Egyesek az oltások elképzelt, esetleges hosszú távú kockázatai miatt aggódnak.
Ezzel szemben a COVID betegség hosszú távú hatásai nem elképzeltek, hanem nagyon is valósak:
https://www.portfolio.hu/gazdasag/2...a-koronavirus-a-gazdasagi-novekedesnek-467396
"A koronavírus-járvány leegyszerűsítve abban különbözik az influenzától, hogy sokkal többen halnak meg miatta, illetve sokkal többen kerülnek súlyos állapotba, akik kórházi kezelést igényelnek. Akiknek súlyosra fordul az állapotuk a koronavírus miatt, azoknál jellemzőek a szövődmények is. Számos kutatás szerint ugyanis tartósabb betegségek alakulnak ki a koronavírus miatt, amelyekkel a vírusfertőzés után is együtt kell élniük a vírusból kigyógyultak egy részének. Sőt, olyanoknál is lehetnek szövődmények, akik nem kerültek súlyos állapotba. Ezt nevezik long Covidnak, ami arról szól, hogy a fertőzés leküzdése után is hosszú ideig különböző problémáik lehetnek az embereknek.
"A hosszú távú hatásokat csak hosszú távon ismerhetjük meg. Egy évvel a vírus felbukkanása után azt tapasztaljuk, hogy olykor olyan maradandó károsodásaik vannak a kórházban ápolt betegeknek, amelyekkel hónapokkal később is együtt kell élniük" – mondta a Portfolio-nak Rusvai Miklós virológus professzor.
"Joggal feltételezhetjük, hogy olyan elváltozásokat okoz a szervezetükben az új koronavírus, hogy valószínűleg a későbbiekben is hajlamosabban lesznek különböző betegségekre"
- fogalmazott a kutató.
"A vírus károsítja az érfalakat a szaporodása közben, így növeli a trombózis- és infarktushajlamot, tüdőembóliát okozhat, illetve károsíthatja a szívizmot is. Enyhe tüdőgyulladás esetén a tüdő regenerálódik, azonban hosszan tartó, súlyos tüdőgyulladásánál erre kisebb az esély, tüdőfibrózis alakulhat ki, így tartósan csökken a tüdő kapacitása" – hangsúlyozta Rusvai. "A szívizom jellemzője pedig az, hogy a regenerálódás nem lehetséges, így a vírus hatására elpusztuló szívizomsejtek nem pótlódnak" – ismertette. Rusvai hangsúlyozta, hogy a long Covid egyik jellemző tünete a tartós fáradékonyság, amely sokszor csak hosszú hónapok után enyhül. Ez a szövődmény egyébként a 2002-2003-ban terjedő SARS-ra is jellemző volt.
Az új koronavírushoz nagyon hasonló SARS-ból kigyógyultak évekig is együtt kellet élniük a szövődményekkel. Egy tanulmány szerint a SARS után a páciensek 20%-a a gyógyulttá nyilvánítás után egy évvel sem tudott teljes munkaidőben dolgozni. Egy másik vizsgálat szerint a betegségen átesettek 40%-a küzdött még 3 év múlva is krónikus fáradtsággal. Ám attól, hogy a SARS-nál ez így alakult, még nem biztos, hogy a SARS-Cov-2-nél is így lesz.
De a Pécsi Tudományegyetem virológusai (Pécsi Virológusok) is arra hívják fel a figyelmet, hogy az új koronavírus nem csupán akut fertőzést, hanem hosszú távú életminőség romlást is képes okozni, amennyiben teljes valójában, természetes fertőzésként találkozunk a vírussal. Egy 56 országban végzett, több mint 3000, súlyos fertőzésen átesettet vizsgáló tanulmány előzetes adatai szerint a páciensek 96%-a számolt be 90 napon túl is fennmaradó tünetekről. A legtöbb érintett 7 hónap után is életminőség romlásról számolt be, és 6 hónapos intervallumban nem volt képes a korábbi munkavégzésével azonos szinten teljesíteni.
Azt senki sem tudja, hogy mi lesz velük 5-10 év múlva, vagyis azt, hogy a szövődmények meddig tartanak, de mostanra már egy év eltelt a vírus megjelenése óta. A legfrissebb tanulmányok pedig arról szólnak, hogy a szövődmények több hónapig biztosan eltarthatnak. Vannak olyanok is, akik megússzák az új koronavírust enyhe, megfázásos tünetekkel vagy tünetek nélkül. Nekik szerencséjük van, hiszen nem kerülnek kórházba vagy lélegeztetőgépre, de a rossz hír az, hogy a tünetmenteseknél is kialakulhatnak szövődmények. Akik enyhe tünetekkel vagy tünetek nélkül átvészelik a fertőzést, azok közül is vannak, akik még hónapokkal a betegség után is érzik a koronavírus utóhatásait, szövődményeit.
"Az adatok nem csupán a hosszútávú egészségügyi és mentális romlást vetítik elő a betegségen átesettek jelentős részében, hanem a gazdaságra gyakorolt, munkaképességi mutatók romlását."
– vélik a Pécsi Tudományegyetem szakértői.
Rusvai Miklós professzor is hasonlóan látja, aki további szempontokat is felvet. „A nemzetközi statisztikák alapján jelentősen megnő a pszichés zavarok aránya a fertőzöttek között (depresszió, személyiségzavarok stb.), sőt, a különböző korlátozások hatására az egész társadalomban nő az alkoholizmus (otthon ülve többet iszunk) és a kapcsolati erőszak aránya, aminek a hosszú távú hatásait még csak sejteni lehet” – mondta Rusvai.
Azokban az országokban tehát, ahol a vírus tömeges megbetegedéseket okoz, így a lakosság jó része átesik a fertőzésen, azzal is szembe kell nézni, hogy mi lesz ezekkel az emberekkel a koronavírus-járvány után. Amikor már nem a koronavírus terjedése lesz a fő probléma, hanem a long Covid okozhat gondokat az egészségügyben. Könnyen lehet, hogy Magyarországon is Post-Covid osztályokat kell létrehozni a kórházakban, amelyek a koronavírus-fertőzésből kigyógyult, de tartós betegségekkel küzdők rehabilitációját és kezelését végzi majd. És nemcsak az egészségügyben lehetnek kihívások, ahol megfelelő ellátást kellene nyújtani az embereknek, hanem a gazdaságban is, hiszen lehetnek olyanok, akiknek csökkenhet a munkaképessége. Azt még megbecsülni sem lehet, hogy hány ilyen emberről lehet szó, annyi azonban biztos, hogy
minél többen fertőződtek meg egy országban az oltással szerezhető nyájimmunitás előtt bármelyik hullámban, vagyis minél nagyobb a koronavírus-járvány, annál több embernél alakulnak ki szövődmények.