Amennyire én megértettem a terveket, a haderő modernizáció egyik sarokköve, hogy modern csatairányítás rendszerünk legyen. Vagyis egy eszköz ne csak saját magának tudjon felderíteni, hanem kommunikációs vonalak legyenek nagy kapacitással és át tudják adni egymásnak a felderítési és céladatokat.
Vagyis ha egy Leopárd2A7 találkozik a csatamezőn egy olyan hk-val, amit szemből nem tud átlőni, akkor az ő érzékelői által meghatározott adatokból segítséget tud kérni a domb mögött a legénységét épp kiengedő Lynxtől és a Spike ebben az esetben is bevethető a drón kiengedése nélkül, a raj tagjai a digitális katona elképzelés szerint látni fogják a saját és ellenséges tank helyzetét és ha lesz kézi indítású verzió a Tüskéből, ők is tudnak segíteni, és nem kis könnyebbség, hogy a PzH2000-esek is ugyan úgy látni fogják, mintha a saját előretolt megfigyelőjük küldte volna a jelentést.
Szóval igen, ha a Lynxhez meglesz a drón integrálása, akkor tud az alapján rakétát indítani, de mivel ezt amolyan "szervergépnek" is kell elképzelni, ezért igyekeztem kiemelni, hogy kifejezetten olyan eszközöket igyekszünk beszerezni, amik a harccsoport többi tagjának is vezetni tudják a tüzét.
Míg HH idején egy tank belefutott volna egy támadni készülő hk zászlóalj menetoszlopába, akkor zárótüzet kért volna a teljes területre a visszavonulás fedezésére, addig egy sikeres csatairányítási rendszer összehozása esetén sokkal kisebb területet kell megszórni vagy pontra lőni. (Nyilván ha mozgásban van az ellenség nem garantálható az egy lövés-egy megsemmisítés, de még mindig nem az egész folyóhátat kell szétlőni, mert annyi infó jött rádión, hogy most kapaszkodnak fel a lejtőn, hanem lényegében egy GPS koordináta környékét, amilyen távolságba ki tud mozogni. Illetve ha álló célpont, mert rossz a stabija vagy lelőttük a láncát, akkor értelem szerűen arra a pontra.)
Azért tartottam fontosnak ezt ilyen hosszan válaszolni, hogy érezhető legyen a hatékonyság növekedés dd-n belül pusztán amiatt, mert képesek lesznek összedolgozni.