Mondom, értem, amit mondasz.
Attól tartok, ha szakad a part, akkor kva nehéz lesz onnan őket kimenekíteni.
[HUN] Száhel övezeti magyar missziók
- Téma indítója hiryu
- Indítva
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
-
Az elmúlt évek tapasztalatai alapján, és a kialakult helyzet kapcsán szeretnénk elkerülni a (többek között az ukrán topikban is tapasztalható) információs zajt, amit részben a hazai sajtóorgánumok hozzá nem értő cikkei által okozott visszhang gerjeszt. Mivel kizárható, hogy a hazai sajtó, vagy mainstream szakértők többletinformációval rendelkezzenek a fórumhoz képest a Wagner katonai magánvállalat oroszországi műveletével kapcsolatban, így kiegészítő szabály lép érvénybe a topik színvonalának megőrzése, javítása érdekében:
- a magyar orgánumok, közösségi média oldalak, egyéb felületek hírei és elemzései (beleértve az utóbbi időkben elhíresült szakértőket is) nem támogatottak, kérjük kerülésüket.
- a külföldi fősodratú elemzések, hírek közül az új információt nem hordozók szintén kerülendők
Ezen tartalmak az oldal tulajdonosának és moderátorainak belátása szerint egyéb szabálysértés hiányában is törölhetők, a törlés minden esetben (az erőforrások megőrzése érdekében) külön indoklás nélkül történik.
Preferáltak az elsődleges és másodlagos források, pl. a résztvevő felekhez köthető Telegram chat-ek, illetve az ezeket közvetlenül szemléző szakmai felületek, felhasználók.
Attól tartok, ha szakad a part, akkor kva nehéz lesz onnan őket kimenekíteni.
Nyilván nem így értettem.Robbantsunk ki egy háborút gyakorolni?
Csak át kell menni Záhony felé és lehet gyakorolni…
Amíg nem tudunk idehaza rendet tartani, (minden téren) és a hatalom egyetlen eszköze a léte fenntartásához az emberek iq-szintjének csökkentés, és a lehető legtöbb ember burokban tartás, addig szerintem nincs ilyen faszságokra szükség! Olyan ez picit mint a cigányputri elötte az angol rendszámos szakadt Q7! Egy erős országgal persze nem ez lenne a helyzet.... De én most nem egy erős országban ülök a fürdőkádban, hanem egy nagyon gyorsan erőtlenedőében. Egyszerűen nem hiszek abban, hogy erre szükségünk van. Nem érett meg erre ez a nép! Szükség lenne, de nem abban az állapotban amiben épp vagyunk. Szerintem meg a lengyelek sincsenek ezen a szinten. Bár, ők azért mentalitás an is egy más liga...Ha félretesszük a tényt hogy erősen átjárja a vitát a politikai fanatizmus, mindkét oldallal jó érveket hoz, amik érdemi vita alapját képzik, bár én a részvételt támogatom, de teljesen jók és jogosak az ellen oldal érvei is.
Nemzetközi misszió keretében nem lehet elérni szerintem eredményt, mert túl sok megkötés lesz a katonáknak és nem tudják magukat megvédeni hanem ha az éppen forduló hatalom azt mondja hazazavarják őket, mert a régi gyarmatosítókat nem szeretik mert a gőg és felsőbbrendűségtudat megmaradt, de a ravaszság és diplomáciai képesség már megszűnt. Ha oda bemegy az ország akkor oda évtizedes célok kellenek. Képes ilyenben gondolkozni a magyar vezetés? Kételyeim vannak.
Maga a helyszín szerintem jó választás, kellően jelentéktelen, és félreeső, de mégis jó bázis lehet ha van hosszútávú stratégia, az ország nagy része ellenőrizhetetlen, de nem is kell ellenőrizni minden porfészket, a fontos a főváros környéke a politikai elismertség miatt, itt 200 európai katona sokat jelenthet hogy megtámogassa az éppen uralkodó hadúrt. Afrikába nem is igazán cégekre van szükség, hanem emberekre akik gyorsan felismerik a helyzetet és könnyen alkalmazkodnak, tehát gond nélkül kell leülni tárgyalni és egyik napról a másikra oldalt váltani ha nem tudod megállítani a folyamatot.
Nagyon sokaknak van afrikával kapcsolatban tévképzetük.... hogy itt teljes szegénység van, meg csak barbár állatok, egyik sem igaz, nagyon nagy pénzek mozognak itt, csak nagyon kevesekhez jut ez el, egy hivatalnok akik ellenőriz utakat a bányaterületen simán napi több tízezer dollárt keres.... pedig ő a tápléléklánc alja.... ez nem fog megjelenni a gdp benÍgy történhet meg az hogy a wagner dollár milliárdokat kaszál koncessziókból, úgy hogy közben a CARgdp jel nem éri el az összeget.
Nem szabad többet befektetni mint a várt haszon, ha szamárháton elviszik az értékelhető infrastruktúráig a helyiek a kézi erővel kibányászott dolgot akkor csak az értékelhető infrastruktúrát kell birtokolni és működőképesen tartani. Nagyon más szemléletet igényel mint a világ más részei. Viszont ez sem igaz mindenhol. Leginkább a bukott államokra, vagy az ilyen instabil térségekre.
Igazából ide is jöhetnének kenyába.... északon kergethetnék a banditákat meg a iszlamistákat néha meg mehetnének vadászni Szomáliába megfelelő jogosítványokkal, a tengerpart Malinditól északra is nagyon szép és szinte kiaknázatlan, a földek olcsók pont emiatt, bár az itteni politikában az ellenzék ezt felhasználná hogy mire fel jönnek idegen katonák mikor a saját erőiknek is meg kéne oldani...... de ennek is akkor lenne értelme ha jönnének létre befektetési alapok, amik széles köröket érdekelté tesznek, és rátermett emberek vezetésével a politikai hátszelet megszerezve kiaknáznák a jelenlétet.
A másik dolog hogy a honvédség nevében is benne van hogy honvédség, és ezért megértem hogy nem szeretik sokan a külföldi bevetésüket, én ezt úgy hidalnám át hogy a honvédség és a titkosszolgálatok adnák a gerincét a jelenlétnek, de egy wagner szerű pmc lenne az ami a testet adja idővel, és a helyi emberanyagra alapozva felduzzasztani a létszámot. Tudom erre az szokott lenni hogy a minőség szar, ami tömegesen igaz, de kiválogatva már nem, és nem kérnek havi 2000 dollárt mert kezdetben elég a havi 100 is és aki nem jó azt nem kell megtartani ha 20000 jelöltből csak 500 alkalmas, de az annyira jó mint egy európai katona, akkor ők már kaphatnak majd havi 500 dollárt, a számok csak példák az arányokra.....
Nem kell ide több tízezres sereg, a brittek is gyarmati katonaságot használtak a létszámhoz, elég jól csinálták.....nem kell mindent feltalálni, csak leporolni.
Miért jó ez? Nem kell itthon elszámolni a halottakkal, olcsóbb, és gyorsabb a bevethetősége, ha a hazai jogszabályokat nem akarják megváltoztatni akkor emisrégekben is bejegyezhető és két legyet egy csapásra, mert már van is egy olyan partner akinek mindig kell a kiképzett katona a projektjeihez, és kitud minket tömni pénzel, szerintem a külpolitikánkban nagyon alulértékeltek az öböl államok, de afrika főleg keleti és északi részén nagyon fontos partnerek lennének, és az európai szervezetű katonaságért busásan fizetnek.
Itt más ugye egy startégiát vázoltam fel, hogy miket lehetne ráépíteni..... amibe még megéri befektetni és megszerezni az a média és távközlés, elég ha csak a nagyobb városokban... kis területen stabilan működő internetet biztosítani, médiát és befolyásolni a helyi tömegeket. Máris lesz egy oda vissza függés ha közben van katonai erő is a térségben, akkor ha az országban megállíthatatlan változások vannak, akkor is könnyű az élére állni sem mint ellen harcolni.
Viszont bármennyire is támogatom, és magamat imperialistának tartom, nem bízok a vezetés képességeiben hogy ilyen nagyot és összetettet tudnak e álmodni. A retorika miatt már évtizede várom hogy mikor kezdenek már el bátran cselekedni és hatékonyan... de egyre jobban csak kiábrándulok a tehetetlenségüktől vagy ami rosszabb tehetségtelenségüktől.....
Ameddig nem lesz ilyen képesség hogy erőforrásokat szerezzünk kis befektetéssel sokat, addig beleragadunk a kelet európai jelentéktelenség mocsarába ahová 1920 van belecsúsztunk. A nyugati hatalmakat is nagyban a gyarmatok emelték fel, és most újra hajsza folyik Afrikáért de már más kifinomultabb módon.
Bár nem szeretném politikai mocsokkal teletenni a hozzászólásom, de amivel még nem értek egyet az a vezetés gazdasági gyakorlata, a túlzott bizalmatlanság ami szinte már olyan hogy aki nincs velük az ellenük van..... ez nem jó, így nem lehetnek önálló kezdeményezések a magyar állampolgárok részéről ebben a környezetben... például a független befektetési alapok amiről fentebb írtam.....
Két kiegészítő térkép Afrikához.
1. A zajló fegyveres konfliktusok tavaly:
Ez nagyjából mutatja, hogy az afrikai neokolonizmusban miért nem járható út a direkt területfoglalás. Barbárság uralkodik, nincsenek funkcionáló államok, nincsenek intézmények, amikre építeni lehetne bármit. Ilyen területen csak a felszínt lehet kapirgálni, olyan pozícióból lehet kereskedni velük, ahol nincsenek hatalmon azok az anarchikus tényezők (kelták, szkíták, ibérek vagy vikingek, varégok, szlávok és most négerek), amelyek akadályoznák az üzletet. Értelemszerűen a város, azon belül is a polisz jellegű, kis alapterületű, kifelé szorosan zárt, befelé viszonylag szabad és üzletre a saját civilizált szabályai szerint nyitott város ez a terület. Várost kell exportálni a barbárságba, ha hasznot akarunk húzni belőle! A kínaiak már rájöttek, a jól bevált úton járnak!
Gyarmatosítás ez, imperializmus ez? Lényegileg igen, de nem a birodalmi formából, hanem a kereskedők léptékében. Kínában az a meglepő, hogy a legklasszikusabb szárazföldi birodalom, a leginkább tőle el nem várható imperialista, gyarmatosító formát választja. Kína sok szempontból egy talány, lényegében jó választ adnak egy kihívásra, de egy olyan választ, amit a felületes, előítéletes elemző nem is venne számításba. Egy olyan választ, ami idegen a kínai államtól, de nem idegen a kínaiaktól, hiszen a poliszformát a kínai-negyedek képében már száz éve terjesztik ki a világra. Az újjászervezett kínai állam pedig Maó óta újra és újra tőle szokatlan válaszokat ad. Sikereseket vagy sikerteleneket (kulturális forradalom), de kísérletezik. Lényegében Kína a leginnovatívabb államrezon korunkban, ami a legkevésbé a saját tradícióit követve igyekszik maximalizálni a fejlődése hasznát!
A kínaiak jól mutatják a követendő Afrika-stratégiát. Behatolni Csádba az olyan, mintha varégok akarnánk lenni a szlávok erdeiben és kunok pusztáin. A vérivó, berzerker barbároknak sikerült Ruszt alapítaniuk, de nem hiszen, hogy mi Voulet–Chanoine nyomdokaira vágynánk, mert az egyetlen sikeres stratégia a pusztulat barbár kellős közepén ez lehet. Máshogy ott nem megy. Találnunk kell egy jó kikötőt inkább, mert elmebetegeket leszámítva senki nem gondolhatja komolyan, hogy majd valamiféle rendet vág itt:
Mégvalami: a világnak sok kulcsfontosságú pozíciója van a fő hajózási útvonalak mentén, de Afrikában alapvetően hiányzik egy: a kelet-afrikai. Olyan szinten infrastruktúra és civilizációhiányos Afrika-szarva, hogy ordít a világ közepén, az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal mentén ez a hiány!
1. A zajló fegyveres konfliktusok tavaly:
Ez nagyjából mutatja, hogy az afrikai neokolonizmusban miért nem járható út a direkt területfoglalás. Barbárság uralkodik, nincsenek funkcionáló államok, nincsenek intézmények, amikre építeni lehetne bármit. Ilyen területen csak a felszínt lehet kapirgálni, olyan pozícióból lehet kereskedni velük, ahol nincsenek hatalmon azok az anarchikus tényezők (kelták, szkíták, ibérek vagy vikingek, varégok, szlávok és most négerek), amelyek akadályoznák az üzletet. Értelemszerűen a város, azon belül is a polisz jellegű, kis alapterületű, kifelé szorosan zárt, befelé viszonylag szabad és üzletre a saját civilizált szabályai szerint nyitott város ez a terület. Várost kell exportálni a barbárságba, ha hasznot akarunk húzni belőle! A kínaiak már rájöttek, a jól bevált úton járnak!
Gyarmatosítás ez, imperializmus ez? Lényegileg igen, de nem a birodalmi formából, hanem a kereskedők léptékében. Kínában az a meglepő, hogy a legklasszikusabb szárazföldi birodalom, a leginkább tőle el nem várható imperialista, gyarmatosító formát választja. Kína sok szempontból egy talány, lényegében jó választ adnak egy kihívásra, de egy olyan választ, amit a felületes, előítéletes elemző nem is venne számításba. Egy olyan választ, ami idegen a kínai államtól, de nem idegen a kínaiaktól, hiszen a poliszformát a kínai-negyedek képében már száz éve terjesztik ki a világra. Az újjászervezett kínai állam pedig Maó óta újra és újra tőle szokatlan válaszokat ad. Sikereseket vagy sikerteleneket (kulturális forradalom), de kísérletezik. Lényegében Kína a leginnovatívabb államrezon korunkban, ami a legkevésbé a saját tradícióit követve igyekszik maximalizálni a fejlődése hasznát!
A kínaiak jól mutatják a követendő Afrika-stratégiát. Behatolni Csádba az olyan, mintha varégok akarnánk lenni a szlávok erdeiben és kunok pusztáin. A vérivó, berzerker barbároknak sikerült Ruszt alapítaniuk, de nem hiszen, hogy mi Voulet–Chanoine nyomdokaira vágynánk, mert az egyetlen sikeres stratégia a pusztulat barbár kellős közepén ez lehet. Máshogy ott nem megy. Találnunk kell egy jó kikötőt inkább, mert elmebetegeket leszámítva senki nem gondolhatja komolyan, hogy majd valamiféle rendet vág itt:
Mégvalami: a világnak sok kulcsfontosságú pozíciója van a fő hajózási útvonalak mentén, de Afrikában alapvetően hiányzik egy: a kelet-afrikai. Olyan szinten infrastruktúra és civilizációhiányos Afrika-szarva, hogy ordít a világ közepén, az egyik legfontosabb kereskedelmi útvonal mentén ez a hiány!
A mi fő problémánk a kiszolgáltatottság az európai állapotoknak. Jelenleg is az a gondunk, hogy az elmebeteg nyugatiak magukkal rántanak. Nekünk a kiutat a gyarmatosítás simán jelenthetné, de csak nagyon korlátozott formában. Ténylegesen szükségünk lenne egy Budapest méretű GDP forrásra, ami nincs kiszolgáltatva az átkozott Nyugatnak, hanem tudjuk finanszírozni magunkat a Nyugattól függetlenül is. Megoldást jelentene egy expanzíió, vagy inkább város/kultúra/jogállamexport valahova, ahol ezek hiányoznak és jelentős haszon realizálása ezen. Alapvető problémáinkat oldaná meg.
Csakhogy Csád éppenhogy az a hely, ahová semmiképp sem szabad menni. Mert ott senki nem tud nyereséget elérni, legyen bármekkora hatalma. Nemhogy mi. Minden Forint, amit elpazarolnánk Csádban vagy Katangában az jobb helyen van itthon. Ezerszer jobb helyen. De ettől függetlenül van olyan hely, ahol okosan, komoly haszonra lehet szert tenni. De persze ahhoz is komoly beruházást kell tenni és katonai képességekbe is.
Amiket írsz, azzal egyetértek. Főleg az elejével. Én amúgy azt gondolom, hogy nekünkberőforrások csak a szürke állomány fejlesztésében vannak.... Minden más ebből kellene, hogy következzen.
Hogy aztán kivándoroljon Nyugatra és ott több kaszttal alantasabb munkát végezzen, mint amire kiképeztük keservesen, ráadásul még el is idegenedjen a hazájától, nemzetétől abban a felsőoktatásbeli közegben, ami úgy tűnik szükségszerűen alakul ki a Nyugat közelségében?
Nem hiszem, hogy egy ponton túl az oktatást kifejezetten fejlesztenünk kellene. A felsőoktatás inkább visszafejlesztendő, max a reáltéren szintentartandó. Amit fejlesztenünk kell az a szakoktatás, elsősorban a szakmunkásképzés. Az oktatás nyugati fejlesztésére épülő modell a Nyugattal együtt bukik. Olyasfajta modellre lenne szükség, ami a nyugati elfajzást kiküszöböli.
Ha lenne egy a Nyugattól távoli pozíciónk, akkor ott, abban a közegben támogatnám a felsőoktatás fejlesztését, de itt Magyarországon ez csak súlyos anyagi és emberveszteség forrása számos szempontból.
A 60-as, 70-es években, pár tucat európai zsoldos szokta végrehajtani a puccsokat arrafelé, valamelyik pénzfizető hatalomra vágyó megbízásából, többnyire sikerrel. Bob Denard, "Kongó" Steiner, meg a társaik fénykorukat élték abban az időben az embereikkel.
Aztán rázúdult a Szovjetúniö és a maoista Kína minden fegyvere a harmadik világra és egy Dél-Afrika is épphogy tartani tudta a bozót frontjait. Az elmúlt harminc évben meg végképp elszabadult minden. Tízmilliók állnak fegyverben. Fegyelmet javító etnikai, vallási tényezők is kifejlődtek itt-ott.
Ez olyan közeg, ahol kisebb, mondjuk négy-ötezres elit kontingensek, kemény harcokban konkrétan, de mellékesen kiképzéssel is megtámogatva egy-egy ország akár százezres, gumicsizmás fegyveres tömegét talán boldogulnak. Legalábbis az elmúlt évtized harcai valami ilyesmit mutatnak.
Most ebbe nem akarok belemenni. De jelenleg nagyon sok ember azért megy el innen, mert ebbe a lelki, szellemi posványban nem érzi jól magát. És nem feltétlenűl csak az egyetemekre kell gondolni oktatás téren! Ha holnaptól az "állítsuk meg Brüsszelt" agyzsibbasztás helyett mondjuk, egészséges táplálkozás, sportra, olvasára, társadalmi munkára bíztatnák a népet azzal az energiával amivel brüsszeleznej, már színpatikusak lenne az irány számomra.
Igen Etiópia az a lehetőség ami még nagyon jó lehet, nincs olyan jellegű gyarmati múltja,ezért a nyugat nincs olyan szinten jelen, sőt igazából nem jó a viszony, és igazából földrajzilag olyan központ amivel együttműködve a térség többi részén is lehet erőkifejtést végezni ha a belső stabilitás jobban helyreál. Ez a későbbi kereskedőtelepek létrehozása miatt fontos lehet. mert a koncepciód nagyon jó, erről beszélek, a pénz és erőforrások útját kell uralni, a káoszba nem kell megpróbálni rendet tenni, nem fog menni. Nekünk nem kell klasszikus gyarmat, oda még nem tért vissza a történelem, de koncessziós terület igen, ehhez erőt kell tudunk adni cserébe és képiségeket, például szervező képességet.
Viszont én nem javaslom hogy lenézd ezeket az embereket, és túlságosan barbárnak tartsd őket, az ottani katonák nem annyira rosszak mint Afrika belső részében, ez nem a KAK ahol lándzsákkal is harcolnak. Ráadásul meglehetősen büszkék és akaratosak tudnak lenni tehát tudni kell hogyan kell belük kommunikálni hogy elfogadják a partnerséget. A vezetőik nagyon sokszor nem racionálisak hanem érzelmileg cselekvőek.
Még egy dolog. Az általad felvázolt erők és befektetés szerintem olyan nagy hogy a közvélemény nem fogadná el, belpolitikailag nem menne át egy ekkora összeg, és még mindig ott van a ne vigyék a katonáinkat külföldre, és társai, az átlag embertől nem várható el hogy megértsen egy víziót, főleg nem ekkorát, és akkor még nem is beszéltünk arról hogy szélesebb rétegeknek kéne ebből profitálni hogy meglegyen a politikai váltás esetén is a hazai támogatottság. A a tömeg gyakran hoz döntést saját maga ellen.
Szóval én más megközelítést javasolnék a finanszírozásra, kisebb erőket bevetni de azokat a legjobbakból, és miután megmutattuk az értékünket szponzorokkal közösen megvalósítani ezt. Ez nem gyarmati gőg, egyszerűen a szervezett szakembereket megfizetik, akár a szaudiak, vagy a emírségek ezt a pénzt könnyedén a rendelkezésünkre tudják bocsájtani ha meggyőződnek arról hogy kiváló fegyvert kapnak a kezükbe. Az ő támogatásukkal befogva lenne a nyugatiak szája is, és a kelet és nyugat között maradhatnánk az átmeneti időszakban, mivel nekik mindenhol jó a fekvésük.
Volt egy történet, amikor ausztrál pilóta Líbiába ment hogy Haftarhoz szegődjön zsoldosnak, és volt egy pár tucat embere, de nem voltak eszközeik, mit lépett erre a tábornok? Előfinanszírozta őket, adott pénzt hogy vegyék meg a szükséges eszközöket, ami majdnem össze is jött, csak a Jordánok rájöttek hogy hová megy majd a cucc és lemondták, na ezután haftarnak nem lett nyugati zsoldos légi ereje mert leléptek a pénzel. De nekünk állami garancia van a szavunk mögött. Azt hiszem a szaudiak ezer szudáni zsoldosért valami 2 milliárd usdt fizettek, de nekem ez annyira irreálisan sok volt az afrikai zsoldos árakhoz képest hogy nem hiszek benne, de neki kezek nem pénzek, ha a hatalmuk sokat nőhet.
Ez még azért is lenne jó mert a létrejövő valamiféle kelet afrikai társaság fegyveres ereje rendelkezhetne saját eszközökkel és ők nyugodtan vehetnének nem nyugati eszközöket is, pont hogy az arab szövetségeseken keresztül is. Ezzel ezzel csökkenthetnénk a magyar származású katonák részvételét, vagy idővel felválthatnák őket, de mégis az irányítás nálunk maradna, a tudás és emberanyag is. Ezzel a koncepcióval pedig európai riválisainkat kiverné a víz, mert rengeteg erőforrást csatornáznánk be, megnövelnénk a haderőnket klasszikus kereskedő állam zsoldos erőkkel, és olyan partner állna mögöttünk ahol a pénz nem számít amíg megvan amit akarnak.
Sose fektettem be elsőre valamibe sokat, mindig csak kis összeget, és ha működött akkor többet, de ezzel a módszerrel van lehetőség úgy nagy profitra szert tenni hogy ha buksz is nem jelentős de ha nyersz akkor a sokszorosát, a kockázatos befektetéseknél én más módszert nem mernék alkalmazni. Ezért nem venném meg előre a képességet, csak a szándékot adnám el kezdő képességekkel.
Nagyon sok baj van Magyarországon, a társadalom züllik és elbutul és leépül, hazai erőforrásaink sincsenek 100% ban kihasználva. Viszont ha van két üzleti lehetőség, az egyik 1 forint után hozhat 1,5 forintot x időre de van egy másik ami azonos időre 1 forintra hoz 5 forintot akkor az állam is vehet részt üzleti ügyekben. Ilyen jellegűben pedig csak az állam tud részt venni. idealista vagyok és említettem mi a bajom a vezetésünkkel, nem hiszem hogy megfelelően tudna ebből hasznot húzni bárki aki rátermett, ha nem jól fekszik politikailag, viszont mégis továbbra is támogatom az ilyen törekvéseket, mert ha nem próbálkozunk nem is győzhetünk. Otthon nem a pénzel van a baj, van ott pénz elég... szemléletbeli problémák vannak, a politikai háborúról amibe belerángatták az embereket nem is beszélve..... ott inkább felülvizsgálat és önvizsgálat kéne, de erőforrás megszerzést ha van képesség előfinanszírozva is meglehet tenni. Mint ahogy előző hozzászólásomban említettem, amikor valakit felvesznek dolgozni ott is egy ígéretet visz az alkalmazott, bár ott ritkán van előfinanszírozva.
Egyről beszélünk! Csak én kevésbé hiszek meg nálad is abban, hogy bármi aminél nincs fék, ellensúlyozni, és civil kontroll, ott nem sima pénzszívattyú fog működni. És ez nem hitetlenkedés, ez az eddigi tapasztalat. Olyan ez mint a cigányokhoz való hozzáállás. Lehet próbálkozni, de 1000ev alatt bebizonyították, hogy felesleges...
Blogen for president!Nézzünk egy reális lehetőséget a behatolásra. Először is feltételezzük, hogy rendelkezünk expedíciós képességgel. Tehát a következő erőkkel:
- 1 század, legalább tíz darab nehéz/közepes szállítórepülő (legolcsóbban használt Il-76 beszerzésével abszolválható
- 2. század támadódrón, legalább húsz Bayraktar méretű drón, jelentős mennyiségű támadófegyverzettel
- fegyverzet a Mi-24 helikopterekhez, légi utántöltési képesség a H225SOF helikopterekhez és a két légiutántöltésre alkalmas KC390 megléte
- az összes többi H225 és H145 helikopterhez nagy mennyiségű fegyverzet, legalább huszat ki expedícióba lehessen küldeni belőle.
- saját irányítás alatt álló SATCOM képesség (a közös izraeli az amerikai befolyás miatt nem opció) a hadszíntéri kommunikációra, mert a nagy távolságok miatt nincs más opció
- több zászlóaljnyi 4x4-es könnyűgyalogos erő, legalább három-négyszáz NMS harcjármű
- legalább egy zászlóalj harccsoportnyi nehéz-közepes expedíciós erő (a Leopard 2A4+Lynx század jó alap, de két-három századnyi 8x8 még kellene hozzá és nagyon nem BTR színvonal!)
- egy osztálynyi valamirevaló önjáró tüzérkomponens, lehetőleg gumikerekes, mert ehhez túl drága a Pzh-t koptatni
- nagy mennyiségű cirkálólőszer
- támadófegyverzet a Gripenekhez és önálló SEAD képesség, mert a harmadik világ legalján is van légvédelem, olykor igen komoly!
- komoly SHORAD képesség, mert a harmadik világ tele van komoly drónerőkkel, mint azt Jemen is mutatja. Bázist védő C-RAM képesség (Mantis mondjuk) dettó létszükséglet!
- önállóan használható tengeri kijárat, amit semmilyen brüsszeli vagy washingtoni szarkavarással nem lehet bezárni előttünk (nekünk a montenegrói Bar kikötője jöhet csak szóba, ami Szerbián keresztül elérhető
- tengeri szállítókapacitás járműre és konténerizált termékre, akár saját használatan beszerzett hajókkal, akár bérelt hajókkal.
- jelentős mennyiségű teherautó, konténerizált vezetési pont, bázisépítéshez szükséges anyag
- egy légi harcálláspont, ahonnan komplex hadműveleteket lehet vezetni az ellenséges terület fölött nagy mélységben
- és esetleg a folyamőrség három Nestin-osztályú aknarakója alkalmassá téve hoszabb tengeri üzemre egy kisebb kereskedelmi hajóból kialakított bázishajó révén (sima fedélzettel egy-két H145 számára).
Ha ez így nagyjából adott, akkor van egy erős, kompozit expedíciós dandárunk, amivel már lehet operálni. El tudjuk juttatni a célterületre, ott elegendő erőt képvisel kisebb hadjáratokhoz, kulcsfontosságú csatákba bekapcsolódáshoz és el is tudjuk látni őket. Akkor már csak a következők szükégesek az afrikai behatoláshoz:
- találni kell egy tengerparti területet, ami viszonylag könnyen elérhető tőlünk és rendelkezik mélyvizi kikötővel, repülőtérrel, bizonyos mértékű tárolókapacitásokkal is.
- találni kell egy konfliktuszónát, ahol egy viszonylag konszolidált, a világgazdaságba jól beágyazott állam oldalán be tudunk avatkozni.
- lehetőleg úgy, hogy egyfajta strómanjai is legyünk nálunk nagyobb gazdasági érdekeknek.
Van ilyen terület: Etiópia!
- polgárháború dúl az országban, a kormányerők változó sikerrel harcolnak az aktuális tűzszünet képlékeny, jól jönne nekik erősítés, kiképzés, támogatás.
- az ország tengeri kijáratot keres.
- volt neki és a kikötőváros rendelkezik nemzetközi repülőtérrel és olajfinomítóval is, ráadásul sokkal jobb opció, mint bármi más.
- Etiópia ráadásul komoly kínai befektetések célpontja és már kiépült, modern vasútvonal is elérte az ország közepét.
Tehát a következőket kellene elősegítenünk:
- lezárni a Tigray-háborút a kormányerőknek megfelelő kompromisszummal.
- valahogy belekeverni Eritreát, meggyőzve az etiópokat, hogy a saját tengeri kijárat kézenfekvően Asszab kikötője.
- egy gyors és erőteljes kampánnyal vereséget mérni az eritreai kormányzatra (lényegében azzal zsarolva őket, hogy tönkrebombázzuk a szegényes infrastruktúrájukat és mellesleg komolyan támoagjuk a kisebb engedményeknél sokkal komolyabb területet érintő és problémát jelentő afari-felkelést ha nem tesznek területi engedményeket Etiópiának.
- amennyiben lehetséges a hálás Etiópiától megszereni egy kis földsávot Asszab mellett magunknak is befektetési célból.
Asszab kikötőváros szituációja:
A lehetséges etióp tengeri kijárat és esetleges magyar nyereség (randali-övezet) szituációja:
A teljes végleges szituáció egy szintén értékes és gyakorlatilag dettó lakatlan területtel a Dakla-szigetekkel együtt (sötétkék a meglévő, világoskék a perspektivikus vasútvonalak):
Egy Dubaj-típusú ingatlanbefeketés szempontjából perspektivikus Dakla-szigetek:
Na ez egy valóságos behatolási pont Afrikába. A közelben már ott üzemel minden valamirevaló nagyhatalomnak a lerakata Dzsibutiban. A fővárosi repülőtéren a CENTCOM legnagyobb drónbázisa, egyben a francia jelenlét központja is, a várostól nyugatra hatalmas kínai haditengerészeti bázis. Éppen ott zajlik a jemeni háború is és kulcsfontosságú a terület a vörös-tengeri hajózás szempontjából is. A gyorsan fejlődő etióp infrastruktúra pedig a Száhel övezet teljes belső részét elérhetővé teszi, ráadásul Etiópián keresztül a délszudáni olaj is elérhetné végre a tengert! Magyarán ez mind stratégia, mind gazdasági, mind hosszú távú politikai szempontból egy olyan terület, ami még számunkra is elérhető. Feltéve, hogy rendelkezünk úgy öt-hatezer főnyi bevezethető katonával, azok teljesen és jól fel vannak szerelve és van hajlandóság hatalmas szart kavarni és állni a szarvihart utána az elérhető előnyökért cserébe.
Amelyek Magyarország számára a következőek:
- mind Randalban, mind Daklában szert tennénk egy nagyváros alapítására alkalmas területre, ahol akár meg is duplázhatnánk Magyarország GDP-jét úgy, hogy ez a bevételi forrásunk nem lenne kiszolgáltatva semmilyen európai szarkavarásnak, mert afrikai-arab-kínai relációban lenne csak értelmezhető.
- az önáló műveleti képesség felmutatása nagyban növelné a magyar szuverenitás elfogadottságát még annak ellenére is, hogy nem is annyira burkoltan ez egyfajta kínai gazdasági strómansággal is megvádolható szitucáiót eredményezne ott. Dehát ez is lenne a célunk: szabadulni a nyugati függéstől!
- Afrika akár tetszik, akár nem mégiscsak a jövőt jelenti fejlődés szempontjából. Egy kereskedőváros jellegű lerakattal, kikötővel rendelkezni egy még mindig káoszban leledző kontinens partján, egy kikötővel, ahol európai jogállamiság és jogbiztonság uralkodik olyan előny, amit régen sokan műveltek és éltek jól belőle: ókori görög gyarmatosítás, hanza gyarmatosítás, stb. Ők lényegében mind városi jogokat, rendet exportáltak barbár partvidékekre és szervezték meg ott a kereskedelmet. Nincs ebben semmi különös, kimaradni a lehetőségből, amit Afrika jelent lenne különös. Csakhogy nem lehet a kontinens közepén lévő lecsóba belecsapni, csak a partvidéken van realizálható haszon. Legalábbis a XXI. században ez a realitás.
- tudnánk exportálni bizonyos munkaerőfelesleget itthonról, az összes bűnözőt, a kényelmetlen társadalmi elemeket. Ausztrália mutatja, hogy az ilyen területek azok, ahol jobb helyen van az engedetlen emberanyag. Rengeteg, apró társadalmi előnye is van egy tengerentúli szelepnek az anyaország számára.
Ez az én véleményem, hamár az afrikai behatolás neokolonista lehetősége felmerül. Ez üzlet, be kell fektetni sok pénzt egy komoly expedíciós erőbe, aztán pedig infrastruktúrafejlesztésbe, de van benne ráció és nagyon súlyos, számunkra, a szuverenitásunk számára pedig létérdek szerű stratégiai előny is.
Vittünk magot meg pár hasonló dolgot
Egyébként Afrikan valóban így lehetne segíteni.
Egyébként Afrikan valóban így lehetne segíteni.
Csádba nem volt. Már évtizedek óta egy család irányít. Most az apuka halála után a fia. Most lesznek választások, csak az ellenzéket tették helyre. Vki kormányba miniszterelnöki székbe került az elnök úr alá, valaki meg a sittre. Így lehet tartani majd egy tiszta elnökválasztást.
Kenya, Uganda, Csád: magyar agrárdiplomácia afrikai körúton
Kenyának mintafarm, Csádnak vetőmag, Ugandának akvakultúra a magyar mezőgazdaságtól.
agraragazat.hu
Kenyának mintafarm, Csádnak vetőmag, Ugandának akvakultúra a magyar mezőgazdaságtól.
Kenya, Uganda, Csád: magyar agrárdiplomácia afrikai körúton – Agrárágazat
A magyar mezőgazdaságnak számos lehetőség terem az afrikai kontinensen az akvakultúrától a vetőmag-forgalmazáson át a tudáscseréig.
agraragazat.hu