• Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

krisss

Well-Known Member
2014. február 21.
29 889
128 946
113
A csádiaknak van is rendszerben NMS.
Az a 40 darab nem megy sehova. Az tüzérosztálynak különböző szinű pk kocsijaitól kezdve mindent is tartalmaznak. BIZTOS lehetsz benne, hogy nem lesznek kividve misszióba. Az első 10 már más kérdés azokat kivihetik.

De amúgy simán bérlünk aztán le van tudva.
 

pöcshuszár

Well-Known Member
2019. március 21.
23 795
47 063
113
Van pàncélozott hmww,

Egy tüzérfelderítő gidránt amin a radar árából veszel másik 3 gidránt miért viszel ki patrolra?
Azért az nem árt, ha a bozótba, vagy a dűnék mögül egy kicsit messzebre is ellátsz.
Én biztosan vinnék ki vagy kettőt.
Gondolom a fő feladat a kinti civil missziók védelme lesz, de sajnos elkerülhetetlen, hogy egy-egy martalóctábort is felszámoljanak. Annak a felderítése meg ezzel, meg drónokkal sokkal egyszerűbb.
A koros HMMWV-kat meg kicsit aggódnék oda kivinni.
 
  • Tetszik
Reactions: Kishuszár

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 202
96 144
113

Jelezte: a misszió katonai tervezése már megtörtént, kezdetben a különleges műveleti dandárra fognak támaszkodni, majd más csapattesteket is bevonnak a műveletbe.

A honvédek részvétele önkéntes lesz a misszióban, eszközöket tekintve pedig – a dandár légi képességére támaszkodva – helikopterek kitelepülését is tervezik.
 

Aladeen

Well-Known Member
2021. július 17.
21 233
41 100
113

Jelezte: a misszió katonai tervezése már megtörtént, kezdetben a különleges műveleti dandárra fognak támaszkodni, majd más csapattesteket is bevonnak a műveletbe.

A honvédek részvétele önkéntes lesz a misszióban, eszközöket tekintve pedig – a dandár légi képességére támaszkodva – helikopterek kitelepülését is tervezik.
A H145M 20mm-es gépágyúja pont jó lesz dzsihád-mobilokra vadászni. Talán lézeres 70-es is lesz addigra...
 
  • Vicces
Reactions: ravenlord

Terminator

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
2010. április 19.
41 745
80 146
113


Csád biztonsága Magyarország és Európa érdeke is...


 

SilvioD

Well-Known Member
2018. december 23.
27 202
96 144
113
A 444 mellett a Telex sem támogatja a missziót.

A legértelmesebb dolog ami kijöhet. Lepasszolni oda a szovjet technikát, amit az Arab Emírségek kifizet.



Miközben pedig az ország olajban gazdag, ez nem érződik az életszínvonalon: a lakosság 40 százaléka szorult a szegénységi küszöb alá, és él humanitárius segélyekből. Az egykori francia gyarmat gazdasági és politikai szempontból egyelőre még mindig Párizs érdekkörébe tartozik. Ezt mutatja a viszonylag jelentős, 1500 fős francia katonai jelenlét, melyet egy kisebb, kiképzési és tanácsadási feladatokra szorítkozó amerikai kontingens egészít ki. Csád az Afrikában sorozatos puccsok nyomán – Mali, Burkina Fasso, Niger – visszaszoruló francia befolyás egyik utolsó fontos országának számít.
.....
Az önálló misszió új terepet jelentene
A nemzetközi katonai missziók nem ördögtől valók, Magyarország a világ számos pontján képviselteti magát katonai kontingensekben; a Csáddal szomszédos Maliban például 2013 óta részt vesz néhány fővel az Európai Unió közös projektjében, 2022-től pedig komolyabb, váltásonkénti 80 fővel a Franciaország által vezetett, 2020-ban létrehozott Takuba misszióban.

Ennek során a magyar katonák a mali hadsereg kijelölt alakulatainak kiképzésében, mentorálásában és kísérésében vesznek részt. Ez utóbbi azt a progresszív célt is kitűzte maga elé, hogy lehetőségekhez mérten igyekszik közreműködni a Malihoz hasonló gyarmati múltú országok etnikai-vallási ellentéteinek mérséklésében a kiképzendő alakulatok sokszínűségének szem előtt tartásával.

Azonban a novemberben parlamenti határozat útján elfogadott csádi misszió egyedülálló módon nem nemzetközi együttműködés keretében, hanem egy kétoldalú egyezmény alapján (a kapcsolatfelvétel a magyar kormány szerint a csádi vezetés szeptember 19-i meghívólevele alapján indult el, de ennek tartalma nem ismert) zajlik majd.

A főleg a magyar missziónak is helyt adó N'Djamena légibázison összpontosuló francia erőkkel ellentétben a magyarok sem helyismerettel, sem rutinnal nem rendelkeznek. Ráadásul a pattanásig feszült helyzetben félő, hogy ha a 2024 őszére ígért elnökválasztás nem jelent nyugvópontot, akkor a magyar katonák egy polgárháborúban találják magukat.

A 444-nek nyilatkozó honvédségi források szerint Magyarország meglévő kötelezettségei – köztük az Európai Unió többnemzeti harccsoportjába delegálandó katonák – miatt eleve nehéz lesz kiállítani a csádi misszióhoz szükséges létszámot; közben viszont a 200 katona kevés ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon egy ilyen nagy ország stabilizálásához (arról nem is beszélve, hogy a stabilitás nem kis részben a rezsim elnyomó jellegéből fakad).
...
Indokként szerepel, hogy Magyarország érdeke az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése, azonban a parlamenti többség által feltűnően gyorsan beterjesztett-megtárgyalt-elfogadott határozatban
a csádi kormányerők felkészítése és támogatása, a terrorizmus elleni harc támogatása és a helyi magyar állampolgárok és érdekeltségek oltalmazása van felsorolva a katonai célok között.

A felkészítő-támogató feladatok között szerepel a különleges erők mentorálása, ami – legalábbis az afganisztáni minta alapján – azt jelenti, hogy a magyar mentorcsoport együtt vonul a feladatra a mentorált alegységgel, és ha szükséges, bekapcsolódik a kialakuló harcokba is.

A katonai feladatokat kiegészítik olyan polgári vállalások, mint egy egészségügyi misszió a menekültek ellátásához, élelmiszer-biztonsági program, és Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a kormány támogatja a magyar vállalatok beruházásait a biztonságos vízellátás, a mezőgazdaság korszerűsítése és a közigazgatás fejlesztése, digitalizálása terén.
...
Csád sosem volt fontos magyar célország,

Magyarország az országban valóban teljességgel ismeretlen, ami annyiban legalább pozitív, hogy a „magyar” kifejezéshez negatív konnotáció sem kapcsolódik. Forrásaink szerint a Hungary Helps szerepvállalása, amelynek keretében humanitárius és fejlesztési központ nyílik a csádi fővárosban, középtávon persze valamit mozdíthat ezen, de rövid távú eredményeket botorság lenne várni.

Manapság egyébként mindössze 22 külképviselet működik a fővárosban, ott vannak a nagy uniós államok, de a csádi–európai viszony nagyjából arra korlátozódik, hogy mi van az egykori gyarmatosító franciákkal, meddig maradnak a katonáik az országban.

Ráadásul Magyarország még a környéken sincs igazán jelen. Egy esetleges vészhelyzet esetén a magyar kontingens mozgatása a szomszédos államok irányába a logisztikai nehézségeken túl szintén felveti a kétoldalú kapcsolatok teljes hiányát – véli Suha György. A szomszéd országok közül Tripoliban (2300 km) és Abujában (1000 km) működik szerény kapacitású magyar külképviselet, a többi, Csád számára közúton inkább elérhető országban (Niger, Közép-afrikai Köztársaság, Szudán, Kamerun) nincs jelenlétünk.

A kormányhatározat mindenesetre ambiciózus célokat tűz ki maga elé, a „komplex szerepvállalás” keretében ugyanis széles körű gazdasági és oktatási vállalásokat tesz. Előbbiek között szerepel a „védelmi, kettős felhasználású termékek forgalma”, ami a 444 már idézett cikke szerint lényegében azt jelenti, hogy a Varsói Szerződés idejéből a honvédségre maradt, leselejtezendő szovjet rendszerű haditechnikát – melyet a kormány nem volt hajlandó a szovjet szabványú fegyverekért és lőszerekért könyörgő Ukrajnának odaadni – Csádban fogják értékesíteni.

A mai Csád – Magyarország mellett – amúgy még egy barátra lelt, ez pedig az Egyesült Arab Emírségek, mely Líbiától Szudánig komoly befolyással rendelkezik a régióban. A gazdag olajállam megpróbálta megerősíteni kapcsolatait N'Djamenával, és a csádi befolyása láthatóan nő is. Június közepén Déby elnök Abu-Dzabiba látogatott, hogy aláírjon egy katonai együttműködési megállapodást, de ez nem katonákat jelent, hanem fegyverszállítást. Néhány héttel később valóban páncélozott járműveket és biztonsági felszereléseket szállítottak Csádba.

Összességében kijelenthető, hogy a magyar katonai jelenlét Csádban geopolitikai és diplomáciai szempontból is nehezen indokolható, nem látszik, hogy mit tesz hozzá a magyar külpolitika stratégiai céljaihoz, és nem látszanak a gazdasági előnyei sem. Érthető, hogy felröppentek olyan híresztelések, melyek szerint a misszió nem vagy nem a meghirdetett formájában fog megvalósulni. Szijjártó Péter a látogatásán megerősítette az együttműködést, és annak biztonsági részéről is beszélt, de ezt nyitva hagyta, amikor lényegében átpasszolta a labdát a csádi félnek annak konkrét formáját illetően.
 

Busho3301

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2021. április 26.
2 796
11 963
113
A 444 mellett a Telex sem támogatja a missziót.

A legértelmesebb dolog ami kijöhet. Lepasszolni oda a szovjet technikát, amit az Arab Emírségek kifizet.



Miközben pedig az ország olajban gazdag, ez nem érződik az életszínvonalon: a lakosság 40 százaléka szorult a szegénységi küszöb alá, és él humanitárius segélyekből. Az egykori francia gyarmat gazdasági és politikai szempontból egyelőre még mindig Párizs érdekkörébe tartozik. Ezt mutatja a viszonylag jelentős, 1500 fős francia katonai jelenlét, melyet egy kisebb, kiképzési és tanácsadási feladatokra szorítkozó amerikai kontingens egészít ki. Csád az Afrikában sorozatos puccsok nyomán – Mali, Burkina Fasso, Niger – visszaszoruló francia befolyás egyik utolsó fontos országának számít.
.....
Az önálló misszió új terepet jelentene
A nemzetközi katonai missziók nem ördögtől valók, Magyarország a világ számos pontján képviselteti magát katonai kontingensekben; a Csáddal szomszédos Maliban például 2013 óta részt vesz néhány fővel az Európai Unió közös projektjében, 2022-től pedig komolyabb, váltásonkénti 80 fővel a Franciaország által vezetett, 2020-ban létrehozott Takuba misszióban.

Ennek során a magyar katonák a mali hadsereg kijelölt alakulatainak kiképzésében, mentorálásában és kísérésében vesznek részt. Ez utóbbi azt a progresszív célt is kitűzte maga elé, hogy lehetőségekhez mérten igyekszik közreműködni a Malihoz hasonló gyarmati múltú országok etnikai-vallási ellentéteinek mérséklésében a kiképzendő alakulatok sokszínűségének szem előtt tartásával.

Azonban a novemberben parlamenti határozat útján elfogadott csádi misszió egyedülálló módon nem nemzetközi együttműködés keretében, hanem egy kétoldalú egyezmény alapján (a kapcsolatfelvétel a magyar kormány szerint a csádi vezetés szeptember 19-i meghívólevele alapján indult el, de ennek tartalma nem ismert) zajlik majd.

A főleg a magyar missziónak is helyt adó N'Djamena légibázison összpontosuló francia erőkkel ellentétben a magyarok sem helyismerettel, sem rutinnal nem rendelkeznek. Ráadásul a pattanásig feszült helyzetben félő, hogy ha a 2024 őszére ígért elnökválasztás nem jelent nyugvópontot, akkor a magyar katonák egy polgárháborúban találják magukat.

A 444-nek nyilatkozó honvédségi források szerint Magyarország meglévő kötelezettségei – köztük az Európai Unió többnemzeti harccsoportjába delegálandó katonák – miatt eleve nehéz lesz kiállítani a csádi misszióhoz szükséges létszámot; közben viszont a 200 katona kevés ahhoz, hogy érdemben hozzájáruljon egy ilyen nagy ország stabilizálásához (arról nem is beszélve, hogy a stabilitás nem kis részben a rezsim elnyomó jellegéből fakad).
...
Indokként szerepel, hogy Magyarország érdeke az Európára nehezedő illegális migrációs nyomás csökkentése, azonban a parlamenti többség által feltűnően gyorsan beterjesztett-megtárgyalt-elfogadott határozatban
a csádi kormányerők felkészítése és támogatása, a terrorizmus elleni harc támogatása és a helyi magyar állampolgárok és érdekeltségek oltalmazása van felsorolva a katonai célok között.

A felkészítő-támogató feladatok között szerepel a különleges erők mentorálása, ami – legalábbis az afganisztáni minta alapján – azt jelenti, hogy a magyar mentorcsoport együtt vonul a feladatra a mentorált alegységgel, és ha szükséges, bekapcsolódik a kialakuló harcokba is.

A katonai feladatokat kiegészítik olyan polgári vállalások, mint egy egészségügyi misszió a menekültek ellátásához, élelmiszer-biztonsági program, és Szijjártó Péter arról is beszélt, hogy a kormány támogatja a magyar vállalatok beruházásait a biztonságos vízellátás, a mezőgazdaság korszerűsítése és a közigazgatás fejlesztése, digitalizálása terén.
...
Csád sosem volt fontos magyar célország,

Magyarország az országban valóban teljességgel ismeretlen, ami annyiban legalább pozitív, hogy a „magyar” kifejezéshez negatív konnotáció sem kapcsolódik. Forrásaink szerint a Hungary Helps szerepvállalása, amelynek keretében humanitárius és fejlesztési központ nyílik a csádi fővárosban, középtávon persze valamit mozdíthat ezen, de rövid távú eredményeket botorság lenne várni.

Manapság egyébként mindössze 22 külképviselet működik a fővárosban, ott vannak a nagy uniós államok, de a csádi–európai viszony nagyjából arra korlátozódik, hogy mi van az egykori gyarmatosító franciákkal, meddig maradnak a katonáik az országban.

Ráadásul Magyarország még a környéken sincs igazán jelen. Egy esetleges vészhelyzet esetén a magyar kontingens mozgatása a szomszédos államok irányába a logisztikai nehézségeken túl szintén felveti a kétoldalú kapcsolatok teljes hiányát – véli Suha György. A szomszéd országok közül Tripoliban (2300 km) és Abujában (1000 km) működik szerény kapacitású magyar külképviselet, a többi, Csád számára közúton inkább elérhető országban (Niger, Közép-afrikai Köztársaság, Szudán, Kamerun) nincs jelenlétünk.

A kormányhatározat mindenesetre ambiciózus célokat tűz ki maga elé, a „komplex szerepvállalás” keretében ugyanis széles körű gazdasági és oktatási vállalásokat tesz. Előbbiek között szerepel a „védelmi, kettős felhasználású termékek forgalma”, ami a 444 már idézett cikke szerint lényegében azt jelenti, hogy a Varsói Szerződés idejéből a honvédségre maradt, leselejtezendő szovjet rendszerű haditechnikát – melyet a kormány nem volt hajlandó a szovjet szabványú fegyverekért és lőszerekért könyörgő Ukrajnának odaadni – Csádban fogják értékesíteni.

A mai Csád – Magyarország mellett – amúgy még egy barátra lelt, ez pedig az Egyesült Arab Emírségek, mely Líbiától Szudánig komoly befolyással rendelkezik a régióban. A gazdag olajállam megpróbálta megerősíteni kapcsolatait N'Djamenával, és a csádi befolyása láthatóan nő is. Június közepén Déby elnök Abu-Dzabiba látogatott, hogy aláírjon egy katonai együttműködési megállapodást, de ez nem katonákat jelent, hanem fegyverszállítást. Néhány héttel később valóban páncélozott járműveket és biztonsági felszereléseket szállítottak Csádba.

Összességében kijelenthető, hogy a magyar katonai jelenlét Csádban geopolitikai és diplomáciai szempontból is nehezen indokolható, nem látszik, hogy mit tesz hozzá a magyar külpolitika stratégiai céljaihoz, és nem látszanak a gazdasági előnyei sem. Érthető, hogy felröppentek olyan híresztelések, melyek szerint a misszió nem vagy nem a meghirdetett formájában fog megvalósulni. Szijjártó Péter a látogatásán megerősítette az együttműködést, és annak biztonsági részéről is beszélt, de ezt nyitva hagyta, amikor lényegében átpasszolta a labdát a csádi félnek annak konkrét formáját illetően.
Vannak "érdekes" gondolatok az írásban, pl., hogy egy evakuáció szempontjából ugyan kit érdekel, hogy hol van külképviselet? Vajon tényleg teljesen magukban dolgoznának-e a különlegesek arrafelé, és senkinek nem jönne jól a jelenlétük (Macron-Orbán viszonyt tessenek figyelembe venni, de van amerikai SF jelenlét is akik szeretnek a szolnokiakkal dolgozni)? Miért feledkezik meg arról, hogy vannak kapcsolatok és megállapodások a környező országokkal, pl. Nigériával, ahol egész véletlenül komoly COIN műveletek zajlanak N'djamenától (ottani távolságokhoz mérten) köpésnyire? Nem Darfúr van ott egyedül... Miért tekinti jelentéktelen helynek amikor a franciák mindent oda vontak vissza Maliból (is), és ahogy említi is, az EAE most hordja be a cuccot (An-124-est is videóztak októberben Faya Largeau-ban ami az Emirátusokból repült át)?
Ráadásul eleve arról volt szó, hogy Csádon kívül is tevékenykedhet a kontingens, ami erősen árnyalja a képet.


A legértelmesebb dolog ami kijöhet. Lepasszolni oda a szovjet technikát, amit az Arab Emírségek kifizet.
Nekünk hiányozna, ott meg nem kell. Az Ejder Jalcin kb. a legnagyobb jármű amire szükségük lehet, azt meg szereztek, ahogy NMS-t is.
 

Szittya

Well-Known Member
2016. szeptember 22.
22 154
36 288
113
iagzából csádba sokminden van ami nekünk fontos van gyapot (lőgyapot nitrocelulóz vagy petn ami az RDXel c4 alapanyaga) de számos más ipar is haznosítja textílipar vegyipar gyógyszergyártás vagy a festékgyártás.
továbbá nagymennyiségű olaj van az országba ami kitermelésébe akár a mol is besegíthet vagy az értékesítésbe.
plusz nagymennyiségű nátriumkarbonát is van ott sok egyéb melett.
a lakoságg lélekszáma viszont igen alacsony az ország hatalmas és közel fele keresztény.

mezőgazdaság vízkezelés bankrendszer gyógyszeripar mind mind nagy hasznot tud termelni és veető piaci szerplők eggyikévé vállni útépítés technológiák értékesítése stb... melett.

hogy ezt mégis miből és hogyan koncessziók kereskedelmi jogog oaljbevétel stb. (mert lessz ott olajbevétel nem kevés ahogy a fúrótornyok szaporodnak az országba.)

nem rossz bár én mertem volna nagyot lépni és Líbiába menni missziozni.
a maygar termékek piaca és a használt termékek értékesítése viszonteladások üzletkötői jutalékok csak hab a tortán de biztos lessz mindre példa
 

Nemerson

Well-Known Member
2018. február 17.
9 728
38 914
113
Ellenállási Erők Uniója
"2022 februárjában a csádi Átmeneti Katonai Tanács azt állította, hogy az UFR megpróbálta felkérni a Wagner-csoportot, hogy segítse őket az Észak-Csádban zajló felkelésben, azzal vádolva Timane Erdimit, hogy Faustin-Archange Touadéra közép-afrikai elnök tanácsadóját közvetítőként használta fel a támogatásról való tárgyaláshoz." [9]

Az szép lesz, ha az oroszok bedugják oda is a buksijukat.

Szerintem nem kéne odamenni.