Igla család (SA-16 Gimlet / SA-18 Grouse / SA-24 Grinch)

[fip7]

Hát akkor nézd meg ezt....

Símán nyomon követhető a rakéta azt követően is hogy a hajtóműve már kiégett...pedig ez még nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera

Mivel a rakéta nem egy gömb alakú fénygömb így feltételezem, hogy a videón végig ég a hajtómű, főleg, hogy kis távolságra lőnek....
E mellet egy 220 mm-s vagy nagyobb átmérőjű MLRS-s rakéta nem egy 70-90 mm-s Manpad méret....

 

[laiki]

Az Igla rakéta, még az orrán található "tűvel" is meglehetősen rossz légellenállási együtthatóval rendelkezik, a célkövető optika burkolatának kialakítása miatt. (Misztrál más tészta)
A fentiek miatt az Igla nagyjából csak addig (8-10s) képes manőverezni, illetve célt eltalálni, ameddig a hajtóműve működik.

Ez több szempontból sem igaz.

• Az Igla nem tolóerővektoros kormányzású. Az aerodinamikai felületek peddig addig működnek hatékonyan, amíg van kellő sebesség. Nem pedig amíg a hajtómű működik.
• Az Igla mintegy 14-17 másodperc alatt ér az irányított repülési szakasz végére és nem 8-10 másodperc alatt.
• Az Igla hajtóműve nem 8-10 másodpercig működik. Az Igla-1-nek volt kettős üzemmódú hajtóműve, és az 1,4+6,6=8 másodpercig működött. (Kilövéstől számítva 0,5 másodpercnél indul a gyorsító, 1,9 másodpercnél vált menet üzemmódra és 8,5 másodpercnél ég ki.) De a rendes Igla - ami a valódi tömegesen gyártott változat - gyorsabban kiég és nagyobb sebességre gyorsul, viszont nem tartja azt fenn. Az Igla-SZ-t nem tudom biztosan, de szerintem az is rövid égésidejű. Mellesleg az Igla-1 menet üzemmódjának tolóereje is kb. 50 kg (0,5 kN), ami a gyorsító üzemmódnál közel egy nagyságrenddel kisebb és ennek megfelelő kisebb kisugárzású is.
• A Stinger feje semmivel sem aerodinamikusabb és az is vígan manőverezget a hajtómű kiégése után.

 

[Törölt tag 1586]

Mivel a rakéta nem egy gömb alakú fénygömb így feltételezem, hogy a videón végig ég a hajtómű, főleg, hogy kis távolságra lőnek....
E mellet egy 220 mm-s vagy nagyobb átmérőjű MLRS-s rakéta nem egy 70-90 mm-s Manpad méret....

Jajjj...

 

[laiki]

Hát akkor nézd meg ezt....

Símán nyomon követhető a rakéta azt követően is hogy a hajtóműve már kiégett...pedig ez még nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera

• MAWS felvétel és kézi légvédelmi rakéta meggyőzőbb lett volna, hiszen arról volt szó.
• Ez sorozatvető. Jóval nagyobb rakétákkal, mint a kézi légvédelmi rakéták.
• A rakéták nem szembe mennek az optikával, hanem oldalról veszik azokat.
• A kép igen erősen nagyított, szűk látószögre korlátozott, ami MAWS rendszereket nagyon nem jellemzi. Amikor kép kinyit, akkor már a rakéták alig követhetők, pedig még akkor is töredéke a látószög a MAWS érzékelőkének.
• Az egy tévedés, hogy "nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera". A MAWS érzékelők éppen hogy kisebbek, gyengébb felbontásúak, és nagyságrenddel nagyobb területet, szögtartományt figyelnek, mint ez a kamera.

 

[Törölt tag 1586]

• MAWS felvétel és kézi légvédelmi rakéta meggyőzőbb lett volna, hiszen arról volt szó.
• Ez sorozatvető. Jóval nagyobb rakétákkal, mint a kézi légvédelmi rakéták.
• A rakéták nem szembe mennek az optikával, hanem oldalról veszik azokat.
• A kép igen erősen nagyított, szűk látószögre korlátozott, ami MAWS rendszereket nagyon nem jellemzi. Amikor kép kinyit, akkor már a rakéták alig követhetők, pedig még akkor is töredéke a látószög a MAWS érzékelőkének.
• Az egy tévedés, hogy "nem is egy hight-tech MAWS hanem egy síma IR kamera". A MAWS érzékelők éppen hogy kisebbek, gyengébb felbontásúak, és nagyságrenddel nagyobb területet, szögtartományt figyelnek, mint ez a kamera.

Csak ennyi...
Be kell valljam kicsit unom cáfolgatni amiket írsz, úgyhogy csak összefoglalnám hogy - összhamgban a fenti ábrával - a DIRCM hogy működik, aztán be is fejezem:

• MAWS figyel (UV és széles IR tartományban) . Amikor egy nagyobb hőkibocsájtás jelet érzékel összehasonlítja a jel színkép spektrumát, időtartamát a veszély könyvtárában tárolt adatokkal és ha egyezés van akkor riasztja a DIRCM rendszert.
• DIRCM saját UV , IR érzékelőjével is passzívan követni kezdi a célt. Az eddig leírtakhoz max. 1-2 sec. időre volt szükség, vagyis a rakéta motorja ebben a fázisban még bőven ég.
• Amikor a rakéta megfelelő távolságba ér, bekapcsol a lézer. A rendszer a lézerrel is követni kezdi a célt, úgy hogy a lézer sugárral pontosan a rakéta elején lévő IR szenzort célozzák be, annak érdekében hogy elvakítsák az IR szenzort. Ha ebben a fásisban a rakéta motorja befejezi a működést nem gond, mert itt már az IR / UV szenzor és a lézer is követi a célt.

Ennyi...ha sikerült elvakítani a rakéta szenzorát akkor megúszták, ha nem akkor bajban vannak...

 

[laiki]

Csak ennyi...
Be kell valljam kicsit unom cáfolgatni amiket írsz, úgyhogy csak összefoglalnám hogy - összhamgban a fenti ábrával - a DIRCM hogy működik, aztán be is fejezem:

• MAWS figyel (UV és széles IR tartományban) . Amikor egy nagyobb hőkibocsájtás jelet érzékel összehasonlítja a jel színkép spektrumát, időtartamát a veszély könyvtárában tárolt adatokkal és ha egyezés van akkor riasztja a DIRCM rendszert.
• DIRCM saját UV , IR érzékelőjével is passzívan követni kezdi a célt. Az eddig leírtakhoz max. 1-2 sec. időre volt szükség, vagyis a rakéta motorja ebben a fázisban még bőven ég.
• Amikor a rakéta megfelelő távolságba ér, bekapcsol a lézer. A rendszer a lézerrel is követni kezdi a célt, úgy hogy a lézer sugárral pontosan a rakéta elején lévő IR szenzort célozzák be, annak érdekében hogy elvakítsák az IR szenzort. Ha ebben a fásisban a rakéta motorja befejezi a működést nem gond, mert itt már az IR / UV szenzor és a lézer is követi a célt.

Ennyi...ha sikerült elvakítani a rakéta szenzorát akkor megúszták, ha nem akkor bajban vannak...

Na végre eljutottunk nagyjából ugyanoda. Akkor működik a DIRCM rendszer, ha még a hajmű működésének szakaszában be tudják fogni a lézerrel rakétát és elkezdhetik annak vakítását. Ha a hajómű már nem működik, erre nincs érdemi esély.

A rendszer messze nem 100%-os.
Ha a rakéta kicsi, mint a kézi légvédelmi rakéták, a hajtóműve csak rövid ideig működik, de ezalatt tetemes sebességet összeszed, azaz viszonylag nagyobb távolságra elrepül lendületből, akkor gond van, mert a követés megszakad miután az optika már nem látja a kiégett hajtóművű rakétát és a lézer gyenge visszavert jele miatt (nagy távolság, kis visszaverő felület) még esetleg nem tudta követésbe venni a rakétát. A rakéta pedig, ami csak 1 másodpercre vesztette el a célt, de hozzávetőleg még a cél felé repül, megtalálhatja azt.
Esetleg egyáltalán nem tudják vakítani a rakétát a hajtómű működési ideje alatt, mert több kézi légvédelmi rakéta hajtóműve kb. 2 másodpercig működik és a konkrét körülmények közt ez akár a rendszer reakcióidején belülre kerülhet. Ezalatt felgyorsulnak 700-900 m/s-ra és elrepülnek lendületből 5-7 km-re. Ha a 2 másodperc alatt, 4-6 km távolságból nem jön össze a vakítás, akkor a rakéta nyert.

Nem véletlen, hogy DIRCM-el sem nagyon merészkednek kézi légvédelmi rakéta hatómagasság alá, még akkor sem, ha nem a legújabb kézi légvédelmi rakétákkal kell számolni. Persze kiéve a helikoptereket, meg a le- és felszállást. És az sem véletlen, hogy a DIRCM mellett megtartották a szélesebb szögtartományban működő, pontos rakéta követést nem igénylő, lámpás renbszereket és egyre több csalit pakolnak a gépekre, amit szórnak is ezerrel, ha indítást érzékelnek.

És még csak ez után jönnek az olyan finomságok, mint a DIRCM lézerek hullámhosszán kívül eső, 3. célkövetési célkövetési csatorna a Verbánál, a hosszú hullámú infra tartományba eltolt, képalkotó fejek, vagy a fej vakítás elleni védelme a hajtómű működésnek rövid idejére és ismételt célbefogás.

 

[molnibalage]

Na végre eljutottunk nagyjából ugyanoda. Akkor működik a DIRCM rendszer, ha még a hajmű működésének szakaszában be tudják fogni a lézerrel rakétát és elkezdhetik annak vakítását. Ha a hajómű már nem működik, erre nincs érdemi esély.

Nem, ez nagyon nem így van.

 

[Roni]

https://twitter.com/i/web/status/1469699805513502723

 

[gacsat]

Ezmiez?

 

[antigonosz]

Nah igy ejszakas muszakban mikbe bele nem futok...
Lehet hogy volt mar, nem tudom, a moszkvai legiero intezettol egy reszletes leiras az iglarol, meg 2009-bol.Atolvastam de nekem ez a szint mar bevallom tul magas. Talan par tolem okosabb forumozot erdekel...

https://techjournals.ru/hu/self-development/golovka-samonavedeniya-gosudarstvennyi-komitet-rf-po-vysshemu-obrazovaniyu/

Ilyenekrol irnak benn hogy:

Szogsebesseg -érzékelőúgy tervezték, hogy elektromos jelet állítson elő, amely arányos a rakéta rezgéseinek keresztirányú tengelyéhez viszonyított szögsebességével. Ez a jel a rakéta szögrezgéseinek csillapítására szolgál repülés közben, a DUS egy keret, amely két tekercsből áll (32. ábra). egy mágneses áramkör működési réseibe pumpálják, amely az 5. alapból, a 6. állandó mágnesből és a 7. cipőből áll. A jelet a DUS (keret) érzékeny eleméről rugalmas nyomatékmentes 8 nyújtón keresztül, a keret 10 érintkezőihez forrasztva távolítják el. és a 9 érintkezők, amelyek elektromosan el vannak választva a háztól.

 

[ghostrider]

Az Sz-300V komplexum közel légvédelmét 3 db Igla vállról indítható légvédelmi rakétával felszerelt raj látja el.

 

[papajoe]

Az Sz-300V komplexum közel légvédelmét 3 db Igla vállról indítható légvédelmi rakétával felszerelt raj látja el.

Ezek itt tűzkészek az állványaikon,vagy innen még Kolja a vállára kell emelje az indításhoz?

 

[dudi]

Ezek itt tűzkészek az állványaikon,vagy innen még Kolja a vállára kell emelje az indításhoz?

Az állvány csak a tartó.

 

[jeff]

Ezek szerintem gyakorló rakéták. Erre utal a szép sárga színük, illetve az is, hogy be vannak dugva a kettőhúszba. Éles rakétának erre nincs szüksége, ott lőporos generátort használnak.

 

[ghostrider]

Ha jobban megfigyelitek, akkor az Igla alatt lévő egység zöld része össze van kötve egy kijelzővel. Az egység szürke része pedig szerintem nem 230V-os tápot kap, hanem a szimulátorral lehet öszzeköttetésben, ahonnan a kijelzőre adnak különböző képeket.

 

[PavolR]

Egy orosz robotrepulogép lelovése:

https://twitter.com/i/web/status/1740133056181359047

 

[ghostrider]

 

[ghostrider]

 

[ghostrider]

Szimulátor