Néhány hónap alatt elmúlik a koronavírussal szembeni immunitás
A koronavírusjárvány kezdetén népszerű elmélet volt, és időről időre újra felmerül ötletként, hogy a járvány ellen hatékony védekezés lehetne, ha hagynák megfertőződni a nem veszélyeztetett társadalmi csoportokat. Az elmélet szerint bennük, akiknél a vírus kis eséllyel okoz csak súlyos szövődményeket, hamar immunitás épülhetne ki a fertőzéssel szemben. Márpedig ha elég sokan válnának immúnissá, az megfékezné a járvány terjedését. Ez a nyájimmunitás elmélete, ezzel próbálkozott ideig-óráig Nagy-Britannia, mielőtt az egészségügyi rendszer összeomlásától tartva végül mégis inkább szigorú járványügyi korlátozásokat vezettek be.
Az elmélettel eleve voltak problémák, a propagálói arra például egyáltalán nem tudtak válaszolni, hogy hogyan kéne megakadályozni a járvány terjedését a veszélyeztetett csoportokban. Most egy friss kutatás az elmélet alapjait is megkérdőjelezte. Az Imperial College London kutatói szerint szeptemberben júniushoz képest a negyedével, 6 százalékról 4,4 százalékra csökkent azoknak a briteknek az aránya, akiknek a vérében kimutathatók a koronavírus antitestjei. Vagyis minden jel szerint a vírussal szembeni immunitás néhány hónap alatt elmúlik.
Ez annyiban nem meglepő, hogy az emberek között évezredek óta terjedő négy másik koronavírustörzsre is pont így reagál a szervezet. A közönséges megfázást okozó vírusokkal szemben csupán pár hónapig immúnis a szervezet a fertőzés után.
A friss eredmények alapján tehát gyakorlatilag semmi esély nincs rá, hogy természetes úton nyájimmunitás alakuljon ki a járvánnyal szemben - erre amúgy semmilyen más betegség esetén sincs példa, nyájimmunitást ezidáig kizárólag vakcinával sikerült elérni.
Apropó, vakcina. A londoni kutatás eredményei a védőoltással kapcsolatos reményeket is csitítják, bár a tanulmány egyik társszerzője, Wendy Barclay azt megjegyezte, hogy egy "jó vakcina sokkal jobb lehet a természetes immunitásnál". Ha mégsem, akkor az azt jelentené, hogy évente akár többször is be kéne oltani az embereket a koronavírus ellen.
Más kutatók azért fogalmaztak meg kételyeket az Imperial College kutatásával kapocslatban, mert eleve megkérdőjelezik az antitest-analízist, mint módszert. Szerintük más sejteknek, amiket ezek a vizsgálatok nem mutatnak ki, meghatározó szerepük lehet a vírus elleni immunitásban.
Akárhogy is, az elég biztosnak tűnik, hogy a vizsgált antitestek idővel eltűnnek a fertőzöttek szervezetéből. Az Imperial College kutatásában 365 ezer felnőttet teszteltek öt hónap alatt, és minden korcsoportban megfigyelték az antitestek számának csökkenését. A legnagyobb mértékben azoknak a szervezetében csökkent az antitestmennyiség, akik tünetmentesen vészelték át a betegséget. (Via Financial Times)
---
Úgy tűnik nincs remény, hogy ez véget ér az életünkben. A néhány havonta oltásnak nincs értelme, amíg kifejlesztenek egy végleges vakcinát az évtizedes folyamat is lehet, mert soha olyat nem csináltunk legjobb tudomásom szerint, hogy egy rövid távú immunitást időben kitoljunk, tehát per pillanat azt se tudjuk, hogy hol fogjunk hozzá! Ezen a ponton úgy gondolom, hogy el kell kezdjük szoktassuk magunkat a gondolat, hogy a társadalmaink kényszerű módon megfiatalodnak, de legalább valamiféle minden eddigitől különböző, de minimálisan élhető kultúrát fel tudunk építeni a koronavírussal együttélésre! Annak nem látom esélyét, hogy a beteg és egészségtelenül élő (elhízott és annak minden következményét viselő) állampolgárok menthetőek lennének ebben a világban.
Az új világban az állampolgár aktívan sportol, elsősorban kardiózik. Nincs túlsúlya, egészségesen táplálkozik, semmilyen körülmények között nem dohányzik, maszkot visel ha emberek közé megy, nem jár szórakozni, legalábbis abban a formában, amit eddig ismertünk már soha többé és kerüli a kontaktust az idegenekkel. Végső soron ez egyszerre tragikus és előnyös is. Voltak olyan összeesküvéselméletek, hogy a HIV az erkölcstelenség ellen lett kifejlesztve USA konzervatív hadiipari körei által, ami persze őrült hülyeség, de kicsit ilyen szituáció ez is. Mintha csak a társadalmaink fenntarthatatlan elöregedése és az egészségtelen életmódja ellen támadt volna ez a kórság. Persze nem, de haszna is van, lesz. Aki nem él egészségesen attól búcsúzunk és a nyugati társadalombiztosítási rendszerek költségoldalának egy jelentős részétől is!
Migránsokra például tegnap se volt szükségünk, mert van helyttük csúcstechnológiánk, robotika, hogy pótolja a munkaerőt, most már robotokra se feltétlen lesz szükség a gazdaság fenntartásához, mert egyre kevesebb időset kell eltartanunk majd, így lehet a kisszámú nyugati fiatal is elég lesz a gyorsan csökkenő, de ezzel párhuzamosan fiatalodó nyugati társadalmak fenntartásához és az automatizáció mindössze a növekedés motorja lesz maximum, ha egyáltalán szükség lesz rá! Az így felszabaduló ingatlanállomány lakhatási válságokat oldhat meg, de korfa módosulása alapvetően átrendezhet politikai térképeket is, minden eddiginél fontosabb lehet pár éven belül, hogy kire szavaznak a fiatalok és középkorúak! Aki nem rájuk alapozta a politikai stratégiáját az most nagy bajban lehet!