[HUN] NASAMS

[Ocses]

Akkor ezekkel a sokat reptetett AMRAAM-C5-ösökkel lehet NASAMS éles lövészetet tartani.

Nem tudom mennyire van bennük sok repóra.
Egy időben itthon is ezzel adták a készültséget amikor nem volt más.
Meg BAP-ban is volt rajtuk.

De elméletben az amcsi rakéták ezt a terhelést jól bírják. És nem tudom azt a 40 darabot mennyire rotálták.

Persze ha akarnak lövészetet(rendszerbeállításnál minimum illene) , és ha lehetséges, inkább a régebbieket kellene ellőni.

 

[Laikus]

Ez az egyik legfőbb feladata!


Az FDC mondja meg hová milyen pályán kell repülni és repülés küzben is kap pályakorrekciós adatokat. Lényegében a végfázisban önálló csak.

Lehet, hogy az FDC tud pálya adatokat meghatározni, csak számomra az nem evidens, hogy képes a rakétát konkrét repülési pálya / útvonal használatára utasítani. Ahogy Te fogalmaztad: „FDC mondja meg hová milyen pályán kell repülni”. (Amennyiben igen, akkor az eredeti probléma felvetésemre ez a tény meg is adja a választ és a megoldást, amit vártam!)
Abból indulok ki, hogy az indítóban alkalmazott ARH légiharc rakéta a saját radar bekapcsolásáig pályakorrekciós jelek alapján repül. Én eddig úgy éltem az életemet, hogy a pályakorrekciós jelek csak célpont helyzet- és mozgásparamétereket jelentenek, amelyek alapján a rakéta maga számolja ki az optimális útvonalát. Ezért is kell rendelkeznie saját navigációs eszközzel, hogy tudja, honnan-hova kell eljutnia. Amennyiben a pályakorrekció amit kap, konkrét kidolgozott útvonalat jelentene, akkor ezt a szakaszt nevezhetnénk parancsközlő vezérlésnek, amihez az indítónak nem csak cél, hanem a rakéta pozícióját is mérni kellene. A fentiekből pedig számomra az következik, hogy egy ilyen rakétának nincs szüksége repülési pálya parancsokra, sem indulás előtt, sem az alatt. Ezért pedig nem evidens, hogy – programmódosítás nélkül – képes fogadni ilyen parancsokat, hiába akarja az FDC utasítani.

 

[Aladeen]

Lehet, hogy az FDC tud pálya adatokat meghatározni, csak számomra az nem evidens, hogy képes a rakétát konkrét repülési pálya / útvonal használatára utasítani. Ahogy Te fogalmaztad: „FDC mondja meg hová milyen pályán kell repülni”. (Amennyiben igen, akkor az eredeti probléma felvetésemre ez a tény meg is adja a választ és a megoldást, amit vártam!)
Abból indulok ki, hogy az indítóban alkalmazott ARH légiharc rakéta a saját radar bekapcsolásáig pályakorrekciós jelek alapján repül. Én eddig úgy éltem az életemet, hogy a pályakorrekciós jelek csak célpont helyzet- és mozgásparamétereket jelentenek, amelyek alapján a rakéta maga számolja ki az optimális útvonalát. Ezért is kell rendelkeznie saját navigációs eszközzel, hogy tudja, honnan-hova kell eljutnia. Amennyiben a pályakorrekció amit kap, konkrét kidolgozott útvonalat jelentene, akkor ezt a szakaszt nevezhetnénk parancsközlő vezérlésnek, amihez az indítónak nem csak cél, hanem a rakéta pozícióját is mérni kellene. A fentiekből pedig számomra az következik, hogy egy ilyen rakétának nincs szüksége repülési pálya parancsokra, sem indulás előtt, sem az alatt. Ezért pedig nem evidens, hogy – programmódosítás nélkül – képes fogadni ilyen parancsokat, hiába akarja az FDC utasítani.

Amennyire én tudom az induláskor az AMRAAM rakéta megkapja, hogy hová kell repülni milyen pályán és menet közben, ha működik az élő kapcsolat az indítóval (mert pl. nem zavarják hatékonyan), akkor kap pályakorrekciós információt (mid-course-update). A pályája végén meg jöhet az aktív radaros szakasz.
Azt mondjuk nem tudom biztosan, hogy a cél koordinátit kapja-e meg és saját maga számítja-e ki, hogy merre kell-e menni vagy konkrét "waypoint szerű" pályát küldenek-e neki. Ilyeneket @Hpasp meg @molnibalage tud...

Úgy tudom egyébként az AMRAAMban van GPS vevő és magasságmérő is szóval elvileg magától is tudja, hogy ő maga merre jár. Tehát lehet, hogy a rakéta számolja ki a saját pályáját, hogy cél közelébe jusson.

 

[molnibalage]

Amennyire én tudom az induláskor az AMRAAM rakéta megkapja, hogy hová kell repülni milyen pályán és menet közben, ha működik az élő kapcsolat az indítóval (mert pl. nem zavarják hatékonyan), akkor kap pályakorrekciós információt (mid-course-update). A pályája végén meg jöhet az aktív radaros szakasz.
Azt mondjuk nem tudom biztosan, hogy a cél koordinátit kapja-e meg és saját maga számítja-e ki, hogy merre kell-e menni vagy konkrét "waypoint szerű" pályát küldenek-e neki. Ilyeneket @Hpasp meg @molnibalage tud...

Úgy tudom egyébként az AMRAAMban van GPS vevő és magasságmérő is szóval elvileg magától is tudja, hogy ő maga merre jár. Tehát lehet, hogy a rakéta számolja ki a saját pályáját, hogy cél közelébe jusson.

Bevallom ezt már én sem tudom.
Itt már a következő dolgok is számítanak.

1. A vadászgépek ugyebár a saját rakétát nem tudták nyomon követni mecha radarral, de egy szektorba állított vagy akár továbbra is forgó Sentinel sanszosan tud, ha az AMRAAM-on van válaszjeldó.
2. Ha van.
3. Ha nem, akkor is egy ideig.
4. Akkor tudja, hogy a rakéta hol van, tehát elvileg MCG-vel tudná pályán irányítani pusztán a peremfeltételek nézve.
5. Ha a rakétán van INS akkor is, csak akkor pontatlanabb a pálya. Ez 30-60 sec-ig repülpő rakéta esetén, ha 100-200 méteres pontosság van, az is elég lenne.
6. A rakéta maga biztos nem számítja. A MCG kapcsolat vesztése után a robotpilóta megy egy prolongált céljel felé (szerintem) és aztán radar felkapcsol és vagy talál célt, vagy nem. Ha meg igen adja az ég, hogy baráti gép nincs közel, mert arra is rálockolhat, ha közel van és a prolongálás alapján az is a lehetséges hely közelében van.
7. GPS vevő szerintem nincs a rakétában, soha nem hallottam erről. Overkill. Felesleges és el se férne az antenna már.

 

[Törölt tag 1945]

Lehet, hogy az FDC tud pálya adatokat meghatározni, csak számomra az nem evidens, hogy képes a rakétát konkrét repülési pálya / útvonal használatára utasítani. Ahogy Te fogalmaztad: „FDC mondja meg hová milyen pályán kell repülni”. (Amennyiben igen, akkor az eredeti probléma felvetésemre ez a tény meg is adja a választ és a megoldást, amit vártam!)
Abból indulok ki, hogy az indítóban alkalmazott ARH légiharc rakéta a saját radar bekapcsolásáig pályakorrekciós jelek alapján repül. Én eddig úgy éltem az életemet, hogy a pályakorrekciós jelek csak célpont helyzet- és mozgásparamétereket jelentenek, amelyek alapján a rakéta maga számolja ki az optimális útvonalát. Ezért is kell rendelkeznie saját navigációs eszközzel, hogy tudja, honnan-hova kell eljutnia. Amennyiben a pályakorrekció amit kap, konkrét kidolgozott útvonalat jelentene, akkor ezt a szakaszt nevezhetnénk parancsközlő vezérlésnek, amihez az indítónak nem csak cél, hanem a rakéta pozícióját is mérni kellene. A fentiekből pedig számomra az következik, hogy egy ilyen rakétának nincs szüksége repülési pálya parancsokra, sem indulás előtt, sem az alatt. Ezért pedig nem evidens, hogy – programmódosítás nélkül – képes fogadni ilyen parancsokat, hiába akarja az FDC utasítani.

Az AMRAAM rakéta, és pályakorrekciós adatforgalma minősített információ, nyílt neten erről nem fogsz infót találni.

 

[Aladeen]

Bevallom ezt már én sem tudom.
Itt már a következő dolgok is számítanak.

1. GPS vevő szerintem nincs a rakétában, soha nem hallottam erről. Overkill. Felesleges és el se férne az antenna már.

The latest AMRAAM variant, the AIM-120D (originally designated AIM-120C8), is a development of the AIM-120C with a two-way data link, improved navigation using a GPS-enhanced Inertial Measurement Unit (IMU) (forrás)

Szóval jól emlékeztem, hogy van GPS is benne, csak nem a mienkben!
Egyébként azeken távokon inerciális navigáció is elég pontos lehet...

 

[molnibalage]

The latest AMRAAM variant, the AIM-120D (originally designated AIM-120C8), is a development of the AIM-120C with a two-way data link, improved navigation using a GPS-enhanced Inertial Measurement Unit (IMU) (forrás)

Szóval jól emlékeztem, hogy van GPS is benne, csak nem a mienkben!
Egyébként azeken távokon inerciális navigáció is elég pontos lehet...

Ez a legyártott AIM-120 változatok kb. vonalvastagságnyi mennyisége.

 

[Laikus]

Egyetértünk, hogy a takarásban lévő cél marginális az esetünkben, ezt korábban én is előrebocsátottam, mielőtt még valaki fingreszelést emleget. A fejlesztő norvégoknál, a fjordvidéken lehet némileg fontosabb, de ezt már csak ők tudják.

Összefoglalva a vívódásomat, ha az alkalmazott rakéták (amik úgye lehetnek különböző gyártók eltérő termékei) tudnak fogadni konkrét kidolgozott pályaparancsokat, akkor mehet a tereptárgy feletti elrepülés, ha nem, akkor ilyen alkalmazási igény esetén marad a virtuális célpontokkal manipulálás, amihez az FDC-t kell felkészíteni.

 

[Laikus]

Bevallom ezt már én sem tudom.
Itt már a következő dolgok is számítanak.

1. A vadászgépek ugyebár a saját rakétát nem tudták nyomon követni mecha radarral, de egy szektorba állított vagy akár továbbra is forgó Sentinel sanszosan tud, ha az AMRAAM-on van válaszjeldó.
2. Ha van.
3. Ha nem, akkor is egy ideig.
4. Akkor tudja, hogy a rakéta hol van, tehát elvileg MCG-vel tudná pályán irányítani pusztán a peremfeltételek nézve.
5. Ha a rakétán van INS akkor is, csak akkor pontatlanabb a pálya. Ez 30-60 sec-ig repülpő rakéta esetén, ha 100-200 méteres pontosság van, az is elég lenne.
6. A rakéta maga biztos nem számítja. A MCG kapcsolat vesztése után a robotpilóta megy egy prolongált céljel felé (szerintem) és aztán radar felkapcsol és vagy talál célt, vagy nem. Ha meg igen adja az ég, hogy baráti gép nincs közel, mert arra is rálockolhat, ha közel van és a prolongálás alapján az is a lehetséges hely közelében van.
7. GPS vevő szerintem nincs a rakétában, soha nem hallottam erről. Overkill. Felesleges és el se férne az antenna már.

Jól értem? Szerinted nem a rakéta dolgozza ki a saját pályaadatait, hanem az indító géptől kapja meg készen?

Nekem ez nem logikus. A rakétának rendelkezésre kell állnia a szükséges számítástechnikai kapacitásnak. Az aktív szakaszban fel kell dolgoznia a saját radar adatait, egyidőben követnie kell(ene) egy esetlegesen intenzíven manőverező és közben zavarást is végző cél mozgását. Ehhez képest a megközelítő szakaszban szinte unatkozik. Nem okozhat problémát a művelet elvégzése. A SARH rakéták is már végig maguknak végezték a számítást. Továbbá, ahogy Xpert kolléga beidézte, a C8/D változaton említik újdonságként a kétutas adatkapcsolatot. Akkor a korábbi változatoknál még nem volt. Azt írtad, nem tudod van-e válaszjeladó AMRAAM-on. Azt nem tudom, hogy a válaszjeladó fogalmilag már kétutas adatkapcsolatnak számít-e, ráérzésre nem. Tehát van három lehetséges műszaki megoldás. A válaszjeladó, a kétutas kapcsolt (mi újdonság) és a rakétafedélzeti számítás. Én a jeladós módszert érzem túl bonyolultnak. Az indító gép rákérdez a rakétára, „hol vagy?” - a rakéta válaszol – a gép kiszámolja a pályaadatokat - megküldi a rakétának. Meg ugye, már az R-27-nél is megoldották valahogy.

 

[Törölt tag 1586]

Jól értem? Szerinted nem a rakéta dolgozza ki a saját pályaadatait, hanem az indító géptől kapja meg készen?

Azt hiszem ez mindent megmagyaráz...

 

[Venom85]

 

[Aladeen]

1995-2000 NASAMS
TPQ36A Radar
FDC
NTAS-N [EO-Sensor]
Canister Launcher
AMRAAM missiles
Battalion Net Data Link [BNDL]
VSHORAD Integration

2000-2006 Enhanced Distributed Architecture
FDC with COTS base technology and radar centric network
Link 11B
Radio Command Carrier Launcher
Land Navigation Unit LNR [Tactical Missile Map]
Sentinel MPQ-61M1/M2 Radar
MSP-500 [EO Sensor]

2005-2010 Sensor and TDL Integration
Improved Sentinel MPQ-64F1 Radar
Radar processing on Radar [Tactical Mobility]
Radio Linked Radar
Link 16 integration
Tactical Control Center [TCC] / Battalion Operation Center [BOC]

2010-2015 Enhanced LCHR And EO Sensor
Canister Launcher Mk 1C (Tactical Mobility)
MSP-600 [EO sensor]

2015-2020 HML and IP communication
High Mobility Launcher [HML]
'Hardened' IP Communication Network
New Air Defense Center [ADC]
Improved VSHORAD Integration

2020-2025 Multi-Missile Launcher, Sensors and Effectors
AIM-9X Block II
AMRAAM ER
Multi-Missile Canister Launcher
Multi-Missile in ML
New AESA radar
MTS-A [EO Sensor]
CRAM - CLMS effectors

2025-2030 Next Gen NASAMS
Multifunction SW defined apertures
Advanced RF electronics and Lasers
Kinetic and non-kinetic effectors
C-Hypersonic
Distributed Networking

2030-2035 Next Gen+
AI-Machine Learning
Composable Weapons
High-power RF semiconductors
High temperature weapons material

Kérem, hogy valaki fejtse meg, hogy az alábbiak mit jelentenek!
VSHORAD Integration - szószerint érem, csak nem tudom milyen VSHORAD rednszer került integrálásra a NASAMS-hez
FDC with COTS base technology and radar centric network - itt "mire gondolhatott a költő"? szinte minden SAM rendszer "radar központú". Mi az a COTS? Commercial off-the-shelf?
Radar processing on Radar [Tactical Mobility] - ez mit jelenthet pontosabban?
Tactical Control Center [TCC] / Battalion Operation Center [BOC] - FDC mint "taktikai irányító rendszer" eddig is volt, mit jelent ez a fejlesztés a NASAMS esetében?
New Air Defense Center [ADC] - tovább fejlesztett FDC-re utalhat?
Multi-Missile in ML - mi lehet az ML?

Köszönöm a megfejtéseket!

 

[Törölt tag 1945]

Kérem, hogy valaki fejtse meg, hogy az alábbiak mit jelentenek!
VSHORAD Integration - szószerint érem, csak nem tudom milyen VSHORAD rednszer került integrálásra a NASAMS-hez
FDC with COTS base technology and radar centric network - itt "mire gondolhatott a költő"? szinte minden SAM rendszer "radar központú". Mi az a COTS? Commercial off-the-shelf?

Igen

Radar processing on Radar [Tactical Mobility] - ez mit jelenthet pontosabban?

A radar utánfutón minden elektronika rajta van, így már csak a feldolgozott digitális célinformáció kerül onnan továbbításra.

Tactical Control Center [TCC] / Battalion Operation Center [BOC] - FDC mint "taktikai irányító rendszer" eddig is volt, mit jelent ez a fejlesztés a NASAMS esetében?

FDC üteg szintű, BOC osztály szintű irányítást tesz lehetővé.
Nálunk ezt a SAMOC intézi.

New Air Defense Center [ADC] - tovább fejlesztett FDC-re utalhat?
Multi-Missile in ML - mi lehet az ML?

Mobile Launcher

Köszönöm a megfejtéseket!

 

[Aladeen]

Azt tudja valaki, hogy mekkora tömege egy NASAMS indítónak?
Erről sehol nem találtam semmilyen információt...

 

[papajoe]

Azt tudja valaki, hogy mekkora tömege egy NASAMS indítónak?
Erről sehol nem találtam semmilyen információt...

Nagy.

 

[Aladeen]

Nagy.

köszönöm értékes hozzászólásodat!

 

[fitom]

Nagy.

A tömege nagy...???

 

[Venom85]

@Xpert nagy a tömege!

 

[Törölt tag 1586]

Adatbázison (annak hiányán) kívül miben lesz rosszabb a mi Sentinelünk?

Abban lesz rosszabb hogy nem fogod tudni hogy a pici pötty az indikátoron az micsoda.
És mivel nem csak adatbázist nem adnak, de maga a képesség hiányozni fog, hiába csinálsz magadnak adatbázist nem fogod tudni futtatni

Spoiler: mint fent: a képesség hiányzik

The classified radar operational software utilized with the exportable AN/MPQ-4F1 Sentinel Radar contains specific Electronic Counter-Counter Measures (ECCM) capability, but it does not contain Non-Cooperative Target Recognition (NCTR)/classification capabilities. This software will only be released for export in an executable format with no source code.

 

[Aladeen]

Abban lesz rosszabb hogy nem fogod tudni hogy a pici pötty az indikátoron az micsoda.
És mivel nem csak adatbázist nem adnak, de maga a képesség hiányozni fog, hiába csinálsz magadnak adatbázist nem fogod tudni futtatni

Valószínűleg ezért is van a NASAMS-hez optikai rendszer, ami jó időben sok tíz km-ről meg kukkolja neked, hogy Iván mutogatja-e a középső úját a fülkéből!
Továbbá ott az IFF. Nyilván a baráti tűz esélye így is meglesz, de háborúban előfordul....