[HUN] KF41 Lynx / Hiúz

[Terminator]

Szimulátor, avagy honvédelmi fejlesztések - 2022.04.04. - Téma: Lynx (az első 15 perc) (a Gidránnal kapcsolatos dolgokat a Gidrán topikba írjátok)

Ilyen mondatok vannak benne:

Nagy vita volt a Lynxről

Modularitás miatt választották (=sok mindenre jó lehet az alváz)

"visszapuritánosított változata egy korábbi harcjárműnek" ???

"azonnal odafordul a torony, ahonnan becélozzák" - gondolom az RCWS

Spike LR2

Az RM 142. gyára lesz a zalaegerszegi.

Zalai gyár: "olyan elektronikát tartalmazó platformokat is gyárt majd amelyekben meghatározó a mesterséges intelligencia, a digitális- és a robottechnika."

 

[kelepisti]

Az egész olvasott vita az oldalon parttalan és értelmetlen. A Lynx-et gyártási, összszerelési jogát megvették. Eldölt nálunk. Tök felesleges azt rágni, hogy jó-e vagy nem. egyrészt a BTR80A-nál jobb. Másrészt a semminél meg minden jobb.

Engem nem győz meg a Lynx egyébként egy nagydarab guruló cépont, lásd az orosz-ukrán háborút, A Strike Shield sehol sem bizonyított. Annyit ér mint az összes többi aktív védelmi rendszer amely nem vett részt semmilyen konfliktusban, hogy kiderüljön, mükszk-e vagy sem. Majd ha látom, hogy az ausszik szétlövik a tesztpéldányokat 2-3 helyről egyszerre indtott rakétával, lövedékkel, és a torony ne tud fordulni egyszerre kétfelé akkor látszik mennyit ér a rendszer. Csak két oldalról kell összehangolni az ATGM lövészeknek az indítás, vagy valamilyen lövegeknek a tüzét. De a többi sem jobb a Lnyx-nél. A GYHJ-k ára csillagászatian emelkedett az aktív kütyük miatt, de azok nem bizonyítottak még a Thopyt kivéve. Hozzáteszem, hogy az árral együtt nem növekedett a védelem szintje mert jelenleg a páncél áll vesztésra GYHJ-k esetében. Egyetlen 105mm régi löveg átlövi szemből. Az orosz-ukrán háború tapasztalata pld. hogy nincs olyan, hogy tüzérségi előkészítés, az ellenséges esetleges tüzfészkeke ATGM-k, lefogása, légitámogatás CAS stb. A polgári áldozatok drasztikus száma miatt még az oroszok sem alkalmazzák, hát még a NATO hogyan csinálná???
Az MBT-t, a GyHJ-k, és a desznantsok könnyű páncélosai grasszálnak könnyű célpontként. ezért nagy a páncélos veszteség. A gyengébb fél urbanizált körzetekbe vonul és onnan harcolt éppen az polgári áldozatokat miatt, ami egyetlen támadó sem engedhet meg. ráadásul ott korlátozott a támogatása a páncélozott járműveknek. Innen nézve mindegy, hogy BMP-t küldesz be, vagy PUMA-t, Lynx-et Bradley-t..

de a gyár megvan, és a koncepció, hogy életképes-e (tehát a 30-40 tonnás régi tank tömegű batár nagy célfelületű, elvileg aktív védelem által védett ilyen jármávek, azt a későbbi konlfiktudok mutatják meg. Remélem nem magyar járműveken. Most ez lesz, erre tették le a voksot. A kérdés inkább, hogyan lehet növelni a túlélőképességet, lesz-e költség a teljes sorozatgyártásra, milyen gyermekbetegségei lesznek, (mert még rendes proto sincs), sikerül-e a terveknek megfelelő hatékonyságot biztosítani, lesz-e elég keret évekig a HM-nek a szervezetszerű kiképzésre, lesz-e hozzá elég Spike rakéta, stb.. Sok-sok kérdés.. Ez fontossabb mint, hogy mi lett volna ha...

 

[Szittya]

Az egész olvasott vita az oldalon parttalan és értelmetlen. A Lynx-et gyártási, összszerelési jogát megvették. Eldölt nálunk. Tök felesleges azt rágni, hogy jó-e vagy nem. egyrészt a BTR80A-nál jobb. Másrészt a semminél meg minden jobb.

Engem nem győz meg a Lynx egyébként egy nagydarab guruló cépont, lásd az orosz-ukrán háborút, A Strike Shield sehol sem bizonyított. Annyit ér mint az összes többi aktív védelmi rendszer amely nem vett részt semmilyen konfliktusban, hogy kiderüljön, mükszk-e vagy sem. Majd ha látom, hogy az ausszik szétlövik a tesztpéldányokat 2-3 helyről egyszerre indtott rakétával, lövedékkel, és a torony ne tud fordulni egyszerre kétfelé akkor látszik mennyit ér a rendszer. Csak két oldalról kell összehangolni az ATGM lövészeknek az indítás, vagy valamilyen lövegeknek a tüzét. De a többi sem jobb a Lnyx-nél. A GYHJ-k ára csillagászatian emelkedett az aktív kütyük miatt, de azok nem bizonyítottak még a Thopyt kivéve. Hozzáteszem, hogy az árral együtt nem növekedett a védelem szintje mert jelenleg a páncél áll vesztésra GYHJ-k esetében. Egyetlen 105mm régi löveg átlövi szemből. Az orosz-ukrán háború tapasztalata pld. hogy nincs olyan, hogy tüzérségi előkészítés, az ellenséges esetleges tüzfészkeke ATGM-k, lefogása, légitámogatás CAS stb. A polgári áldozatok drasztikus száma miatt még az oroszok sem alkalmazzák, hát még a NATO hogyan csinálná???
Az MBT-t, a GyHJ-k, és a desznantsok könnyű páncélosai grasszálnak könnyű célpontként. ezért nagy a páncélos veszteség. A gyengébb fél urbanizált körzetekbe vonul és onnan harcolt éppen az polgári áldozatokat miatt, ami egyetlen támadó sem engedhet meg. ráadásul ott korlátozott a támogatása a páncélozott járműveknek. Innen nézve mindegy, hogy BMP-t küldesz be, vagy PUMA-t, Lynx-et Bradley-t..

de a gyár megvan, és a koncepció, hogy életképes-e (tehát a 30-40 tonnás régi tank tömegű batár nagy célfelületű, elvileg aktív védelem által védett ilyen jármávek, azt a későbbi konlfiktudok mutatják meg. Remélem nem magyar járműveken. Most ez lesz, erre tették le a voksot. A kérdés inkább, hogyan lehet növelni a túlélőképességet, lesz-e költség a teljes sorozatgyártásra, milyen gyermekbetegségei lesznek, (mert még rendes proto sincs), sikerül-e a terveknek megfelelő hatékonyságot biztosítani, lesz-e elég keret évekig a HM-nek a szervezetszerű kiképzésre, lesz-e hozzá elég Spike rakéta, stb.. Sok-sok kérdés.. Ez fontossabb mint, hogy mi lett volna ha...

A lynx jó alapnak ha szükséges alacsonyabbra is építhető késöbbi széria akár nagyobb kaliberrel. ugyan úgy ahogy a többi változatba is lessz belenyúlás. egy kisebb változat is simán kialakítható ahogy könnyített teljesen lecsupaszított változat is. és a mostani teknologia azért olcsósodik idővel... nem csak aknavetős medevac ifvna alpuló tornyos alverziók lessznek itthon. az ausztrálokéhoz hasonló müszaki átépítés sem elképzelhetetlen akár változatos "adapterekkel" variációk szám azért elég nagy...

 

[dudi]

Az egész olvasott vita az oldalon parttalan és értelmetlen. A Lynx-et gyártási, összszerelési jogát megvették. Eldölt nálunk. Tök felesleges azt rágni, hogy jó-e vagy nem. egyrészt a BTR80A-nál jobb. Másrészt a semminél meg minden jobb.

Engem nem győz meg a Lynx egyébként egy nagydarab guruló cépont, lásd az orosz-ukrán háborút, A Strike Shield sehol sem bizonyított. Annyit ér mint az összes többi aktív védelmi rendszer amely nem vett részt semmilyen konfliktusban, hogy kiderüljön, mükszk-e vagy sem. Majd ha látom, hogy az ausszik szétlövik a tesztpéldányokat 2-3 helyről egyszerre indtott rakétával, lövedékkel, és a torony ne tud fordulni egyszerre kétfelé akkor látszik mennyit ér a rendszer. Csak két oldalról kell összehangolni az ATGM lövészeknek az indítás, vagy valamilyen lövegeknek a tüzét. De a többi sem jobb a Lnyx-nél. A GYHJ-k ára csillagászatian emelkedett az aktív kütyük miatt, de azok nem bizonyítottak még a Thopyt kivéve. Hozzáteszem, hogy az árral együtt nem növekedett a védelem szintje mert jelenleg a páncél áll vesztésra GYHJ-k esetében. Egyetlen 105mm régi löveg átlövi szemből. Az orosz-ukrán háború tapasztalata pld. hogy nincs olyan, hogy tüzérségi előkészítés, az ellenséges esetleges tüzfészkeke ATGM-k, lefogása, légitámogatás CAS stb. A polgári áldozatok drasztikus száma miatt még az oroszok sem alkalmazzák, hát még a NATO hogyan csinálná???
Az MBT-t, a GyHJ-k, és a desznantsok könnyű páncélosai grasszálnak könnyű célpontként. ezért nagy a páncélos veszteség. A gyengébb fél urbanizált körzetekbe vonul és onnan harcolt éppen az polgári áldozatokat miatt, ami egyetlen támadó sem engedhet meg. ráadásul ott korlátozott a támogatása a páncélozott járműveknek. Innen nézve mindegy, hogy BMP-t küldesz be, vagy PUMA-t, Lynx-et Bradley-t..

de a gyár megvan, és a koncepció, hogy életképes-e (tehát a 30-40 tonnás régi tank tömegű batár nagy célfelületű, elvileg aktív védelem által védett ilyen jármávek, azt a későbbi konlfiktudok mutatják meg. Remélem nem magyar járműveken. Most ez lesz, erre tették le a voksot. A kérdés inkább, hogyan lehet növelni a túlélőképességet, lesz-e költség a teljes sorozatgyártásra, milyen gyermekbetegségei lesznek, (mert még rendes proto sincs), sikerül-e a terveknek megfelelő hatékonyságot biztosítani, lesz-e elég keret évekig a HM-nek a szervezetszerű kiképzésre, lesz-e hozzá elég Spike rakéta, stb.. Sok-sok kérdés.. Ez fontossabb mint, hogy mi lett volna ha...

Ennek az egésznek az alápja hibás. Soha nem volt cél, hogy kilőhetetlen legyen egy IFV olyan eszközökkel szemben amiket harckocsik ellen terveztek. Az IFV-nek elég, ha a kézi páncéltörő eszközök ellen véd, márpedig azok ellen véd, hisz tele van pakolva ERA-val. Persze mondhátjuk, hogy tandem HEAT, de nézze meg mindenki, hogy mennyivel kisebb egy tandem HEAT hatótávja, mint a simájé. Nem mind1, hogy Panzerfaust 3-IT600-al 300 méterre, vagy NLAW-al 600-800 méterrelövöldözöl. Az IFV páncélzatánál a fenyegetés drasztikus csökkentése a cél, ezért azonos a védettségük körkörösen, szemben a harckocsival, ahol a szemből a kilőhetetlenség a cél akár azon az áron is, hogy a harckocsi küzdőtéren kívüli része ( motortér) gyakorlatilag páncélozatlan és az oldalsó védelem is hármada a frontálisnak.

 

[hendrick]

A PUMA egy egyfeladatos IFV amit sehova nem tudtak eladni a németek,

És még ez a legkisebb baja. A fő baj, hogy még mindig nincs kész, még mindig pofozni kell, mert arra az egy feladatra is alkalmatlan. Hagyjuk már ezt a bezzegpumázást. Pont sok ott kiderült problémát orvosol is a Lynx. Jó alapnak tűnik. Biztos ezen is kell majd csiszolni, de a Pumán nem lehet állítólag eleget ahhoz, hogy megérje... a németek is csak azért püfölik tovább, mert van már szép számmal belőle, de túl nagy jövőperspektíva nincs benne.

 

[kelepisti]

Ennek az egésznek az alápja hibás. Soha nem volt cél, hogy kilőhetetlen legyen egy IFV olyan eszközökkel szemben amiket harckocsik ellen terveztek. Az IFV-nek elég, ha a kézi páncéltörő eszközök ellen véd, márpedig azok ellen véd, hisz tele van pakolva ERA-val. Persze mondhátjuk, hogy tandem HEAT, de nézze meg mindenki, hogy mennyivel kisebb egy tandem HEAT hatótávja, mint a simájé. Nem mind1, hogy Panzerfaust 3-IT600-al 300 méterre, vagy NLAW-al 600-800 méterrelövöldözöl. Az IFV páncélzatánál a fenyegetés drasztikus csökkentése a cél, ezért azonos a védettségük körkörösen, szemben a harckocsival, ahol a szemből a kilőhetetlenség a cél akár azon az áron is, hogy a harckocsi küzdőtéren kívüli része ( motortér) gyakorlatilag páncélozatlan és az oldalsó védelem is hármada a frontálisnak.

A Nem kilőhetetlen IFV ára többszöre lett a 10 évvel ezelőtti nem kilőhetetlen IFV-kénél. Urbanus környezetben folynának a harcok európában, hasonlóan Ukrajnához, csak még jobban beépített területeken. ott nem 600 meg 300 méter a lőtávolság. A fenyegetést nem tudja kivédeni az aktív rendszer mert több irányból érkezhet egyszerre. A "körkörös védelem elégtelen az összes IFV-n, mert ua tömeggel joval nagyobb célfelületet kell védeni, mert nem 3-4 ember van a toronyban és testben, hanem 6-11. Erre meg elégtelen a páncélzat, mindegy milyen stanag van előírva, egyik sem fog meg akár egy 105mm-es lövedéket sem, de még egy 57mm-s sem, és minden ATGM átviszi, ha éppen az aktív védelem nem mükszik.
A mostani nehéz GYHJ egy újabb probálkozás a Stryker féle kerekes cuccok után, amely előtt meg a Warrior/Bradley típusú nyugati nehéz és a BMP mintájú orosz könyebb IFV-k jelképeznek. Kvázi eddig talán a Warrior/Bradly vált be a legjobban, de azok legalább néhány nagyobb olyan ütközetben részt vettek Irakban, ahol volt ellenük ATGM és talán MBT is.

A mostaniak még nagyobbak, magasabbak több bennünk az elektronika. (és a hibalehetőség) A védelem passzívan nem növekedett, csak várják a elektronikától a védelmet. A hálózati hadviselés okos dolog, ez az ellentevékenység cucc nagyon gyerekcipőben jár szerinten. Persze a gyártók mindent eladnának, a nyugati hadseregek pedig a katonák életének védelmében kvázi minden pénzt megadnak olyan termékekre is amit még szinte nem is teszteltek. Mi van az orosz aktiv védelmekkel? Semmi. Amig 1-2 video van gyári anyagból egy irányból hogy kivéd valamit egy ilyen védelem az nem jelent semmit. Szét kell lőni néhányhat, harcszerű körülmények között. de hát egy olyan típusnak amiből még végleges példány sincs, abból nehéz ipari hulladéknak való beszerezni kipróbálásra. A Pumákból már van, legalább azon kéne tesztelni a védelmeket, meg a CV90-eseken. Mi beugrottunk egy terv-prototípusnak, amit remélünk, hogy jó lesz, mert ilyen-olyan szakértők mondták, hogy igen, a olyan-ilyenek meg nem ezért a Németek a Pumát állították rendszerbe, mások meg a CV90 mellett teszik le a voksot, mások meg a brit mellett..

 

[dudi]

A Nem kilőhetetlen IFV ára többszöre lett a 10 évvel ezelőtti nem kilőhetetlen IFV-kénél. Urbanus környezetben folynának a harcok európában, hasonlóan Ukrajnához, csak még jobban beépített területeken. ott nem 600 meg 300 méter a lőtávolság. A fenyegetést nem tudja kivédeni az aktív rendszer mert több irányból érkezhet egyszerre. A "körkörös védelem elégtelen az összes IFV-n, mert ua tömeggel joval nagyobb célfelületet kell védeni, mert nem 3-4 ember van a toronyban és testben, hanem 6-11. Erre meg elégtelen a páncélzat, mindegy milyen stanag van előírva, egyik sem fog meg akár egy 105mm-es lövedéket sem, de még egy 57mm-s sem, és minden ATGM átviszi, ha éppen az aktív védelem nem mükszik.
A mostani nehéz GYHJ egy újabb probálkozás a Stryker féle kerekes cuccok után, amely előtt meg a Warrior/Bradley típusú nyugati nehéz és a BMP mintájú orosz könyebb IFV-k jelképeznek. Kvázi eddig talán a Warrior/Bradly vált be a legjobban, de azok legalább néhány nagyobb olyan ütközetben részt vettek Irakban, ahol volt ellenük ATGM és talán MBT is.

A mostaniak még nagyobbak, magasabbak több bennünk az elektronika. (és a hibalehetőség) A védelem passzívan nem növekedett, csak várják a elektronikától a védelmet. A hálózati hadviselés okos dolog, ez az ellentevékenység cucc nagyon gyerekcipőben jár szerinten. Persze a gyártók mindent eladnának, a nyugati hadseregek pedig a katonák életének védelmében kvázi minden pénzt megadnak olyan termékekre is amit még szinte nem is teszteltek. Mi van az orosz aktiv védelmekkel? Semmi. Amig 1-2 video van gyári anyagból egy irányból hogy kivéd valamit egy ilyen védelem az nem jelent semmit. Szét kell lőni néhányhat, harcszerű körülmények között. de hát egy olyan típusnak amiből még végleges példány sincs, abból nehéz ipari hulladéknak való beszerezni kipróbálásra. A Pumákból már van, legalább azon kéne tesztelni a védelmeket, meg a CV90-eseken. Mi beugrottunk egy terv-prototípusnak, amit remélünk, hogy jó lesz, mert ilyen-olyan szakértők mondták, hogy igen, a olyan-ilyenek meg nem ezért a Németek a Pumát állították rendszerbe, mások meg a CV90 mellett teszik le a voksot, mások meg a brit mellett..

Nem a páncél miatt lett drága, hanem az elektronika miatt. Már a szovjeteknél a 80-as években sem a páncél drágította meg T-80UK-t hanem a hőkamera. Ha nem hiszed nézz utánna az Agava áránák.

Senkit nem érdekel a 105-ös ágyú elleni védelem, mert nem kritérium, csak nálad.

 

[Pogány]

Senkit nem érdekel a 105-ös ágyú elleni védelem, mert nem kritérium, csak nálad.

Ezért fog okos ellenfél buta pct. ágyúval lődözni lehetőség szerint rájuk. Persze páncélozni ellene durva tömeg lenne ebben a méretben, de ez a nem kritérium inkább kényszer, mint okos elvárás.

 

[kelepisti]

Azért írtam 105mm-est mert a nagyobb űrméretűek még jobban kilövik. Igen én is azt írtam, hogy a a régi IFV-k és a mostani piacon lévők között az elektronika ami drágit, de nincs nagyobb védelem. A hálóztos hadviselési elektronikát értem, talán még passziv és aktív érzékelőket is - bár kíváncsi lennék, hogy egy mocskos, saras környezeteben, por és füstben hogy teljesítenek, az ellentevékenység rendszerek beépítése még inkább megdrágítja azokat. A kérdés számomra, hogy X százalék esetleges védettségi növekedés (mert mg nem bizonyított) megér-e X+Y költségnövekedést. Ergo, lehet, hogy kockázatelemzéssel ki tudott számolni, hogy pld. Strike Shield nélkül sima ködvetőkkel, ami az infra ellen is véd, meg az érzékelők egy részének be nem építésével olcsóbb lehet az IFV és ezért nagyobb darabszámot tudsz beszerezni úgy, hogy a védettség számotteőven nem csökken. A másik ami ismét kérdés, hogy mert belül kényelmesebb és ezért nagyobb, de ezért több páncél kell, és nehezebb lesz az IFV, nem-e jobb a BMP szerű laposabb kisebb méretű ilyen jármű, amelyen akár vastagabb páncélt is használhatsz, és igy a passzív védettség nő, abba is építhetsz elektornikát. Lásd Puma méretű, védettebb. Vagy kisebb a passzív védettség, de úszóképes..

ezek elméleti kérdések, mert megvettük a cucot ezzel kell főzni. Szóval a 3. dolog, vagy elméletieskednünk, vagy azt nézzük, mit lehet vele kezdeni..

 

[Pogány]

Azért írtam 105mm-est mert a nagyobb űrméretűek még jobban kilövik.

Ha meg is valósítanád, ez front védelmet jelentene. Nem lenne hátrány, de enélkül is 40-50 tonnásak már ezek a hodályok.

Igen én is azt írtam, hogy a a régi IFV-k és a mostani piacon lévők között az elektronika ami drágit, de nincs nagyobb védelem. A hálóztos hadviselési elektronikát értem, talán még passziv és aktív érzékelőket is - bár kíváncsi lennék, hogy egy mocskos, saras környezeteben, por és füstben hogy teljesítenek, az ellentevékenység rendszerek beépítése még inkább megdrágítja azokat.

Levegővel szokták lefújatni a mocskot a szenzorokról beépített rendszerrel, szóval egy gombnyomás nagyjából tisztán tartani őket.

A kérdés számomra, hogy X százalék esetleges védettségi növekedés (mert mg nem bizonyított) megér-e X+Y költségnövekedést.

Ha páncélban megérné, egyéb szinten miért ne érné meg? Minden ami védhet az nem kidobott pénz ha lőnek rád. Azért a Strykeshield mellett nem rövid fejlesztgetés szól amit nem egy sufnicég rakott össze lelkes gyerekekből. Csúnya lebőgés lenne, ha arra az útra lépne az RM, hogy jó lesz a szar is ide mucsára. Hogy adná el máshová? Aligha vakon döntött a vezetésünk emellett, bár ez csak józan feltételezés.

Ergo, lehet, hogy kockázatelemzéssel ki tudott számolni, hogy pld. Strike Shield nélkül sima ködvetőkkel, ami az infra ellen is véd, meg az érzékelők egy részének be nem építésével olcsóbb lehet az IFV és ezért nagyobb darabszámot tudsz beszerezni úgy, hogy a védettség számotteőven nem csökken.

A szenzorokat, szoftvereket ugyanúgy be kell varázsolnod a rendszerbe ha csak ilyen Soft-Kill megoldásra is törekszel. Ha egy részüket kihagyod, máris lehetőséget adtál arra, hogy a jó drága eszközöd ne legyen kellően védett adott irányból. Mi értelme? Ezzel az erővel rakjunk rá Hard-killből is részlegesen aztán hüppögjünk, hogy miért nem raktuk rá rendesen ahogy kell?

A másik ami ismét kérdés, hogy mert belül kényelmesebb és ezért nagyobb, de ezért több páncél kell, és nehezebb lesz az IFV, nem-e jobb a BMP szerű laposabb kisebb méretű ilyen jármű, amelyen akár vastagabb páncélt is használhatsz, és igy a passzív védettség nő, abba is építhetsz elektornikát. Lásd Puma méretű, védettebb. Vagy kisebb a passzív védettség, de úszóképes..

Ha meg a védettség a fontos, mivel lenne jobb, ha ennyire sem védett gépek lennének? Kevesebb páncél, úszóképes. Biztos sokkal olcsóbb lenne? Már ha meg akarod védeni.

 

[pöcshuszár]

Majd ha látom, hogy az ausszik szétlövik a tesztpéldányokat 2-3 helyről egyszerre indtott rakétával, lövedékkel, és a torony ne tud fordulni egyszerre kétfelé akkor látszik mennyit ér a rendszer.

Biztos vagy te abban, hogy tudod, hogy a StrikeShield hogyan működik?
(Miközben fikázod...)
A toronynak semmi köze a működéséhez. Pont emiatt van előnyben a többi APS-sel.
A testre vannak ráépítve a fixen telepített kivetők körkörösen. Semminek nem kell forognia.

 

[honved]

A Nem kilőhetetlen IFV ára többszöre lett a 10 évvel ezelőtti nem kilőhetetlen IFV-kénél. Urbanus környezetben folynának a harcok európában, hasonlóan Ukrajnához, csak még jobban beépített területeken. ott nem 600 meg 300 méter a lőtávolság. A fenyegetést nem tudja kivédeni az aktív rendszer mert több irányból érkezhet egyszerre. A "körkörös védelem elégtelen az összes IFV-n, mert ua tömeggel joval nagyobb célfelületet kell védeni, mert nem 3-4 ember van a toronyban és testben, hanem 6-11. Erre meg elégtelen a páncélzat, mindegy milyen stanag van előírva, egyik sem fog meg akár egy 105mm-es lövedéket sem, de még egy 57mm-s sem, és minden ATGM átviszi, ha éppen az aktív védelem nem mükszik.
A mostani nehéz GYHJ egy újabb probálkozás a Stryker féle kerekes cuccok után, amely előtt meg a Warrior/Bradley típusú nyugati nehéz és a BMP mintájú orosz könyebb IFV-k jelképeznek. Kvázi eddig talán a Warrior/Bradly vált be a legjobban, de azok legalább néhány nagyobb olyan ütközetben részt vettek Irakban, ahol volt ellenük ATGM és talán MBT is.

A mostaniak még nagyobbak, magasabbak több bennünk az elektronika. (és a hibalehetőség) A védelem passzívan nem növekedett, csak várják a elektronikától a védelmet. A hálózati hadviselés okos dolog, ez az ellentevékenység cucc nagyon gyerekcipőben jár szerinten. Persze a gyártók mindent eladnának, a nyugati hadseregek pedig a katonák életének védelmében kvázi minden pénzt megadnak olyan termékekre is amit még szinte nem is teszteltek. Mi van az orosz aktiv védelmekkel? Semmi. Amig 1-2 video van gyári anyagból egy irányból hogy kivéd valamit egy ilyen védelem az nem jelent semmit. Szét kell lőni néhányhat, harcszerű körülmények között. de hát egy olyan típusnak amiből még végleges példány sincs, abból nehéz ipari hulladéknak való beszerezni kipróbálásra. A Pumákból már van, legalább azon kéne tesztelni a védelmeket, meg a CV90-eseken. Mi beugrottunk egy terv-prototípusnak, amit remélünk, hogy jó lesz, mert ilyen-olyan szakértők mondták, hogy igen, a olyan-ilyenek meg nem ezért a Németek a Pumát állították rendszerbe, mások meg a CV90 mellett teszik le a voksot, mások meg a brit mellett..

Adott harcjárművek esetében megvan mi ellen kell védjen a páncélzat, esetleg az aktív védelmi rendszer. A régieknél, ex szovjet eszközök, kizárólag a kézifegyverek és tüzérségi repeszek elleni védelem volt a fő kritérium. Nem is akartak megfogni ATGM rakétát. ( BMP-1-2 )Ehhez jött a harcászat, amiben elvileg, együtt dolgoznak a harckocsikkal. Elméletileg ma is ez a helyzet, megspékelve az IFV jelentősebb páncélzattal és APS védelemmel. A mai IFV harcjárművek és az általuk szállított gyalogság is a harckocsikkal együtt harcol. Egymást támogatva küzdenek. Nincs egyik a másik nélkül, bár sok mindenféle szituáció kijön harchelyzetben. Ehhez kell még jöjjön a jó felderítés és tüzérségi támogatás.
Amit látunk Ukrajnában, az oroszok részéről, hát mintha mindent elfelejtettek volna. Rengeteg a harcjármű veszteség. Aminek kisebb oka, a vékony páncélzat. Sokkal inkább a helytelen harcászati alkalmazás. Sok videón látszik, kötelékben hogy mozognak előre, zárt tömbben, nincs távköz, nem keresik az irányzók a célokat, ellenséges területen. Nincs biztosítás, nem látni terepkutató harcjárműveket, elől, nagyobb távolságban, oldalt, stb. Nem beszélve a mai lehetőségekről. Már bocsánat, de minimum, egy felderítő drónt illene kiküldeni, egy előre vonás útvonalára. Ennek hiányában, aztán lesállásból lazán lövöldözhetnek az ukránok ATGM fegyverekkel, BMP-1-re is.
Emlékezzünk, a helytelen harckocsi alkalmazásra a törökök részéről Szíriában. Amikor ellenséges területen, mindenféle biztosítás nélkül, kiálltak reggelizni a Leopárd 2A4 harckocsikkal. Simán volt idejük az ISIS harcosoknak, zavartalan lesállásból, ATGM indítására, amit meg is tettek. Stb.

 

[Kim Philby]

nyokat 2-3 helyről egyszerre indtott rakétával, lövedékkel, és a torony ne tud fordulni egyszerre kétfelé akkor látszik mennyit ér a rendszer. Csak két oldalról kell összehangolni az ATGM lövészeknek az indítás, vagy valamilyen lövegeknek a tüzét.

Miért kellene a toronynak irányba forogni? 360 fokos körkörös szenzorérzékelés van. Az elhárítótöltet indítás nincs összefüggésben a toronyfegyver irányával. Az egy ettől független rendszer, automatikus működéssel.

Rheinmetall

Here, you will find the latest press releases.

www.rheinmetall.com

 

[Kim Philby]

Adott harcjárművek esetében megvan mi ellen kell védjen a páncélzat, esetleg az aktív védelmi rendszer. A régieknél, ex szovjet eszközök, kizárólag a kézifegyverek és tüzérségi repeszek elleni védelem volt a fő kritérium. Nem is akartak megfogni ATGM rakétát. ( BMP-1-2 )Ehhez jött a harcászat, amiben elvileg, együtt dolgoznak a harckocsikkal. Elméletileg ma is ez a helyzet, megspékelve az IFV jelentősebb páncélzattal és APS védelemmel. A mai IFV harcjárművek és az általuk szállított gyalogság is a harckocsikkal együtt harcol. Egymást támogatva küzdenek. Nincs egyik a másik nélkül, bár sok mindenféle szituáció kijön harchelyzetben. Ehhez kell még jöjjön a jó felderítés és tüzérségi támogatás.
Amit látunk Ukrajnában, az oroszok részéről, hát mintha mindent elfelejtettek volna. Rengeteg a harcjármű veszteség. Aminek kisebb oka, a vékony páncélzat. Sokkal inkább a helytelen harcászati alkalmazás. Sok videón látszik, kötelékben hogy mozognak előre, zárt tömbben, nincs távköz, nem keresik az irányzók a célokat, ellenséges területen. Nincs biztosítás, nem látni terepkutató harcjárműveket, elől, nagyobb távolságban, oldalt, stb. Nem beszélve a mai lehetőségekről. Már bocsánat, de minimum, egy felderítő drónt illene kiküldeni, egy előre vonás útvonalára. Ennek hiányában, aztán lesállásból lazán lövöldözhetnek az ukránok ATGM fegyverekkel, BMP-1-re is.
Emlékezzünk, a helytelen harckocsi alkalmazásra a törökök részéről Szíriában. Amikor ellenséges területen, mindenféle biztosítás nélkül, kiálltak reggelizni a Leopárd 2A4 harckocsikkal. Simán volt idejük az ISIS harcosoknak, zavartalan lesállásból, ATGM indítására, amit meg is tettek. Stb.

Pontosan erről van szó. Ki kell dolgozni a megfelelő harceljárást a Lynx képességeinek megfelelően. Emlékeim szerint a Lynxnek lesz saját drón rendszere, e hálózatos integrált információs kapcsolattal kiegészítve, hatékony, valósidejű harcvezetést lehet biztosítani.

 

[vasszekely]

Nincs olyan, hogy kilőhetetlen...

 

[arcas]

A testre vannak ráépítve a fixen telepített kivetők körkörösen. Semminek nem kell forognia.

Pontosan.

 

[pöcshuszár]

Pontosan.

És, ha jól értelmezem a helyzetet, akkor nehezen lehet túltölteni is a rendszert, ugyanis a fenti Boxeres kép azt sugallja, hogy a hátul lévő 4 csempébe épített töltet a jármű elejéért felel, az elöl lévők meg a jármű hátuljáért. Azaz egyszerre minimum 5 effektort kell indítani a jármű 1/4-edének szektorára (pl. a képen a gép bal eleje), hogy ne legyen elég az ellentevékenységre.

 

[arcas]

És, ha jól értelmezem a helyzetet, akkor nehezen lehet túltölteni is a rendszert, ugyanis a fenti Boxeres kép azt sugallja, hogy a hátul lévő 4 csempébe épített töltet a jármű elejéért felel, az elöl lévők meg a jármű hátuljáért. Azaz egyszerre minimum 5 effektort kell indítani a jármű 1/4-edének szektorára (pl. a képen a gép bal eleje), hogy ne legyen elég az ellentevékenységre.

Valahogy úgy, igen, a jármű közepét egészen biztosan lefedi legalább 4 modul,de azért azzal is számolni kell, hogy ahogyan elműködnek a "lapok" a védtelen felület is megnövekszik. Talán ez a kép szemlélteti valamemmyire, milyen távolságon dolgozik a rendszer:

 

[pöcshuszár]

Valahogy úgy, igen, a jármű közepét egészen biztosan lefedi legalább 4 modul,de azért azzal is számolni kell, hogy ahogyan elműködnek a "lapok" a védtelen felület is megnövekszik. Talán ez a kép szemlélteti valamemmyire, milyen távolságon dolgozik a rendszer:

Igen, de úgy vannak elhelyezve a töltetek, hogy egymás szektorait átfedik. Szóval minimális a védelem csökkenés - ha egyáltalán van.

 

[Király Fika]

Nincs olyan, hogy kilőhetetlen...

Csak az orosz vadászbombázók "immunisak" a légvédelemre. Talán ez mindent elmond.