Kína hadiipara és haderőfejlesztési programja

[szittya88]

Hellosztok hoztam egy kis Kínait

Megalakult a kínai hordozó első egysége immár hivatalosan is az egység J-15 JL-9 és helikopterekből áll (ez az egység már bármikor bevethető ezeknek már nem a tesztelés a feladatuk) az egység 16 légijárműből áll.

 

A kelet Kínai tengeren a 331-esek éles torpedóval történő gyakorlatokat tartottak.

 

A Jl-9 es gyártását felpörgették már egy századnyit át is adtak a haditengerészetnek.

 

Egy j-10 essel magassági rekordot döntöttek (új típus rekord) magasságot nem írnak sehol csak hogy a pilóta és a gép is veszélybe került  de katapultálás helyett mégiscsak hazavitte a gépet ... 

(nem ide tartozik de az irániak meg egy új UAV-t teszteltek)

 

[boki]

A J-15 sorozatgyártása képekben:

http://www.militaryparitet.com/perevodnie/data/ic_perevodnie/4568/

 

[boki]

http://english.people.com.cn/90786/8240574.html

 

[boki]

Kínai speciális repulogépek az Y-8 alapján:

http://bmpd.livejournal.com/522573.html

 

[Star Trek]

Első kép kicsit hajaz a Saab antennájára!

 

[Mackensen]

Mintha beindúlt volna a sorozatgyártás.

 

[therob]

Erről a kínai gépről semmi új infó nincs?

http://www.china-defense-mashup.com/china-develops-its-e-2c-jzy-01-fix-ed-wing-ship-borne-aew-demonstrator.html

 

[Mackensen]

Semmi. Kering még két kép, az egyiken egy "lapos" antenna van, a másik meg egy makett. Elképzelhető, hogy a végső verzió így fog kinézni.

 

[Mackensen]

Még egy hajót kivontak. Ahogy jönnek az újak, lassan kivonásra kerülnek a régiek.

http://china-defense.blogspot.ro/2013/05/ffg-513-decommissioned-today-age-35.html

 

[Mackensen]

Egy kiállításon egy rakás titán alkatrész amit 3D nyomtatón nyomtattak. Állítólak bármekkora repülőgéphez való titán alkatrészt képesek nyomtatni.

http://www.militaryphotos.net/forums/showthread.php?152513-Chinese-Military-Photos%26%2365288%3Bnew-thread%26%2365289%3B&p=6724133&viewfull=1#post6724133

Próbélom kitalálni, hogy egy milyen gépház pászol?

http://p13.freep.cn/p.aspx?u=v20_p13_photo_1305271253412274_0.jpg

 

[joker]

Ezek nekem inkább valami kimart / kiesztergált daraboknak tűnnek a felület alapján. Ha mégis nyomtatták és ilyen minőségben az azért komoly segítség lesz sokminden legyártásában, ha pl sugárhajtómű lapátok elkészítésére nem is lesz alkalmas.

 

[GrGLy]

Az a fődarab biztosan CNC-s, de kérdés, hogy csak utómunkát végezte-e rajta vagy teljesen mart. Mondjuk az első képet elnézve - ha az a nyers, nyomtatóból kivett darab, akkor - szükség is lehet az utómunkára.

 

[Mackensen]

Ittegy cikk, benne egy 5 méteres nyomtatott titán darab. Látszik, hogy a felület nem teljesen síma.

http://www.zdnet.com/cn/china-commercializes-3d-printing-in-aviation-7000011377/

 

[joker]

Egyedi vagy kis darabszámú elemeknél még úgy is, ha kell utómunka, szerintem hatalmas költségcsökkentés az öntőformás módszerhez képest. A felületi egyenetlenség gondolom amiatt van, hogy a "pixeleknek" megvan a méretük. Megfelelően kis pixelméret mellett valószínűleg tudnának simát is nyomtatni, de az annyival lassabb is lenne. Valószínűleg utómunkával egyszerűbb, gyorsabb és olcsóbb (egyelőre).

 

[Mackensen]

A képek szerint J-31-hez pászolnak azok a nyomtatott darabok. Van itt valaki aki meg tudná szakérteni a számokat, mert kicsit hihetettlennek tűnnek. Vagyis az eredeti ár 5%-ába kerülnak a nyomtatott alkatrészek, valamint egy olyan gépnél mint az F-22 majdnem 40% tömegcsökkenést tuddna eredményezni. Fejvakarás...

http://www.3ders.org/articles/20130529-china-shows-off-world-largest-3d-printed-titanium-fighter-component.html

 

[joker]

<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
"Az írás szerint, ha egy F-22 esetében 3D technológiát használtak volna, kb. 40 százalékos súlymegtakarítást értek volna el." - Honnan tudják, hogy mennyi titán van egy F-22 -esben? A 40% súlymegtakarításnak meg nem sok valószínűsége van, mert "oda" kell egy pont olyan formájú és pont akkor méretű titán alkatrész, aminek megvan emiatt a pontos térfogata és az adott anyagsűsűség miatt a pontos tömege is. Ettől függetlenül csak ámulok és bámulok ezen a kesztyűn, fantasztikus technológiát hoztak össze.

 

[Batka]

<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Ez a "3D nyomtatás" számomra csak jól hangzó szlogennek tűnik. Hiszen manapság ennek nagy divatja van.
A 3D nyomtatás során nagyon vékony felületeket olvasztanak vagy ragasztanak össze. Ezt titánból elég nehezen tudom elképzelni és ez a cikk sem segít ehhez hozzá. (Ami nyilván nem a HTKA hibája, hanem az eredeti forrásé!)
Szerintem itt messze nem az ismert 3D nyomtatásról van szó, ez inkább valami propaganda lehet.

A kép a kesztyűről a szerkesztők által betett illusztráció, csak elfelejtették odaírni, hogy nem a témához tartozik (um. kínai repipar).

 

[molnibalage]

A 40%-os tömeg megtakarítás teljesen irreális, fizikai képtelenség. Ha azonos mennyiségű anyagot teszel be, csak könnyebb, akkor az összes alkatrésznek ennyivel könnyebbnek kell lennie. Egy 10-15%-os tömegcsökkentés egy meglevő gépnél is kolosszális eredmény... Tessék megnézni, hogy az F-15-be mennyi titán van, ahogy sok mai vadászgépben is. Hogy a viharba jönne össze még -40%, amikor a gép igen komoly %-a a lehető legkönnyebb agyagból van már most is...?

 

[Tilikov]

<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Azonos mennyiségű anyag nyilván azonos súlyú. Szerintem úgy érik el a súlycsökkenést, hogy az azonos térfogatú tárgyba kevesebb anyagot tesznek, magyarán szellős lesz a tárgy szerkezete mint a kesztyű.

Ezzel elvileg veszíthet a szilárdságából, bár ha mikroszkopikus méretben dolgoznak és jól megtervezik az anyag szerkezetét, akkor talán ki lehet alakítani egy jó kompromisszumot, ami viszonylag jól megtartja a szilárdságát a tömörebb tárgyhoz képest, viszont kevesebb anyaggal és így kevesebb súllyal jár.

 

[nekerdez]

<p class="new-blogpost-comment-notice">Komment ehhez a hírhez: 3D nyomtatás a kínai repiparban
Itt a kulcs szó ha ismerjük egy anyagra ható terhelés irány vektorait valamint a kristályrács ezen erőkvel szembeni teherviselő pontjait. Akkor elég ezen rács pontokra kellő anyagot tenni. Röntgen-diffrakció és egyéb FT elven működő műszerrel meglehet határozni. Itt az a művészet hogy kémia eljárással alulról felfele építkezünk (button up) és nem stop down eljárással végezzük. Előbbi módszernél tényleg minimális az anyag veszteség.