BMP–1 gyalogsági harcjármű
(BRM–1K, BMP–1K3 és BMP–1F felderítő-harcjárművek, BMP–1 VPV műszaki mentő jármű)
A BMP-1 szovjet tervezésű lánctalpas gyalogsági harcjármű.
Az Magyar Néphadseregben főleg Csehszlovákiában gyártott változata volt rendszerben.
Az 5. Hadsereg három gépesített lövészezrede (később dandárszervezete) és több felderítő-zászlóalj volt ezzel a harcjárművel ellátva.
Az MN-nél rendszeresített 12 db BRM–1K felderítő parancsnoki harcjármű szovjet gyártmányú volt.
A felderítő- (BMP–1F) és felderítő parancsnoki (BMP–1K3) változatot az akkori Gödöllői Gépgyárban alakították át fegyvernemi harcjárművé.
Az MN rendszeresített 40 db-ot a BMP–1 VPV műszaki mentő járműből is.
Az MN-ben a legnagyobb aktív mennyiség 490 db volt a BMP–1 gyalogsági harcjárműből.
1979 és 1985 között 502 (?) db BMP-1 került rendszeresítésre.
Több mint húszmillió forintba került egy BMP-1 a nyolcvanas évek végén.
1978–1980 között a „TISZA” fejlesztési terv második ütemeként végrehajtott „FERTŐD–II”szervezési feladat fő célja a gépesített lövészcsapatoknál a
BMP–1 gyalogsági harcjárművek, illetve a harckocsiezredeknél korszerűbb típusú harckocsik rendszerbe állítása volt.
1981–1985 időszakában hajtották végre a haderő „MÁTRA–85” fejlesztési tervidőszakát. Ekkor kezdődött meg az 5. Hadsereg csapatfelderítő és mélységi
felderítőalegységeinél a BMP–1 harcjárművek és a BRM–1K parancsnoki felderítő-harcjárművek rendszerbe állítása, valamint a rádiófelderítő századok szervezeti korszerűsítése is.
A nyíregyházi 65. gépesített lövészezrednél (MN 5125), amely az ezred felderítőszázada érdekében hivatásos felderítőtiszthelyettes-képzést folytatott,
BMP–1K3-at, deszant-rádióállomást, deszantjeladót, MRP–4-et és PSZNR–5 földi mozgócél-felderítő lokátort rendszeresítettek.
A „MÁTRA–II” feladat 1982. évi végrehajtásával kezdték meg a felderítőalegységek új, korszerű harcjárművekkel történő ellátását. A BMP-vel felszerelt 8/33. és 11/15. gépesített lövészezredek felderítőszázadai ekkor 10 db BMP–1 és BMP–1K3 gyalogsági harcjárművet (GYHJ) kaptak. A személyi állomány átképzését 1982-ben befejezték.
1983. augusztus 1-jétől a „MÁTRA–III” feladattal folytatódott az érintett csapat- és mélységi felderítőalegységek gyalogsági harcjárművekkel történő ellátása.
Ennek során 8 db BMP–1K3 és 72 db BMP–1 harcjárművet terveztek rendszerbe állítani várhatóan 20–25 évre, a felderítő-zászlóaljaknál pedig BRM–1K
felderítőparancsnoki harcjárműveket terveztek rendszeresíteni.
A mélységi felderítőszázadot csoportonként egy-egy BMP–1 harcjárművel fegyverezték át. A zászlóajak csapatfelderítő és mélységi felderítőszázadai törzsébe egy-egy BMP-technikus, főszerelő tiszthelyettesi helyet rendszeresítettek, ami nagy segítséget jelentett a századparancsnokok számára. A BMP rendszerbe állítása egy sor kiegészítő állomány és eszköz rendszeresítésével járt. A zászlóalj ellátószakasza szállító gépjárműveinek számát a megnövekedett lőszer- és üzemanyag-szállítási igényekre való tekintettel a normáknak megfelelően módosították. A rendszeresített harcjárművek málházását a felderítőalegységek sajátosságainak megfelelően alakították ki. A szükséges átalakításokat – a hadműveleti és a harcászati felderítőszolgálat aktív részvételével – a málházandó anyagok és műszerek, berendezések kialakítását, valamint gyártását központilag az MN Gödöllői Gépgyár végezte el.
Az 1986. augusztus 1-jén megkezdett „BAKONY–I”-feladat változások közeledtét jelezte. A BMP–1-gyel felszerelt elsőlépcső-felderítőzászlóaljak állománytáblájában növelték a BMP-irányzók báziskiképzési létszámát. A szombathelyi és a győri zászlóaljak 1. és 2. csapatfelderítő századaihoz BMP–1K3, illetve BRM–1K felderítőparancsnoki harcjárművet rendszeresítettek.
1987 telén a BMP-1-esek is részt vettek a nagy havazás miatt kialakult katasztrófahelyzet megoldásában.
1999. március - Végh Ferenc: a honvédség NATO-hoz illesztése érdekében létfontosságúnak tekintem a szövetséges tervezési folyamat során általunk elvállalt és így előírt képességek megteremtésére hivatott programok kidolgozását, elfogadtatását és lehetőség szerinti indítását. Mindezek keretében: ...egydandárnyi mennyiségű BMP-1 korszerűsítését (a toronylöveg gépágyúra történő cseréjével);
2002 - A páncélvédelem, páncéltörő képesség terén a MALJUTKA páncéltörő rakéták, valamint a BMP-1 GROM lőszerek szavatossági ideje 2003-ig lejár. Ez a tény szükségessé teszi a MALJUTKA rakéta-páncéltörő harcjárművek kivonását, valamint a BMP-1 harcjárművek fegyverzetének modernizálását.
2003-ban az ENSZ jelentés szerint 490 BMP-1 és 12 BRM-1K járművel rendelkezett a Honvédség.
2003 júliusában a kormány elfogadta a védelmi felülvizsgálati koncepcióról szóló beszámolót. Mintegy 450 darab harceszköz kerül leszerelésre a hadsereg védelmi felülvizsgálati koncepciójának részeként. Kivonásukra azért van szükség, mert egyrészt elavultak, másrészt Magyarországnak nem kell hagyományos katonai fenyegetettségtől tartania, ezért nincs szüksége nehezen szállítható és bevethető, rövid hatótávolságú eszközökre.
2003 szeptemberében jóváhagyta a kormány a védelmi felülvizsgálat alapján megalkotott haderőreformterveket a hozzájuk tartozó szervezeti változtatásokkal együtt. A tatai gépesített lövészdandár könnyű lövészdandárrá alakul át, a BMP–1-es harci járműveket új, könnyű páncélozott járművekkel váltják majd fel. A következő tíz évben 4000 milliárd forintot használ fel a honvédelmi ágazat az új haderő kialakítására.
2004 november: A görög fél válaszát várják a honvédségnél arra az ajánlatra, amelyben mintegy kétszáz, a magyar haderő használatából kivont BMP-1-es páncélozott szállító járművet kínáltak fel megvételre a közelmúltban a görög haderő számára. A részletes tárgyalások megkezdése előtt egyelőre azt sem tudni, hogy a Görögországban harcjárműként, vagy az alkatrész-utánpótlás biztosítása céljából tartanának-e igényt a harci járművekre. Mindenesetre reménykeltő, hogy a görög fél már a magyar ajánlatot megelőzően is jelezte érdeklődését a páncélozott szállító eszközök megvásárlása iránt.
A járművek értékét darabonként 2,5-5 millió forintra becsültettük fel, de a végleges ár nagyban függ attól, hogy a görög haderő végül milyen céllal vásárolna. A Honvédelmi Minisztérium egyébként több más ország hadereje számára is felajánlotta eladásra a BMP-1-eseket, de egyelőre csak Görögországból érkezett kedvező visszajelzés, ahová megállapodás esetén legkorábban 2005-ben lehet leszállítani a járműveket - fogalmazott hozzá a mérnök ezredes szolgálatfőnök. A használatból kivont BMP-1-esek többsége jó állapotban van.
2005 februárjában a Magyar Honvédség készleteiben 502 BMP-1-es típusú, lánctalpas szállító harcjármű volt.
2007-ben a HM Currus Zrt. 402 darab, a rendszerből kivont BMP–1 harcjárművet vett csaknem 130 millióért. Az eszközöket hatástalanították, szétbontották, és tízszázalékos haszonnal fémkereskedőknek adták tovább. A BMP-kből körülbelül tíz tonna fém nyerhető ki a bontás után, ennek nyolcvan százaléka vas és acél, tíz százaléka könnyűfém, például alumínium és réz.
2008 februárjában - a honvédelmi tárca tájékoztatása szerint - szintén a HM Currus Zrt. vásárolt a minisztériumtól 120 BMP-t, mintegy 341 millióért. Ezek működőképes harcjárművek voltak, így fegyvernek minősültek az eladásuk idején. A bontott eszközöket magyar és külföldi vállalkozók vették meg, a működő járművekből pedig értékesítettek Ukrajnába és Csehországba is fegyverforgalmazási engedéllyel rendelkező vállalkozóknak. A még működő BMP-ket közel hárommillióért adhatták el.
A működő járműveket Grúziának, Ukrajnának illetve Csehországnak adta el a Honvédség. A harcképtelen járműveket feldarabolták ócskavasnak. Moszkva szerint az értékesítésükhöz Oroszország engedélyére lett volna szükség. A HM arra hivatkozik, hogy az eladott járműveket nem a Szovjetunióban, hanem Csehszlovákiában gyártották.
Források:
Rubin-feladat
A CSAPATFELDERÍTÉS ÁTALAKÍTÁSA HADMŰVELETI-HARCÁSZATI FELDERÍTÉSSÉ
Végh Ferenc: A haderőreform folytatásának koncepciója az ezredforduló után
Jóváhagyta a kormány a védelmi felülvizsgálat alapján megalkotott haderőreformterveket
Kivonják a hadrendből a BMP-1 harcjárműveket
Görög válaszra várnak
Havril András vezérkari főnök Washingtonban tett látogatásán bejelentette: Magyarország kész fegyvereket és hadianyagot adni az iraki hadseregnek, de ezért pénzt, illetve ellentételezést vár cserébe.
Alig több mint félmilliárdért adtak el 522 gyalogsági harcjárművet a honvédség hadrendből kivont eszközeiből a honvédelmi tárca egyik cégén, a HM Currus Zrt.-n keresztül.
Olcsón adta a páncélozott járműveket a HM
www.origo.hu
