K10 lőszer utánpótlás jármű. a K9 platformra épült, amely a K9 Thunder rendszer része. A lövedékek maximális átviteli sebessége 12 lövés percenként, a lövedékek maximális terhelése 104 lövés.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Nekem akkor is logikusabb lenne ehelyett egy màsik K9 ami kigurul ugyanoda feltöltve és àtveszi a kiürült helyét. Ugyanúgy kurva dràga jàrmû, ugyanúgy ssemélyzettel, csak ez nem tud harcolni csak vinni a lôszert ugyanazon alvàzon.K10 lőszer utánpótlás jármű. a K9 platformra épült, amely a K9 Thunder rendszer része. A lövedékek maximális átviteli sebessége 12 lövés percenként, a lövedékek maximális terhelése 104 lövés.
K10 lőszer utánpótlás jármű. a K9 platformra épült, amely a K9 Thunder rendszer része. A lövedékek maximális átviteli sebessége 12 lövés percenként, a lövedékek maximális terhelése 104 lövés.
Számolj azzal, hogy egy utántöltő jármű kétszar annyi javadalmazést visz, mint a löveg változat. A nap végére meg az lesz a következtetésed, hogy a kamionok és a lövég közé fog kelleni még valamilyen páncélozott lőszerszállítód, ami képes lépést tartani a lövegeiddel.Nekem akkor is logikusabb lenne ehelyett egy màsik K9 ami kigurul ugyanoda feltöltve és àtveszi a kiürült helyét. Ugyanúgy kurva dràga jàrmû, ugyanúgy ssemélyzettel, csak ez nem tud harcolni csak vinni a lôszert ugyanazon alvàzon.
Szerintem sincs égető szükség a páncélozott lőszerszállítóra.Számolj azzal, hogy egy utántöltő jármű kétszar annyi javadalmazést visz, mint a löveg változat. A nap végére meg az lesz a következtetésed, hogy a kamionok és a lövég közé fog kelleni még valamilyen páncélozott lőszerszállítód, ami képes lépést tartani a lövegeiddel.
Áruld már el, hogy egy vegyes (láncos és kerekes) egységben/alegységben hogy jön ki a kerekes nagyobb stratégiai mobilitása?Szerintem sincs égető szükség a páncélozott lőszerszállítóra.
Ez nem első vonalas jármű. A drónok, és az irányított lövedékek korában már gyakorlatilag mindegy, hogy van-e a lőszerszállítón páncélzat. Mert különben sem komoly védelemről beszélünk. Ha találat van, akkor így is úgy is megy minden a p1csába.
A koncepcó még a hidegháborúból ered, amikor még volt esélye egy ilyen járműnek egy közeli találat ellen. Most meg már a felpáncélozott Leo2A6-nak sincsen egy drón ellen.
Ráadásul lehet, hogy a taktikai mozgékonyságnak jót tesz a lánctalp, a stratégiainak biztosan nem.
Egy kerekes teherautós önrakodós megoldás biztosítja a logisztika rugalmasságát és sebességét.
Ebben az esetben a koncepció lényege, hogy álcázott depókat hoznak létre az előre eltervezett tüzelőállásokban, és a löveg mozog egyik helyről a másikra.
Ez szerintem sokkal modernebb felfogás, mert lehet, hogy több kerekes teherautót igényel de magát az elosztó depót (L2) messzebbre is telepítheted, az ellenség tüzétől. Olyan messze, amit mondjuk egy FPV drónnal már nem tudsz elérni.
Ha meg több löveg jön ki a pénzedből, akkor több tud karuszelezni a tüzelőállások között.
Arról nem is beszélve, hogy ugyan annyi lőszer megmozgatásához jóval kisebb logisztikai lábnyom (üzemanyag, alkatrészek, javítási személyzet) lesz egy kerekes logisztikai járműnél, mint egy láncosnál.
Arról nem beszélve, hogy szerintem egy ilyen pancélozott lőszerszállító árából kijön 4-6db 8x8-as is kijön.
Az átmenet az olyan könnyűpancélos megoldás, mint az M113, vagy a BVS10/Bronco/PTSz. Ezekkel nem fektetsz komoly összeget a páncélzatba, de a lancos mozgékonyság megmarad.
Most ebben a pillanatban lehet, hogy így áll a dolog. De lehet pár hónap esetleg év és lesz valamilyen megoldás a kisméretű drónok ellen. Akkor meg ugyanoda jutunk, ahol már voltunk.A drónok, és az irányított lövedékek korában már gyakorlatilag mindegy, hogy van-e a lőszerszállítón páncélzat.
Ráadásul lehet, hogy a taktikai mozgékonyságnak jót tesz a lánctalp, a stratégiainak biztosan nem.
Egy kerekes teherautós önrakodós megoldás biztosítja a logisztika rugalmasságát és sebességét.
Ebben az esetben a koncepció lényege, hogy álcázott depókat hoznak létre az előre eltervezett tüzelőállásokban, és a löveg mozog egyik helyről a másikra.
Ez szerintem sokkal modernebb felfogás, mert lehet, hogy több kerekes teherautót igényel de magát az elosztó depót (L2) messzebbre is telepítheted, az ellenség tüzétől. Olyan messze, amit mondjuk egy FPV drónnal már nem tudsz elérni.
Ha meg több löveg jön ki a pénzedből, akkor több tud karuszelezni a tüzelőállások között.
Arról nem is beszélve, hogy ugyan annyi lőszer megmozgatásához jóval kisebb logisztikai lábnyom (üzemanyag, alkatrészek, javítási személyzet) lesz egy kerekes logisztikai járműnél, mint egy láncosnál.
Arról nem beszélve, hogy szerintem egy ilyen pancélozott lőszerszállító árából kijön 4-6db 8x8-as is kijön.
Az átmenet az olyan könnyűpancélos megoldás, mint az M113, vagy a BVS10/Bronco/PTSz. Ezekkel nem fektetsz komoly összeget a páncélzatba, de a lancos mozgékonyság megmarad.
A gond az, hogy rendes csapatlégvédelmet nem tudod megoldani vagy 10 éves időtálatban.Most ebben a pillanatban lehet, hogy így áll a dolog. De lehet pár hónap esetleg év és lesz valamilyen megoldás a kisméretű drónok ellen. Akkor meg ugyanoda jutunk, ahol már voltunk.
Ezzel maximálisan egyetértek!Komoly hadseregek pérhuzamosan üzemeltetnek lánctalpas, kerekes és vontatott (helikopterrel hordozható) lövegeket. Aki ad a seregére, annak az általad felsorolt képességekből mind van.
Ez így van, de manapság a logisztikai rendszer is fejlődik (digitalizáció, C2 rendszerek), ráadásul a felderítés fejlődése miatt nem lehet sokáig egy helyből tüzelni. Tehát egy SPG-nek mozognia kell. A dandár meg zászlóalj szinten a tervezés azért jár már ott, hogy tudják hol lesznek a lövegek a következő, meg az azt követő tüzelőállásban. Tehát oda meg lehet tervezni a logisztikát.Azonban még számold azt, hogy egy ilyen jármű 12 löszer/perc feltöltési sebességgel bír. Ha egy K9 lövegnek 48 lőszer a javadalmazása akkor, azt képes négy perc alatt feltölteni. A 48 lőszert a jármű ha 4 lövés/tűzcsapással átlagoljva (képes 3 lövés 15 mp alatt is) max egy óra alatt képes elhasználni.
Abban az esetben igazad van, ha a Sivatagi Vihar szerű villámháborús taktika működik. Azonban manapság a lőszerek (BB, rakéta hajtás) és a csövek fejlesztésével (L/52, L/60) olyan lőtávnövekedésen mennek keresztül a tüzérségek, amikor sokkal rugalmasabban lehet kiválasztani a tüzelőállást. Nem kell feltétlen az 2x2km-es hegytetőre, vagy a mocsarba bemenni, az optimális tüzelőállás miatt.Kell egy olyan tüzérségi eszköz, ami képes lépést tartani a harckocsikkal. Akor adva van, hogy lánctalpas lesz.
Nyilván nagyon impresszív az ahogy a koreaiak kialakítottak ezt a K9 alapú tüzérségi ökoszisztémát, de teljesen egyértelmű, hogy ez a saját igényeik szerint van így kialakítva.Lőszerszállító jármű, foleg egy nagyrész automatizált löveg esetében hatalmas erősokszorozó.
A lőszerszállító egyből az automatizált töltőrendszert tölti.
Mi a bűbánatért menne láncossal olyan messzire? Odaviszi neki a teherautó. A lánvos lőszerszállító arra van, hogy ne az önjáróval kelljen folyamatosan elkolbászolni a teherautóig így tovább tudjon aktív maradni a harcmezőn.Úgy, hogy ha messzebbre telepíted a depót, akkor azt vagy csak lassabban, vagy egyáltalán nem éred el láncos logisztikai járművel (kisebb hatótávolság, nagyobb fogyasztás).
Pontosan erre kényszerültek az oroszok is a HIMARS megérkezésével.
Nekik csak kisebb átalakítást igényelt a dolog, mert tudtommal ők alapból Urallal szolgálják ki a tüzérséget.
De ha alapvetően lett volna egy láncosra épült rendszerük, akkor ott azért lett volna - még a mostaninál is nagyobb - fejvakarás.
Szerintem ez pénz kérdés is, ezek a páncélozott ellátó járművek mindig drágábbak lesznek mint egy teherautó,A gond az, hogy rendes csapatlégvédelmet nem tudod megoldani vagy 10 éves időtálatban.
Nem csak mi, de az USA sem!
Lehet, hogy a támadóék, vagy a frontvonalban védekező erők kapnak egy állandó hatékony csapatlégvédelmet, deegy folyton mozgó SPG osztály különböző ütegeinek, tűzszakaszainak biztos nem fog egyenként ilyen jutni.
És akkor még mindig csak a drónokról beszéltünk. Nem számoltunk az irányított lövedékekkel (csöves és rakétás), meg a kazettásokkal.
Ezzel maximálisan egyetértek!
Pont emiatt tűnik nekem jobb megoldásnak a palletizált logisztika a tüzérségnél is. Mert a raklapolat elviszi a kerekes (pronyó teherautó 4x-től 10x10-ig), a láncos, és a helikopteres logisztika is! Egészen a felhasználás helyszínéig is.
Ez így van, de manapság a logisztikai rendszer is fejlődik (digitalizáció, C2 rendszerek), ráadásul a felderítés fejlődése miatt nem lehet sokáig egy helyből tüzelni. Tehát egy SPG-nek mozognia kell. A dandár meg zászlóalj szinten a tervezés azért jár már ott, hogy tudják hol lesznek a lövegek a következő, meg az azt követő tüzelőállásban. Tehát oda meg lehet tervezni a logisztikát.
Abban az esetben igazad van, ha a Sivatagi Vihar szerű villámháborús taktika működik. Azonban manapság a lőszerek (BB, rakéta hajtás) és a csövek fejlesztésével (L/52, L/60) olyan lőtávnövekedésen mennek keresztül a tüzérségek, amikor sokkal rugalmasabban lehet kiválasztani a tüzelőállást. Nem kell feltétlen az 2x2km-es hegytetőre, vagy a mocsarba bemenni, az optimális tüzelőállás miatt.
Ez egy a HH végén uralkodó L/39-es cső esetén teljesen érthető koncepció volt.
Nyilván nagyon impresszív az ahogy a koreaiak kialakítottak ezt a K9 alapú tüzérségi ökoszisztémát, de teljesen egyértelmű, hogy ez a saját igényeik szerint van így kialakítva.
Ők Észak-Korea (és úgy az egész Koreai-félsziget) hegyes vidékére készülnek. Ott van ilyennek létjogosultsága.
Ha ennél általánosabb igényeknek kell megfelelni, akkor szerintem a logisztikai rendszerfejlesztés hatékonyabb. Pénzügyileg is!
Így értem a norvégok, finnek döntését emellett. De szerintem nem véletlen, hogy sem a franciák, sem a németek nem mentek el ebbe az irányba.
És velük együtt a csatlós nemzetek sem.
Náluk inkább a vegyes (kerekes-lancos) logisztikai alegységek működnek.
Pedig pl. a belgak alkalmazták az M109-et, a hozzá való M992-t meg nem is rendelték meg.
És ezzel nincsenek egyedül.
Nézd meg az M109 és a M992-es alkalmazóinak listáját!
És ha megfigyeled elsősorban olyan államok vették meg az M992-t rendszerbe, akinek valamilyen oknál fogva nehezített (terep) a logisztikája.
Igen, nyilván pénz kérdés is. Ezért írtam, hogy azok veszik meg, akiknél tényleg fontos, hogy az úttalan utakon odaérjenek a löveghez.Szerintem ez pénz kérdés is, ezek a páncélozott ellátó járművek mindig drágábbak lesznek mint egy teherautó,
ezt az M992 T rendszeresítő országok mind gazdagok akik nem szarrágóak a költségvetéssel.
A páncél meg mindig jó ha van, igaz hogy minden kilőhető de nem mindegy hogy egy gépkarabéllyal vagy valami komolyabbal.
A zászlóalj/ezred depók sosem települnek túl messzire , egyébként is a század/zászlóalj/ezred szintű logisztikai alakulatok feladata a lőszerutánpótlás biztosítása, az üteghez tartozó ellátó járműnek jó esetben csak néhány km T kell megtennie vagy annyit sem.
Szóval megvan az előnye a páncélnak a lánctalpnak és hogy 4 perc alatt feltölt egy önjárót.
Én személy szerint semmi hátrányt nem látok a dologban, most ne menjünk bele hogy a drónok úgyis mindent kilőnek úgyhogy a teherautó jobb mert olcsóbb , ha kilövik a páncélost akkor úgyis teherautóval fogják megoldani.
Ha van rá lóvé akkor simán jó dolognak tartom
Nem látok a jövőbe. Azt sem tudom, hogy végül mi lesz a leghatékonyabb módszer a drónok ellen. De ilyen logikát követve visszatérhetnénk a lovassághoz. Ha a drónok bármilyen páncélt zárójelbe tesznek, akkor legyen lovasság. Azt is szétlövik, de legalább a logisztikájuk egyszerűbb.A gond az, hogy rendes csapatlégvédelmet nem tudod megoldani vagy 10 éves időtálatban.
Nem csak mi, de az USA sem!
Lehet, hogy a támadóék, vagy a frontvonalban védekező erők kapnak egy állandó hatékony csapatlégvédelmet, deegy folyton mozgó SPG osztály különböző ütegeinek, tűzszakaszainak biztos nem fog egyenként ilyen jutni.
És akkor még mindig csak a drónokról beszéltünk. Nem számoltunk az irányított lövedékekkel (csöves és rakétás), meg a kazettásokkal.
Kínaiaknál van ilyen is. De a raklapokat is páncélozott lánctalpasok viszik és saját daruval emelik be a szintén lánctalpas és páncélozott lövegbe.Pont emiatt tűnik nekem jobb megoldásnak a palletizált logisztika a tüzérségnél is. Mert a raklapolat elviszi a kerekes (pronyó teherautó 4x-től 10x10-ig), a láncos, és a helikopteres logisztika is! Egészen a felhasználás helyszínéig is.
Ok és ezt szem előtt tartva fejlesztették a K9 rendszert is. Képes három lövéses sorozatra 15 másodperc alatt.Ez így van, de manapság a logisztikai rendszer is fejlődik (digitalizáció, C2 rendszerek), ráadásul a felderítés fejlődése miatt nem lehet sokáig egy helyből tüzelni. Tehát egy SPG-nek mozognia kell. A dandár meg zászlóalj szinten a tervezés azért jár már ott, hogy tudják hol lesznek a lövegek a következő, meg az azt követő tüzelőállásban. Tehát oda meg lehet tervezni a logisztikát.
Ebben a kategóriában az amerikai M992 volt az első. A németek a PzH tervezésénél figyelembe vették, hogy képes legyen együttműködni az M992-esekkel.Nyilván nagyon impresszív az ahogy a koreaiak kialakítottak ezt a K9 alapú tüzérségi ökoszisztémát, de teljesen egyértelmű, hogy ez a saját igényeik szerint van így kialakítva.
Nem tudom, hogy mi állt a döntésük mögött. Az is lehet, hogy ezen spóroltak.Így értem a norvégok, finnek döntését emellett. De szerintem nem véletlen, hogy sem a franciák, sem a németek nem mentek el ebbe az irányba.
És velük együtt a csatlós nemzetek sem.
Náluk inkább a vegyes (kerekes-lancos) logisztikai alegységek működnek.
Pedig pl. a belgak alkalmazták az M109-et, a hozzá való M992-t meg nem is rendelték meg.
És ezzel nincsenek egyedül.
Nézd meg az M109 és a M992-es alkalmazóinak listáját!
És ha megfigyeled elsősorban olyan államok vették meg az M992-t rendszerbe, akinek valamilyen oknál fogva nehezített (terep) a logisztikája.
Ezzel így nem értek egyet. Az országok akiket felsoroltál hogy nem vették meg , hát azoknæl látszik hogy ott nyirják a büdzsét ahol tudják ( Németek) vagy épp leépítik a seregüket (Anglia) vagypedig igen szarban vannak (Olaszország).Igen, nyilván pénz kérdés is. Ezért írtam, hogy azok veszik meg, akiknél tényleg fontos, hogy az úttalan utakon odaérjenek a löveghez.
A többiek meg azon a pénzen jóval több teherautót vesznek.
Akik nem vették meg:
Németország, Belgium, Ausztria, Hollandia, Olaszország, de angolok sem.
Ezek szerintem nem csóró országok. Most sem azok, de amikor vették, akkor meg pláne nem.
A feltöltési sebesség csak a K10-nél ilyen, de a korábban említett M992 nem volt automata átrakású. Ott mind a futószalag elején, és a végén is emberek pakolják a malacokat.
De alapvetően a feltöltés sebessége gyakorlatilag lényegtelen.
Ha belegondolsz, egy önrakodó rendszerrel kevesebb, mint 4 perc alatt tudod lerakni a konténert, vagy a palletizált lőszert a teherautóról.
A lőszer berakásának sebessége meg nem igazán számít. A löveg akkor van veszélyben, ha mozog, vagy amikor tüzel. Álcaháló alatt, vagy erdősáv takarásában szépen elpakolgatja a személyzet a malacokat a löveg inaktív idejében, a tüzelőállásban.
Mi több, tudtommal gyakran a harci helyzetben most sem teljesen feltöltve alkalmazzák a PZH-kat az ukránok, hanem gyakran a nyitott hátsó ajtóval annyit töltenek bele prompt, amennyi az adott tűzfeladathoz kell.
Nem mostani beszerzésekről beszélünk. Ezért írtam, hogy amikor ezek az országok beszerezték az M109-et, akkor még mindenki vadul fegyverkezett a Hidegháború derekán. Az olaszok pl. saját licence gyártásban csinálták meg a saját M109-eseiket 1970-es években. Nagyjából semmiből nem tellett volna a lőszerszállítót is meghonosítani.Ezzel így nem értek egyet. Az országok akiket felsoroltál hogy nem vették meg , hát azoknæl látszik hogy ott nyirják a büdzsét ahol tudják ( Németek) vagy épp leépítik a seregüket (Anglia) vagypedig igen szarban vannak (Olaszország).
Valahol a YT-on van pár felvétel a G6-52/T6/T7 automatizált utántöltéséröl.Robotkarok automatikusan rakják be a lőszert a teherautó platon lévő,vagy a földre letett palettárol.Ha elromolna,vannak kitolható szállitószallagok,amikre kézzel rakosgatják a lőszert.Ha az is elromolna,akkor marad a "vödörlánc" módszer-ahogy a PzH-t töltik fel manuálisan.