Kína hadiipara és haderőfejlesztési programja

Hellosztok hoztam egy kis Kínait

Megalakult a kínai hordozó első egysége immár hivatalosan is az egység J-15 JL-9 és helikopterekből áll (ez az egység már bármikor bevethető ezeknek már nem a tesztelés a feladatuk) az egység 16 légijárműből áll.

 

A kelet Kínai tengeren a 331-esek éles torpedóval történő gyakorlatokat tartottak.

 

A Jl-9 es gyártását felpörgették már egy századnyit át is adtak a haditengerészetnek.

 

Egy j-10 essel magassági rekordot döntöttek (új típus rekord) magasságot nem írnak sehol csak hogy a pilóta és a gép is veszélybe került  de katapultálás helyett mégiscsak hazavitte a gépet ... 

(nem ide tartozik de az irániak meg egy új UAV-t teszteltek)
 
A J-15 sorozatgyártása képekben:

http://www.militaryparitet.com/perevodnie/data/ic_perevodnie/4568/
 
Kínai speciális repulogépek az Y-8 alapján:

http://bmpd.livejournal.com/522573.html
 
Mintha beindúlt volna a sorozatgyártás.

20759009.jpg


11199718.jpg
 
Semmi. Kering még két kép, az egyiken egy "lapos" antenna van, a másik meg egy makett. Elképzelhető, hogy a végső verzió így fog kinézni.

134674609339665.jpg


165844hl35el1e13xql1a3.jpg
 
Ezek nekem inkább valami kimart / kiesztergált daraboknak tűnnek a felület alapján. Ha mégis nyomtatták és ilyen minőségben az azért komoly segítség lesz sokminden legyártásában, ha pl sugárhajtómű lapátok elkészítésére nem is lesz alkalmas.
 
Az a fődarab biztosan CNC-s, de kérdés, hogy csak utómunkát végezte-e rajta vagy teljesen mart. Mondjuk az első képet elnézve - ha az a nyers, nyomtatóból kivett darab, akkor - szükség is lehet az utómunkára.
 
Egyedi vagy kis darabszámú elemeknél még úgy is, ha kell utómunka, szerintem hatalmas költségcsökkentés az öntőformás módszerhez képest. A felületi egyenetlenség gondolom amiatt van, hogy a "pixeleknek" megvan a méretük. Megfelelően kis pixelméret mellett valószínűleg tudnának simát is nyomtatni, de az annyival lassabb is lenne. Valószínűleg utómunkával egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb (egyelőre).
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
"Az írás szerint, ha egy F-22 esetében 3D technológiát használtak volna, kb. 40 százalékos súlymegtakarítást értek volna el." - Honnan tudják, hogy mennyi titán van egy F-22 -esben? A 40% súlymegtakarításnak meg nem sok valószínűsége van, mert "oda" kell egy pont olyan formájú és pont akkor méretű titán alkatrész, aminek megvan emiatt a pontos térfogata és az adott anyagsűsűség miatt a pontos tömege is. Ettől függetlenül csak ámulok és bámulok ezen a kesztyűn, fantasztikus technológiát hoztak össze.
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Ez a "3D nyomtatás" számomra csak jól hangzó szlogennek tűnik. Hiszen manapság ennek nagy divatja van.
A 3D nyomtatás során nagyon vékony felületeket olvasztanak vagy ragasztanak össze. Ezt titánból elég nehezen tudom elképzelni és ez a cikk sem segít ehhez hozzá. (Ami nyilván nem a HTKA hibája, hanem az eredeti forrásé!)
Szerintem itt messze nem az ismert 3D nyomtatásról van szó, ez inkább valami propaganda lehet.

A kép a kesztyűről a szerkesztők által betett illusztráció, csak elfelejtették odaírni, hogy nem a témához tartozik (um. kínai repipar).
 
A 40%-os tömeg megtakarítás teljesen irreális, fizikai képtelenség. Ha azonos mennyiségű anyagot teszel be, csak könnyebb, akkor az összes alkatrésznek ennyivel könnyebbnek kell lennie. Egy 10-15%-os tömegcsökkentés egy meglevő gépnél is kolosszális eredmény... Tessék megnézni, hogy az F-15-be mennyi titán van, ahogy sok mai vadászgépben is. Hogy a viharba jönne össze még -40%, amikor a gép igen komoly %-a a lehető legkönnyebb agyagból van már most is...?
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Azonos mennyiségű anyag nyilván azonos súlyú. Szerintem úgy érik el a súlycsökkenést, hogy az azonos térfogatú tárgyba kevesebb anyagot tesznek, magyarán szellős lesz a tárgy szerkezete mint a kesztyű.

Ezzel elvileg veszíthet a szilárdságából, bár ha mikroszkopikus méretben dolgoznak és jól megtervezik az anyag szerkezetét, akkor talán ki lehet alakítani egy jó kompromisszumot, ami viszonylag jól megtartja a szilárdságát a tömörebb tárgyhoz képest, viszont kevesebb anyaggal és így kevesebb súllyal jár.
 
<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Itt a kulcs szó ha ismerjük egy anyagra ható terhelés irány vektorait valamint a kristályrács ezen erőkvel szembeni teherviselő pontjait. Akkor elég ezen rács pontokra kellő anyagot tenni. Röntgen-diffrakció és egyéb FT elven működő műszerrel meglehet határozni. Itt az a művészet hogy kémia eljárással alulról felfele építkezünk (button up) és nem stop down eljárással végezzük. Előbbi módszernél tényleg minimális az anyag veszteség.
 
Válasz írásához be kell jelentkezned.
Ugrás az oldal tetejére Bottom
Back