1.003 mrd.
Plusz ez a 200 mrd honvédelmi alap.
Ami automatuikusan nem adnék hozzá. Ugyanis bejelentették, hogy 5-8%-al megvágják az idei minisztériumi költségvetéseket. De hülyeség lenne, ha egyszer elvesznek, máshol adnak, bár ne zárjuk ki.
Van értem, csak az a kérdés, hogy akarják-e. Ha úgy csinálják, ahogy te mondod, akkor teljesítjük a NATO vállalásunkat GDP%-ában, de ahogy korábban is kifejtettem, mellette az elvonás belemegy a költségvetési hiány csökkentésébe. Amit bár egy haditechnikai témában nem szeretnek, de a legjobban növelné jelenleg egy háború megnyerésének esélyét. A legnagyobb rizikót a 80% államadósság és mellette a magas hiány jelenti ebben a pillanatban, ez drámai romlást szenvedett a vírus miatt.
Szerintem inkább arról van szó, hogy a forint-euró árfolyam gyengülése miatt az eddig kötött szerződések jóval többe kerülnek majd, és ezt fedezni kell valahogy.
Emlékeztetőül: volt itt egy táblázat - sosem találom újra
- amelyben fel volt tüntetve, hogy pl a szárazföldi technikákra 2022-23-ban mennyi az előirányzott költségkeret. Ez az összeg most várhatóan jóval magasabb lesz de a szerződés teljesítése miatt ki kell fizetni.
Jobban jártunk volna, ha előre fizetünk. Kifizettük volna a Leopard tankokat és PzH-kat 2019-2021 között, és most hátradőlve a széken várhatnánk a leszállítást.
Ha igaz ez a sejtésem, akkor sajnos többlet vagy új beszerzés jelentős mértékben nem várható, a rendkívüli hadiadót felemészti az eddigi rendelések teljesítése. Bár még mindig bíznék abban, hogy legalább a Spike, IRIS-T, Meteor rendelésállományt megnövelik és gyorsítják a teljesítést.
Nem hiszem, hogy a megkötött szerződésekhez lenne értelme hozzá nyúlni. Ha én a tőzsdén opciót vásároltam tavaly, hogy veszek tőled almát, akkor én bekalkuláltam azt, hogy ha zuhan az ára és visszamondom inkább azért az árért, akkor úszott az előleg, amit kifizettem. (Ez fegyverek esetében igen komoly összeg.) Ha felment az ára, akkor örülök annak, hogy előre gondoskodtam a biztonságomról.
Amiről te beszélsz, az a fenntartási költség. Hogy paraszti kézzelfogható egyszerűséggel mondjam, egy Leopárdot naftával etetni sem ugyan annyi most, mint tavaly ilyenkor. És a cserealkatérszek árát is fel fogják vinni, ezen nincs vita.
A lengyelek hogy csinálják? És a többi ország, ahol lett ilyen alap létrehozva?
A két legismertebb példa gyökeresen eltér elgondolás szintjén egymástól. A lengyeleknél a hadsereg önállóan hitelt vehet fel. Mondom magyarul. Ha rendelnek 250 Challengert, akkor az nem terheli a költségvetést, nem kell plusz adót kivetni. Majd ha a katonaságnak lesz pénze 300 Leo2-re, akkor a jövőben nem fogja ezt megvásárolni, hanem kifizeti a kamattal együtt a most sürgősséggel berendelt fegyvereket. Nem akarom megsérteni a lengyel barátainkat, de mivel ők a rendszerváltásnál is bejelentették az államadósság ki nem fizetését, én nagyon kockázatosnak ítélném hitelezőként a hadsereg számlájára fenntartott külön banki konstrukcióba kölcsönt adni. A BKV és a lengyel haderő a bóvli kategória a szememben, miközben a lengyel állam maga az A kategória a jól teljesítő gazdaságával, alacsony államadósságával és a mostani energiaválságra előre megírt és felkészített infrájával; és a Magyar Állam is sokkal megbízhatóbb adós, mint a BKV.
Ezzel szemben a németeknél a RM negyedéves beszámolójában is az volt, hogy ezt az alapot tekintsék malac perselynek, amiből 10 év alatt lehet fizetni bármikor a hadsereg költségeit. (Itt nekik az elsődleges kihívás eleve az irdatlan gyors ugrás az 1%-ról a 2%-ra, amit mi vagy a csehek lassan emeltünk, de ez utóbbinál látszik, hogy amit duplázol a hadseregnél, azt adóból be kell szedni vagy más tárcáktól el kell venni. És ez feszültséget generál.) Itt sok minden bizonytalanság van, mert a német kormány meg nem 10 év alatt akarja elkölteni, hanem saját ciklusában, vagyis 4-5 év alatt, de még így is simán megeszi az alapjukat a 2%-ra való duplázás.
Mondom magyarul. Ha német modellt akarjuk követni, akkor az idén beszedett hadisarc a jövő évi növekményt sem fogja fedezni, de ettől még az megvalósulhat, a maradékot a pénzügy valahonnan megoldja, ahogy eddig is tervezte. (Mondjuk ha lesz gazdasági növekedés, akkor abból a többlet befolyó adóból, csak ez a háború miatt kockázatossá vált, hogy lesz-e és mennyi.) Ha a lengyel modell valósul meg, akkor az itteni szép remények teljesülnek be és tényleg plusz pénz lesz. (Bár ebben az esetben inkább beszélhetünk egy magyar modellről, hiszen Orbán nem beszélt arról most, hogy ezt a katonaság hitelnek veszi fel és majd levonjuk a jövőbeni vásárlásokból. A lengyelek egyértelműen úgy fogalmaznak az érveikben, hogy előre hoztak jövőbeni beszerzéseket. Még ha ezt náluk is szeretik nem túl magyarázni és a jelennek örülni.)
Elvileg nyár közepén már elkészítik a jövő évi költségvetést, abban látni fogjuk, hogy 1.500 milliárddal számolnak vagy 1.300-zal.