Amik előttem le lettek írva elvek. A magyar hadseregben az 50-es évek óta mutatóba voltak csak rendszerszemléletű beszerzések. Általában vettünk valamit, kaptunk valamit (először orosz*keleti relációból, aztán bizonyos fegyvereket stb. nyugatról szereztünk be, majd kitalátuk, hogy mit is csinálnánk vele. Pld. ilyen volt a MISTRAL lérak. Az amcsikban benyalva, kivontuk a keleti MANPADS kategóriát, és kellett volna valami helyette. No a franciák akkor irták alá a NATO csatit, ha tőlük is vásárolunk valamit. Leclerc, Mirage, Rafale, illetve kopterek drágák lettek volna, meg első három nem is kellett. Viszont lérak igen, mint csapatlégvédelmi eszköz, illetve a közel védelme a KUB-nak. a beszerzésen indult a svéd is a lézervezérlésű lérakkal, meg ott volt a amcsi Stinger is. Kigolyózták azzal, hogy kötelezték a nyertes, hogy nálank legyen a rakéták javítása. A STINGER-t egy helyen javítják egész europában oda viszik mindenhonnan, az amcsik nem akartak másik javítóbázist, ami értelmetlen lett volna. A svéd rakéta RBS-70 éppen a lézervezérlés miatt esett ki. És nyert a MISTRAL, ami nem váltotta ki a MANPADS-t, nehézkes, külön ezért UNIMOG-on viszik, tehát nem lehet pld. katonákkal, helikopterrel stb. mozgatni. de megvették, aztán integrálták. Ettől még nem lett jobb a légvédelem, de inkább a hasonló hatótávú MANPADS lett volna megfelelő (STINGER, vagy akár újabb orosz) mint ez a SHORAD kategóriájú nehézkes komplexum, amely igazán az új svéd GIRAFFE lokátorokkal lehet(ne) jobb fegyverrendszer..