodinamikai szempontból-- kedvezőtlen alakú lezárásnak
Itt Te feltételezed, hogy "
a menetirány és főrotor felől érkező légáramlások" zavartalan, pl. lamináris áramlások, amik kifutnak a farok végéig.
Egy "apró" dolgot felejtesz el, hogy a felület közepén ott figyel egy bazinagy axiális "ventilátor", aminek a tengelyiránya merőleges a haladási légáramra. Van bármi fogalmad, hogy milyen áramkép alakul ki ennek a felületen keresztül szívó és fúvó ventilátornak a hatására? Szerintem halvány lila sincs, és ez miránk is vonatkozik. Annyit lehet tudni biztosan, hogy a fenestronnál a légáram kap egy bazinagy oldalirányú sebességkomponenst. Az is lehet, hogy a farok mögött e miatt nem is haladásirányú, hanem oldalirányú a légáramlat. A fenestron egyébként is brutál turbulenciát okozhat.
De mondok mást, van ahol direkt indukálnak turbulenciát, mert annak van pozitív hatása.
Félreértés ne essék, én sem értek hozzá, de tanultam róla annyit, hogy tudjam, hogy mennyire nem értek hozzá!
Meglepődnél, hogy az otthonodban található vízcsőben áramló ivóvíz áramlástechnikája mennyire komplex - lamináris-, turbulens áramlás, Reynolds-szám, kinematikai- és dinamikai viszkozitás ésatöbbi.
A mérnöki munka pont ettől olyan komplex, hogy minden behatást, körülményt figyelembe kell venni. A rendszerszemlélet és annak analizálási képessége pedig szilárdan csak magabiztos tárgyi - jórészt természettudományi - tudáson alapulhat.
Anélkül nem fog menni, ezt hidd el. Az átlag polgár jellemzően csak statikus fizikával és matematikával találkozik tanulmányai során, és még ez sem megy a többségnek, vagy megy, de csak egyik fülén be, a másikon ki. A való világban viszont a jelenségek jellemzően időben változnak, ezt már csak differenciál egyenletekkel tudod leírni, és hidd el, itt szintet ugrik minden téma.
Ez a gond általában a barkácsolós posztokkal is. A repülés ezt a szintet (garázsbarkács) kb. nem sokkal a Wright fivérek után hagyta maga mögött.
Szóval amit kérnék, több kétely. Kérdezz, ne kinyilatkoztass, mikor szemmel láthatóan csak karcolgatod a felszínt.