[HUN] Airbus Helicopters H145M HForce

[pöcshuszár]

Én elsősorban abban látom a legnagyobb problémát a kisebb gépekben, hogy a 3-4fős személyzet nagyon kevés egy tömeges káresemény helyszínén Triage( sérültek osztályozása) ellátására és a sérültek ellátására a Mi-17 en 6 fő volt a személyzet ebből 4-5 fő tudott volna beavatkozni. A H-145 3-4 fős személyzet lesz ahol 2-3 fő lesz az ellátó. És persze a kisebb gépben kevesebb felszerelés és sokkal kevesebb üzemanyag fér amivel csökken a kutatásra fordítható idő is ( a Mi-17 póttankozható ).

Több dolog is van. Hol is kezdjem?
- a kutató-mentő szolgálat nem arra van most sem mint amire te elképzeled.
Minden riasztás esetén riasztják a mentőszolgálat helikoptereit is. Sőt legtöbbször ők hamarabb kiérnek, mint a katonai gépek. Mivel sokkal kisebb terület tartozik 1-1 mentőhelikopter alá, mint az alá a 2 kutató-mentő gép alá. Ugye van egy Tatán, meg egy Szolnokon.
Alapvetően hasonló a feladatuk, mint a barlangi mentőknek, csak más területen.
A kutató-mentők elsősorban a technikai mentést végzik olyankor, amikor a sima mentőorvosok nem férnek a sérülthöz.
Ha nagyobb katasztrófa történik nehezen megközelíthető részen, akkor sem fognak a kutató-mentők egyedül dolgozni, hanem akkor nem a sérülteket hozzák ki, hanem az orvosi személyzetet juttatják be.
- A Minyón a 6 fős személyzetből 3 fő csak a helikopter miatt van ott. Nekik semmilyen orvosi képzettségük nincs, pláne nem tudnak triázst intézni.
A fennmaradt 3-ból 2 technikai mentő, csak 1 fő eü személyzet van a gépen.
- hogy mennyi a kutatási idő, az relatív.
A német SAR gépeken olyan berendezések vannak, amelyek drasztikusan lerövidíthetik a kutatást. Rádiós iránymérők, mobiltelefon helymeghatározó, EO torony, és a gépek mindegyike éjjellátó kompatibilis. Ha jól tudom jelenleg ez utóbbi a magyar minyók közül csak az egyikről elmondható. EO torony meg nincs rajta.

 

[borisz]

Több dolog is van. Hol is kezdjem?
- a kutató-mentő szolgálat nem arra van most sem mint amire te elképzeled.
Minden riasztás esetén riasztják a mentőszolgálat helikoptereit is. Sőt legtöbbször ők hamarabb kiérnek, mint a katonai gépek. Mivel sokkal kisebb terület tartozik 1-1 mentőhelikopter alá, mint az alá a 2 kutató-mentő gép alá. Ugye van egy Tatán, meg egy Szolnokon.
Alapvetően hasonló a feladatuk, mint a barlangi mentőknek, csak más területen.
A kutató-mentők elsősorban a technikai mentést végzik olyankor, amikor a sima mentőorvosok nem férnek a sérülthöz.
Ha nagyobb katasztrófa történik nehezen megközelíthető részen, akkor sem fognak a kutató-mentők egyedül dolgozni, hanem akkor nem a sérülteket hozzák ki, hanem az orvosi személyzetet juttatják be.
- A Minyón a 6 fős személyzetből 3 fő csak a helikopter miatt van ott. Nekik semmilyen orvosi képzettségük nincs, pláne nem tudnak triázst intézni.
A fennmaradt 3-ból 2 technikai mentő, csak 1 fő eü személyzet van a gépen.
- hogy mennyi a kutatási idő, az relatív.
A német SAR gépeken olyan berendezések vannak, amelyek drasztikusan lerövidíthetik a kutatást. Rádiós iránymérők, mobiltelefon helymeghatározó, EO torony, és a gépek mindegyike éjjellátó kompatibilis. Ha jól tudom jelenleg ez utóbbi a magyar minyók közül csak az egyikről elmondható. EO torony meg nincs rajta.

Pápa, nem Tata.

 

[pöcshuszár]

Pápa, nem Tata.

Persze! !!!

 

[Ocses]

Pápa, nem Tata.

Azt hiszem leszűrted a lényegét.

 

[Luthero]

Több dolog is van. Hol is kezdjem?
- a kutató-mentő szolgálat nem arra van most sem mint amire te elképzeled.
Minden riasztás esetén riasztják a mentőszolgálat helikoptereit is. Sőt legtöbbször ők hamarabb kiérnek, mint a katonai gépek. Mivel sokkal kisebb terület tartozik 1-1 mentőhelikopter alá, mint az alá a 2 kutató-mentő gép alá. Ugye van egy Tatán, meg egy Szolnokon.
Alapvetően hasonló a feladatuk, mint a barlangi mentőknek, csak más területen.
A kutató-mentők elsősorban a technikai mentést végzik olyankor, amikor a sima mentőorvosok nem férnek a sérülthöz.
Ha nagyobb katasztrófa történik nehezen megközelíthető részen, akkor sem fognak a kutató-mentők egyedül dolgozni, hanem akkor nem a sérülteket hozzák ki, hanem az orvosi személyzetet juttatják be.
- A Minyón a 6 fős személyzetből 3 fő csak a helikopter miatt van ott. Nekik semmilyen orvosi képzettségük nincs, pláne nem tudnak triázst intézni.
A fennmaradt 3-ból 2 technikai mentő, csak 1 fő eü személyzet van a gépen.
- hogy mennyi a kutatási idő, az relatív.
A német SAR gépeken olyan berendezések vannak, amelyek drasztikusan lerövidíthetik a kutatást. Rádiós iránymérők, mobiltelefon helymeghatározó, EO torony, és a gépek mindegyike éjjellátó kompatibilis. Ha jól tudom jelenleg ez utóbbi a magyar minyók közül csak az egyikről elmondható. EO torony meg nincs rajta.

Szerintem van pár dolog amit rosszul tudsz. Pápán és Szolnokon van kutató mentőszolgálat. A mostani felállásba Mi -17 fedélzetén 1 felcser 2 eje-s van és a 3 fős gép személyzet ( azért a fed.technikust is belehet vonni az ellátásban és persze a két eje-st is). Ha egy tömeges helyszínen sajnos csak a triage van idő és lehetőség nem nagyon fognak komolyabb ellátást csinálni, csak tömeges elszállítás ha van rá kapacitás.Sajnos most a gépek fedélzeté nincs mentő tiszt de valószínűleg nem sokára lesznek. Az jó dolog ha Civil mentő helikoptereket is belehet már rendesen vetni, de szerintem sötétedés után nem, vagy rossz látási viszonyok között nem nagyon fognak feladatott kapni (pedig nagyon ügyesek a pilótáik). Egy balesetnél a kutatást a honvédségi gép fog végezni szerintem, amihez ismeretlen terepen sok üzemanyag kell. Gondolj bele ha a bükkben ( földön nehezen megközelíthető helyen) éjszaka lezuhan egy utasszállító 180 utassal, oda riasztást kap a Szolnoki kut.mentő és a miskolci polgári mentés esetleg a debreceni is. Csak a csörlővel felszerelt honvédségi gép tudja a helyszínt megközelíteni (kötélen)1 felcser +2 eje-s és mondjuk van 20 fő T1 ( sajnos őket nem lehet megmenteni) 40 fő T2 -es (őket meglehet menteni), 20 fő T3 (el vannak , nem annyira sürgős) -as 100 fő T0 halott . Ebben a helyzetben a 3 fő aki megtudja közelíteni a helyszínt sajnos a polgáriak nem. Szerintem ilyen helyzetek kezelésére egy közepes szállítóhelikopter kell nagy üza. készlettel és legalább 1fő mentő tiszt 1 fő felcser és 2 fő eje-s= 4 fő.

 

[pela3]

Bocsánat, hogy bele vau-vauzom, a kutatómentő részhez nem igazán értek, de a mentésben és a műszaki mentésben is van tapasztalatom (hála az éveknek a sárga és piros autókon). A dolgok jogi hátterét nem ismerem, de ha a fedélzeten lévőknek nincs legalább szakápoló végzettsége és orvos által adott kompetencia, akkor ők jogilag nem igazán csinálhatnak beavatkozást a betegen / sérültön, no meg minden rosszindulat nélkül... ha ők nem dolgoznak a sürgősségi ellátásban, akkor bizony kevesek, mert az mt. vagy mo. nem igazán fogja delegálni minden pillanatban, ha 3 fővel vannak, akkor is a még menthető legsúlyosabb sérültet fogják kezdeni ellátni, súlyos sérült ellátása pedig LEGALÁBB 2 fő, megfelelő mentéstechnikai eszközökkel. Ha hárman 3 felé rohannak, az baj és szerintem most sincs annyi felszerelés. Felszerelés: Kiraktak 1 PR képet, hogy lássák mennyi minden van, a gép felét az üzemanyagtartály teszi ki, ami jelentős súlytöbblet is (nyilván + hatótávot ad), a Mi-17 egy hatalmas gép nem lehet olyan könnyen röpködni meg leszállni vele. Az eü felszerelés: Mivel ALS szintű felszerelés bőven elfér majd a kis gépben, ahogy a műszaki mentőfelszerelés és a búvár, alpin cuccok is. és ez mellett 1 hordágy is befér, 1 ilyen csapat pedig 1 embert tud ellátni. De ők nem a kórházba szállításra vannak... keresésre és ha a társszervek nem férnek hozzá, vagy túl lassan, akkor ők kimentik és átadják. A Légimentők nem repülnek éjszaka és nem is fognak max szekunder transzportokat tudnának, de az meg hatalmas nagy pénzkidobás és felesleges is. A példa pedig rossz: Ha 1 légi esemény történik , akkor nem a kutató mentő fog beereszkedni az égő, robbanásveszélyes területre "hero"nak vagy ha igen, akkor azzal jelentősen veszélyezteti a mentést. 0. lépés a biztonságos helyszín , azt pedig a OKF fogja kimondani, hogy mikor LÉPHET BE bárki a kárhelyre. Egy ilyen eseménynél pedig elhiheted, hogy minden eü. végzettségű személyi mozgósítva lesz a környékről. Lesz elég felszerelés és ember is. ráadásul engem erősen érdekelne, hogy a menthető .,. a T1-et pedig menteni kell, ha nem akkor nem T1, hanem T0 kell legyen a besorolása.. másik kérdés, hogy melyik kórháznak lenne ekkora kapacitása?!...

 

[Luthero]

És a tűzoltók milyen módszerrel közelítik meg a helyszínt? Repülve vagy földön?

 

[Luthero]

Mert így semmi értelme a kutatás mentésnek ha a tűzoltókra várnánk.

 

[Törölt tag 1586]

A dolgok jogi hátterét nem ismerem, de ha a fedélzeten lévőknek nincs legalább szakápoló végzettsége és orvos által adott kompetencia, akkor ők jogilag nem igazán csinálhatnak beavatkozást a betegen

Csatlakozva ehhez...
A polgári kutató - mentő szolgálat elsôdleges feladata az eltünt polgári légijármű felkutatása. Ha a levegőben lévô légijármű kapcsolata megszakad a Bud. Infoval, akkor azok eltendelik az eltünt gèp felkutatását.
Ez a látszat ellenére nem egyszerű dolog...néhány évvel ezelôtt egy Román repülős barátunkat egy évig nem sikerült megtalálni Erdélyben, de Mo.on is volt hogy egy napig nem találták az eltünt repülőt.

Ha a kutatás sikeres volt akkor jöhet a mentés, de ez semmiképp nem egy tòmegkatasztrófa szintű helyzet kezelését jelenti, hanem legfeljebb elsősegély szintû ellátást.

A polgári kutató mentő szolgálttal párhuzamosan léteznek hasonló katonai szolgálatok is mint pl. CASEVAC (dustoff), CSAR amik sérült katonák illetve gépszemélyzetek mentésére specializálódtak akár az ellenséges vonalak mögül is.
Ezekre v.színű más szabályok vonatkoznak és teljesen mások az elvárások is velük szemben
Az.hogy nálunk mindkét fajta szolgálatot a katonák látják el nem biztos hogy szerencsés és sajnos eredményezhet a mostanihoz hasonló eseteket...

 

[pöcshuszár]

Szerintem van pár dolog amit rosszul tudsz. Pápán és Szolnokon van kutató mentőszolgálat.

Ezen asszem már túl vagyunk. Tatát azért kevertem ide, mert közvetlenül előtte olvastam a tatai laktanya felújításról.

Az jó dolog ha Civil mentő helikoptereket is belehet már rendesen vetni, de szerintem sötétedés után nem, vagy rossz látási viszonyok között nem nagyon fognak feladatott kapni (pedig nagyon ügyesek a pilótáik).

A civil mentőhelik tavaly lettek éjszakai repülésre is alkalmas típusokra cserélve. De még egyszer mondom, hogy tudtommal a Minyók sem alkalmasak korlátlanul éjszakai mentésre.
Biztos vagyok benne, hogy komolyabb katasztrófa esetén ha ki is rendelnek kutató mentőt, akkor is ő csak segédkezni megy a civil mentősöknek, tűzoltóknak.
Ha pedig tényleg kutatni kell, és kell a keresési zónában a repülési idő, akkor egyszerűen egy szükség leszállót létesítenek, mint a Bakonyi éleslövészeteken a Mi-24-esekkel, és onnan üzemelve repülik le a küldetéseket. Ilyenkor persze megy utánuk minimális földi személyzet, és üzemanyaggal a terepjáró tartálykocsi.

 

[pela3]

A tűzoltók egyértelműen földi úton fogják megközelíteni , mivel arra a területre nem fog tudni leszállni a gép, max a közelben, ha eltudja őket vinni. A tűzoltónak a tüzet el kell oltani és az egyéb veszélyforrásokat meg kell szüntetni, ez a 0. lépés. A tűzoltó (vagy spec. mentőszolgálat) fogja kivágni az ösvényt, ők viszik a sérülteket a sebesült gyűjtőhelyre, minden műszaki dolgot ők fognak megcsinálni, az eü. végzettséggel rendelkező tűzoltókat delegálni lehet az elsősegélynyújtó helyekre, ahogy a rendőröket is. OMSZ, Vörös kereszt, Málta .. egyéb alternatív mentőszolgálatok és betegszállítók egyaránt bevonhatóak a mentésbe (itt a betegszállítóknál a szállítási kapacitás az , mert ők ellátni... hát..).

Ha már a lezuhant repülőgép a példa:
- Kutatás,
- Ha megvan, akkor riasztás cím pontosítással,
- Tűzoltók biztosítják a helyszínt, felmérik a terepet, közben OMSZ: a kárhelyparancsnok kijelöli a sebesült gyűjtőhelyet.. stb. , a mentésirányítás leriasztja a közeli egységeket , tömeges baleseti egységeket, értesíti a kórházakat,
- A tűzoltók kihozzák / kísérik akit tudnak. A triageban megkezdődik az ellátás (akit van értelme) és abban a sorrendben fogják a fogadó kórházakba szállítani a sérülteket, ahogy azok kérik. Pl van olyan, hogy egyszerre "csak" 5 sérültet tud fogadni a kórház és ezért jelzik, hogy egyenlőre 5-t tudnak fogadni, aztán kb 2 óra múlva jöhet 7 könnyebb.

Ez egy eléggé bonyolult helyzet , de hatalmas erőket lehet rámozdítani, a hétköznapi ellátástól pedig TELJESEN eltér.

Pl.: OMSZ protokol alapján a tömeges helyszínre érkező első mentőegység vezetője (ápoló/mentőtiszt/mentőorvos) ellátást NEM VÉGEZHET, a helyszínt kell felmérnie, visszajelzést adnia és folyamatosan dokumentálnia kell.
-

 

[emel]

A civil mentőhelik tavaly lettek éjszakai repülésre is alkalmas típusokra cserélve.

Ez fontos lépés ahhoz, ha éjszaka is akarunk mentő-készültséget adni, DE sajnos csak az egyszerűbb és kisebb lépés. A tényleges éjszakai készültséghez drasztikusan meg kellene növelni a pilóta-állományt, hiszen aki pl. 07-19-ig (?) szolgálatban van és repül, azt éjszakára le kellene váltani egy vakrepülő-kiképzettségű pilótával, és persze kell mellé váltásban üzemeltető műszaki állomány is! Egy ilyen pilóta kiképzése meg "kissé" tovább tart mint megvenni az erre alkalmas helikoptert, és ha manapság valamiben hiány van nálunk, az a BÁRMIRE is profi módon kiképzett és gyakorlott pilóta és műszaki személyzet.

 

[Törölt tag 467]

Ez fontos lépés ahhoz, ha éjszaka is akarunk mentő-készültséget adni, DE sajnos csak az egyszerűbb és kisebb lépés. A tényleges éjszakai készültséghez drasztikusan meg kellene növelni a pilóta-állományt, hiszen aki pl. 07-19-ig (?) szolgálatban van és repül, azt éjszakára le kellene váltani egy vakrepülő-kiképzettségű pilótával, és persze kell mellé váltásban üzemeltető műszaki állomány is! Egy ilyen pilóta kiképzése meg "kissé" tovább tart mint megvenni az erre alkalmas helikoptert, és ha manapság valamiben hiány van nálunk, az a BÁRMIRE is profi módon kiképzett és gyakorlott pilóta és műszaki személyzet.

Nekem az ütötte meg a szemem az indexes cikkben, hogy a mentős szerint nem képeznek csörlőre a mentőszolgálatnál, pedig ugye az "új" gépeken van csörlő.

 

[rappali_]

Nekem az ütötte meg a szemem az indexes cikkben, hogy a mentős szerint nem képeznek csörlőre a mentőszolgálatnál, pedig ugye az "új" gépeken van csörlő.

A riasztási protokol nem ezt várja a mentőhelikoptertől, hanem a gyors betegszállítást. Ha valaki szakadékba esik (ami jelen határok mellett kisebb bravúr), ott először a tűzoltók meg katasztrófavédelem hozza szállítható helyzetbe. Ott meg ugye pont nem a pár perces beszállás a hosszadalmas.

 

[pöcshuszár]

Nekem az ütötte meg a szemem az indexes cikkben, hogy a mentős szerint nem képeznek csörlőre a mentőszolgálatnál, pedig ugye az "új" gépeken van csörlő.

2 külön szakma. Olyan lehetséges, hogy van pár olyan orvos, aki hajlandó megtanulni az alpintechnikákat, mint ahogy sikerült beindítani pár motorral a motoros mentő szolgálatot is, de ellenkező esetben kicsit meredekebb a dolog. Mármint, hogy egy képzett ejtőernyős, vagy alpinista elmenjen minimum 8 évre orvosi egyetemre.
Ez kb. olyan, hogy miért nincs tűzoltó a mentőautón, vagy fordítva.
Hogy csörlőzni tudjanak az ország egész területén ahhoz - ahogy @emel is írta a másik felvetésnél - szükséges, hogy mind a jelenleg 7 bázison (amit lehet hogy tovább növelnek, átalakítanak) legyen megfelelő mennyiségű és kiképzettségű személyzet. Nem adnak szerintem elég pénzt ahhoz az mentő orvosoknak, mentő ápolóknak, hogy még akrobatázzanak is a kötélvégen!
Arra ott vannak a katonai mentő-ejtőernyősök. Továbbá elhanyagolható azon esetek száma ahol csörlőzni kellene, ahhoz képest, hogy mennyi normál riasztása van a légimentőknek rendesen. Ezért nem fog a Légimentő Nonprofit Kft. (és neki az állam) még további drága kiképzéseket kifizetni, csak hogy csörlőzhessenek.
Szerintem tök rendben van az, hogy a kutató-mentők katonák, a rendes légimentők meg civilek. Ez az erőforrások logikus felhasználása.

 

[rappali_]

2 külön szakma. Olyan lehetséges, hogy van pár olyan orvos, aki hajlandó megtanulni az alpintechnikákat, mint ahogy sikerült beindítani pár motorral a motoros mentő szolgálatot is, de ellenkező esetben kicsit meredekebb a dolog. Mármint, hogy egy képzett ejtőernyős, vagy alpinista elmenjen minimum 8 évre orvosi egyetemre.
Ez kb. olyan, hogy miért nincs tűzoltó a mentőautón, vagy fordítva.
Hogy csörlőzni tudjanak az ország egész területén ahhoz - ahogy @emel is írta a másik felvetésnél - szükséges, hogy mind a jelenleg 7 bázison (amit lehet hogy tovább növelnek, átalakítanak) legyen megfelelő mennyiségű és kiképzettségű személyzet. Nem adnak szerintem elég pénzt ahhoz az mentő orvosoknak, mentő ápolóknak, hogy még akrobatázzanak is a kötélvégen!
Arra ott vannak a katonai mentő-ejtőernyősök. Továbbá elhanyagolható azon esetek száma ahol csörlőzni kellene, ahhoz képest, hogy mennyi normál riasztása van a légimentőknek rendesen. Ezért nem fog a Légimentő Nonprofit Kft. (és neki az állam) még további drága kiképzéseket kifizetni, csak hogy csörlőzhessenek.
Szerintem tök rendben van az, hogy a kutató-mentők katonák, a rendes légimentők meg civilek. Ez az erőforrások logikus felhasználása.

És akkor még nem említettük, h -bár ezt nem tudom, hogy alá tartozik e- nem e esetleg "teheremelő" képzettség is kellene Orvos-targoncás-alpinista.

 

[pela3]

A riasztási protokol nem ezt várja a mentőhelikoptertől, hanem a gyors betegszállítást. Ha valaki szakadékba esik (ami jelen határok mellett kisebb bravúr), ott először a tűzoltók meg katasztrófavédelem hozza szállítható helyzetbe. Ott meg ugye pont nem a pár perces beszállás a hosszadalmas.

Ez így abszolút de nem igaz. A tűzoltóéknál kevés az egészségügyi végzettséggel rendelkező + nem is igazán van eü. felszerelés. A tűzoltásvezetőnek konzultálnia kell az orvossal, vagy mentőszolgálat jelen lévő embereivel, hogy, hogyan lehet mozgatni a sérültet, mire kell figyelni. Budapesten meg Kőszegen(?) van Doktori szolgálat tudomásom szerint és kifújt, ha az eü. személyzet nem mehet oda (és nem is tud ami ritka) vagy még nincs a helyszínen, akkor ő dönti el, hogy hogy szedik ki. Egyébként ha van eü. a helyszínen, minden esetben konzultálnak. Az önkénteseknél van több helyen eü. személyzet + felszerelés aki 1.nek be tud avatkozni ilyen szempontból, de az sem sok.

2 külön szakma. Olyan lehetséges, hogy van pár olyan orvos, aki hajlandó megtanulni az alpintechnikákat, mint ahogy sikerült beindítani pár motorral a motoros mentő szolgálatot is, de ellenkező esetben kicsit meredekebb a dolog. Mármint, hogy egy képzett ejtőernyős, vagy alpinista elmenjen minimum 8 évre orvosi egyetemre.
Ez kb. olyan, hogy miért nincs tűzoltó a mentőautón, vagy fordítva.
Hogy csörlőzni tudjanak az ország egész területén ahhoz - ahogy @emel is írta a másik felvetésnél - szükséges, hogy mind a jelenleg 7 bázison (amit lehet hogy tovább növelnek, átalakítanak) legyen megfelelő mennyiségű és kiképzettségű személyzet. Nem adnak szerintem elég pénzt ahhoz az mentő orvosoknak, mentő ápolóknak, hogy még akrobatázzanak is a kötélvégen!
Arra ott vannak a katonai mentő-ejtőernyősök. Továbbá elhanyagolható azon esetek száma ahol csörlőzni kellene, ahhoz képest, hogy mennyi normál riasztása van a légimentőknek rendesen. Ezért nem fog a Légimentő Nonprofit Kft. (és neki az állam) még további drága kiképzéseket kifizetni, csak hogy csörlőzhessenek.
Szerintem tök rendben van az, hogy a kutató-mentők katonák, a rendes légimentők meg civilek. Ez az erőforrások logikus felhasználása.

A paramedikusok szerintem simán megtanulnák és csinálnák. De tudok 1-2 dokit is aki szerintem simán.

Ez fontos lépés ahhoz, ha éjszaka is akarunk mentő-készültséget adni, DE sajnos csak az egyszerűbb és kisebb lépés. A tényleges éjszakai készültséghez drasztikusan meg kellene növelni a pilóta-állományt, hiszen aki pl. 07-19-ig (?) szolgálatban van és repül, azt éjszakára le kellene váltani egy vakrepülő-kiképzettségű pilótával, és persze kell mellé váltásban üzemeltető műszaki állomány is! Egy ilyen pilóta kiképzése meg "kissé" tovább tart mint megvenni az erre alkalmas helikoptert, és ha manapság valamiben hiány van nálunk, az a BÁRMIRE is profi módon kiképzett és gyakorlott pilóta és műszaki személyzet.

Ez a kisebbik rész. Állítólag a Csató úr , mind a Légimentőket, mind a Motorosmentőket púpnak érzi a hátán (pletykaként hallottam csak!) annyira, hogy nem is hasonlíthat a motoros mentők színvilága, mintázat az OMSZ járművekre.. pedig a motor és a heli az mindenképp szakmai csúcs (ALS egységként.) Az éjszakai repülésekről meg annyit, hogy azt hallottam , hogy nem is lesz. A pilóta dönti el, hogy mikor repül... éjszaka maximum a kórházból - kórházba történő szállításokat lehetne megoldani, ugyanis kint ismeretlen terepen nem látják sem a talajt, hogy milyen, sem pedig a kábeleket, ami eléggé veszélyezteti a mentést.. Ezt akkor lehetne csökkenteni, ha minden kábel a föld alatt menne, vagy működne a rendszer, hogy a településeken lévő focipályákra szállnának le a géppel .. csak sok körbe van kerítve, meg messze van a címtől. Azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon sok esetben, csak kijön a kopter ha kérjük / küldik.. nálam az esetek jelentős részében, vagy feleslegesen küldte a mentésvezető (saját döntése alapján), vagy nem volt más magasabb egység. Rengetegszer van az, hogy kijön a kopteres személyzet, nem tud leszállni, rádión szól, hogy hova tudtak leszállni és akkor megy érte 1 rendőr, vagy a gépkocsivezető a mentővel, bepakolnak és jönnek a címre. Általában ilyenkor a helyszínen ellátják a beteget és ha kell akkor bekísérik mérlegelik, hogy mennyi idő földi úton a kórház és mennyi levegőben, számításba kerül még a szállítási trauma. Időben pedig lehet, hogy mondjuk 10p repülési idő alatt ér a helikopter a kórházhoz a településről, a mentő meg 20-25p alatt, csak a helikopterhez még ki kell vinni a sérültet és fel kell szállni, meg le kell szállni, ami nem kevés idő. + nagyon sok esetben nem is feltétlenül kell, hogy a helikopter szállítsa a beteget, így helyszíni ellátás után újra riasztható lesz a kopter. Ráadásul az esetek jelentős részében nem a helikopter ér elsőnek a címre, hanem a közelben lévő földi egység. (Pedig a kopter sem lazsál.)

 

[Terminator]

Elég rossz videó, de érdekes: hegyi mentés.

 

[rappali_]

Ez így abszolút de nem igaz. A tűzoltóéknál kevés az egészségügyi végzettséggel rendelkező + nem is igazán van eü. felszerelés. A tűzoltásvezetőnek konzultálnia kell az orvossal, vagy mentőszolgálat jelen lévő embereivel, hogy, hogyan lehet mozgatni a sérültet, mire kell figyelni. Budapesten meg Kőszegen(?) van Doktori szolgálat tudomásom szerint és kifújt, ha az eü. személyzet nem mehet oda (és nem is tud ami ritka) vagy még nincs a helyszínen, akkor ő dönti el, hogy hogy szedik ki. Egyébként ha van eü. a helyszínen, minden esetben konzultálnak. Az önkénteseknél van több helyen eü. személyzet + felszerelés aki 1.nek be tud avatkozni ilyen szempontból, de az sem sok.


A paramedikusok szerintem simán megtanulnák és csinálnák. De tudok 1-2 dokit is aki szerintem simán.



Ez a kisebbik rész. Állítólag a Csató úr , mind a Légimentőket, mind a Motorosmentőket púpnak érzi a hátán (pletykaként hallottam csak!) annyira, hogy nem is hasonlíthat a motoros mentők színvilága, mintázat az OMSZ járművekre.. pedig a motor és a heli az mindenképp szakmai csúcs (ALS egységként.) Az éjszakai repülésekről meg annyit, hogy azt hallottam , hogy nem is lesz. A pilóta dönti el, hogy mikor repül... éjszaka maximum a kórházból - kórházba történő szállításokat lehetne megoldani, ugyanis kint ismeretlen terepen nem látják sem a talajt, hogy milyen, sem pedig a kábeleket, ami eléggé veszélyezteti a mentést.. Ezt akkor lehetne csökkenteni, ha minden kábel a föld alatt menne, vagy működne a rendszer, hogy a településeken lévő focipályákra szállnának le a géppel .. csak sok körbe van kerítve, meg messze van a címtől. Azt is hozzá kell tenni, hogy nagyon sok esetben, csak kijön a kopter ha kérjük / küldik.. nálam az esetek jelentős részében, vagy feleslegesen küldte a mentésvezető (saját döntése alapján), vagy nem volt más magasabb egység. Rengetegszer van az, hogy kijön a kopteres személyzet, nem tud leszállni, rádión szól, hogy hova tudtak leszállni és akkor megy érte 1 rendőr, vagy a gépkocsivezető a mentővel, bepakolnak és jönnek a címre. Általában ilyenkor a helyszínen ellátják a beteget és ha kell akkor bekísérik mérlegelik, hogy mennyi idő földi úton a kórház és mennyi levegőben, számításba kerül még a szállítási trauma. Időben pedig lehet, hogy mondjuk 10p repülési idő alatt ér a helikopter a kórházhoz a településről, a mentő meg 20-25p alatt, csak a helikopterhez még ki kell vinni a sérültet és fel kell szállni, meg le kell szállni, ami nem kevés idő. + nagyon sok esetben nem is feltétlenül kell, hogy a helikopter szállítsa a beteget, így helyszíni ellátás után újra riasztható lesz a kopter. Ráadásul az esetek jelentős részében nem a helikopter ér elsőnek a címre, hanem a közelben lévő földi egység. (Pedig a kopter sem lazsál.)

Egy háztartásban élek olyannal, aki mentőzött. Az autómat egy mentős szereli. Biztosan akarsz a protokolról vitázni?

 

[Masztiff]

Nem szeretnék igazságot tenni köztetek, csak úgy általában jegyzem meg, hogy bár jártam én tábornok lányával, az egyik legjobb barátom édesapja honvéd alezredes volt, most hetente kétszer együtt szoktam bulizni (meg múlt hónapban együtt nyaraltunk) egy honvéd ezredessel, tartalékos tiszt voltam, mégsem tekintem magam katonai szakértőnek.