Tessék, itt van a Precious Metal névre keresztelt Mustang, Renoból:
Egy P-51-es maximálsi sebessége kb 700 km/h volt, egy 1640 lóerős Packard-Merlin motorral.
A fenti gépet aerodinamikailag alaposan kihegyezték, kabintetőt lezsugorították, tömegét alaposan lecsökkentették, szárnyát céliárnyosan alaposan átdolgozták.
A motorja egy Griffon, 3200 lóerőre felhúzva. A légcsavarja a kései Spitfire és Seafire gépekből származó kontrarotáló konstrukció. Se elhúzó nyomaték se precesszió, az első légcsavarátnyomott levegő megperdítését a hátsó légcsavar kompenzálja. A koax légcsavaroknak úgy általában 6-16%-al nagyobb hatásfokuk van, igaz a nyomatékigényük is magasabb. Közel dupla teljesítménnyel is "csak" 100-150 km/h-val gyorsabb a gép és csak korlátozott ideig.
Minél kisebb egy repülőeszköz, annál jobban áll rá az, hogy a nagyobb gép méretéhez képest fordítottan arányos a sebesség.
Egy 1500kg-os modell fizikailag nem lehet nagy méretű.
Ahhoz, hogy egy mindösszesen 1500 kg-os modellt felgyorsít 700-750km/h és úgy is tarts, először is erősen nyilazott szárnyra van szükség. Egyenes szárnnyal ezt nem lehet megcsinálni. Viszont, ha ez a gép kis méretű, akkor méretaránytól függően akár fajlagosan kétszer nagyobb teljesítményre is szükség van.
Viszont az egyetlen hordozott rakétán tömege fix. Ennek a rakétának a hordozásához egy kis méretű gépnél jóval nagyobb sebességre van szükség.
Ez a Reynold szám miatt van, mivel a levegő viszkozitása állandó.