Ez egy szempont de nekem viszonylag rövid időn belül van szükségem a termékre és nincs kedvem 2035-ig fejlesztgetni.
Harcérték és rendszerszintű üzemeltetés kb 2040-ig.
Alapvetően különben nem hülyeség ez az irány sem.
Egy soros hibrid rendszerre való átalakítás gyakorlatilag hónapok alatt megvalósítható lenne.
Már meglévő alkatrészeket kellene belepakolni. Nem kellene messzire sem menni. A buszokban használt rendszerek minimális felskálázással teljesen alkalmasak lehetnének. A Merci Citaro G buszai 19t önsúllyal, és 28t maximális tömeggel rendelkeznek. A rendszerek modulárisak. Ha kell a modulokkal bővíthetők is. A rendszer összteljesítménye folyamatos üzemben 240kW, korlátozott ideig 320kW, pillanatokra elérheti a 480kW-ot is.
Pl. 6 modulból rak össze egy 340kg-os akkupackot. Ennek összesen 26kWh a kapacitása. Ha megduplázod ezt, akkor is csak a Kamaz motor felénél jársz tömegben.
Az egészet egy 160kW-os dízelmotor/generátor kombó tölti. Nyilván ezeknek is van egy tömege, de cserébe nincs sebváltó, osztómű, kardánozás.
A Citaroban alkalmazott 4,8l-es motor helyett akár lehet nagyobbat alkalmazni, vagy két kisebbet, ha úgy célszerűbb a motortérben történő rendezkedésnél. Ha éppen valakinek baja van a városi körülményekre tervezett 160kW-os erőforrással, akkor egyszerűen a polcról le lehet emelni egy 170kW-os OM 934 LA motort, ami szerintem elég jól teljesít a szarabb körülményeken is az Unimogban. Nyilván ehhez egy 170kW-os generátor dukál.
Az a vicces, hogy ebben az esetben a fos fékek is maradhatnának a helyükön a futóművel egészen a difikig, hiszen a fékezés jelentős részét átveszi a visszatápláló módba kapcsolt elektromotor. A kardán bekötési pontokra kell feltenni a méretezett elektromos motorokat.
Ez az egyszerűbb átalakítási rendszer. Lehetne a Citaro-k inwheel meghajtását is átvenni, de akkor komolyabban bele kellene nyúlni a futóműbe.
Ugye küzdőtér alatt mennek előre a kardánok az első 2 tengelyhez. Namost abba a térbe felszabadulna egy csomó hely, mivel a motorokat közvetlenül lehetne illeszteni a differenciálművekre.
Ebben az esetben is ki lehetne dobni a waterjet meghajtást, de cserébe meg elektromos propelleresre (2 a test két hátsó végében) lehet váltani.
A vicces, hogy a MAN-nak is van "kész" hibrid rendszere
akár katonai felhasználásokra is.
Mit nyersz az egésszel?
Nagyobb, és jobban variálható gépészeti rész - és persze küzdőtér. Egészen biztosan jelentős tömegnyereség, amit az úszóképesség megtartása mellett is a páncélzat erősítésére lehet használni. Nagyobb nyomaték a tengelyeken. Jobb terepjáró képesség. Jobb fékhatás. Igen jelentős üzemanyag megtakarítás. A szükséges hatótáv (vagy még nagyobb) biztosítása jóval kevesebb üzemanyaggal megvalósítható (további tömegnyereség). A komolyabb elektromos igényt a rendszer nyilván kapásból támogatja. A nagy méretű akkuknak a hatására akár több kilométeren keresztül is tisztán elektromos meghajtásra képes - ennek minden harcászati előnyével. A rendszer modularitásából adódóan kisebb a valószínűsége, hogy mozgásképtelenné válik a jármű meghibásodás esetén.
A Citarós infók ebből a preziből vannak.
Érdemes megnézni, hogy a buszon hol és mekkora a helyigény:
tuzlist.ru
