Kirov-osztály (Project 1144 Orlan)

  • Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.

    Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned.
  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.

    Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.

    Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.

  • Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.

    --- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---

    A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!

    Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz

    Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.

    Az új szabályzat teljes szövege itt olvasható el.

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Igen, az orosz tengerészeti egységek száma aránylag kicsi, talán, ismétlem talán elég ellenük a Harpoon, mondjuk ebben azért nem vagyok biztos. Viszont Kína "fossa" a hajókat, ellenük is elég lesz majd?

Miért nem teszed fel inkább fordítva a kérdést? Ha Kínának a környéken a legfőbb riválisa az US Navy, miért nem állít hadrendbe egy rakás szuperszónikus hajó elleni rakétát? Az ő esetükben nem lehet arra fogni, hogy nincs nekik, mert van elég sok, csak a részarányuk a szubszónikusokhoz képest kevés.
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 830
33
38
Valóban nem értek a hajók elleni rakétafegyverekhez sem, így nem vergődöm a magam igazában. Szerintem nem zsákutca egy hiperszonikus fegyver sem hadászati, sem harcászati szinten, csak megfelelő harcászati/bevetési metodikával kell alkalmazni - ismétlem, támadó eszközök esetén az extra nagy sebesség inkább előny, mint hátrány. Szerintem.

Hogy egy hiperszonikus fegyver hoz-e majd áttörést vagy sem a tengeri hadviselésben, azt még nagyon korai eldönteni a semmi konkrét infóból.

Teljesen nyilvánvaló, hogy mind a szubszonikus, mind a szuperszonikus hajók elleni rakétáknak/irányított lövedékeknek van létjogosultságuk. Nem érezném jobban magam azon a ladikon sem, amire 48 Harpoon jön, mint azon, amelyikre csak 12 Brahmos.

Nyilvánvaló az is, hogy a szubszonikus olcsóbb, ergo nagyobb mennyiségben bevethető, ami simán túlterhelheti a védelmi rendszereket, ha meg még közben alacsony észlelhetőségű is, az csak hab a tortán.
A szuperszonikus fegyverek – főleg ha manővereznek is közben, nem pedig egyenes vonalban érkeznek – szintén kész életveszély, hiába van belőlük kevesebb, megfogni sokkal nehezebb.

Miután mindhárom nagyhatalom fejleszti a saját hiperszonikus rendszereit, így nem látom értelmét azon polemizálni, hogy van-e értelme ilyen kategóriájú fegyvereknek vagy sem. Foglalkoznak vele, ergo másnak is foglalkoznia kell a dologgal - vagy párhuzamos fejlesztéssel és/vagy az elhárítással.

Mivel még nem volt olyan nagy tengeri ütközet a flották között, ahol az egyik oldal nagyobb mennyiségű szubszonikus robotgépeket, a másik oldal meg kisebb darabszámban szuperszonikus rakétákat eregetett egymás ellen, így nemcsak korai, de egyenes vakmerő dolog bármelyik oldal fegyverrendszereit előre leírni. Milyen alapon?
Amennyire én tudom az USA (illetve mindenki) haditengerészete eddig is komolyan vette az orosz (szovjet) hajó elleni rakétákat és nyilván nem azért, mert az „USA fasorban sincs” a témában, sőt!

Hogy az USA ebben a kérdésben miért a nagy tömegben és olcsóbban gyártható/bevethető fegyverrendszerben gondolkodik?
Talán azért, mert nagy a flottája, sok hajója van és ezt a mennyiséget kell valós és egyidejű harcértékkel felruházni a tengereken.
Hogy az oroszok miért a gyors rakétákra álltak rá?
Talán mert kisebb flottával és ezzel együtt kisebb mennyiségű „lassú” rakétával miféle esélyt adnának maguknak a Nyugati flották ellen egy esetleges tengeri ütközetben?

Mi akadálya van annak, hogy például egy kétlépcsős rendszert hozzanak össze, az első fokozat szuperszonikus tartományban közelít és manőverez, majd a végfázisban (pár 10 km) beindul a második fokozat, ami maga a hiperszonikus fej és már csak nyílegyenesen a célra tart?
Miért ne lehetne ez akár ésszerű és életszerű alkalmazás harcászati szinten, pár száz km hatótávolsággal? De lehet akár ezer km is, amiből az utolsó 100-on dob egy hipert?
A mai technológiai szinten szerintem ez megoldható, itt inkább a megfelelő háttér harcászati eljárás és alkalmazási elv a kérdés, ahogy ezt korábban írtam.
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 830
33
38
<blockquote>Igen, az orosz tengerészeti egységek száma aránylag kicsi, talán, ismétlem talán elég ellenük a Harpoon, mondjuk ebben azért nem vagyok biztos. Viszont Kína "fossa" a hajókat, ellenük is elég lesz majd?

Miért nem teszed fel inkább fordítva a kérdést? Ha Kínának a környéken a legfőbb riválisa az US Navy, miért nem állít hadrendbe egy rakás szuperszónikus hajó elleni rakétát? Az ő esetükben nem lehet arra fogni, hogy nincs nekik, mert van elég sok, csak a részarányuk a szubszónikusokhoz képest kevés.</blockquote>


Nem értem. Nem ezt teszik? Telepakolták a tengerpartjaikat hajó elleni rakétákkal is, sőt, újabban az épített szigeteikre is pakolják, amit csak bírnak.
http://www.atv.hu/kulfold/20160219-usa-kina-fenyegeti-a-kereskedelmi-utvonalakat
http://magyaridok.hu/kulfold/peking-emeli-tetet-geopolitikai-jatszmaban-388792/

Milyen rakétafegyverzet van a kínai hadihajókon?
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 208
113
Mackensen

Egy 80's években kifejlesztett rakétát mérsz össze a 2010-ben rendelkezésre álló védelmi fegyverzettel. Nem csoda, hogy a támadó fél elvérzik.

<i>"A lényeg, hogy valahol olvastam egy nyilatkozatot akik résztvettek éleslövészeten és ők azt állítják, hogy ezek a rakéták mikor megjelennek a horizonton olyan mintha egy új napfelkeltét látnnak az IR érzékelőkön. Nem, hogy nag az IR képük, hanem hatalmas."</i>

Azért bőven hallottunk furcsa nyilatkozatokat már katonáktól/pilótáktól/katonai vezetőktől.
Ha utána nézel akkor olyan forrásokat fogsz találni IR témában, hogy egy 40 km-s távolságban, nagy magasságon távolodó, utánégetőt használó repülőgépet is néha nehéz felderítenie egy másik repülőgépnek.
Most képzeld el ugyan ezt egy jóval kisebb méretű hőforrást generáló, vízközelben (több a pára) közeledő rakétánál.
Ebből nekem az jön le, hogy ez egy ordas nagy kamu kijelentés volt megint valamelyik illetékes részéről!
Én még mindig az általam tippelt 10-20 km-t tartom reálisnak ami amúgy a RIM-116-nak bőven elég.

molnibalage

<i>"Flip, a RIM-116 pontosan azok ellen lett kifejlesztve a Phalanx CIWS helyett... Ja, és nem csak infra vezérlése van..."</i>

Ezzel tisztában vagyok, de akkor sem tudom, hogy mekkora a leküzdhető maximális célsebesség.
Ugyanis egy bizonyos sebesség felett ahhoz, hogy kilőjük a célt, a cél elé kell lőni és ott robbantani a robbanófejet.
Csak egy példa az alapján amit én gondolok:
Ha 1500 m/s az egymáshoz viszonyított relatív célsebesség, és az elhárító rakéta közelségi gyújtós, akkor 0.01 másodperc alatt bekövetkező elműködés esetén az ellenséges ASM 15 métert tesz meg mire a robbanás lezajlik.
Magyarán ha mellette lép működésbe a közelségi gyújtós töltet akkor mire a repeszképződés elkezdődik addigra a rakéta már nincs ott, és a repeszek sebessége is korlátozott.
Szóval előfordulhat az, hogy az elhárító rakéta kevés kárt okoz a célban.
(A 0.01 másodperces reakció idő alatt azt értem, hogy:
A közelségi gyújtó érzékeli a célt, jelet küld a robbanófejnek, amiben bekövetkezik a robbanás, majd a repeszek elkezdenek szétrepülni. Gyors folyamat, de ennek is van egy reakció ideje. Kíváncsi vagyok, hogy valójában mekkora ez az idő!)

Ha pedig félaktív módon vezetik rá a célra a RIM-116 rakétáit akkor megint előkerül a korlátozott célcsatornák száma, mint probléma.

A STEALTH ASM-el nekem csak az a bajom, hogy egy modern hadihajós SAM rendszer azért 30-40 km-ről ezeket is érzékelheti. A végfázis itt sincs rejtve, mert ilyen közelségből már nagyon hatékony a célfelderítés. Így ezeket sem olyan nehéz a végfázis fele lelőni. Az IR jelek itt is láthatóak lehetnek egy 10 km-ről.
A lopakodásnak inkább a megközelítési szakasznál van nagy előnye, szerintem.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
Egy 80's években kifejlesztett rakétát mérsz össze a 2010-ben rendelkezésre álló védelmi fegyverzettel. Nem csoda, hogy a támadó fél elvérzik.

Nem hinném, hogy a hőkisugárzás jelentősen eltérne...

Milyen rakétafegyverzet van a kínai hadihajókon?

A Sovremenny osztály tagjain amit az oroszoktól vettek szuperszónikus Moskit, a többin meg YJ-83 szubszónikus. Kivételt képeznek az új rakétás rombolók, azokon YJ-62 szubszónikus rakéták, vagy a D osztály esetében valamilyen más változata.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 208
113
Mackensen

<i>"Nem hinném, hogy a hőkisugárzás jelentősen eltérne..."</i>

Amennyire én tudom, a P-800-as folyékony üzemanyagú, így az utolsó 8-10 km-n nincs elvi korlátja annak, hogy visszavegyék az égéshőt és a így a teljesítményt is. Ezzel jelentősen csökken az IR.
De ugye a lendülete és a sebessége eleve nagy a rakétának, így a minimális lassulás nem befolyásolná negatívan a találat esélyét.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
Fip7

"Azért bőven hallottunk furcsa nyilatkozatokat már katonáktól/pilótáktól/katonai vezetőktől.
Ha utána nézel akkor olyan forrásokat fogsz találni IR témában, hogy egy 40 km-s távolságban, nagy magasságon távolodó, utánégetőt használó repülőgépet is néha nehéz felderítenie egy másik repülőgépnek. "


Ilyen adatokat akkor hallhatsz ha mondjuk orosz infra meg ejjellato eszkozokrol van szo. Es ez szintiszta TENY. Nezd meg hogy a harckocsijain milyan hatosugarral mukodott a passziv infra anno es most es mi volt nyugaton.

CCa 15 evvel ezelott a nyugati repfedelzeti infrak nem csak hogy ellattak 40-50 km re de a legucso tipusaik mar a celt is beazonositottak.

"Ebből nekem az jön le, hogy ez egy ordas nagy kamu kijelentés volt megint valamelyik illetékes részéről!
Én még mindig az általam tippelt 10-20 km-t tartom reálisnak ami amúgy a RIM-116-nak bőven elég. "


Hat persze !

Hasznaltal egyaltalan az eletben ilyen infrarendszert ?


"Ezzel tisztában vagyok, de akkor sem tudom, hogy mekkora a leküzdhető maximális célsebesség.
Ugyanis egy bizonyos sebesség felett ahhoz, hogy kilőjük a célt, a cél elé kell lőni és ott robbantani a robbanófejet.
Csak egy példa az alapján amit én gondolok:
Ha 1500 m/s az egymáshoz viszonyított relatív célsebesség, és az elhárító rakéta közelségi gyújtós, akkor 0.01 másodperc alatt bekövetkező elműködés esetén az ellenséges ASM 15 métert tesz meg mire a robbanás lezajlik.
Magyarán ha mellette lép működésbe a közelségi gyújtós töltet akkor mire a repeszképződés elkezdődik addigra a rakéta már nincs ott, és a repeszek sebess"

Igen igen a tudashiany.

Valamennyi kozelsegi gyujto nyalabja ugy van beallitva hogy elore is nezzen nem csak oldalra. Emelett akar a nyugati vagy keleti kozelsegi gyujtok masodpercenkent tobb ezerszer merik a celpont tavolsagat. Az az te is kitudod szamolni hogy a kozelsegi gyujto nem hogy merni tudja idoben a celt de meg egy kavet is megiszik mielott elinditja a toltetet.

Ez annyira igy van hogy azt is "megengedhetik" maguknak hogy ne akkor robbantsanak amikor a celt erzekelik hanem merve annak tavolsagat akkor amikor elkezd tavolodni az az amikor a legkozelebb van.

"Ugyanis egy bizonyos sebesség felett ahhoz, hogy kilőjük a célt, a cél elé kell lőni és ott robbantani a robbanófejet."

Ugye hajo elleni raketarol es hajofedelzeti legvedelemrol beszelunk. Szoval ha a raketa a hajot celozza es a legvedelmi raketa is onnan indul akkor mennyivel is kell elecelozni a raketanak ???

SEMMIVE mivel az szimplan szembe kozeledik.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
<blockquote rel="kalapacs">

A SZu bukasa utan minden de minden osszeomlott a SZU ban. Igy a katonai fejlesztesek tervezo kozpontok is a zart varosokkal egyutt. Annyira hogy ezen zart varosok meg is szuntek mar csak vedett ipari objektumok vannak..


A Roszatom vezérigazgatójának is szólhatnál,hogy megszűntek a zárt városok. Mert jelenleg például csak hozzájuk 10 zárt város tartozik,és nem is akarják őket megnyitni:
http://atomenergiainfo.hu/orosz-atomenergetika/nem-nyilnak-meg-a-zart-atomvarosok

http://atomenergiainfo.hu/orosz-atomenergetika/zart-uzemanyagciklus-a-zart-varosbol


</blockquote>

Jogos a ket pont.

Elismerem tevedtem. ( kell mar az a cavinton )
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
Fip, erről már volt szó, a gond, hogy nem találom az eredeti forrást. A lényeg, hogy még annó az amerikaiak vettek néhány orosz KH-31 szuperszónikus rakétát és célgépként használtk őket, míg el nem készült a sajátjuk.
http://www.designation-systems.net/dusrm/app4/ma-31.html
Tehát IGEN! Az amerikaiak is képesek szuperszónikus rakétkat gyártani, csak ők célgépként használják őket.
Ime:
http://www.designation-systems.net/dusrm/m-163.html
A lényeg, hogy valahol olvastam egy nyilatkozatot akik résztvettek éleslövészeten és ők azt állítják, hogy ezek a rakéták mikor megjelennek a horizonton olyan mintha egy új napfelkeltét látnnak az IR érzékelőkön. Nem, hogy nag az IR képük, hanem hatalmas. A RAM befogási távolsága meg nagyobb mint a rakéta hatótávolsága és ilyen esetben mivel a közeledő sebesség nagy még a max hatótávolságon túl lévő célpont ellen is lehet indítani. Számomra teljesen hihető.
Apropó, a franciáknak ott az ASMP/-A, miért nincs hajó elleni változata? Annyira egyszerű lenne...


Ez pontosan igy van ! Mar hogy vilagitank az infran meg messze a radar horizont elerese elott. Ezt az elvakult orosz fun olvtarsak is tudjak csak eppen nem esik le nekik a tantusz. Eloszor arrol irnak hogy a nagy hoterheles miatt lehet azt kereamiabol is epiteni masodjara meg hogy nics is akkora hokepe.

Logikus !
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 208
113
Amúgy a hiper/szuperszonikus ASM-ek hőterheléséhez visszatérve:
<i>"Volt gép, és volt egy kellően erős hajtómű, viszont a megoldandó problémák messze nem fogytak el: hiába légritka környezetben repült, a közegellenállás így is brutálisan felhevítette a testét, viszont erre is volt frappáns megoldása a mérnököknek: az orr kapta a terhelés legnagyobb részét, így több mint 700 fokra hevült, viszont úgy alakították ki, hogy a testet amennyire csak lehet, óvja, így az alig volt 300 fokos. Ez persze még mindig rengeteg, de a gépet belső hűtőrendszerre látták el, <b>sőt, még egy speciális védőréteggel is bevonták a lemezeket, amely miközben leégett, elvonta a hőt.</b>"</i>
http://totalcar.hu/belsoseg/2016/02/21/a_repulo_ami_urhajo_volt/?cp=1#comments

Jól emlékeztem, már a hatvanas évek végén is voltak "párologva hűtő" anyagok.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 208
113
kalapacs

Most mondhatnám azt, hogy mennyire hiteles annak a mondandója aki egy oldallal ezelőtt olyan légvédelmi rendszereket vizionált a 80's években amik szuperszonikus sebességgel repülő golflabdákat is le tud lőni.

Tele van "fura" dolgokkal a hozzászólásod...
A harckocsik IR-je legjobb esetben 5 km-ről lát meg egy másik MBT-t.

<i>"CCa 15 evvel ezelott a nyugati repfedelzeti infrak nem csak hogy ellattak 40-50 km re de a legucso tipusaik mar a celt is beazonositottak. "</i>

Légyszíves mondj nekem egyetlen egy olyan nyugati repülőgépet ami ilyennel rendelkezett.
<i>
"Valamennyi kozelsegi gyujto nyalabja ugy van beallitva hogy elore is nezzen nem csak oldalra. Emelett akar a nyugati vagy keleti kozelsegi gyujtok masodpercenkent tobb ezerszer merik a celpont tavolsagat."</i>

Persze, hogy lát előre de nagy különbség van a között, hogy a rakétát a cél elé vezetik (SM-3) és direkt nagy sebességű célok ellen van kialakítva, meg a között, hogy AIM-9 alkatrészekből építünk egy rövid hatótávolságú rakétát és azt egy nagy sebességű cél közelébe lőjük.
<i>
"Ugye hajo elleni raketarol es hajofedelzeti legvedelemrol beszelunk. Szoval ha a raketa a hajot celozza es a legvedelmi raketa is onnan indul akkor mennyivel is kell elecelozni a raketanak ???

SEMMIVE mivel az szimplan szembe kozeledik."</i>

Most nem azért de ha ez ilyen egyszerű lenne akkor nem kellene a közelségi gyújtó se, csak csapódó gyújtó, mert eltalálnád a célt. De a való életben mégsem így van....
Nagyon nehéz eltalálni egy 40 centi átmérőjű nagy sebességű valamit.
A közelségi gyújtó pedig még mindig nem lát a rakéta orra elé.
Csak egy bizonyos szögig lát előre, meg oldalra:
14313_85_1.jpg
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 830
33
38
Tehát a nagy sebességű (szuper- vagy hiperszonikus) rakétafegyverek eleve avult rendszerek, mert látszanak a nagy hőképük miatt. Az oroszok hajó elleni rakétafejlesztései pedig mind zsákutca, mert 1. fizikailag lehetetlen és 2. semmi értelme.
Értem. Oké.
 

Montezuma

Active Member
2010. április 23.
2 830
33
38
A jelen:
P-800:
https://www.youtube.com/watch?v=HNztSsjmLYU
https://www.youtube.com/watch?v=4AW1XHUcAsQ
https://www.youtube.com/watch?v=294by85-JqU
Brahmos:
https://www.youtube.com/watch?v=cUVMsuLW2EE
Klub-K:
https://www.youtube.com/watch?v=70pl31Zrrm8

A jövő:
Brahmos-II:
https://www.youtube.com/watch?v=U8XgSkGOPjM
A cél a 300 km hatótávolság és a hiperszonikus tartomány elérése.

Igen, igen, most már én is látom, ez tényleg zsákutca.
 

Mackensen

Well-Known Member
Szerkesztőségi tag
Moderátor
2010. május 3.
21 605
14 766
113
MZ, hágy orosz hajóosztályhoz rendszeresítették a P-800-ast? És akkor a másik kérdés, hány orosz hajóosztályhoz rendszeresítették a 3M-54 Klubot?
Naugye:)
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 208
113
Mackensen

A P-800-as csak hajó ellen jó.
A Klub-ból meg van 3 különböző feladatú. Gondolom ez az ok.
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
kalapacs

Most mondhatnám azt, hogy mennyire hiteles annak a mondandója aki egy oldallal ezelőtt olyan légvédelmi rendszereket vizionált a 80's években amik szuperszonikus sebességgel repülő golflabdákat is le tud lőni.

Tele van "fura" dolgokkal a hozzászólásod...
A harckocsik IR-je legjobb esetben 5 km-ről lát meg egy másik MBT-t.

<i>"CCa 15 evvel ezelott a nyugati repfedelzeti infrak nem csak hogy ellattak 40-50 km re de a legucso tipusaik mar a celt is beazonositottak. "</i>

Légyszíves mondj nekem egyetlen egy olyan nyugati repülőgépet ami ilyennel rendelkezett.
<i>
"Valamennyi kozelsegi gyujto nyalabja ugy van beallitva hogy elore is nezzen nem csak oldalra. Emelett akar a nyugati vagy keleti kozelsegi gyujtok masodpercenkent tobb ezerszer merik a celpont tavolsagat."</i>

Persze, hogy lát előre de nagy különbség van a között, hogy a rakétát a cél elé vezetik (SM-3) és direkt nagy sebességű célok ellen van kialakítva, meg a között, hogy AIM-9 alkatrészekből építünk egy rövid hatótávolságú rakétát és azt egy nagy sebességű cél közelébe lőjük.
<i>
"Ugye hajo elleni raketarol es hajofedelzeti legvedelemrol beszelunk. Szoval ha a raketa a hajot celozza es a legvedelmi raketa is onnan indul akkor mennyivel is kell elecelozni a raketanak ???

SEMMIVE mivel az szimplan szembe kozeledik."</i>

Most nem azért de ha ez ilyen egyszerű lenne akkor nem kellene a közelségi gyújtó se, csak csapódó gyújtó, mert eltalálnád a célt. De a való életben mégsem így van....
Nagyon nehéz eltalálni egy 40 centi átmérőjű nagy sebességű valamit.
A közelségi gyújtó pedig még mindig nem lát a rakéta orra elé.
Csak egy bizonyos szögig lát előre, meg oldalra:
14313_85_1.jpg



Es az mennyire hiteles aki 2015 bol kivon 15 ot es 1980 as evekben talalja magat ???

Itt van amit irtam : "A legvedelmi raketatechnologia cca 15 eve tartott ott hogy a meglevo szenzorokkal szamtech kapacitassal egy 2M sebessegu golflabdat tudtak eltalalni direkt talalattal."

Itt mutatkozik meg a fo problemad. Feluletes infrmaciok pontatlan emlekek .

"Tele van "fura" dolgokkal a hozzászólásod...
A harckocsik IR-je legjobb esetben 5 km-ről lát meg egy másik MBT-t."

Igen es tegyuk hozza hogy a csucs 80 as evek vegi orosz passziv infra tudott 400 metert mig ugyan ez nyugaton 1500-2000 metert. ( Sivatagi vihar ) Raadasul maguk az oroszok allitjak hogy ezt is rendkivulien megbizhatatlanul. Az elso csecsen haboruban bevetett szinte valamennyi orosz harcjarmu ejjellato berendezese par nap utan felmondta a szolgalatot. Ezt pedig maguk az oroszok allitjak. Meg Zicherman Istvan is ir rola pedig ot nem lehet oroszfobiaval vadolni.


"Légyszíves mondj nekem egyetlen egy olyan nyugati repülőgépet ami ilyennel rendelkezett."

Segitek sot meg egy konyen elerheto magyarnyelvu forrast is adok. Rafale francia gep infra rendszere tudta ezt es cca 15 eve irt rola az aranysas fotokkal egyetemben. De van szakirodalom is de oda angoltudas kell. Mondhatnek szemelyes tapasztalatot is de azt meg nem hinned el mivel te biztos sokat lattal mar ilyet :)


"Persze, hogy lát előre de nagy különbség van a között, hogy a rakétát a cél elé vezetik (SM-3) és direkt nagy sebességű célok ellen van kialakítva, meg a között, hogy AIM-9 alkatrészekből építünk egy rövid hatótávolságú rakétát és azt egy nagy sebességű cél közelébe lőjük. "

Tudod hogy hivjak az ilyen rovi hatotavolsagu legvedelmi raketakat ???? POINT DEFENCE SYSTEM . Az az pontvedelmi rendszer. Tehat vedenek egy pontot eegy objektumot hajot akarmit amit az ellenseg tamad es igy ezeknek a raketaknak ( igen a RIM 116 Sidewinder bazisunak is ) az esetek tulnyomo tobbsegebeen ( szinte mindig ) szembe kozeledo celt kell lekuzdeni. Amugy tudnak kanyarodni ha nagyon kell .

"Most nem azért de ha ez ilyen egyszerű lenne akkor nem kellene a közelségi gyújtó se, csak csapódó gyújtó, mert eltalálnád a célt. De a való életben mégsem így van....
Nagyon nehéz eltalálni egy 40 centi átmérőjű nagy sebességű valamit.
A közelségi gyújtó pedig még mindig nem lát a rakéta orra elé."

Mar te is tudod hogy hulyeseget mondtal illetve elarultad a tudatlansagodat a temaban de probalod magyarazni azt. Nem magyarazni kell hanem szimplan utannanezni tanulni.
Tudod az szimpla jozan esz hogy ha te egy masik test fele egyenes vonalban repulsz akkor onnan te feled is egyenes vonalban tudnak a leggyorsabban es legegyszerubben elerni.

De itt egy video ahol meg lathatod is ahogy kozel vizszintesen repulnek a cel fele : https://www.youtube.com/watch?v=V8oDdzQLJv8
 

kalapacs

Member
2015. november 27.
565
3
18
Tehát a nagy sebességű (szuper- vagy hiperszonikus) rakétafegyverek eleve avult rendszerek, mert látszanak a nagy hőképük miatt. Az oroszok hajó elleni rakétafejlesztései pedig mind zsákutca, mert 1. fizikailag lehetetlen és 2. semmi értelme.
Értem. Oké.


Roviden IGEN mive a hiperszonikus sebessegu celokat mar 30 evvel ezelotti rendszerek is kepesek voltak lekuzdeni plane a maiak.

De ha mas a velemenyed es van ezt alatamaszto szakmai erved orommel meghallgatlak.
 

fip7

Well-Known Member
2011. november 9.
19 215
60 208
113
Mackensen

Sőt jobban utánanézve a Klub hajó elleni változata is végfázisban szuperszonikus:
https://en.wikipedia.org/wiki/3M-54_Klub