Utólag könnyű okosnak lenni, de azért szó nélkül sem érdemes elmenni azok mellett a vélemények mellett, miszerint nem kellett volna, hogy a világot ennyire váratlanul érje a koronavírus-járvány. Persze nem konkrétan ez a kórokozó, hanem bármi olyan, amely képes világjárvány okozni. Az Egészségügyi Világszervezet először 2015 decemberében tette közzé azoknak a betegségeknek a listáját, amelyeket szerinte a legnagyobb ráfordítással kellene kutatni. Ennek az aktuális listáján szerepel két régebbi koronavírus-betegség, a SARS és a MERS, de egy X-betegség néven említett kór is, amely azoknak a gyűjtőneve, amelyek az adott pillanatban még nem ismertek, de képesek világjárványt okozni. Ahogy már hetekkel ezelőtt felvetették, lehet, hogy az új koronavírus leginkább ebbe a kategóriába kerülhet. David Finnoff, a Wyomingi Egyetem közgazdásza szerint míg korábban az volt az ökölszabály, hogy évszázadonként három világjárvány alakult ki, addig az ezredforduló óta – talán némi túlzással – évtizedenként van ennyi. A már említett SARS (2003-2003) és MERS (2012) mellett ott volt a sertésinfluenza (2009), a zika (2015) és a Dengue-láz (2016). Az persze vitatható, hogy ezek némelyike menyire nevezhető világjárványnak, pláne az ebola 2014-es és 2016-os kitörése.
Az viszont vitathatatlan, hogy mindegyik megállításához komoly nemzetközi erőfeszítésre volt szükség, és sajnos a jövőben még gyakrabban számíthatunk hasonló jellegű kihívásra. Ennek három fő oka a városiasodás, a globalizáció, valamint a húsfogyasztás növekedése.
Korábban évszázadonként volt három világjárvány, most már évtizedenként van
A 2019 végén a kínai Vuhanban felbukkant új koronavírus eddig közel 110 ezer embert fertőzött meg, és több mint 3600 áldozatot követelt. Bár nem látszik még a járvány vége, a tudományos közösség példátlan erőfeszítésének köszönhetően sikerült gyorsan feltárni a vírus fontosabb jellemzőit, megindult az oltások kifejlesztése, és zajlik a fertőzés ellen potenciálisan hatásos gyógyszerek tesztelése. Január végi és február eleji összefoglaló cikkeinkben részletesen írtunk a vírus biológiai és genetikai hátteréről, valamint azokról a gyógyszerekről, amelyek szóba jöhetnek a betegség kezelésekor. Itt a vírussal kapcsolatos alapvető információkat és az azóta megjelent tudományos fejleményeket tekintjük át. A SARS-CoV-2-nak elnevezett új koronavírus (korábbi ideiglenes nevén: 2019-nCoV) a beta-koronavírusok közé tartozik, amelyek burokkal rendelkező, úgynevezett pozitív-szálú RNS-vírusok. A pozitív szálúság arra utal, hogy a vírus egyszálú RNS-örökítőanyaga a sejtbe kerülést követően a sejt fehérjeszintetizáló gépezetén szinte azonnal le tud fordítódni az általa kódolt vírusfehérjékké. A beta-koronavírusok csoportján belül a SARS-CoV-2 egy B-típusú, a Sarbecovirus vonalhoz tartozó kórokozó - a SARS-al és számtalan denevérekben jelen lévő koronavírussal együtt. A koronavírusok a felszínükön lévő tüskék által létrehozott, napkoronára emlékeztető elektronmikroszkópos megjelenésük után kapták nevüket. Ezeket a tüskéket a vírus S-fehérjéje hozza létre, amely a sejt receptoraihoz kapcsolódva bejuttatja a vírust az emberi sejtbe.
Minden, amit a tudomány eddig felderített a koronavírusról
Az viszont vitathatatlan, hogy mindegyik megállításához komoly nemzetközi erőfeszítésre volt szükség, és sajnos a jövőben még gyakrabban számíthatunk hasonló jellegű kihívásra. Ennek három fő oka a városiasodás, a globalizáció, valamint a húsfogyasztás növekedése.
Korábban évszázadonként volt három világjárvány, most már évtizedenként van
A 2019 végén a kínai Vuhanban felbukkant új koronavírus eddig közel 110 ezer embert fertőzött meg, és több mint 3600 áldozatot követelt. Bár nem látszik még a járvány vége, a tudományos közösség példátlan erőfeszítésének köszönhetően sikerült gyorsan feltárni a vírus fontosabb jellemzőit, megindult az oltások kifejlesztése, és zajlik a fertőzés ellen potenciálisan hatásos gyógyszerek tesztelése. Január végi és február eleji összefoglaló cikkeinkben részletesen írtunk a vírus biológiai és genetikai hátteréről, valamint azokról a gyógyszerekről, amelyek szóba jöhetnek a betegség kezelésekor. Itt a vírussal kapcsolatos alapvető információkat és az azóta megjelent tudományos fejleményeket tekintjük át. A SARS-CoV-2-nak elnevezett új koronavírus (korábbi ideiglenes nevén: 2019-nCoV) a beta-koronavírusok közé tartozik, amelyek burokkal rendelkező, úgynevezett pozitív-szálú RNS-vírusok. A pozitív szálúság arra utal, hogy a vírus egyszálú RNS-örökítőanyaga a sejtbe kerülést követően a sejt fehérjeszintetizáló gépezetén szinte azonnal le tud fordítódni az általa kódolt vírusfehérjékké. A beta-koronavírusok csoportján belül a SARS-CoV-2 egy B-típusú, a Sarbecovirus vonalhoz tartozó kórokozó - a SARS-al és számtalan denevérekben jelen lévő koronavírussal együtt. A koronavírusok a felszínükön lévő tüskék által létrehozott, napkoronára emlékeztető elektronmikroszkópos megjelenésük után kapták nevüket. Ezeket a tüskéket a vírus S-fehérjéje hozza létre, amely a sejt receptoraihoz kapcsolódva bejuttatja a vírust az emberi sejtbe.
Minden, amit a tudomány eddig felderített a koronavírusról
