Sziasztok,
Mi logika van abban, hogy a semmire se jo MIG-21PF-et elso lepcsos egysegnel tartottak, mikozben a tobb mint dupla harcerteku MIG-21MF-bol mindegyik masodik lepcsos egyseghez kerult?
Itt valami félreértelmezés van.
1974, a két elsőlépcsős alakulat, Pápa és Taszár megkapja az MF-et, Kecskemét az F-13-assal ad szolgálatot, a taszári MiG-19 ekkora már kihalt.
1979, nincs már F-13-as Kecskeméten se, de megkapja a másodvonalas MF-et, miközben Pápa és Taszár 1975-től folyamatosan átfegyverez a MiG-21bisz különféle változataira, amelyek mind a harcászati feladatkörök, mind pedig az 1977-es manőverező légiharc gyakorlás újboli bevezetéséhez is (elméletben) jobb, magasabb harcértékű típusnak számítottak.
Ha a kérdés arra vonatkozott, hogy na de a PF az miért nem ment át Kecskemétre?
Mert Kecskemétet homogén ezrednek tartották, felesleges lett volna vegyíteni a PF-el, továbbá a taszári ezrednek valahonnan az ősmúltból megmaradt még a nagy magasságú légicélok elleni feladatkör is. Ne feledjük, hogy az ország légvédelmi rakétás lefedettségében a dél-dunántúli légtér nem szerepelt, így ott még releváns volt a 20km-es magasságig végrehajtandó elfogási feladatkör. Uyanis a Honi Légvédelmi Repülőcsapatok feladatköréből a nagy magasságú elfogások feladata a Dvina/Volhov, illetve később a Vega rendszeresítével kezdett háttérbe szorulni.
Ha 1979-82 körül Taszár, (illetve a pálya állapota miatt később Pápa) teljesen átfegyverzett volna MiG-23MF-re vagy netán ML-re (akár vegyesen is), akkor valószínű, hogy a bisz gépek váltották volna a kecskeméti MF-eket.
Vagy 1988-89 körül, amikor pedig a Pápára beérkező 29-esek miatt sanszosan Taszár homogén 23-as bázissá alakul át, akkor legkésőbb, de a biszek elmentek volna Kecskemétre.
Illetve, ha repüzemtani-gazdaságossági oldalról nézzük a kérdést, hogy miért kellett mégis megtartani a PF-eket? Mert repidő bőven volt a sárkányban és szervezetileg megmaradhatott a három százados felállás, mégse kellett egy harmadik század MiG-21bisz-t Taszárra venni.