Azzal messzemenőkig egyetértek, hogy én is csak a második adag felvétele adnám ki védettségi igazolványt azoknak, akik két adagos oltást kapnak és az egy adagosoknál csak az első adag felvétele után 4 héttel. Egy kivételt azért érdemes tenni: a 12 hét különbséggel adott Astra esetét. Számukra aránytalan szivatás lenne 12 hétig várni a védettségi igazolványra. Nekik az első adag után 28 nappal kiadnám, ugyanúgy mint az egy adagos J&J-nél.
Az első adag után Pfizer esetében 10-11 nap, Sputnyiknál 17-19 nap, Sinopharmnál 22 nap körül, Astránál 23 nap körül, Modernánál is 21-28 nap közt lehet a kezdeti védettség kialakulása. Pontosabban ennél az átlagos lappangási idővel kevesebb, lévén hogy a hatékonysági mérések szerint a megbetegedések erőteljes visszaesése követte ennyivel az első oltást. De mivel a lappangási idő nagyon változó, a biztos az, ha 28 nap után megy ki a védettségi igazolvány. Akkor már legalább az első adag miatti kezdeti védettségi valószínűség megvan. A két adagosokat pedig a 2. adag felvételére lenne érdemes ösztönözni. Akinek a 2. adaghoz kötött lenne az igazolvány, annak - a gyártási és postai átfutás miatt - még akkor is 28 nap körül lenne a készhez vétel, ha a második adag utáni napon rákerülnek a gyártási listára.
Látszik is, hogy más országok vagy többet várnak az első adag után, mint mi (például 21-28 napot), vagy megvárják a 2. adagot.
Idáig egyetértünk.
Viszont arra vonatkozóan nincs pontos adat, hogy mennyien nem veszik fel a 2. adagot. Én pedig nem szeretem az olyan típusú érvelést, hogy ha valamire tudunk néhány példát mondani, akkor azt általánosnak, tömegesnek képzeljük el, csak mert ez támasztja alá a várakozásunkat, előítéletünket, gondolatmenetünket. Tehát próbáljuk meg számszerűsíteni ezt az arányt!
Egyetlen módszert sikerült kitalálnom a közelítő becsléshez a meglévő adatokból. Megnéztem hónapokra visszamenőleg az időkülönbséget az 1. adag adott számának elérése és a második adag ugyanolyan számárnak elérése között. Ez a módszer csak közelítő jellegű, mivel időközben az Astra adagjai közti különbséget 4-ről 12 hétrre, a Pfizetr esetében pedig 21-ről 35 napra tolták ki. Ezen kívül az átlagos különbség függ az oltások napi összetételétől is. De miután az Astra és Pfizer időköz növelés megtörtént, volt egy 27 napos viszonylag stabil időszak, amikor az 1. és 2. adag közti mért időkülönbség 31 és 35 nap között ingadozott. Átlagosan, 33 nap volt. Azután ez elindult felfelé és mára ez az érték 39-40 nap közé nőtt. Tehát megnéztem, hogy az időkülönbség növekedésnek megfelelő 6-7 nap korábbi 2. adag darabszám hogy aránylik a 33 nappal korábbi első adagokhoz. Az érték kicsit több, mint 90%.
Ebből én 10% körülre becslem a 2. adagot felvenni elmulasztók aránynövekedését. Mivel a bázist az első adagjukat márciusban, második adagjukat áprilisban felvevők képezik, akik viszonylag korán regisztráló idősek és krónikus betegek voltak, feltételezem, hogy a bázis esetében elhanyagolható a kizárólag védettségi igazolványra hajtók és a második oltást szándékosan elmulasztók aránya.
A másik módszer a becslésere, hogy a beadott oltások arányából és ismert időkülönbségéből számolunk átlagot, ami nekem most 31 napra jön ki az utolsó 6 ismert hét adatai alapján. Ez alapján a 31 nappal korábbi első adagokhoz viszonyítva 12% lenne a 2. adagot elmulasztók aránya.
Tehát a számok alapján 10-12% lehet a 2. adagot mulasztók aránya, számítási módtól függően.
Azt azért megjegyezném, hogy a 2. adag felvételének elmulasztása következményekkel járhat. Érvényteleníthetik a védettségi igazolványt. Ezt többször hangsúlyozták az Operatív Törzs és Kormány részéről. Persze hogy ténylegesen megteszik-e, az már egy politikai döntés.
De mindennek semmi köze nincs ahhoz, amiről korábban a fórumtársakkal beszélgettünk, azaz hogy jól tette a Kormány, hogy a továbbiakban (2022-2023-ben) már nem az EU-s közös, kizárólagos Pfizer beszerzésben és elosztásban vesz részt.
