Ez nem pénzkicsalás. Gondolom arra nem adott garanciát, hogy pozitív is lesz az a teszt.
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Ez nem pénzkicsalás. Gondolom arra nem adott garanciát, hogy pozitív is lesz az a teszt.
Sajnos igen, elég volt egy gyors-teszt is a védettség eléréséhez! Hiba volt! DE erre akkor sem ez a válasz, hanem az, hogy a PCR tesztet kellett volna kötelezővé tenni! Mert ugyanis, amint valakinek kimutatja a labor a pozitív tesztet, az eredmény azonnal megjelenik az egészségügyi lapján. Annak alapján az orvos intézkedhet és lehet igényelni a kártyát is. Ezt a rendszert nagyon nehéz buherálni. Persze itt is van kiskapu, mint mindenben amit ember működtet. Természetesen a tesztelés komolyan vétele helyett (minden beteghez hivatalos tesztelőt küldeni PCR tesztel), gazdaságosabb, ha mindenkit bekényszerítenek az akolba. Megjegyzem, hogy amíg nem forgókapus, terelőrendszer mentén, fegyveres őr felügyelete, valamint egy orvos és egy ápoló közreműködése mellett, plusz egy kamera előtt adják be az oltást, addig mindig lesz visszaélésre lehetőség. És még ez sem garancia!
És még a betegséggel elért magas ellenanyag szintre sem adnak, holott az oltás pont ezt a célt szolgálja. Nem is értem, hogy mi ebben a logika.
W
Wilson
Guest
Már látótávolságban vannak a vakcinák, amelyek megelőzhetik a jövő koronavírus-járványait...
A mai vakcinák becsülettel tartják magukat, de egyre inkább szükség lenne olyan új generációs oltásokra, amelyeken nem fog ki még egy jövőbeli variáns sem, sőt más, ma még ismeretlen koronavírusok ellen is védelmet nyújthatnak, csírájában elfojtva egy esetleges következő világjárványt. Már javában folynak a kutatások az univerzális pánkoronavírus-vakcinák kifejlesztésére, de még sok a bizonytalanság. A nanorészecskés technológia a legígéretesebb, és az amerikai hadsereg érhet először célba, de akár az mRNS-vakcinák is átdolgozhatók. A nagy cégek viszont egyelőre nem érdekeltek az új irányban. Kérdés, hogy mikor lehet ebből beadható oltás.
Mára már világos, hogy az omikron némileg megtépázta a vakcinák által nyújtott védelmet. Jó hír, hogy az emlékeztető oltás az új variáns esetében is jól véd a súlyos betegség ellen, de rossz hír, hogy az oltottak nagyobb eséllyel fertőződnek meg, mint korábban – bár továbbra is kevésbé, mint az oltatlanok –, és ezek az áttöréses fertőzöttek is nagyobb eséllyel képesek továbbadni a vírust, mint eddig. Egy-egy újabb emlékeztető oltás megdobhatja a védettséget, de a napokban az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és az Egészségügyi Világszervezet (WHO) is figyelmeztetett, hogy hosszú távon nem tartható fent, hogy négyhavonta oltogassunk, nemcsak a szükségszerűen beütő oltási apátia miatt, hanem azért sem, mert az az immunrendszernek sem tenne jót. A WHO szerint új vakcinákra van szükség, amelyek „széles körű, erős és tartós immunválaszt váltanak ki, hogy csökkentsék az egymást követő emlékeztető adagok szükségességét”.
Érdemes egy mondat erejéig hangsúlyozni, mert mostanra adottnak vesszük: óriási teljesítmény, hogy egy új vírus ellen ilyen rövid idő alatt sikerült olyan vakcinákat fejleszteni és tömegesen legyártani, amelyek még egy, az eredeti vírusváltozattól ennyire különböző variáns ellen is ilyen jól védenek a súlyos betegség ellen. De még jobb lenne egy olyan vakcina, amely a fertőzést is jobban akadályozná, mert a világjárvány felszámolásához vagy legalábbis helyi szintű járványokká redukálásához ezen keresztül vezet az út.
Az omikronspecifikus vakcinákon, amelyek várhatóan a fertőzéssel szemben is magasabb védelmet nyújthatnak a minden korábbinál gyorsabban terjedő variáns ellen, már javában dolgoznak a gyártók. Ha szükség lesz ilyen vakcinára, a Pfizer és a BioNTech közös fejlesztése már márciusban elérhető lehet – a maga sajátos módján a magyar kormány is azért szállt vissza az uniós vakcinabeszerzésbe, hogy ebből Magyarország is részesülhessen majd.
De ha jönne egy újabb variáns, amely az omikronhoz képest is tanul új trükköket – azaz új, problémás mutációkat szerez –, előfordulhat, hogy az omikronhoz igazított vakcinák megint kevéssé fogják tudni gátolni a terjedését. Ráadásul a fertőződés elleni védelem az omikrontól függetlenül is számottevő csökkenésnek indul 4-6 hónappal a második adag után. Ezért olyan új vakcinára lenne szükség, amely nemcsak variánsbiztos, de tartósabb fertőzés elleni védelmet is nyújt. Ideális esetben nemcsak a Covid–19-et okozó SARS-CoV-2, de más emberi, akár a jövőben felbukkanó koronavírusok ellen is, hogy ne mindig egy lépéssel a vírusok mögött kelljen loholnunk.
Már két éve sürgetik
Egy ilyen vakcina fejlesztése nem új ötlet, a tudósok már néhány hónappal a SARS-CoV-2 feltűnése után, 2020 májusában sürgették, hogy induljon el a munka. Legutóbb pedig egy hónapja jelent meg erről egy szakértői cikk, amelyben Anthony Fauci amerikai fővirológus és kollégái kardoskodnak ugyanezért.Fauciék szerint „a tudományos bizonyítékok és az ökológiai realitás” alapján feltételezhető, hogy a jövőben felbukkannak még olyan új koronavírusok, amelyek veszélyt jelenthetnek az emberre is (bár ahogy korábban írtuk, ez az eshetőség már a mostani járvány előtt is előrelátható volt). Emellett a múltbeli tapasztalatok: a 2002-es SARS- és a 2012-es MERS-járvány is azt mutatják, hogy ez egyre nagyobb fenyegetést jelentenek az új koronavírusok. Ezért nagyobb nemzetközi összefogást tartanak szükségesnek a potenciálisan az emberre is veszélyes koronavírusok feltérképezésére, hogy ha egy új vírus járvány fenyegetne, időben észlelni lehessen. És egyúttal egy univerzális koronavírus-vakcina fejlesztését sürgetik, amely
Más vírusok, például a HIV vagy az influenza esetén is évek óta folynak a kutatások az ilyen univerzális, minden törzs ellen védelmet adó vakcinák irányában, de egyelőre ezek egyike sem jutott még túl a klinikai vizsgálati fázison. Van azonban egy fontos különbség, amely előnyt jelenthet a koronavírusok esetében: az említett példáknál sokkal kevésbé mutálódnak (igen, a „szupermutáns” omikron ellenére is). A húsz évvel ezelőtti és a mostani járvány gyógyultjainak vizsgálata pedig már bizonyította, hogy a pánkoronavírus-vakcina elvileg valóban elérhető lehet.
Az elit semlegesítők nyomában
Az univerzális koronavírus-vakcina kifejlesztéséért folyó munka egyik fő csapásiránya az úgynevezett elit semlegesítők felkutatása. Ők olyan emberek, akik akár átestek a Covidon, akár oltást kaptak ellene, akár mindkettő, de a lényeg, hogy az immunrendszerük különleges és ritka módon reagált erre: széleskörűen semlegesítő antitesteket termelt. A hagyományos semlegesítő antitestek főleg a tüskefehérjéhez kötődnek, amely a vírus terjedésében is kulcsszerepet játszik, és a mai vakcináknak is célpontul szolgál, viszont ki van téve a gyakori mutálódásnak. Ezzel szemben a széleskörűen semlegesítő antitestek a vírus olyan részeit veszik célba, amelyek sokkal inkább állandóak, mert minden rokon koronavírusban megtalálhatók, és nem mutálódnak. Cserébe viszont ezeket a célpontokat nehezebb is belőni, mert rejtve vannak a hagyományos antitestek előtt. Az elit semlegesítők antitestjei viszont ezeket is meg tudják találni.Több mint tíz kutatócsoport azonosított már ilyen széleskörűen semlegesítő antitesteket a koronavírus ellen. A Duke kutatói például a 2002-es SARS-járványban érintett és mostani covidos betegek vagy oltottak antitestjeit hasonlították össze, és a vizsgált 1700-ból 50 antitestről állapították meg, hogy több különböző koronavírushoz is képes kötődni. Ezután az Észak-Karolinai Egyetem kutatóival közösen megnézték, hogy ezek az antitestek tudják-e blokkolni a fertőzést egerekben. A novemberben megjelent tanulmányuk szerint igen, méghozzá meglehetősen hatásosan.
Ez az egész folyamat azonban nagyon munkaigényes, mert az még csak félsiker, ha azonosítani tudnak ilyen széleskörűen semlegesítő antitesteket. Ezután még fejleszteni kell olyan vakcinákat, amelyek képesek lesznek az ilyen típusú antitestek termelésére bírni a beoltottak immunrendszerét, és csak ezután kezdődhetnek az állatkísérletek, majd ha ezek sikeresek, akkor a klinikai vizsgálatok. Van azonban egy ennél gyorsabb eredményt ígérő megközelítés is: a nanorészecske-alapú vakcina.
W
Wilson
Guest
Nanorészecskére aggatott vírusdarabkák
A vakcinák általánosságban úgy működnek, hogy bemutatnak egy vírust vagy annak egy részletét az immunrendszernek, hogy az megismerkedhessen vele, így ha élesben fut bele a vírusba, már felkészülten vehesse fel vele a harcot. A nanorészecske-alapú módszer lényege, hogy a vakcina az immunrendszert egy több oldalú fehérje-nanorészecskével kínálja meg, amelynek a felületére a vírusdarabka több példánya (vagy több különböző darabka) is egyszerre ráköthető. Így az immunrendszer ezekkel egyidejűleg találkozik, ami azért jó, mert korábbi kutatások szerint ez fokozza a vakcina által kiváltott immunválaszt.
Az egyik első komolyabb eredmény ezen a téren tavaly májusban jelent meg, a Duke Egyetem kutatóinak tanulmányáról akkor mi is beszámoltunk. Ők a ferritinből készítettek nanorészecskét, ez egy természetes fehérje, amely a vas raktározásában játszik szerepet.
A koronavírusok a tüskefehérjéjük segítségével kapcsolódnak az emberi sejtekhez, ezért a jelenlegi vakcinák ezt a tüskefehérjét mutatják meg valamilyen módon az immunrendszernek. De a tüskefehérje egy nagy méretű, összetett fehérje. „A sejtekhez való tényleges kötődésben ennek csupán egy része játszik szerepet, az úgynevezett receptorkötő domén (RBD)” – írta a kutatásról még májusban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, felidézve, hogy korábbi vizsgálatok a 2002-es SARS-járványból gyógyult egyik betegben azonosítottak egy olyan antitestet, amely többféle koronavírus RBD-jét is képes volt semlegesíteni.
„Az említett beteg véréből kimutatott, széleskörű védelmet ígérő antitestek végül rámutattak a receptorkötő domén gyenge pontjára. Létezik ugyanis egy kifejezett pont a fehérjén belül, amelyre a termelődött antitestek hatékony neutralizáló (semlegesítő, a testi sejtekhez való kötődést megakadályozó) hatást fejtenek ki. Méghozzá széleskörűen, azaz az ilyen antitestek nem csupán a SARS-CoV-2 ellen képesek védelmet nyújtani, hanem bekötődnek és neutralizálnak más, rokon koronavírusokat is, és ami jelenleg a legfontosabb: az összes vizsgált SARS-CoV-2 variánst is. A kutatók lényegében ezt a receptorkötő domént kötötték több példányban egy nanorészecske felszínére, megfelelő szerkezetben” – írta Kemenesi.
Ebben a kísérletben 32 majmot oltottak be, egy részük 5, a többi 50 mikrogrammos adagot kapott, majd négy héttel később még egyet, aztán a jelenlegi világjárványt okozó SARS-CoV-2 különféle variánsainak (alfa, béta, gamma, delta), illetve a 2002-ben felbukkant SARS-CoV-1 vírusnak is kitették őket (az omikronnak nem, mert amikor a kísérletet végezték, az még nem is létezett). Mindkét dózisú változat beindította az antitestek termelődését mindegyik tesztelt vírusváltozat ellen, a nagyobb dózis pedig T-sejtes immunválaszt is kiváltott, azaz az immunrendszer második védvonalát is működésbe hozta. Az intézet más kutatói hörcsögökön és egereken is tesztelték a vakcinát, és hasonló eredményre jutottak.
Miután látszott, hogy az állatkísérletek sikeresnek bizonyulnak, már tavaly áprilisban elkezdték a klinikai vizsgálatok első fázisát. Ez az a szakasz, amikor már emberekkel, de még kevés fővel tesztelik, hogy biztonságos-e a vakcina, és hogy mi lenne az ideális dózis. 72 egészséges, 18-55 év közötti felnőttnek adtak placebót, 25 vagy 50 mikrogrammot, három adagban: a másodikat négy héttel az első után, a harmadikat újabb három hónappal később. (Érdekesség, hogy a vizsgálat azért tart tovább a tervezettnél, mert az épp zajló világjárvány miatt nehéz volt olyan résztvevőket találni, akik se Covidot, se az elleni oltást nem kaptak még.) A következő fázisban a résztvevők vérmintáját tesztelik a különféle variánsok, így az omikron ellen is, az eredményekből pedig kiderül majd, hogy az embereknél is olyan jó immunválaszt generál-e a kísérleti vakcina, mint az állatoknál, illetve hogy mennyire biztonságos,
vannak-e komolyabb mellékhatásai.
A vakcinák általánosságban úgy működnek, hogy bemutatnak egy vírust vagy annak egy részletét az immunrendszernek, hogy az megismerkedhessen vele, így ha élesben fut bele a vírusba, már felkészülten vehesse fel vele a harcot. A nanorészecske-alapú módszer lényege, hogy a vakcina az immunrendszert egy több oldalú fehérje-nanorészecskével kínálja meg, amelynek a felületére a vírusdarabka több példánya (vagy több különböző darabka) is egyszerre ráköthető. Így az immunrendszer ezekkel egyidejűleg találkozik, ami azért jó, mert korábbi kutatások szerint ez fokozza a vakcina által kiváltott immunválaszt.
Az egyik első komolyabb eredmény ezen a téren tavaly májusban jelent meg, a Duke Egyetem kutatóinak tanulmányáról akkor mi is beszámoltunk. Ők a ferritinből készítettek nanorészecskét, ez egy természetes fehérje, amely a vas raktározásában játszik szerepet.
A koronavírusok a tüskefehérjéjük segítségével kapcsolódnak az emberi sejtekhez, ezért a jelenlegi vakcinák ezt a tüskefehérjét mutatják meg valamilyen módon az immunrendszernek. De a tüskefehérje egy nagy méretű, összetett fehérje. „A sejtekhez való tényleges kötődésben ennek csupán egy része játszik szerepet, az úgynevezett receptorkötő domén (RBD)” – írta a kutatásról még májusban Kemenesi Gábor, a Pécsi Tudományegyetem virológusa, felidézve, hogy korábbi vizsgálatok a 2002-es SARS-járványból gyógyult egyik betegben azonosítottak egy olyan antitestet, amely többféle koronavírus RBD-jét is képes volt semlegesíteni.
„Az említett beteg véréből kimutatott, széleskörű védelmet ígérő antitestek végül rámutattak a receptorkötő domén gyenge pontjára. Létezik ugyanis egy kifejezett pont a fehérjén belül, amelyre a termelődött antitestek hatékony neutralizáló (semlegesítő, a testi sejtekhez való kötődést megakadályozó) hatást fejtenek ki. Méghozzá széleskörűen, azaz az ilyen antitestek nem csupán a SARS-CoV-2 ellen képesek védelmet nyújtani, hanem bekötődnek és neutralizálnak más, rokon koronavírusokat is, és ami jelenleg a legfontosabb: az összes vizsgált SARS-CoV-2 variánst is. A kutatók lényegében ezt a receptorkötő domént kötötték több példányban egy nanorészecske felszínére, megfelelő szerkezetben” – írta Kemenesi.
A hadseregtől jöhet az első befutó
A leginkább előrehaladott állapotban azonban a szintén amerikai Walter Reed Katonai Kutatóintézet vakcinája tart. Az intézet kutatói két változatot is tesztelnek, az egyikben ők is csak receptorkötő doménekkel rakták tele a ferritin-nanorészecskét, a másikban teljes tüskefehérjéket használtak. Ez utóbbi az érdekesebb, mert december közepén tették közzé róla a legfrissebb eredményeket, és a tanulmány az elmúlt hetekben nagy visszhangot kapott.Ebben a kísérletben 32 majmot oltottak be, egy részük 5, a többi 50 mikrogrammos adagot kapott, majd négy héttel később még egyet, aztán a jelenlegi világjárványt okozó SARS-CoV-2 különféle variánsainak (alfa, béta, gamma, delta), illetve a 2002-ben felbukkant SARS-CoV-1 vírusnak is kitették őket (az omikronnak nem, mert amikor a kísérletet végezték, az még nem is létezett). Mindkét dózisú változat beindította az antitestek termelődését mindegyik tesztelt vírusváltozat ellen, a nagyobb dózis pedig T-sejtes immunválaszt is kiváltott, azaz az immunrendszer második védvonalát is működésbe hozta. Az intézet más kutatói hörcsögökön és egereken is tesztelték a vakcinát, és hasonló eredményre jutottak.
Miután látszott, hogy az állatkísérletek sikeresnek bizonyulnak, már tavaly áprilisban elkezdték a klinikai vizsgálatok első fázisát. Ez az a szakasz, amikor már emberekkel, de még kevés fővel tesztelik, hogy biztonságos-e a vakcina, és hogy mi lenne az ideális dózis. 72 egészséges, 18-55 év közötti felnőttnek adtak placebót, 25 vagy 50 mikrogrammot, három adagban: a másodikat négy héttel az első után, a harmadikat újabb három hónappal később. (Érdekesség, hogy a vizsgálat azért tart tovább a tervezettnél, mert az épp zajló világjárvány miatt nehéz volt olyan résztvevőket találni, akik se Covidot, se az elleni oltást nem kaptak még.) A következő fázisban a résztvevők vérmintáját tesztelik a különféle variánsok, így az omikron ellen is, az eredményekből pedig kiderül majd, hogy az embereknél is olyan jó immunválaszt generál-e a kísérleti vakcina, mint az állatoknál, illetve hogy mennyire biztonságos,
vannak-e komolyabb mellékhatásai.
Az eddigi eredményeket a Walter Reed kutatói is úgy érték el, hogy egyféle tüskefehérje példányaival pakolták meg a vakcinába kerülő nanorészecskét. A következő lépés az lehet, hogy különféle koronavírusok darabkáit csomagolják egybe ezzel a módszerrel. Az az elgondolás, hogy nem kell minden egyes koronavírusból belepakolni egy darabot, elég egy reprezentatív minta, ez már elősegítheti olyan széleskörű semlegesítő antitestek termelődését, amelyek további koronavírusokat is képesek semlegesíteni.
W
Wilson
Guest
Még az mRNS-ből is lehet univerzális vakcina
A nanorészecske-alapú vakcina tűnik a legígéretesebb megközelítésnek, de nem ez az egyetlen fejlesztési irány az univerzális koronavírus-vakcinák keresésében. A Bloomberg és a JAMA összeállításaiban egész csokor található különféle próbálkozásokból:- A massachusettsi VBI Vaccines vírusszerű részecskéket (VLP) használ, amelyek a vírusok működését utánzó, de fertőzésre nem képes, szintetikus nanorészecskék. VLP-alapú vakcinák már ma is használatban vannak, például a HPV vagy a Hepatitisz B ellen, csak a VBI vakcinájában használt változat egyszerre többféle koronavírust utánoz.
- A Washingtoni Egyetem és a San Franciscó-i Vir Biotechnology a tüskefehérjének nem az emberi sejtekhez való kötődésben részt vevő, nagyobb eséllyel mutálódó részét célozzák, hanem egy olyan régiót, amely az alján helyezkedik el, mert megfigyelték, hogy a több koronavírust is semlegesíteni képes antitestek inkább ezt a részt veszik célba.
- Az Észak-Karolinai Egyetem kutatói a jelenlegi vakcinákból már ismert mRNS-technológiára alapoznak. Olyan vakcinát terveznek, amelyben az mRNS a szokott módon szállítja el az emberi sejteknek a tüskefehérje előállításához szükséges információt, de ezúttal a vakcina egy hibrid tüskefehérjét termeltetne a beoltott szervezettel, amelynek a genetikai kódját többféle koronavíruséból legóznák össze. Az egyik prototípus vakcinájuk például arra utasítja a sejteket, hogy olyan tüskefehérjét állítsanak elő, amely a SARS-CoV-2, a SARS-CoV-1 és egy denevér-koronavírus tüskefehérjéjéből áll össze.
- Az allergia és fertőző betegségek amerikai intézete (NIAID) különféle teljes, elölt koronavírusokat tartalmazó vakcinát fejleszt, amelyet orrspray formájában szeretnének elérhetővé tenni.
- Az izraeli MigVax tablettaként bevehető pánkoronavírus-vakcinával kísérletezik.
- Még Drew Weissman, a Pennsylvaniai Egyetem kutatója, az mRNS-vakcinák technológiájának egyik megalapozója, Karikó Katalin kutatótársa is dolgozik egy univerzális vakcinán.
A gyógyszercégek még kivárnak
Az új típusú vakcina kifejlesztésében nem is a tudományos akadályok leküzdése, hanem a gazdasági realitás lehet a szűk keresztmetszet.A jelenlegi vakcinák gyors kifejlesztéséhez nemcsak tudományos, de finanszírozási oldalon is példátlan összefogásra volt szükség. Ezeknek a vakcináknak a gyártási kapacitását a gyártók az óriási globális kereslet miatt folyamatosan bővítik, így ezen a ponton feltehetően túlságosan nagy anyagi kockázatot jelentene belevágni egy teljesen új fejlesztési irányba. Amíg a ma használt vakcinák továbbra is relatíve jól védenek a súlyos lefolyású Covid-19 ellen, addig kevés ösztönző tényező lesz arra, hogy a gyógyszercégek pánkoronavírus-vakcinával kezdjenek kísérletezni. Ezért egyelőre kivárnak, és a már folyó kutatások néhány kis biotechnológiai céget leszámítva inkább az akadémiai és a katonai laborokban folynak
Ahogy azonban a járvány egyre hosszabbra nyúlik, és az omikron óta már a gyakorlatban is látszanak a mai vakcinák korlátai, a variánsbiztos oltóanyagok fejlesztésére is kezdenek csordogálni a támogatások. A Coalition for Epidemic Preparedness Innovations (CEPI) nevű nemzetközi vakcinakoalíció például 200 millió dollárt tervez a pánkoronavírus-vakcinák fejlesztésének segítésére költeni a következő öt évben. Az amerikai NIAID pedig szeptemberben bejelentette, hogy összesen 36,3 millió dollárt ad a Harvard, a Duke és a Wisconsini Egyetem kutatóinak a pánkoronavírus-vakcina kifejlesztését célzó kutatásaikra. Várhatóan ahogy egyre sürgetőbb lesz az igény az univerzális koronavírus-vakcinára, a pénzcsapok is egyre inkább kinyílnak majd.
Már látótávolságban vannak a vakcinák, amelyek megelőzhetik a jövő koronavírus-járványait
Egyre többen dolgoznak olyan univerzális vakcinán, amelyen nem fognak ki az új variánsok. Sőt más, akár ma még ismeretlen koronavírusok ellen is bevethető lehet, ha kell, hogy többé ne érhesse a világot olyan váratlan helyzet, mint 2020 tavaszán. De hogyan működnek a variánsbiztos...
telex.hu
Azzal egyetértek, hogy elég kaotikus és sokszor értelmetlen, ami most folyik itt a járványügyi intézkedéseknél.
Pl. a lányom évfolyamát ma dél után küldték karanténba az egyik gyerek pozitív tesztje miatt, azonban a hivatalos infó szerint január 7-től 17-ig tart a karantén. Tekintve, hogy végigcsinálták a hetet a suliban, innentől kezdve semmi értelme a maradék egy napra karanténba tenni az egész évfolyamot. Ha egy hét átfutással jön meg a határozat, akkor felesleges az egész. Az új 5 napos karanténnál pláne így lesz, mire megjön a határozat, le is telik az idő....
Viszont. Az komolyan érdekel, hogy szerintetek milyen célja lehet globálisan az összes országnak azzal, hogy a világ különböző tájain fejlesztett és gyártott vakcinák valamelyikét kötelezően akarja beadni, ha nem azt szeretnék, hogy pontosan tudni lehessen, hogy az adott illető mikor "esett át" a fertőzésen, és így számítható legyen az, hogy kb. meddig számíthat még védettnek?
A chipelést és az emberiség kiirtását célzó törekvések említését mellőzzük, ha lehet, inkább komolyan vehető dolgot szeretnék olvasni
Tudtommal mindenütt ez az elnevezés
. A védettségi igazolás valójában nem véd...
Mi az, hogy itt?Azzal egyetértek, hogy elég kaotikus és sokszor értelmetlen, ami most folyik itt a járványügyi intézkedéseknél.
Pl. a lányom évfolyamát ma dél után küldték karanténba az egyik gyerek pozitív tesztje miatt, azonban a hivatalos infó szerint január 7-től 17-ig tart a karantén. Tekintve, hogy végigcsinálták a hetet a suliban, innentől kezdve semmi értelme a maradék egy napra karanténba tenni az egész évfolyamot. Ha egy hét átfutással jön meg a határozat, akkor felesleges az egész. Az új 5 napos karanténnál pláne így lesz, mire megjön a határozat, le is telik az idő....
Viszont. Az komolyan érdekel, hogy szerintetek milyen célja lehet globálisan az összes országnak azzal, hogy a világ különböző tájain fejlesztett és gyártott vakcinák valamelyikét kötelezően akarja beadni, ha nem azt szeretnék, hogy pontosan tudni lehessen, hogy az adott illető mikor "esett át" a fertőzésen, és így számítható legyen az, hogy kb. meddig számíthat még védettnek?
A chipelést és az emberiség kiirtását célzó törekvések említését mellőzzük, ha lehet, inkább komolyan vehető dolgot szeretnék olvasni
MINDENÜTT!
Viszont. Az komolyan érdekel, hogy szerintetek milyen célja lehet globálisan az összes országnak azzal, hogy a világ különböző tájain fejlesztett és gyártott vakcinák valamelyikét kötelezően akarja beadni, ha nem azt szeretnék, hogy pontosan tudni lehessen, hogy az adott illető mikor "esett át" a fertőzésen, és így számítható legyen az, hogy kb. meddig számíthat még védettnek?
A chipelést és az emberiség kiirtását célzó törekvések említését mellőzzük, ha lehet, inkább komolyan vehető dolgot szeretnék olvasni
"pontosan tudni lehessen, hogy az adott illető mikor "esett át" a fertőzésen, és így számítható legyen az, hogy kb. meddig számíthat még védettnek?"
Pontosan tudni lehet, hogy védett vagyok, hiszen az antitestjeim száma magasabb mint 50. Ezt vérvizsgálattal, egzakt módon lemérték. Ehhez nem kell magam beoltatnom, hogy tudjam, hogy védett vagyok-e vagy sem. Ennek ellenére ez már nem számít, hiszen egy tollvonással ők úgy döntöttek, hogy nem, nem vagyok védett. ( Illetve február 15-ig még az vagyok, utána már nem
; ez is roppant ésszerű...) Ez szerinted hol tudományos?Ne haragudj, de csodálkoztok, hogy az emberek az összeesküvés-elméleteknél keresik a válaszokat?Erre nem mentség az sem, hogy egyébként ez egy globális folyamat, tehát a szellemi szerző az nem ebben az országban van.
Hogy mi lehet a céljuk ezzel? Ezerszer leírtuk már, nem tudok mást válaszolni most sem. Bárcsak tudnék, de más értelmes logikát emögött egyszerűen nem látok. Ez egy hosszú folyamat, most vagyunk abban a fázisban, amikor hozzászoktatnak szépen, hogy a te tested az nem a te döntésed, hanem valaki másé.
Ezen kívül pedig szoktatnak a diszkriminációhoz is. Az egyetlen szerencsénk, hogy még van készpénz. Ez az egyetlen jelenleg, ami megvéd a teljes kiszolgáltatottságtól. Utána még inkább azt tesznek majd velünk, amit csak jónak látnak.
T
Törölt tag 1711
Guest
Mármint mire jó az a készpénz?
Az csak a hatalom eszköze, hogy beárazza vele a különböző dolgokat és egyszerűen cserélhetővé tegye őket.
Ha holnap úgy dönt megszünteti, vagy lecseréli a seggedet se tudod kitörölni vele rendesen.
Arra jó, hogy nem tudnak kizárni a rendszerből. Amíg van készpénz, addig adhatok-vehetek.
Lenyugodtak a kedélyek? Vagy nem és azért lett a házirend? Kritizálni lehet bárkit, bármelyik topikban de az oltás szentségét nem szabad kétségbe vonni. Semmi vitaindító, kifordult már a világ magából így is eléggé.
Hónapok óta nem néztem be ide, szerintem kölcsönösen nem hianyoztunk egymásnak. Remélem mindenki jól van és megtalálta a lelki békéjét.
Hónapok óta nem néztem be ide, szerintem kölcsönösen nem hianyoztunk egymásnak. Remélem mindenki jól van és megtalálta a lelki békéjét.
Duterte listázni készül az oltatlanokat | 24.hu
A Fülöp-szigeteken teljes leltár készülhet az oltatlanokról, akik Manilában már a tömegközlekedést sem vehetik igénybe.
24.hu
"pontosan tudni lehessen, hogy az adott illető mikor "esett át" a fertőzésen, és így számítható legyen az, hogy kb. meddig számíthat még védettnek?"
Pontosan tudni lehet, hogy védett vagyok, hiszen az antitestjeim száma magasabb mint 50. Ezt vérvizsgálattal, egzakt módon lemérték. Ehhez nem kell magam beoltatnom, hogy tudjam, hogy védett vagyok-e vagy sem. Ennek ellenére ez már nem számít, hiszen egy tollvonással ők úgy döntöttek, hogy nem, nem vagyok védett. ( Illetve február 15-ig még az vagyok, utána már nem
Erre nem mentség az sem, hogy egyébként ez egy globális folyamat, tehát a szellemi szerző az nem ebben az országban van.
Hogy mi lehet a céljuk ezzel? Ezerszer leírtuk már, nem tudok mást válaszolni most sem. Bárcsak tudnék, de más értelmes logikát emögött egyszerűen nem látok. Ez egy hosszú folyamat, most vagyunk abban a fázisban, amikor hozzászoktatnak szépen, hogy a te tested az nem a te döntésed, hanem valaki másé.
Ezen kívül pedig szoktatnak a diszkriminációhoz is. Az egyetlen szerencsénk, hogy még van készpénz. Ez az egyetlen jelenleg, ami megvéd a teljes kiszolgáltatottságtól. Utána még inkább azt tesznek majd velünk, amit csak jónak látnak.
Azt lehet tudni, hogy most mennyi az antitested, de amikor azt akarják számolni, hogy kb. meddig leszel védett, akkor ez nem releváns információ...
Azt értem, hogy a logikátlan dolgok nem bizalomgerjesztőek (és egyet is értek ezzel), illetve látható, hogy az összeesküvés-elméletek táptalaja. Ezzel együtt nem feltétlenül kellene ezek felé fordulni, pláne akkor, ha az ember van annyira intelligens, hogy belátja, hogy összeesküvés-elméletről van szó. Van kézenfekvőbb magyarázat, több is, pl.:
1. A döntéshozók sincsenek tisztában minden ténnyel, ezért hiányos információk alapján döntenek, ezt később módosítani kell.
2. Több döntéshozó egymással nem kommunikálva, egyeztetve hoz döntéseket és ezek adott esetben ellentmondanak
3. Nincs pontosan meghatározható érték egy határvonal meghúzásához, ekkor mondjuk igyekeznek a nagy átlag alapján, illetve megvalósíthatóság mentén megállapítani a határvonalat (legyen az időpont, vagy épp ellenanyag-szint).
Az pedig, hogy a készpénz megvéd a kiszolgáltatottságot, az egy illúzió. Ha el akarnak kapni, elkapnak. Készpénz ide, vagy oda. És ahogy utaltál is rá, valószínűleg a készpénzt is el fogják törölni. Amikor már teljesen marginális szerepet játszik majd a világgazdaságban.
Szóval, tökéletlen világban élünk, attól, hogy valami értelmetlen hülyeség, nem kell feltétlenül összeesküvést mögéképzelni, a legtöbbször az ilyesmi szimplán értelmetlen hülyeség...
Három lehetséges magyarázatot írtál. Ha csak egy országra lenne jellemző ez az értelmetlen, sőt káros intézkedés, akkor azt mondanám, hogy talán. De mindenhol nem lehet mindenki ennyire hülye, amikor mindenki látja, hogy ennek az ég világon semmilyen értelme nincsen. Már azonkívül, hogy csakazért is megpróbálják rám erőltetni a vakcinájukat.
M
molnibalage
Guest
Erről már volt szó.
Véd meg egy fenét.
Ez kp híveinek illúziója.
- Ugyanúgy a bankszámládról veszed fel a pénzed.
Tehát, ha ahhoz nem férsz hozzá, akkor pont úgy nem férsz hozzá ATM-en keresztül sem. - A kp értékét is a mögötte levő országba és gazdaságában fektetett bizalom adja. Ha földbe áll a nemzeti valuta tökmindegy, hogy kp-d van vagy sem.
- Ha meg valaki csak utalás / elektronikusan fogad el pénzt, akkor is a hajadra kenheted a kp-t.
A készpénzt lényegében ma az használja véleményem szerint, aki illegális vagy minimum szürkegazdaságban mozog.
Csak a nyűg van vele. Egyetlen előnye, hogy áramszünet idején is tudsz fizetni vele.
De amikor egy full blackout van, akkor a legkisebb problémád az lesz vagy bárkinek, hogy nincs pénzed.
Lásd fent.
Nettó hülyeség.
Onnantól fogva, hogy ha csak illegál félillegál forrásból van pénzed és n+1 helyen el sem fogadják, akkor IJ.
A kp az egy egy hordozó forma, pont mint a elektronikus forma. Mindkettőből ki tudnak zárni.
Pl. új kp-t vezetnek be és mindenkinek vagy le kell adni a régit és csak egy forrásból juthatsz újhoz. Az államtól, a kibocsátótól.
Aki full kp volt, de nincs nyilvántartott forrása, akkor az milyen mesét ad elő, hogy az a sok kp honnan is van?