Lehet fehéringnyakkendőöltönyben is...Nekem eddig az t-14 belseje a menő ! És végre egy monitort nézek nem egy távcsőbe kukkolok
Menedzser
Business
Trainer
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
Menedzser
Business
Trainer
Azt, hogy mekkora lenne a különbség most, egy magamfajta műértő csak becsülni tudná; egy olyan hipotetikus közeljövőben viszont amikor már a lakosság is energiahiánnyal küzd, még csak megtippelni sem vállalkoznék. Főleg annak fényében, hogy a zöld koalíciós partner premisszái szerint a kohászat - mint olyan - önmagában is feketeseggű.
De mostanra teljesen átmentünk offtopikba, úgyhogy én ezt itt el is engedem, tegyük fel, hogy neked van igazad.
Maradjunk annyiban, hogy vágyainknak a gazdasági realitás gátat szab.
Itt a harckocsi jövője, a jövő harckocsija – bemutatták a KF51 Panthert
mandiner.hu
Amióta az első harckocsi kigurult a gyártócsarnok ajtaján és létrejött egy új harcieszköz kategória, minden egyes lánctalpas szörnyeteg három tényező kompromisszumának eredménye. Ezek a mozgékonyság, a tűzerő és a védettség. Bár a páncélosok (nem tankok!) már az első világháború kimenetelére is jelentős hatást gyakoroltak, igazi aranykorukat a második világháború első évei hozták el. A világégés poklában a felgyorsult haditechnikai fejlődés sorra eredményezte a forradalmi változásokat, köztük az általános célú alapharckocsi feltűnését, vagy éppen a kumulatív lőszerek megjelenését.
Azonban a tömegpusztító fegyverek elterjedése nyomán sokan megkérdőjelezték az alig néhány évvel korábban még „mindenhatónak” és nélkülözhetetlennek gondolt harckocsik létét is. Hogy aztán a páncélosok helyi háborúk sorában bizonyítsák be kritikusaik tévedését.
Az irányított páncéltörő rakéták (ATGM) megjelenése és elterjedése után újból sokan kongatták meg a vészharangot a „lánctalpas koporsók” felett. Azonban a reaktív és kompozit páncélzat, a passzív és aktív ellenintézkedések megjelenése után a mérleg újból egyensúlyba került.
Az orosz-ukrán háborúban elvesztett jelentős számú orosz harckocsi miatt
újból fellángolt a vita a páncélosok jövőjéről.
Erre adott csattanós választ a Rheinmetall a nemrég bemutatott KF51 Pantherrel.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, egy fontos kitérőt szükséges tennünk. Egy modern háború talán túlzás nélkül az emberiség legösszetettebb vállalkozása. Hibázni – egy szó szerint ellenséges környezetben – nagyon könnyű, és a hadtörténelem arra tanít, hogy mindenki követ el hibákat. Ráadásul sok esetben az elért siker az ellenség hibájának volt köszönhető, és nem a saját erők jobb tervezésének, felszerelésének vagy felkészültségének.
Éppen ezért, egy egyértelműen elhibázott koncepcióval megindított támadásban megsemmisült, sok szempontból elavult harckocsik veszteségeiből arra következtetni, hogy a páncélosok kora a lovasságéhoz hasonlóan lejárt, nos ez finoman szólva is naiv hiba. Minden harci eszköz, egy egymásra épülő doktrínákból, egymást támogató fegyvernemekből álló rendszer része. Ha a rendszer maga nem működik megfelelően, azért ritkán felelnek az egyes alkotóelemek. Fenti példát alapul véve olyan mintha a 2000-ben, a USS Cole ellen az ádeni kikötőben végrehajtott öngyilkos motorcsónakos támadás nyomán a rakétás rombolók korának végéről beszélnénk, a körülmények figyelembevétele nélkül. Persze a következtetéseket le kell vonni, de azért maradjunk a realitás talaján.
Az angolban érdekes szójátékot képez a forradalmi és a (tovább)fejlesztett szavak hasonlósága (revolutionary vs. evolutionary). Ebből a szempontból
a 21. század első nyugati harckocsija egy reális kompromisszumnak tűnik.
A Leopard 2 alapjain megépített harcjármű, a KF51 Panther nem nevezhető forradalminak, szemben mondjuk a teljesen távirányított tornyot használó T-14 Armatával. Sokkal inkább a Panzer I-gyel elkezdődött fejlesztési folyamat logikus lépésének. És ha már Panzerek: a bevezetőben említett első alapharckocsi (angolul Main Battle Tank) a Panzerkampfwagen V Panther nevének újbóli felhasználásával úgy tűnik a németek leszámoltak történelmük árnyaival. De megfontoltan, óvatosan az amolyan „semmi hevesség!” németes módján. Valószínűleg ezért nem lett Tiger az új harcjármű neve, mert az már túl durva lett volna.
Mandiner
mandiner.hu
Amióta az első harckocsi kigurult a gyártócsarnok ajtaján és létrejött egy új harcieszköz kategória, minden egyes lánctalpas szörnyeteg három tényező kompromisszumának eredménye. Ezek a mozgékonyság, a tűzerő és a védettség. Bár a páncélosok (nem tankok!) már az első világháború kimenetelére is jelentős hatást gyakoroltak, igazi aranykorukat a második világháború első évei hozták el. A világégés poklában a felgyorsult haditechnikai fejlődés sorra eredményezte a forradalmi változásokat, köztük az általános célú alapharckocsi feltűnését, vagy éppen a kumulatív lőszerek megjelenését.
Azonban a tömegpusztító fegyverek elterjedése nyomán sokan megkérdőjelezték az alig néhány évvel korábban még „mindenhatónak” és nélkülözhetetlennek gondolt harckocsik létét is. Hogy aztán a páncélosok helyi háborúk sorában bizonyítsák be kritikusaik tévedését.
Az irányított páncéltörő rakéták (ATGM) megjelenése és elterjedése után újból sokan kongatták meg a vészharangot a „lánctalpas koporsók” felett. Azonban a reaktív és kompozit páncélzat, a passzív és aktív ellenintézkedések megjelenése után a mérleg újból egyensúlyba került.
Az orosz-ukrán háborúban elvesztett jelentős számú orosz harckocsi miatt
újból fellángolt a vita a páncélosok jövőjéről.
Erre adott csattanós választ a Rheinmetall a nemrég bemutatott KF51 Pantherrel.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, egy fontos kitérőt szükséges tennünk. Egy modern háború talán túlzás nélkül az emberiség legösszetettebb vállalkozása. Hibázni – egy szó szerint ellenséges környezetben – nagyon könnyű, és a hadtörténelem arra tanít, hogy mindenki követ el hibákat. Ráadásul sok esetben az elért siker az ellenség hibájának volt köszönhető, és nem a saját erők jobb tervezésének, felszerelésének vagy felkészültségének.
Éppen ezért, egy egyértelműen elhibázott koncepcióval megindított támadásban megsemmisült, sok szempontból elavult harckocsik veszteségeiből arra következtetni, hogy a páncélosok kora a lovasságéhoz hasonlóan lejárt, nos ez finoman szólva is naiv hiba. Minden harci eszköz, egy egymásra épülő doktrínákból, egymást támogató fegyvernemekből álló rendszer része. Ha a rendszer maga nem működik megfelelően, azért ritkán felelnek az egyes alkotóelemek. Fenti példát alapul véve olyan mintha a 2000-ben, a USS Cole ellen az ádeni kikötőben végrehajtott öngyilkos motorcsónakos támadás nyomán a rakétás rombolók korának végéről beszélnénk, a körülmények figyelembevétele nélkül. Persze a következtetéseket le kell vonni, de azért maradjunk a realitás talaján.
Az angolban érdekes szójátékot képez a forradalmi és a (tovább)fejlesztett szavak hasonlósága (revolutionary vs. evolutionary). Ebből a szempontból
a 21. század első nyugati harckocsija egy reális kompromisszumnak tűnik.
A Leopard 2 alapjain megépített harcjármű, a KF51 Panther nem nevezhető forradalminak, szemben mondjuk a teljesen távirányított tornyot használó T-14 Armatával. Sokkal inkább a Panzer I-gyel elkezdődött fejlesztési folyamat logikus lépésének. És ha már Panzerek: a bevezetőben említett első alapharckocsi (angolul Main Battle Tank) a Panzerkampfwagen V Panther nevének újbóli felhasználásával úgy tűnik a németek leszámoltak történelmük árnyaival. De megfontoltan, óvatosan az amolyan „semmi hevesség!” németes módján. Valószínűleg ezért nem lett Tiger az új harcjármű neve, mert az már túl durva lett volna.
Rátérve magára a járműre, a nyugati harckocsiknál is lassan szabvánnyá váló automata töltőberendezést alkalmazó új ágyúval felszerelt torony több nóvummal is szolgál. Első a 120 milliméteres NATO-szabvány elődjénél akár 50%-kal nagyobb teljesítményt ígérő, 130 milliméteres új löveg. Ez az új fegyver azon túl, hogy évtizedek óta az első új nyugati harckocsiágyú, egyben azt is előrevetíti, hogy elődjéhez hasonlóan az új NATO-szabvánnyá is válik. A töltőkezelő elhagyásával 3 fősre csökkent legénység miatt felszabadult helyre egyes hírek szerint a harckocsi túlélési esélyeit növelő drónkezelő kerül. Más források szerint a plusz helyre egy úgynevezett kötelékparancsnok ülhet, aki a modern és összetett harcmezőn küzdő alegységek irányítását fogja végezni. Ezzel a megoldással leveszi a teher egy részét vagy akár egészét a harckocsiszázad parancsnokok válláról, akiknek eközben a saját harckocsijuk irányításával is kellene foglalkozniuk.Itt a harckocsi jövője, a jövő harckocsija – bemutatták a KF51 Panthert
Mandiner
Amióta az első harckocsi kigurult a gyártócsarnok ajtaján és létrejött egy új harcieszköz kategória, minden egyes lánctalpas szörnyeteg három tényező kompromisszumának eredménye. Ezek a mozgékonyság, a tűzerő és a védettség. Bár a páncélosok (nem tankok!) már az első világháború kimenetelére is jelentős hatást gyakoroltak, igazi aranykorukat a második világháború első évei hozták el. A világégés poklában a felgyorsult haditechnikai fejlődés sorra eredményezte a forradalmi változásokat, köztük az általános célú alapharckocsi feltűnését, vagy éppen a kumulatív lőszerek megjelenését.
Azonban a tömegpusztító fegyverek elterjedése nyomán sokan megkérdőjelezték az alig néhány évvel korábban még „mindenhatónak” és nélkülözhetetlennek gondolt harckocsik létét is. Hogy aztán a páncélosok helyi háborúk sorában bizonyítsák be kritikusaik tévedését.
Az irányított páncéltörő rakéták (ATGM) megjelenése és elterjedése után újból sokan kongatták meg a vészharangot a „lánctalpas koporsók” felett. Azonban a reaktív és kompozit páncélzat, a passzív és aktív ellenintézkedések megjelenése után a mérleg újból egyensúlyba került.
Az orosz-ukrán háborúban elvesztett jelentős számú orosz harckocsi miatt
újból fellángolt a vita a páncélosok jövőjéről.
Erre adott csattanós választ a Rheinmetall a nemrég bemutatott KF51 Pantherrel.
Mielőtt belemennénk a részletekbe, egy fontos kitérőt szükséges tennünk. Egy modern háború talán túlzás nélkül az emberiség legösszetettebb vállalkozása. Hibázni – egy szó szerint ellenséges környezetben – nagyon könnyű, és a hadtörténelem arra tanít, hogy mindenki követ el hibákat. Ráadásul sok esetben az elért siker az ellenség hibájának volt köszönhető, és nem a saját erők jobb tervezésének, felszerelésének vagy felkészültségének.
Éppen ezért, egy egyértelműen elhibázott koncepcióval megindított támadásban megsemmisült, sok szempontból elavult harckocsik veszteségeiből arra következtetni, hogy a páncélosok kora a lovasságéhoz hasonlóan lejárt, nos ez finoman szólva is naiv hiba. Minden harci eszköz, egy egymásra épülő doktrínákból, egymást támogató fegyvernemekből álló rendszer része. Ha a rendszer maga nem működik megfelelően, azért ritkán felelnek az egyes alkotóelemek. Fenti példát alapul véve olyan mintha a 2000-ben, a USS Cole ellen az ádeni kikötőben végrehajtott öngyilkos motorcsónakos támadás nyomán a rakétás rombolók korának végéről beszélnénk, a körülmények figyelembevétele nélkül. Persze a következtetéseket le kell vonni, de azért maradjunk a realitás talaján.
Az angolban érdekes szójátékot képez a forradalmi és a (tovább)fejlesztett szavak hasonlósága (revolutionary vs. evolutionary). Ebből a szempontból
a 21. század első nyugati harckocsija egy reális kompromisszumnak tűnik.
A Leopard 2 alapjain megépített harcjármű, a KF51 Panther nem nevezhető forradalminak, szemben mondjuk a teljesen távirányított tornyot használó T-14 Armatával. Sokkal inkább a Panzer I-gyel elkezdődött fejlesztési folyamat logikus lépésének. És ha már Panzerek: a bevezetőben említett első alapharckocsi (angolul Main Battle Tank) a Panzerkampfwagen V Panther nevének újbóli felhasználásával úgy tűnik a németek leszámoltak történelmük árnyaival. De megfontoltan, óvatosan az amolyan „semmi hevesség!” németes módján. Valószínűleg ezért nem lett Tiger az új harcjármű neve, mert az már túl durva lett volna.
A páncélos – szintén újdonságként – egy moduláris, küldetéstől függően cserélhető eszköz helyéül szolgáló területtel is rendelkezik. A torony felső részén elhelyezett berendezésen látszik igazán, hogy
milyen szinten építették bele a közelmúlt (a szír polgárháború, az azeri-örmény konfliktus, az orosz-ukrán háború) tapasztalatait is a páncélosba.
Ezen a helyen egyébként jelenleg egy négycsövű kamikaze drón (loitering ammunition) indító található, de felderítésre, megfigyelésre is alkalmas eszközök is felszerelhetőek ide, az egyébként teljesen digitalizált járműre. A torony fegyverzetet a fő löveggel párhuzamosított 12,7 milliméteres nehézgéppuska és egy drón elhárításra is alkalmas távirányítású állványba épített 7,62 milliméteres géppuska és egészíti ki. Ez utóbbi kissé marketingízű kijelentés, ugyanis attól függetlenül, hogy a fegyver csöve 85 fokig emelhető, a puskalőszer kaliberű légvédelmi fegyverek hatásos lőtávolsága és ereje már a 2. világháborúban sem volt elégséges.
Érdekes, hogy az új jármű 59 tonnás súlyával a francia Leclerc alapharckocsi által meghatározott úton indult el, és nem az elődje, a Leopard 2, valamint az M 1 Abrams féle „nehéz” alapharckocsi irányba. Az akár 70-80 tonnásra is meghízott modern harckocsik súlyát nem lehet tovább növelni, viszont a tapasztalatok szerint még ez sem elég a modern csatamezőkön rájuk leselkedő veszélyek ellen. Ezzel együtt a mobil és jól védett tűzerő kombinációját a harckocsin kívül más eszköz nem tudja biztosítani. Így a jelek szerint az új páncélosgeneráció védelméről nem elsősorban a passzív páncél, hanem a kitűnő mozgékonyság és az ellenintézkedések, valamint a fenyegetések jobb érzékelése (situational awareness) fog gondoskodni. Ráadásul a kisebb méretek egyszerűbb szállíthatóságot, és a legtöbb vasúti alagút előkészítés nélküli használatát is lehetővé teszik a KF51 Panther számára.
Mivel már szinte minden megjelent a sajtóban az új járművel kapcsolatban, az alábbiakban csak arra a néhány képességre térnék ki, amelyek csodálkozást, homlokráncolást, esetleg egyszerre mind a kettőt kiváltották belőlem. Első ezek közül a nehezen lefordítható lövés előtti érzékelési képesség (pre-shot detection capability).
Itt egészen vad sci-fi dolgokra tudtam csak gondolni,
amíg némi kutatás után kiderült, hogy a kifejezés egy érzékelő rendszert jelent, amely a járműre irányuló optikákat érzékeli valahogy. Másik hasonló és teljesen logikus fejlemény, hogy a jármű minden funkciója minden kezelői helyről elérhető. Így az Armatához hasonló távirányítású torony felszerelése is lehetővé válik a jövőben. Szintén logikus lépés a számítógépes hálózatot is tartalmazó és széleskörben alkalmazó harceszköz teljeskörű kibervédelme, bár mint a harckocsi és a páncélelhárító eszközök esetében, itt is folyamatos a versenyfutás a támadás és a védelem között. És ha már szó esett a franciákról, akkor azt, hogy az új jármű hogyan illik bele a német-francia közös fejlesztésű, Leopard 3 néven futó projektbe, egyelőre nem tudni.
A szárazföldi haderőnem páncélos fegyverneme a károgók ellenére köszöni, él és virul, és erről nem csak az évek óta ismert orosz T-14 Armata és a KF51 Panther tanúskodik, hanem a US Army napokban bejelentett új könnyű harckocsija is. A bevezetőben említett hármas követelményrendszerre utaló Mobile Protected Firepower, azaz mobil páncélozott tűzerő projektben megvalósuló eszköz a könnyűgyalogságot, azaz az ejtőernyős és légiszállítású erőket hivatott támogatni. Nehéz lett volna ennél frappánsabb választ adni a vészmadaraknak, mint az elmúlt két hét eseményei.
Bízzunk benne, hogy a Magyarországon létesített Rheinmetall gyár is kiveszi majd a részét az új harckocsi gyártásából
– már csak azért is, mert a 44 darab megrendelt Leopard 2A7 csak egy dandár felszerelésére elég. Ezzel szemben az ország megnyugtató erejű védelméhez ennél kicsit (sokkal) több páncélosra van szükség.
Árulja már el nekem a szerző, hogy milyen mozgékonyság segít azon, ha 2-3km-ről rádlőnek egy olyan APFSDS-el ami 1700 métert tesz meg másodpercenként.
Ez egy jó felszopó cikk megragadni a felületes szemlélők rajongàsát meg elültetni az agyakban az új NATO standard kèpét.
Csak emlitek egy, ...nem is, két példát:
Arzenál fegyvergyár. Vissza is gyártunk a cseheknek, mert MO felépitett egy teljesen új, a legújabb technológiával rendelkező gyárat, ahol sokkal kevesebb ember gyárt(hat) sokkalta több fegyvert, olcsóbb energiaárakon gyárthat...
Rheinmetall Zalaegerszeg. MO felépitett egy teljesen új, a legújabb technológiával rendelkező gyárat (az erre érzékenyeknek "összszerelő üzemet"), ahol nyilván egy teljesen 21. századi tervezésű gyártó (vagy összeszerelő) sorral olcsóbb munkerővel, olcsóbb energiaárak stb. mellett gyárthat...
Lesz még Várpalota, Kaposvár szinte hasonló konstrukciókban,...úgyhogy ha a MAgyar Állam beletol egy teljesen új üzembe vagy egy meglévő teljes felújitásába egy valag pénzt, akkor bármi lehet,...hiszen még mindig profitorientált dolgokról beszélünk.
W
Wilson
Guest
És te tudod mennyiért kapják Magyarországon az ipari szereplők az energiát (jelenleg) és mennyiért Németországban?
Olyanra emlékszem (talán OECD), hogy szlovákia fej fej mellett németországgal (NO-ban az adórész végett volt magas ha nem tévedek) a "drága kategóriában", és Magyarország nem volt köztük. De lehet régi adat volt...passz
az egyik lényeget, a mukaerőt, a humán erőforrást lehagytad...... hát kurvára nem állunk jól..... de elnézést, ez nem a topoc témája
Eurosatory 2022: Párducok és más vadállatok...
Ha jól látom, kedvenc finn bloggerünk véleménye még nem volt...
Ha jól látom, kedvenc finn bloggerünk véleménye még nem volt...
Hasonló megállapításokra jutott mint én és még páran.
44 darab, még édeskevés egy nehéz dandárhoz. Ez egy zászlóaljnyi technika. Közepeshez esetleg megfelel.
A nehéz gépesített LÖVÉSZ dandár általában 1 (ritkábban 2) harckocsi zászlóaljat tartalmaz. A közepes azért közepes hogy NINCS benne harckocsi ( meg általában kerekes alapon van de nem mindig)
A kerekes harcjármű plusz harckocsi zàszlóalj az vegyes dandár
H
Hummen23
Guest
A nehézdandárnak elég, az országnak kevés.
Ha lefordítjuk az ukrán háborúra, akkor egy nehéz-dandár (1kh, 3 lövész zászlóalj és önjáró osztály) legalább 3 zászlóalj harccsoporttal képes felvenni a harcot. Tehát ha egy közepes és egy nehéz dandárral számolkunk, akkor minimum 5 de kedvező esetben akár 6 orosz BTG-vel tudunk érdemben harcolni.