W
Wilson
Guest
Érdekeségképpen beteszem ide hogyan látták nem is annyira régen a magyar katonai helikopterképesség helyzetét,még mielőtt engem is komoly rohamdesszant támadás érne
a megállapítások egy 1998-s tanulmányból származnak.
"A magyar katonai helikoptererők helyéről és szerepéről
A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi jellemzői sajátosak, a védelmi tevékenység szempontjából (a nagy folyami határszakaszok és az északi-hegyvidék egyes körzetei kivételével) kedvezőtlenek. Hazánk nagyrészt összefüggő síkságai az agresszor harckocsi- és gépesített csapatai alkalmazásához nyújtanak lehetőséget. Ha ránézünk hazánk térképére, akkor szembetűnő, hogy légi járművekkel szinte minden irányból földközeli magasságban megközelíthető és átrepülhető az országhatár. A 15- 20 m magasságban repülő helikoptereket felderíteni szinte lehetetlen. Ezen okfejtésből következik, hogy megnő a harci helikopterek szerepe a páncélelhárításban, a légvédelmi és más csapatobjektumok elleni csapásmérésben.
Szomszédaink haderőiben nem került le a napirendről a harci helikopterek alkalmazásának kérdése. Például, a nyílt sajtóból megismerhető információk szerint, Szlovákia többszörösére kívánja növelni harci helikoptereinek számát. Romániában 20 katonai fejlesztési program folyik, ebből az egyik újra zöld jelzést kapott: AH-1W Super Cobra, azaz a DRACULA harci helikopter licenc alapján történő gyártása (96 db). Ezt is figyelembe véve növekszik harci helikoptereink szerepe a csapatok, az objektumok ellenséges helikopterek elleni oltalmazásában.
Amikor a magyar katonai helikoptererők helyét-szerepét vizsgáljuk, nem lehet kikerülni a honvéd légierővel szemben támasztott követelményeket, az annak való megfelelés mértékét, valamint az ezen követelményekből fakadó feladatrendszert. Ehhez mindig szem előtt kell tartani, hogy a légierő összetevő részei: a harcászati (vadász) repülő-, a csapatrepülő-, a légvédelmi rakéta- és tüzér-, valamint a légtérellenőrző alakulatok.
Egy kis kitérővel vitatni kell egyfajta felfogást. Az AVIATOR, és a TOP GUN című repülő folyóiratok kizárólagosan csak a harcászati vadászrepülőgépek vásárlását (fejlesztését) emlegetik, szinte ezzel kötik össze a honvéd légierő létét. Hozzáteszem, a politika szintjén is hasonlót hallani. Olyan megfogalmazásokkal találkozni, mint: - “legyen légierő, legyenek korszerű harci repülőgépek, és a pilóták kellő időt tölthessenek a levegőben!” , vagy - “be kell szerezni az annyit emlegetett, az annyira megcsodált új harci repülőgépeket”, vagy “a harci helikopterekre továbbra is nagy szükség van. Nagyon sok rendészeti, határrendészeti feladatot éppen ezek a forgószárnyasok tudnak a legjobban ellátni”, vagy - évekkel ezelőtt egy konferencián elhangzott, hogy “a harci repülőgépek egy bevetéssel 150 harckocsit pusztítanak el...”
Véleményem szerint a követelményt és a feladatrendszert tekintve honvéd légierőről csak akkor beszélhetünk, ha a légierő minden összetevő része a vele szemben támasztott követelményeknek azonos időintervallumban eleget tesz és teljesíti a feladatait. Ez így van a NATO-tagállamok haderőiben is. Sőt, elsősorban ott van így, mi ettől még igen messze vagyunk. Úgy gondolom, hogy az említett összetevők nélkül a légierő nem teljes. A légierővel szemben támasztott követelmények különböznek békében, válsághelyzetben és agresszió esetén - azaz harci-körülmények között - , de ezeknek mindenkor eleget kell tenni! Az új honvéd légierő létrehozása természetesen jelentős átmeneti időszak (15- 20 év?) után és nem kis áldozat révén fokozatosan lehetséges, nem tévesztve szem elől a végső célt!
Visszaemlékezve az MHTT légvédelmi és repülőszakosztálya által 4-5 évvel ezelőtt rendezett repülőharcászati konferenciára, ahol a bevezető előadásomban a honvéd légierővel szemben támasztandó hadműveleti-hadászati követelményeknél a következőket hangsúlyoztam: “agresszió esetén biztosítsa a védekező szárazföldi csapatok hatékony légi támogatását, legyen képes harcászati repülő- és harci helikopter-alegységeivel az agresszor 140-150 harckocsijának egy bevetéssel való egyidejű megsemmisítésére.” Tehát a harcászati vadászok és a harci helikopterek közösen, egy bevetéssel! És nem külön, mert erre nem lesz elegendő erő (az örökös forráshiány miatt).
A honvéd légierő feladatát az ország katonaföldrajzi sajátosságai, az ország nagyságrendje és a légierővel szemben támasztott követelmények határolják be. A légierő repülő - harcászati vadász- és csapatrepülő - alakulatainak feladatai agresszió esetén az alábbi öt csoportba sorolhatók:
1.) Légi felderítési feladatok; amelyeket a harcászati vadászok, a harci, a szállító- és a futárhelikopterek teljesítenek. Ilyenek:
•
a hadműveleti-harcászati légi felderítés,
•
a harcmező-megfigyelés,
•
a pontosító és ellenőrző légi felderítés,
•
a légi vegyi- és tűzfelderítés,
•
a légi műszaki felderítés,
•
a légi időjárás-felderítés.
2.) Légi oltalmazási feladatok; amelyeket a harcászati vadászok és a harci helikopterek teljesítenek. Ilyenek:
•az ország körzeteinek, fontos objektumainak és az MH csapatainak oltalmazása a támadó harcászati vadászok és harci helikopterek ellen,
•
a saját repülő- és helikopterkötelékek tevékenységének biztosítása (kísérés, légvédelmi eszközök lefogása),
•a helyi légi fölény kivívása,
•
az agresszor légideszantjainak pusztítása a levegőben.
3.) Légi támogatási feladatok; e feladatokat a harcászati vadászok és a harci helikopterek teljesítik. Ilyenek:
•
az agresszor betörési sávjában
lévő határ menti város(ok) védelmének támogatása,
•
az agresszor első lépcsője páncélos alegységeinek pusztítása,
•
a harcmező/harctevékenységi körzet elszigetelése,
•a bekerítésben harcoló alegységek támogatása, biztosítása,
•saját csapataink ellenlökéseinek/ellencsapásainak támogatása,
•
a védekező alegységek harcának közvetlen légi támogatása,
•az agresszor légideszantjainak/légimozgékony alegységeinek
pusztítása a földön.
4.) Légi szállítási feladatok; amelyek végrehajtásában a csapatrepülők szállító repülőgépei és helikopterei, valamint a polgári repülési szervektől bevont repülőtechnika vesz részt. Például: az MH csapatai részére végzett különböző légi szállítások (deszantolások, anyagi-technikai eszközök szállítása, evakuálások, átcsoportosítások) és az ország, a lakosság, a polgári védelem részére végzett különböző légi szállítások.
5.) A légi biztosítási feladatokat részben a harcászati vadászok és zömében a különböző rendeltetésű helikopterek és könnyű repülőgépek látják el. Például: légi vezetés biztosítása, légi futár- és tábori postaszolgálat, a légi vegyimentesítés, légi tűzoltás, a légi aknatelepítés, a bajba jutott hajózóállomány kutatása és mentése, a tüzérségi tűzhelyesbítés, ködfüggöny létesítése, a harcmező megvilágítása és a légi elektronikai zavarás.
Úgy vélem, hogy a légierő feladatrendszerének vázlatos áttekintése is kifejezi a lényeget: a Magyar Honvédség légiereje a katonai helikopterek, a csapatrepülők nélkül nem képes feladatait teljesíteni! Nincs olyan feladatcsoport, melynek végrehajtása lehetséges lenne elsősorban a harci helikopterek, illetve más helikopterek részvétele nélkül (a békeidős és válsághelyzet feladatairól nem is beszélve). A honvéd légierő fejlesztése tehát nemcsak a harcászati vadászrepülők, a légvédelmi rakéta- és légtér- ellenőrző eszközök, hanem a katonai helikopterek, a csapatrepülők feladatarányos fejlesztését is jelenti. Az utóbbi években erről - sajnos - nálunk méltánytalanul kevés szó esett. Éppen ezért tartom fontosnak - mondhatnám: kiemelkedő jelentőségű - eseménynek az MHTT légierő szakosztály és szolnoki repüléstudományi szekciójának “Merre, hová, helikopter?” témájú tudományos konferenciáját, amely az érdeklődés középpontjába állította a témát."
a megállapítások egy 1998-s tanulmányból származnak."A magyar katonai helikoptererők helyéről és szerepéről
A Magyar Köztársaság katonaföldrajzi jellemzői sajátosak, a védelmi tevékenység szempontjából (a nagy folyami határszakaszok és az északi-hegyvidék egyes körzetei kivételével) kedvezőtlenek. Hazánk nagyrészt összefüggő síkságai az agresszor harckocsi- és gépesített csapatai alkalmazásához nyújtanak lehetőséget. Ha ránézünk hazánk térképére, akkor szembetűnő, hogy légi járművekkel szinte minden irányból földközeli magasságban megközelíthető és átrepülhető az országhatár. A 15- 20 m magasságban repülő helikoptereket felderíteni szinte lehetetlen. Ezen okfejtésből következik, hogy megnő a harci helikopterek szerepe a páncélelhárításban, a légvédelmi és más csapatobjektumok elleni csapásmérésben.
Szomszédaink haderőiben nem került le a napirendről a harci helikopterek alkalmazásának kérdése. Például, a nyílt sajtóból megismerhető információk szerint, Szlovákia többszörösére kívánja növelni harci helikoptereinek számát. Romániában 20 katonai fejlesztési program folyik, ebből az egyik újra zöld jelzést kapott: AH-1W Super Cobra, azaz a DRACULA harci helikopter licenc alapján történő gyártása (96 db). Ezt is figyelembe véve növekszik harci helikoptereink szerepe a csapatok, az objektumok ellenséges helikopterek elleni oltalmazásában.
Amikor a magyar katonai helikoptererők helyét-szerepét vizsgáljuk, nem lehet kikerülni a honvéd légierővel szemben támasztott követelményeket, az annak való megfelelés mértékét, valamint az ezen követelményekből fakadó feladatrendszert. Ehhez mindig szem előtt kell tartani, hogy a légierő összetevő részei: a harcászati (vadász) repülő-, a csapatrepülő-, a légvédelmi rakéta- és tüzér-, valamint a légtérellenőrző alakulatok.
Egy kis kitérővel vitatni kell egyfajta felfogást. Az AVIATOR, és a TOP GUN című repülő folyóiratok kizárólagosan csak a harcászati vadászrepülőgépek vásárlását (fejlesztését) emlegetik, szinte ezzel kötik össze a honvéd légierő létét. Hozzáteszem, a politika szintjén is hasonlót hallani. Olyan megfogalmazásokkal találkozni, mint: - “legyen légierő, legyenek korszerű harci repülőgépek, és a pilóták kellő időt tölthessenek a levegőben!” , vagy - “be kell szerezni az annyit emlegetett, az annyira megcsodált új harci repülőgépeket”, vagy “a harci helikopterekre továbbra is nagy szükség van. Nagyon sok rendészeti, határrendészeti feladatot éppen ezek a forgószárnyasok tudnak a legjobban ellátni”, vagy - évekkel ezelőtt egy konferencián elhangzott, hogy “a harci repülőgépek egy bevetéssel 150 harckocsit pusztítanak el...”
Véleményem szerint a követelményt és a feladatrendszert tekintve honvéd légierőről csak akkor beszélhetünk, ha a légierő minden összetevő része a vele szemben támasztott követelményeknek azonos időintervallumban eleget tesz és teljesíti a feladatait. Ez így van a NATO-tagállamok haderőiben is. Sőt, elsősorban ott van így, mi ettől még igen messze vagyunk. Úgy gondolom, hogy az említett összetevők nélkül a légierő nem teljes. A légierővel szemben támasztott követelmények különböznek békében, válsághelyzetben és agresszió esetén - azaz harci-körülmények között - , de ezeknek mindenkor eleget kell tenni! Az új honvéd légierő létrehozása természetesen jelentős átmeneti időszak (15- 20 év?) után és nem kis áldozat révén fokozatosan lehetséges, nem tévesztve szem elől a végső célt!
Visszaemlékezve az MHTT légvédelmi és repülőszakosztálya által 4-5 évvel ezelőtt rendezett repülőharcászati konferenciára, ahol a bevezető előadásomban a honvéd légierővel szemben támasztandó hadműveleti-hadászati követelményeknél a következőket hangsúlyoztam: “agresszió esetén biztosítsa a védekező szárazföldi csapatok hatékony légi támogatását, legyen képes harcászati repülő- és harci helikopter-alegységeivel az agresszor 140-150 harckocsijának egy bevetéssel való egyidejű megsemmisítésére.” Tehát a harcászati vadászok és a harci helikopterek közösen, egy bevetéssel! És nem külön, mert erre nem lesz elegendő erő (az örökös forráshiány miatt).
A honvéd légierő feladatát az ország katonaföldrajzi sajátosságai, az ország nagyságrendje és a légierővel szemben támasztott követelmények határolják be. A légierő repülő - harcászati vadász- és csapatrepülő - alakulatainak feladatai agresszió esetén az alábbi öt csoportba sorolhatók:
1.) Légi felderítési feladatok; amelyeket a harcászati vadászok, a harci, a szállító- és a futárhelikopterek teljesítenek. Ilyenek:
•
a hadműveleti-harcászati légi felderítés,
•
a harcmező-megfigyelés,
•
a pontosító és ellenőrző légi felderítés,
•
a légi vegyi- és tűzfelderítés,
•
a légi műszaki felderítés,
•
a légi időjárás-felderítés.
2.) Légi oltalmazási feladatok; amelyeket a harcászati vadászok és a harci helikopterek teljesítenek. Ilyenek:
•az ország körzeteinek, fontos objektumainak és az MH csapatainak oltalmazása a támadó harcászati vadászok és harci helikopterek ellen,
•
a saját repülő- és helikopterkötelékek tevékenységének biztosítása (kísérés, légvédelmi eszközök lefogása),
•a helyi légi fölény kivívása,
•
az agresszor légideszantjainak pusztítása a levegőben.
3.) Légi támogatási feladatok; e feladatokat a harcászati vadászok és a harci helikopterek teljesítik. Ilyenek:
•
az agresszor betörési sávjában
lévő határ menti város(ok) védelmének támogatása,
•
az agresszor első lépcsője páncélos alegységeinek pusztítása,
•
a harcmező/harctevékenységi körzet elszigetelése,
•a bekerítésben harcoló alegységek támogatása, biztosítása,
•saját csapataink ellenlökéseinek/ellencsapásainak támogatása,
•
a védekező alegységek harcának közvetlen légi támogatása,
•az agresszor légideszantjainak/légimozgékony alegységeinek
pusztítása a földön.
4.) Légi szállítási feladatok; amelyek végrehajtásában a csapatrepülők szállító repülőgépei és helikopterei, valamint a polgári repülési szervektől bevont repülőtechnika vesz részt. Például: az MH csapatai részére végzett különböző légi szállítások (deszantolások, anyagi-technikai eszközök szállítása, evakuálások, átcsoportosítások) és az ország, a lakosság, a polgári védelem részére végzett különböző légi szállítások.
5.) A légi biztosítási feladatokat részben a harcászati vadászok és zömében a különböző rendeltetésű helikopterek és könnyű repülőgépek látják el. Például: légi vezetés biztosítása, légi futár- és tábori postaszolgálat, a légi vegyimentesítés, légi tűzoltás, a légi aknatelepítés, a bajba jutott hajózóállomány kutatása és mentése, a tüzérségi tűzhelyesbítés, ködfüggöny létesítése, a harcmező megvilágítása és a légi elektronikai zavarás.
Úgy vélem, hogy a légierő feladatrendszerének vázlatos áttekintése is kifejezi a lényeget: a Magyar Honvédség légiereje a katonai helikopterek, a csapatrepülők nélkül nem képes feladatait teljesíteni! Nincs olyan feladatcsoport, melynek végrehajtása lehetséges lenne elsősorban a harci helikopterek, illetve más helikopterek részvétele nélkül (a békeidős és válsághelyzet feladatairól nem is beszélve). A honvéd légierő fejlesztése tehát nemcsak a harcászati vadászrepülők, a légvédelmi rakéta- és légtér- ellenőrző eszközök, hanem a katonai helikopterek, a csapatrepülők feladatarányos fejlesztését is jelenti. Az utóbbi években erről - sajnos - nálunk méltánytalanul kevés szó esett. Éppen ezért tartom fontosnak - mondhatnám: kiemelkedő jelentőségű - eseménynek az MHTT légierő szakosztály és szolnoki repüléstudományi szekciójának “Merre, hová, helikopter?” témájú tudományos konferenciáját, amely az érdeklődés középpontjába állította a témát."
le vagy maradva!
