[HUN] Saab JAS-39EBS-HU Gripen

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
.
Hogy is volt az F-16-osnál?
A szárnyakon erős volt a flutter/flatter jelenség, ha nem volt a szárnyvégekre függesztve semmi?
Ha ott volt AIM-9, akkor ez kisebb lett vagy nagyobb?
Aztán meg rájöttek, hogy ha AIM-120 van a szárnyvégen akkor az a legjobb és a légellenállás is kedvezőbb így?
A flattert (aerodinamikai vibráció) minden a szárny végére/be helyezett súly csökkenti a saját tehetetlensége miatt (pl. az A-320 családnál is van a szárnyvégbe szerelt súly, kizárólag a flatter-hajlam csökkentésére).
Aerodinamikailag viszont minden repülőgépnél fennáll az a jelenség, hogy a szárny alatti és fölötti nyomáskülönbség miatt (ebből keletkezik ugye a felhajtóerő!) a szárnyvégeken alulról felfelé történő feláramlással egyenlítődik ki a nyomáskülönbség - és ebből lesz az az örvényáramlás, amit megfelelő páratartalomnál a szárnyvégről leváló látványos páracsík jelez. Mint minden örvénylés a gép felületén és körülötte, ez is sajnálatosan plusz légellenállást jelent (indukált ellenállás). Fokozottan érvényes ez a hátranyilazott belépőélű gépekre, amelyeken erősebb az áramlás elcsúszása a szárnyvégek felé. Ezt próbálják valamennyire csökkenteni a szárnyak felső felületére szerelt áramlásterelő lemezekkel (MiG-15 és tsai), a bevágással a szárny belépőélén, Mirage, BAC Lightning stb.) és a belépőél farkasfogas kialakításával (Crusader, Phantom, MiG-23/27 stb.). Ezt a szárnyvég felé csúszó légáramlást csökkentik és símítják ki valamennyire az örvénylést a szárnyvégre függesztett rakéta szárnyai is, ezzel is csökkentve a légellenállást. A rakéta típusa ebből a szempontból majdnem mindegy, nincs köztük jelentős különbség, de minél nagyobb és több rajta a szárny nyilván annál hatásosabb a légáramlat megvezetése.
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 117
80 931
113
A flattert (aerodinamikai vibráció) minden a szárny végére/be helyezett súly csökkenti a saját tehetetlensége miatt (pl. az A-320 családnál is van a szárnyvégbe szerelt súly, kizárólag a flatter-hajlam csökkentésére).
Aerodinamikailag viszont minden repülőgépnél fennáll az a jelenség, hogy a szárny alatti és fölötti nyomáskülönbség miatt (ebből keletkezik ugye a felhajtóerő!) a szárnyvégeken alulról felfelé történő feláramlással egyenlítődik ki a nyomáskülönbség - és ebből lesz az az örvényáramlás, amit megfelelő páratartalomnál a szárnyvégről leváló látványos páracsík jelez. Mint minden örvénylés a gép felületén és körülötte, ez is sajnálatosan plusz légellenállást jelent (indukált ellenállás). Fokozottan érvényes ez a hátranyilazott belépőélű gépekre, amelyeken erősebb az áramlás elcsúszása a szárnyvégek felé. Ezt próbálják valamennyire csökkenteni a szárnyak felső felületére szerelt áramlásterelő lemezekkel (MiG-15 és tsai), a bevágással a szárny belépőélén, Mirage, BAC Lightning stb.) és a belépőél farkasfogas kialakításával (Crusader, Phantom, MiG-23/27 stb.). Ezt a szárnyvég felé csúszó légáramlást csökkentik és símítják ki valamennyire az örvénylést a szárnyvégre függesztett rakéta szárnyai is, ezzel is csökkentve a légellenállást. A rakéta típusa ebből a szempontból majdnem mindegy, nincs köztük jelentős különbség, de minél nagyobb és több rajta a szárny nyilván annál hatásosabb a légáramlat megvezetése.

Akkor lehet hogy rosszul emlékszem. Mi volt az oka annak hogy a 90-es években az F-16 szárnyait (és mást részeit) meg kellett erősíteni, hogy el tudja érni a gép a tervezett élettartamot? Volt akkor ezekre a javításokra mindenféle fantázianevű program.
 
M

molnibalage

Guest
Akkor lehet hogy rosszul emlékszem. Mi volt az oka annak hogy a 90-es években az F-16 szárnyait (és mást részeit) meg kellett erősíteni, hogy el tudja érni a gép a tervezett élettartamot? Volt akkor ezekre a javításokra mindenféle fantázianevű program.
Az F-16 eredetileg könnyűvadásznak készült másodlagosan csapásmérőnek, ahogy az F-15. Az F-15-nél ezt soha nem használták ki ezt (A/B/C/D) ezzel szemben az F-16 gyakorlatilag egész karrierjét elsődlegesen csapásmérőként élte le még az AMRAAM korszarkban is. Az meg nagyobb terhelést ad a sárkánynak. Nem véletlenül mondta azt Harry J. Hillaker, hogy ha tudta volna, hogy mire fogják használni, akkor máshogy tervezte volna meg a gépet...
 

emel

Well-Known Member
2013. február 11.
9 073
15 029
113
Akkor lehet hogy rosszul emlékszem. Mi volt az oka annak hogy a 90-es években az F-16 szárnyait (és mást részeit) meg kellett erősíteni, hogy el tudja érni a gép a tervezett élettartamot? Volt akkor ezekre a javításokra mindenféle fantázianevű program.
Egyrészt a legtöbb harcigépről élettartamuk során kiderül (sokezer repült óra és néhányezer sok g-értékű túlterhelés, túl kemény leszállás után után, hogy vannak strukturálisan gyenge pontok, amiket a tervezett élettartam kihasználása érdekében utólag meg kell erősíteni. Ezek egy része belső térben történik (pl. futómű, hajtómű vagy szárny-bekötéseknél, így kívülről ez nem látható, de pl. az F-18-nál ilyen kényes pont volt a függőleges vezérsík, sok gépen látható közeli fotókon a tő-részen a bekötések utólagos megerősítése. Ugyanilyen volt a MiG-23-nál a stabilizátor-bekötésnél lévő törzskeret, aminek fáradásos törése miatt a "05"-ös gépünk lezuhant (85 márc. 21, Csömör), majd a kivizsgálás és a szükséges törzskeret-megerősítések fél éves időtartamára a teljes flotta le volt tiltva a repülésről.
Másrészt a hidegháború vége, a Szu. összeomlása majd megszűnése világossá tette, hogy egyhamar nem lesz olyan nagyméretű háború ahol az USAF-nak "mindent bele mindenáron" módon kellene harcolni. Így az is nyilvánvaló lett, hogy az akkori harcigép-flották leváltása az eredetileg tervezetthez képest jelentősen ki fog tolódni, vagyis meg kell hosszabbítani a gépek élettartamát, ezért IS volt szükség ilyen "utómunkákra".
 

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 117
80 931
113
Egyrészt a legtöbb harcigépről élettartamuk során kiderül (sokezer repült óra és néhányezer sok g-értékű túlterhelés, túl kemény leszállás után után, hogy vannak strukturálisan gyenge pontok, amiket a tervezett élettartam kihasználása érdekében utólag meg kell erősíteni. Ezek egy része belső térben történik (pl. futómű, hajtómű vagy szárny-bekötéseknél, így kívülről ez nem látható, de pl. az F-18-nál ilyen kényes pont volt a függőleges vezérsík, sok gépen látható közeli fotókon a tő-részen a bekötések utólagos megerősítése. Ugyanilyen volt a MiG-23-nál a stabilizátor-bekötésnél lévő törzskeret, aminek fáradásos törése miatt a "05"-ös gépünk lezuhant (85 márc. 21, Csömör), majd a kivizsgálás és a szükséges törzskeret-megerősítések fél éves időtartamára a teljes flotta le volt tiltva a repülésről.
Másrészt a hidegháború vége, a Szu. összeomlása majd megszűnése világossá tette, hogy egyhamar nem lesz olyan nagyméretű háború ahol az USAF-nak "mindent bele mindenáron" módon kellene harcolni. Így az is nyilvánvaló lett, hogy az akkori harcigép-flották leváltása az eredetileg tervezetthez képest jelentősen ki fog tolódni, vagyis meg kell hosszabbítani a gépek élettartamát, ezért IS volt szükség ilyen "utómunkákra".

Köszönöm, akkor biztos összekeverem valamivel. Nekem valahonnan rémlik még hasonló szárnyprobléma.
 
M

molnibalage

Guest
Köszönöm, akkor biztos összekeverem valamivel. Nekem valahonnan rémlik még hasonló szárnyprobléma.
Hornetnél voltak szármyrepedések, meg F-14-nél is. Igazából minden típusná van mértéke a kérdéses. Lásd orosz MiG-29-esek kiszórása egy első látásra nem kritikus dolog miatt.
 
  • Tetszik
Reactions: Terminator
T

Törölt tag 1945

Guest
Akkor lehet hogy rosszul emlékszem. Mi volt az oka annak hogy a 90-es években az F-16 szárnyait (és mást részeit) meg kellett erősíteni, hogy el tudja érni a gép a tervezett élettartamot? Volt akkor ezekre a javításokra mindenféle fantázianevű program.

Azt írja az okosság, hogy...

All F-16s, except for Block 50/52 models, have been fitted with external reinforcement plates as part of a service life extension plan. The two plates are commonly known as “lawn-mower blades”. They have been fitted to the vast majority of the Block 25/30/32/40/42 Vipers (as well as many F-16A/B models before they were retired). The Block 40/42 jets have an additional eight plates. It is important to note that these plates were not installed at the factory. In the case of the Block 40/42 plates, they were installed beginning in 1993, while the earlier Blocks began receiving the “lawnmower blades” in 1998. Additional plates have been installed on Block 25/30/32 aircraft on top of the wings where they begin to blend into the fuselage. These are to reinforce the fuel tanks. There are also various plates that are appearing on Block 30/32s. Many, but not all Block 30/32s are receiving plates beneath the “lawnmower blades”. Plates are also beginning to appear near the speedbrakes and the bottom of the wings. Block 50/52s do not have any external plates, as all reinfocements were done internally.

On Block 25/30/32 (and many F-16A/Bs before they were retired) aircraft, each wing has a reinforcement plate near the fuselage at the wing joint to reinforce the fuel cell in that area. These plates are not being installed on Block 40/42/50/52 aircraft. The vast majority of jets have already had them added, while the rest will receive theirs in the very near future. The plates are modular in nature, consisting of 5 separate panels secured to the wing. In a few instances, only a few of these panels will be in place. This configuration is rare, however.
 

arcas

Well-Known Member
2013. március 20.
7 200
24 214
113
Hornetnél voltak szármyrepedések, meg F-14-nél is. Igazából minden típusná van mértéke a kérdéses. Lásd orosz MiG-29-esek kiszórása egy első látásra nem kritikus dolog miatt.

Ha belegondolunk milyen erőhatások érik a szárnyat, de úgy az egész sárkányt is egyébként...azért az nem semmi. És akkor még akasszunk rá pár tonnát...Le a kalappal a mérnökök előtt, akik ezt összeszámolták, főleg régebben, amikor még a pc nem modellezett annyi mindent.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
42 117
80 931
113
  • Tetszik
Reactions: arcas and fishbed

rappali_

Well-Known Member
2016. szeptember 18.
3 304
16 135
113
Ha belegondolunk milyen erőhatások érik a szárnyat, de úgy az egész sárkányt is egyébként...azért az nem semmi. És akkor még akasszunk rá pár tonnát...Le a kalappal a mérnökök előtt, akik ezt összeszámolták, főleg régebben, amikor még a pc nem modellezett annyi mindent.
A mostani végeselemes vizsgálat is "csak" ellenőrzésre használható (előírások és hardverkorlát miatt). Inkább az anyagkiválasztásban segít.
 
T

Törölt tag 1945

Guest
No megnéztem, az F-16C esetén ha a szárnyvégen van 2db AIM-9L, akkor a gép teljes DI=7 (Drag Index).
Ha viszont a szárny alá pakoljuk ugyanazt a 2db AIM-9L-t, a DI=22!!!
 
  • Tetszik
Reactions: arcas and endre
T

Törölt tag 1945

Guest
No megnéztem, az F-16C esetén ha a szárnyvégen van 2db AIM-9L, akkor a gép teljes DI=7 (Drag Index).
Ha viszont a szárny alá pakoljuk ugyanazt a 2db AIM-9L-t, a DI=22!!!

Ugyanez az indoka annak is, hogy az AMRAAM-ot inkább a szárny végére rakják.
(szárnyvégen/szárny alatt)
AIM-9L DI= 4* / 5
AMRAAM DI= 0 / 4

Egy F-16C légellenállási együtthatója 2db szárny végén lévő AIM-9L és 2db szárny alatti AMRAAM-al:
DI = F-16C* + 2xLAU-129 + 2xAMRAAM = 7 + 2x6 + 2x4 = 27

Egy F-16C légellenállási együtthatója 2db szárny végén lévő AMRAAM és 2db szárny alatti AIM-9L-el:
DI = F-16C** + 2xAMRAAM + 2xLAU-129 + 2xAIM-9L = 0 + 2x0 + 2x6 + 2x5 = 22

Jól látható (22<27) hogy jobban megéri az AMRAAM-ot a szárnyvégre rakni.

*DI=7 az F-16C+2db szárnyvégi AIM-9L
**DI=0 F-16C fegyverzet nélkül

Szintén jól látszik a fentiekből, hogy egy gép légellenállásának megbecslése nem egy túl exakt tudomány...
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 730
66 270
113
A szárny végén elhelyezett rakétát egész jól körbe tudja áramolni a levegő, miközban maga a rakétatest és az aerodinamikai felületei a szárnyégi indukált örvényeket redukálják. Gondoljunk bele, hogy nem csak winglet van hanem szányvégi póttartály, vagy nagyobb keresztmetszetű hengeres elem, lásd F-104, Learjet 35, L-39 Albatros család, L-200 Morava, vagy L-13 Blanik és még sorolhatnám.
Az amerikaiak az F-15-ösnél anno a szárnyvég srégen lecsapásával természetes flattersúlyt képeztek, hasonlóan járva el a vízszintes vezérsíkoknál is, egyúttal redukálva az indukált ellenállást kiváltó felület nagyságát is.
Az oroszok a Szu-27-esnél szárnyvégre vagy fegyvertartót szerelnek, rajta előre pozícionált rakétával, ami szintén flattersúlyként működik, vagy egy-egy hengeres forma zavarókonténert.
A szárny alatt elhelyezett függesztmények sajnos az interferencia ellenállást növelik. Gondoljunk a szárny alső felületéről merőlegesen lefutú fegyvertartó oldalára, vagy a függesztmény és az alső felület közé tömörülő áramkép ellenállásnövelő hatására.
 

borisz

Well-Known Member
2012. május 25.
8 716
12 203
113
A szárny végén elhelyezett rakétát egész jól körbe tudja áramolni a levegő, miközban maga a rakétatest és az aerodinamikai felületei a szárnyégi indukált örvényeket redukálják. Gondoljunk bele, hogy nem csak winglet van hanem szányvégi póttartály, vagy nagyobb keresztmetszetű hengeres elem, lásd F-104, Learjet 35, L-39 Albatros család, L-200 Morava, vagy L-13 Blanik és még sorolhatnám.
Az amerikaiak az F-15-ösnél anno a szárnyvég srégen lecsapásával természetes flattersúlyt képeztek, hasonlóan járva el a vízszintes vezérsíkoknál is, egyúttal redukálva az indukált ellenállást kiváltó felület nagyságát is.
Az oroszok a Szu-27-esnél szárnyvégre vagy fegyvertartót szerelnek, rajta előre pozícionált rakétával, ami szintén flattersúlyként működik, vagy egy-egy hengeres forma zavarókonténert.
A szárny alatt elhelyezett függesztmények sajnos az interferencia ellenállást növelik. Gondoljunk a szárny alső felületéről merőlegesen lefutú fegyvertartó oldalára, vagy a függesztmény és az alső felület közé tömörülő áramkép ellenállásnövelő hatására.
Na és mi a helyzet, ha a szárny felett helyezik el?
 

misinator

Well-Known Member
2011. október 5.
4 577
12 559
113
Ilyenre gondolsz?

xp693bae.jpg


Gondolom - laikusként - hogy nem véletlenül nem terjedt el.
Úgy sejtem, hogy ha valahol zavartalan áramlásra kell törekedni, akkor az a felhajtóerő termelő felső felület.
 

Allesmor Obranna

Well-Known Member
2010. április 30.
13 730
66 270
113
A felül elhelyezett pilonok az angol repülőipar remekei, EE Lightning mellett ott volt még a franciákkal közösen készített Jaguar is. Ez a megoldás nem terjedt el.
Ki tudja? Amellett, hogy oda jóval nehezebb bármit is illeszteni, talán azzal is gond lehetett, hogy a felfelé hajló szárny felső felülete nyomott, míg az alsó húzott oldal. A pilonok rögzítése szempontjából a húzott felületre talán szerencsésebb a rögzítés. Pedig az oda elhelyezett elemek áramlásterelő hatása az amúgy is alkalmazott aerodinamikai kések szerepét is betölthették.