Az orvosi statisztikákkal mindig nagyon óvatos vagyok, főleg ha azok pro- , vagy kontra- hasonlítanak össze országokat. Így van ez a COVID statisztikákkal is de más hasonlóakkal szintén. Csak egy rövid példa, amiből talán érthető lesz az óvatosságom. A COVID halálozások hírei közt olvasom az olyanokat, hogy pl. Angliában (sic. UK) X ember hunyt el x napon közte sok középkorú, akiknek NEM VOLT ALAPBETEGSÉGE. A problémám ezzel az, hogy közelről nézve az itteni helyzetet és ismerve a két egészségügy közti különbséget ez a kijelentés minimum gyanús kellene, hogy legyen. Sok sebből vérzik, de csak egyetlen szempont ezek közül: a cukorbetegség megitélése (most ne menjünk bele a diabetes fajtáiba és jellegébe, csak általánosságban). Mindkét országban természetesen a diabetes egy tömegesen jelenlévő betegség, a kockázati tényezők (elhízás, étrend, stb.) mindkét helyen komoly problémát jelentenek. De, ha otthon valakinek a vércukorszintje csak a közelébe kerül a határértéknek, akkor a háziorvos máris küldi terhelésesre, stb. Itt, ha egy picit belelóg, még simán rávágja, hogy a vérkép rendben van. Magyaroszágon háziorvos azonnal odaadja a betegnek a tájékoztató füzetet, étrend javaslattal, stb. Itt, még az is problémás, ha a beteg rékérdez, hogy mit ehet, mert olyan, hogy diétás élelmiszer a boltban... hát maximum érdekesen néznek rád. Természetesen van oldal ahol tájékozódhatsz, utána olvashatsz. Nem tudom, hogy átjött e amit mondani akartam, hogy egyrészt a korai stádiumú cukorbetegség felismerése és kezelése teljesen eltérően történik, és ennek folyományaként pl. az sem teljesen biztos, hogy az alapbetegség jelen volt e, vagy nem ezekben az esetekben. És ez csak egyetlen betegségcsoportra, a diabetesre vonatkozik, megvizsgálhatnánk még tucatnyi olyat is ami szintén eltérően jelenik meg a két országban. Csak két ország, egy betegségéről beszélek. Ez hozzáállás beli különbség, a mindent fel akarok deríteni és kezelni, vagy a tünetekkel jelentkezőket kezelem. Ez aztán tovább gyűrűzik a kórházi ágyszámoktól, a statisztikákig mindenben. Na ezért vagyok néha szkeptikus, amikor pl. azt olvasom, hogy a diabetes esetek száma/egymillió lakos országonkénti összehasonlító statisztikája, pláne ha ebből bárki nagyon messzemenő következtetéseket akarna levonni. Ha ezt kiterjesztem pl. az USA-ra is, akkor máris jön a követező bizonytalansági faktor, hogy tudniillik hányan mentek el egyáltalán, bármilyen tünettel az orvoshoz, akiknek pl. nincs semmilyen biztosítása. És még hosszan lehetne sorolni a különbségeket az egészségügyi rendszerekben, a statisztika készítésben, a hozzáállásban.
Na ezért sem foglalkozom sokat a bezzeg és nem bezzeg országok típusú felvetésekkel.