Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Logisztikaról beszéltünk, elvekről, NATO rendszerről.
Tehát mindkettő harcászati színt.
Rommelnek fel kellett volna ismernie, hogy esélytelen eljutni SZA-ba azokkal az erőkkel amik rendelkezésere álltak (persze mi utólag okosak vagyunk, bár őt sem azért küldték oda, hogy meghódítsa Egyiptomot...). És akkor Máltáról nem is beszéltünk...Hát igen, Rommel nem volt rossz katona.
De igen, ez lett volna, ami az idézet lényege volt. Hogy miközben angolszász rendszerről beszéltetek, az idézett korban a két nagy angolszász hatalom egyikének esélye nem volt ezt biztosítani.
Aszem Jamamoto volt az, aki azt mondta még a Pearl Harbort elleni támadást megelőzően, hogy van 1-1,5 évük, ha sikerrel járnak. "Aki látta Detroit autógyártását vagy Texas olajkútjait, az nem gondolhatja komolyan, hogy hosszútávon győzhetünk."
Szerintem Rommel nem azért indított támadást az előtt, mielőtt belefullad az ellátmányba a serege, mert türelmetlen volt, hanem mert nagyon jól tisztában volt a német kutak számával, meg mondjuk mennyi van Szaúd-Arábiában, meg USA-ban. És hogy a német hadiipar a Saar-vidékből gazdálkodik, nem Ausztráliából, Appalache-hegységből, Afrikából.
Számomra a csodálatra méltó szépség a németek és japánok akkori harcában az volt, hogy pontosan tudta a felső vezetés, hogy anyagban nem tudnak versenyezni. És amikor anyagról beszélek, akkor a besorozott néger és indiai ember-utánpótlásról épp úgy beszélek, amire volt példa, mint a vasérc olvasztásának mértékéről. Igen, hosszútávon ez megbosszulja magát, ezért is nevezték a taktikájukat villámháborúnak, hogy az ellenségnek ne legyen ideje odaszállítani -meg legyártani- azt az utánpótlást, aminek a beérkezésével nekik már nem lenne több esélyük.
És még ilyen bőséges háttérrel is az angolok az idézet szerint sokszor úgy érezték, hogy nem áll minden a rendelkezésükre, bezzeg a tőlük nyugatra élőknek!
Az MDMP a zászlóalj, dandár szintű szervezetek egységesített döntéshozatali folyamata.
Az MDMP eredménye az, hogy mit csináljon a zászlóalj vagy a dandár. A TLP eredménye meg az, hogy hogyan csinálja.
Arra, hogy katonaként mindegy te mit ismersz föl. Parancsot teljesítesz.
Össze vissza beszélsz.
Ha Rommelnél maradunk ő nem azt csinálta amire parancsot kapott.
Te állítod, hogy az MDMP az harcászat nem én. Le is írod, hogy harcászati szintű egységek/alegységek döntési folyamata.
A németeknek nem volt villámháborús taktikájuk. Talán egyedül a Wacht am Rhein során próbálkoztak ilyen taktikával 1944 végén. Az angolszász sajtó találmánya volt a blitzkrieg mint jelző és katonailag először a szovjetek alkalmazták a Bagratyion során 44 nyarán. A háború első éveinek gyors német előrenyomulása a gépesített hadviselésben rejlő lehetőségek kimaxolásából fakadt, de nem volt köze ahhoz, amit villámháborúnak neveztek a háború során. Klasszikus, régimódi, azóta is érvényes gyalogsági taktikák kerültek gépesítésre, semmi több és a német katonai vezetők voltak azok, akik először felnőttek ehhez fejben. Az angol sajtó pedig magyarázkodott, hogyhogy nem az ő fafejű vezetőik és kitálta, hogy a hunok megint valami szörnyűséges új dologgal jönnek. Pedig ők is számíthattak volna a gépesített háborúra, elvégre az ő találmányuk volt és a két háború között élen jártak a gépesített egységek felállításában és az ilyen taktikákkal való kísérletezésben.
Hogyne lett volna, szepen is neztunk volna ki utana heteken at a hataron huhogva...
Ejjellatonk volt, az a buflak orosz darab, rajonkent talan egy. R107 minden szakasznal kotelezoen volt, plusz volt az a kezi, kisebb hasabradio cucc, annak mar elfelejtettem a tipusat, de arra mar nem emlekszem, hogy az mi vittuk, vagy a visszavont hataroroktol vettuk el (ti. amikor mi megerkeztunk, akkor a hataroroket visszavontak a hatarrol, nem tudtunk volna veluk mit kezdeni, labatlankodni meg ne legyenek a zonaban.)
Tudod, Heinz Guderian csak egy képregényhős volt még 1925 körül, nem valóság.
Ha esetleg mégis lett volna ilyen néven tiszt, az szigorúan első világháborús gyalogsági elméleteket vitt volna papírra, mialatt a szuper ameroszláv Tuhacsevszcool arc mindenféle gépesített mélységi hadműveletről beszélt vele szemben. Meg is írta az Achtung, infanterie című művet. 
