[HUN] NASAMS

Rakétavédelemmel várjuk meg a jövőbeni lézeres opciót. A földi telepítés korlátlan energiaellátást jelent és az alapproblémákat már megoldotta a Rheinmetall például a jóval kisebb léptékű HEL-el. 2035-re szerintem lesz nagy hatótávolságú overkill opció is olyan előrehaladott állapotban, mint most a HEL! Mordor meg legyen boldog a múlt század technikájával, abból a pénzből se tankot vettek!

Én boldog lennék a “múlt század technikájával” idehaza is, tekintve hogy jelenleg egy kis por/köd/füst meg egy tükrözö bevonat a célponton nagyságrendeket ront az HEL hatékonyságán. Steril (ideális) körülmények közt vannak biztató eredmények, ezt nem tagadom, de nem várnék egy bizonytalan kimenetelü fejlesztésre (elöreláthatóan legalább) 15 évet.
(Arról nem is beszélve, hogy egy ismert helyen lévö statikus célpontot azért simán lehet overloadolni, a korlátlan energiaellátás - valamint egyéb eröforrás/resource - meg csak a mesékben van.)

Jó lesz az a TLVS, SAMP/T meg Patriot egyelöre én amondó vagyok.
 
Azt tudom, de úgy hallotam, hogy repülőket nem nagyon szedtek le vele.
Mert lényegében sehol nem volt rá eddig alkalma.
Egyébként sikerült vele egy baráti Tornado-t lelőni 2003-ban.

A Haditechnikai Összefoglaló Patriot részéből.

Automatikus célazonosítási problémák vezetettek már baráti gép lelövéséhez (persze ez manuális rendszerekkel is többször előfordult korábban, mindkét oldalon), illetve néhány további majdnem lelövéséhez is. Emiatt szükséges felügyelni a rendszert továbbá az sem árt, ha a pilóták szigorúan betartják a rendszerbe korábban beprogramozott „biztonságos” légifolyosókat.

Egy ilyen tévedés során lőttek le egy brit Tornado repülőgépet Patriottal.[1] Az eset után történt, hogy egy F-16 HARM rakétával szétlőtte a Patriot radarját önvédelemből, [2] ami talán túlreagálása volt a helyzetnek, de a fenti két eset rámutat a célazonosítás problémájára, mint az automatizált rendszer gyenge pontjára. Az elvi probléma az, hogy csak automatikus üzemmel lehet megvalósítani tömeges célleküzdést kombinálva azt ballisztikus- illetve és radargyilkos rakéták elleni ellentevékenység képességgel.



[1] https://www.theguardian.com/uk/2006/oct/31/military.iraq
[2] http://www.f-16.net/f-16-news-article787.html
 
  • Tetszik
Reactions: fishbed and Bálint
Azt tudom, de úgy hallotam, hogy repülőket nem nagyon szedtek le vele.
Hát, ha csak az ismertebb "baráti tüzeket" nézzük...:
  • 2003. március 23-án a kuvaiti Ali Al Salem légibázisról a ZG710 oldalszámú Tornado GR.4A-t, amelyet Kevin Main és David Williams századosok vezettek hazatérőben pukkantotta le egy kuvaitban lévő amerikai üteg.
  • április 2-án egy másik előretolt Patriot üteg PAC-3-as rakétával lelőtte az amerikai haditengerészet egyik F/A-18C Hornet vadászbombázóját, amelynek pilótája Nathan White hadnagy életét vesztette.
 
"A biztonság és védelem területén a haderőfejlesztési program tovább erősíti a Magyarország és az Amerikai Egyesült Államok közötti stabil és kölcsönös bizalmon alapuló kapcsolatot. Ennek kiemelt mérföldköve a nemrég bejelentett rakétabeszerzés – tette hozzá. Benkő Tibor leszögezte: a beszerzések kapcsán a honvédelmi tárca soha nem típusokban, gyártókban, hanem képességekben gondolkodik. Mint mondta, a beszerzések esetében elsődleges fontosságú a rendszerszemléletű megközelítés, amikor nemcsak eszközöket vásárolunk, hanem a valós képesség kialakításához elengedhetetlen összetevők – képzési, felkészítési, logisztikai támogatások – is a beszerzés részét képezik."

Előállhatnának már a konkrétumokkal,...ezek szerint biztos az Amraam csomag, az meg a "rendszer" nélkül nem illik a fent elmondottakba,...,gondolom a "hazai ipar" bevonása körül megy a huzavona...
 
A NASAMS mellett a komolyabb légvédelmi rendszerünk lehet SAMP/T, ha már egyszer Airbus SAMOC irányítórendszert vettünk?
 
Elég mulatságos kijelentések vannak benne...

Most crucially it has a ceiling of around 10,000 meters, meaning that most modern fighter aircraft can simply operate above this.

Bugyutaság. A harcászati vadászgépek közül a ASF konfigban repülők használják ezt a magasságot és hazafelé könnyű géppel, ha a bevetési profil engedi. A CAS és gyak minden csapásmérés a 15-25k láb magassági tartományban van a hatósugár és repülési teljesítmény kombója miatt.

Still, this has left Finland without a long-range surface-to-air missile for the first time since the late 70’s,
Ő sem érti meg a NASAMS lényeget. A rendszer kollektív HMZ-jét nem a rakéta HMZ adja. Ha pont úgy néhány radarral és szétszórt indítóval a kollektív HMZ nagyobb, mint a Buk-M1 esetén vagy kb. azonos, akkor miről beszél? Mellesleg a Buk-M1 is mind orosz, mind NATO terminológia szerint közepes hatótávolásgú, nem long range.

Aztán elkezdi csócsálni az Iszkandert, amikor a Buk-M1-nek sem volt hivatalosan semmilyen ABM képessége, nemhogy M7 sebességű rakéta ellen.

The big problem for the AIM-120 AMRAAM is that it is something of a victim of its own success. It is operated by a stunning 37 countries, meaning that no small amount of Russian research is likely going into how to defeat it.
Ekkora baromságot. Tehát, mivel sokan használják, akkor ez degradálja a minőségét...?
Uram atyám...

Majd ezek után nekiáll olyan rendszereket felsorolni, aminek nincs Iszkander ellen képessége tudtommal.
A 200 kg alatti rakéták HMZ-je szubszonikus cél ellen nincs 50 km. Akkor mindeki fantáziájára bízom, ha meg lenne is M7 célsebesség, akkor is milyen ABM HMZ jönne ki..

Ez az egész kb. olyan bujtatott reklám, mint valaki marketing tevékenysége itt az A400 kapcsán...