Igla család (SA-16 Gimlet / SA-18 Grouse / SA-24 Grinch)

Hát akkor nézd meg ezt....:)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Símán nyomon követhető a rakéta azt követően is hogy a hajtóműve már kiégett...pedig ez még nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera

Mivel a rakéta nem egy gömb alakú fénygömb így feltételezem, hogy a videón végig ég a hajtómű, főleg, hogy kis távolságra lőnek....
E mellet egy 220 mm-s vagy nagyobb átmérőjű MLRS-s rakéta nem egy 70-90 mm-s Manpad méret....
 
  • Vicces
Reactions: Törölt tag 1586
Az Igla rakéta, még az orrán található "tűvel" is meglehetősen rossz légellenállási együtthatóval rendelkezik, a célkövető optika burkolatának kialakítása miatt. (Misztrál más tészta)
A fentiek miatt az Igla nagyjából csak addig (8-10s) képes manőverezni, illetve célt eltalálni, ameddig a hajtóműve működik.

Ez több szempontból sem igaz.
  • Az Igla nem tolóerővektoros kormányzású. Az aerodinamikai felületek peddig addig működnek hatékonyan, amíg van kellő sebesség. Nem pedig amíg a hajtómű működik.
  • Az Igla mintegy 14-17 másodperc alatt ér az irányított repülési szakasz végére és nem 8-10 másodperc alatt.
  • Az Igla hajtóműve nem 8-10 másodpercig működik. Az Igla-1-nek volt kettős üzemmódú hajtóműve, és az 1,4+6,6=8 másodpercig működött. (Kilövéstől számítva 0,5 másodpercnél indul a gyorsító, 1,9 másodpercnél vált menet üzemmódra és 8,5 másodpercnél ég ki.) De a rendes Igla - ami a valódi tömegesen gyártott változat - gyorsabban kiég és nagyobb sebességre gyorsul, viszont nem tartja azt fenn. Az Igla-SZ-t nem tudom biztosan, de szerintem az is rövid égésidejű. Mellesleg az Igla-1 menet üzemmódjának tolóereje is kb. 50 kg (0,5 kN), ami a gyorsító üzemmódnál közel egy nagyságrenddel kisebb és ennek megfelelő kisebb kisugárzású is.
  • A Stinger feje semmivel sem aerodinamikusabb és az is vígan manőverezget a hajtómű kiégése után.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and LMzek 2.0
Mivel a rakéta nem egy gömb alakú fénygömb így feltételezem, hogy a videón végig ég a hajtómű, főleg, hogy kis távolságra lőnek....
E mellet egy 220 mm-s vagy nagyobb átmérőjű MLRS-s rakéta nem egy 70-90 mm-s Manpad méret....
Jajjj...:D
 
Hát akkor nézd meg ezt....:)
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
Símán nyomon követhető a rakéta azt követően is hogy a hajtóműve már kiégett...pedig ez még nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera
  • MAWS felvétel és kézi légvédelmi rakéta meggyőzőbb lett volna, hiszen arról volt szó.
  • Ez sorozatvető. Jóval nagyobb rakétákkal, mint a kézi légvédelmi rakéták.
  • A rakéták nem szembe mennek az optikával, hanem oldalról veszik azokat.
  • A kép igen erősen nagyított, szűk látószögre korlátozott, ami MAWS rendszereket nagyon nem jellemzi. Amikor kép kinyit, akkor már a rakéták alig követhetők, pedig még akkor is töredéke a látószög a MAWS érzékelőkének.
  • Az egy tévedés, hogy "nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera". A MAWS érzékelők éppen hogy kisebbek, gyengébb felbontásúak, és nagyságrenddel nagyobb területet, szögtartományt figyelnek, mint ez a kamera.
 
  • Tetszik
Reactions: fip7 and LMzek 2.0
  • MAWS felvétel és kézi légvédelmi rakéta meggyőzőbb lett volna, hiszen arról volt szó.
  • Ez sorozatvető. Jóval nagyobb rakétákkal, mint a kézi légvédelmi rakéták.
  • A rakéták nem szembe mennek az optikával, hanem oldalról veszik azokat.
  • A kép igen erősen nagyított, szűk látószögre korlátozott, ami MAWS rendszereket nagyon nem jellemzi. Amikor kép kinyit, akkor már a rakéták alig követhetők, pedig még akkor is töredéke a látószög a MAWS érzékelőkének.
  • Az egy tévedés, hogy "nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera". A MAWS érzékelők éppen hogy kisebbek, gyengébb felbontásúak, és nagyságrenddel nagyobb területet, szögtartományt figyelnek, mint ez a kamera.
Csak ennyi...:)
Be kell valljam kicsit unom cáfolgatni amiket írsz, úgyhogy csak összefoglalnám hogy - összhamgban a fenti ábrával - a DIRCM hogy működik, aztán be is fejezem:
  • MAWS figyel (UV és széles IR tartományban) . Amikor egy nagyobb hőkibocsájtás jelet érzékel összehasonlítja a jel színkép spektrumát, időtartamát a veszély könyvtárában tárolt adatokkal és ha egyezés van akkor riasztja a DIRCM rendszert.
  • DIRCM saját UV , IR érzékelőjével is passzívan követni kezdi a célt. Az eddig leírtakhoz max. 1-2 sec. időre volt szükség, vagyis a rakéta motorja ebben a fázisban még bőven ég.
  • Amikor a rakéta megfelelő távolságba ér, bekapcsol a lézer. A rendszer a lézerrel is követni kezdi a célt, úgy hogy a lézer sugárral pontosan a rakéta elején lévő IR szenzort célozzák be, annak érdekében hogy elvakítsák az IR szenzort. Ha ebben a fásisban a rakéta motorja befejezi a működést nem gond, mert itt már az IR / UV szenzor és a lézer is követi a célt.

Ennyi...ha sikerült elvakítani a rakéta szenzorát akkor megúszták, ha nem akkor bajban vannak...
 
Csak ennyi...:)
Be kell valljam kicsit unom cáfolgatni amiket írsz, úgyhogy csak összefoglalnám hogy - összhamgban a fenti ábrával - a DIRCM hogy működik, aztán be is fejezem:
  • MAWS figyel (UV és széles IR tartományban) . Amikor egy nagyobb hőkibocsájtás jelet érzékel összehasonlítja a jel színkép spektrumát, időtartamát a veszély könyvtárában tárolt adatokkal és ha egyezés van akkor riasztja a DIRCM rendszert.
  • DIRCM saját UV , IR érzékelőjével is passzívan követni kezdi a célt. Az eddig leírtakhoz max. 1-2 sec. időre volt szükség, vagyis a rakéta motorja ebben a fázisban még bőven ég.
  • Amikor a rakéta megfelelő távolságba ér, bekapcsol a lézer. A rendszer a lézerrel is követni kezdi a célt, úgy hogy a lézer sugárral pontosan a rakéta elején lévő IR szenzort célozzák be, annak érdekében hogy elvakítsák az IR szenzort. Ha ebben a fásisban a rakéta motorja befejezi a működést nem gond, mert itt már az IR / UV szenzor és a lézer is követi a célt.

Ennyi...ha sikerült elvakítani a rakéta szenzorát akkor megúszták, ha nem akkor bajban vannak...

Na végre eljutottunk nagyjából ugyanoda. Akkor működik a DIRCM rendszer, ha még a hajmű működésének szakaszában be tudják fogni a lézerrel rakétát és elkezdhetik annak vakítását. Ha a hajómű már nem működik, erre nincs érdemi esély.

A rendszer messze nem 100%-os.
Ha a rakéta kicsi, mint a kézi légvédelmi rakéták, a hajtóműve csak rövid ideig működik, de ezalatt tetemes sebességet összeszed, azaz viszonylag nagyobb távolságra elrepül lendületből, akkor gond van, mert a követés megszakad miután az optika már nem látja a kiégett hajtóművű rakétát és a lézer gyenge visszavert jele miatt (nagy távolság, kis visszaverő felület) még esetleg nem tudta követésbe venni a rakétát. A rakéta pedig, ami csak 1 másodpercre vesztette el a célt, de hozzávetőleg még a cél felé repül, megtalálhatja azt.
Esetleg egyáltalán nem tudják vakítani a rakétát a hajtómű működési ideje alatt, mert több kézi légvédelmi rakéta hajtóműve kb. 2 másodpercig működik és a konkrét körülmények közt ez akár a rendszer reakcióidején belülre kerülhet. Ezalatt felgyorsulnak 700-900 m/s-ra és elrepülnek lendületből 5-7 km-re. Ha a 2 másodperc alatt, 4-6 km távolságból nem jön össze a vakítás, akkor a rakéta nyert.

Nem véletlen, hogy DIRCM-el sem nagyon merészkednek kézi légvédelmi rakéta hatómagasság alá, még akkor sem, ha nem a legújabb kézi légvédelmi rakétákkal kell számolni. Persze kiéve a helikoptereket, meg a le- és felszállást. És az sem véletlen, hogy a DIRCM mellett megtartották a szélesebb szögtartományban működő, pontos rakéta követést nem igénylő, lámpás renbszereket és egyre több csalit pakolnak a gépekre, amit szórnak is ezerrel, ha indítást érzékelnek.

És még csak ez után jönnek az olyan finomságok, mint a DIRCM lézerek hullámhosszán kívül eső, 3. célkövetési célkövetési csatorna a Verbánál, a hosszú hullámú infra tartományba eltolt, képalkotó fejek, vagy a fej vakítás elleni védelme a hajtómű működésnek rövid idejére és ismételt célbefogás.
 
  • Tetszik
Reactions: bel
Na végre eljutottunk nagyjából ugyanoda. Akkor működik a DIRCM rendszer, ha még a hajmű működésének szakaszában be tudják fogni a lézerrel rakétát és elkezdhetik annak vakítását. Ha a hajómű már nem működik, erre nincs érdemi esély.
Nem, ez nagyon nem így van.
 
To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
Ezmiez?
62.png
 
  • Tetszik
Reactions: Rotten878
Nah igy ejszakas muszakban mikbe bele nem futok...
Lehet hogy volt mar, nem tudom, a moszkvai legiero intezettol egy reszletes leiras az iglarol, meg 2009-bol.Atolvastam de nekem ez a szint mar bevallom tul magas. Talan par tolem okosabb forumozot erdekel...

Ilyenekrol irnak benn hogy:

Szogsebesseg -érzékelőúgy tervezték, hogy elektromos jelet állítson elő, amely arányos a rakéta rezgéseinek keresztirányú tengelyéhez viszonyított szögsebességével. Ez a jel a rakéta szögrezgéseinek csillapítására szolgál repülés közben, a DUS egy keret, amely két tekercsből áll (32. ábra). egy mágneses áramkör működési réseibe pumpálják, amely az 5. alapból, a 6. állandó mágnesből és a 7. cipőből áll. A jelet a DUS (keret) érzékeny eleméről rugalmas nyomatékmentes 8 nyújtón keresztül, a keret 10 érintkezőihez forrasztva távolítják el. és a 9 érintkezők, amelyek elektromosan el vannak választva a háztól.
image062.gif
 
Ezek szerintem gyakorló rakéták. Erre utal a szép sárga színük, illetve az is, hogy be vannak dugva a kettőhúszba. Éles rakétának erre nincs szüksége, ott lőporos generátort használnak.
 
Ha jobban megfigyelitek, akkor az Igla alatt lévő egység zöld része össze van kötve egy kijelzővel. Az egység szürke része pedig szerintem nem 230V-os tápot kap, hanem a szimulátorral lehet öszzeköttetésben, ahonnan a kijelzőre adnak különböző képeket.
 
Egy orosz robotrepulogép lelovése:

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.
 
  • Tetszik
Reactions: Aladeen