torsen:
<i><b>". Kérdezem én az inflációt követő módon csökkennek pl. az adókulcsok."</b></i>
Amúgy tényleg én vagyok a hülye, hogy olyanokkal állok le vitatkozni akik ekkora veretes baromságot írnak le....
Szemmel láthatóan még az infláció fogalmát sem érted. Így ennél bonyolultabb gazdasági relációkat nem is érdemes neked magyarázni...
<i>"Én átlátom. Amúgy tényleg nem az én hibám... a Tiéd! Kösz a kioktatást!
Hidd el, megtanultam, nem közoktatási szinten... "</i>
Lásd előző pontot. Fogalmad sincs miről van szó. Megsértődés helyet inkább menj be egy könyvtárba és vegyél ki egy alap szintű közgáz könyvet. Hidd el sokat fog segíteni a téma megértésében.
(olvasni/művelődni amúgy sem szégyen)
molnibalage
<i>"Egyetlen érvet sem írtál arról, hogy hogyan emelné meg a munkáltató milliós nagyságrendű munkavállaló bérét több, mint a dupljárára... A vállalkozások nem 200%-os haszonkulccsal dolgoznak. Te akármekkora járulékot vághatsz olyan nem lesz, hogy pár év alatt a bérek a 2-3-szorosára nőjenek. Ez egyszerű matek. "</i>
Okés. Akkor üzleti gazdaságtan faék szintű alapszint következik, avagy egy termék költség elemei.
Ugye itt arról beszélünk, hogy egy adott termékben milyen arányban szerepelnek a különböző költségek.
Példa 1. Egy tetszőleges közepesen bonyolult termék a mai bérekkel:
K+F=4X
Nyersanyag (acél, áram stb...)=2X
Munkabér (Bruttó 200 ezer a munkáltatói járulékkal együtt)=4X
Üzem költsége (tervezés, felépítés, üzemeltetés stb...)=2X
Egyéb (Szállítás, reklám stb...)=1X
Egyéb közteher (ÁFA nélkül)=1X
Haszon=2X
Teljes ár=16X
Példa 2. Ugyan ez a termék az emelt bruttó bérrel:
K+F=4X
Nyersanyag (acél, áram stb...)=2X
Munkabér (Bruttó 300 ezer, a munkáltatói járulék eltörölve)=6X
Üzem költsége (tervezés, felépítés, üzemeltetés stb...)=2X
Egyéb (Szállítás, reklám stb...)=1X
Egyéb közteher (ÁFA nélkül)=1X
Haszon=2X
Teljes ár=18X
Így néz ki egy közepesen bonyolult termék árösszetétele.
Ami ennél bonyolultabb (pl. autó) ott a K+F és az üzemköltségek aránya magasabb, ami egyszerűbb ott a munkabér,nyersanyag és az egyéb költségek aránya kicsit magasabb.
Remélem így már érthető, hogy miért nem földhöz verős egy olyan béremelés amit fölvázoltam.
Az általam vázolt helyzetben a bruttó bér 50%-al nő (200->300) miközben a nettó bér 100%-al nő (100->200).
Az így előállított közepesen bonyolult termék ára, változatlan ÁFA kulccsal meg kb. 10%-al nő csak meg.
Vagyis nem nő annyival az infláció, mint a bérek színvonala.
Az állam ugyan úgy a pénzénél marad.
Közben a normális munkáltatók sem járnak rosszabbul.
És mivel a régió országainak összefogásával jönne létre a dolog így megszakadna a negatív bérspirál, amit egy teljesen fölösleges negatív előjelű bérverseny hozott létre a régiónkban.
Ennél egyszerűbben ezt nem tudom elmagyarázni.