Környezetvédelem

[Blitz97]

A magas szakmaiság újabb példéja: a MOHOSZ a Dunán és a Tiszán is bizonyos keretek között védi az idegenhonos (ma már lassan inkább inváziós) amurt.

2025: Egységes horgászrendi szabályok a Duna és a Tisza teljes magyarországi szakaszán, új horgászrend a Tisza-tavon

Magyar Országos Horgász Szövetség

nyito.mohosz.hu

És ezalatt:

Miért igazán károsak az invazív halfajok vizeinkben? 4. rész – Az amur - #talaljfogast

Miért igazán károsak az invazív halfajok vizeinkben? 4. rész – Az amur címmel folytatjuk cikksorozatunkat, Szendőfi Balázs közreműködésével

halazin.hu

 

[Blitz97]

Védett kockásliliomokat pusztított el Zala vármegyében egy férfi és egy nő, amivel több mint négymillió forint kárt okoztak. A Zalaegerszegi Járási Ügyészség természetkárosítással vádolja őket – közölte a Zala Vármegyei Főügyészség.

Védett kockásliliomokat pusztÃtottak el Zalában, több mint négymillió forint a kár

Egy mezÅgazdasági cég két alkalmazottját természetkárosÃtással vádolják.

telex.hu

 

[gafzhu]

A magas szakmaiság újabb példéja: a MOHOSZ a Dunán és a Tiszán is bizonyos keretek között védi az idegenhonos (ma már lassan inkább inváziós) amurt.

Ezek az idegen állatfaj invázió érdekes probléma. Pl. a ponyt is egy invazív faj, csak régen történt és az ököszisztéma alkalmazkodott. Vagy az akác.

 

[Blitz97]

Ezek az idegen állatfaj invázió érdekes probléma. Pl. a ponyt is egy invazív faj, csak régen történt és az ököszisztéma alkalmazkodott. Vagy az akác.

A Dunán és mellékfolyóiban a tőponty (nem a zsíros halastavi ponty) őshonos. Bár a túlzott telepítéssel nagyon nagy károkat tud okozni bármely ökoszisztémában.

Az akác betelepítése az egyik legrosszabb döntés volt 2-300 évvel ezelőtt. Jó persze kiváló építő- és tüzelőanyag, meg még Hungarikumot is kreáltak belőle az “állítsuk meg Brüsszelt” kampány keretében a méz miatt, de amúgy csak a kárt teszi azokon az élőhelyeken, ahová bekerül.

 

[gafzhu]

A Dunán és mellékfolyóiban a tőponty (nem a zsíros halastavi ponty) őshonos. Bár a túlzott telepítéssel nagyon nagy károkat tud okozni bármely ökoszisztémában.

Az akác betelepítése az egyik legrosszabb döntés volt 2-300 évvel ezelőtt. Jó persze kiváló építő- és tüzelőanyag, meg még Hungarikumot is kreáltak belőle az “állítsuk meg Brüsszelt” kampány keretében a méz miatt, de amúgy csak a kárt teszi azokon az élőhelyeken, ahová bekerül.

Ez nálam némi ellentmondás, mert nevezhetjük ökológiai kárnak vagy evolúciónak. Az ököszisztéma alkalmazkodik a változáshoz. Hogy ez nekünk (embereknek) nem tetszik? Lehet, alkalmazkodni kéne nekünk is.

 

[Blitz97]

Ez nálam némi ellentmondás, mert nevezhetjük ökológiai kárnak vagy evolúciónak. Az ököszisztéma alkalmazkodik a változáshoz. Hogy ez nekünk (embereknek) nem tetszik? Lehet, alkalmazkodni kéne nekünk is.

Az evolúciót ne keverjük szerintem ide, teljesen más dimenzió a kettő.
Én azt az álláspontot képviselem (egyetértve a természetvédelemben dolgozókkal), hogy ami nem ide való, mert idegenhonos vagy inváziós, azt bizony ki kell gyomlálni a természeti környezetből.

Számtalan példát lehetne hozni kártékony fajokra, a teljesség igénye nélkül: akác, mirigyes bálványfa (ecetfa), ezüstkárász, kínai razbóra, törpeharcsa, busa, ékszerteknős, mosómedve.. csak hogy párat említsek az itthon is jelentős fajok közül.

 

[gafzhu]

Az evolúciót ne keverjük szerintem ide, teljesen más dimenzió a kettő.
Én azt az álláspontot képviselem (egyetértve a természetvédelemben dolgozókkal), hogy ami nem ide való, mert idegenhonos vagy inváziós, azt bizony ki kell gyomlálni a természeti környezetből.

Számtalan példát lehetne hozni kártékony fajokra, a teljesség igénye nélkül: akác, mirigyes bálványfa (ecetfa), ezüstkárász, kínai razbóra, törpeharcsa, busa, ékszerteknős, mosómedve.. csak hogy párat említsek az itthon is jelentős fajok közül.

A földi evolúció az életrevaló fajok elterjedéséről szól. Mi ugye Afrikán kívül inváziós fajok vagyunk Az, hogy a mi fajunknál mindent elkövetünk az evolúció ellen (mert az ugye erkölcstelen meg gonosz), még nem azt jelenti, hogy minden földi evolúciós folyamat ellen kéne küzdeni. Kipusztuló félben vannak a gepárdok? Egy elcseszett, kevés genetikai változatossággal megáldott (megvert) nagyon specializált faj. Ha változik a környezet, kipusztul. Szépek és hiányoznának az emberi léleknek meg lelkiismereti gondjaink lennének? A földi élet szempontjából: na és? Van másik, lesz másik, volt más is. A környezetvédelem ugyan olyan elvakult lett, mint a technológiai fejlődés, semmi különbség. Szerintem.

 

[Zaphod Beeblebrox]

A földi evolúció az életrevaló fajok elterjedéséről szól. Mi ugye Afrikán kívül inváziós fajok vagyunk Az, hogy a mi fajunknál mindent elkövetünk az evolúció ellen (mert az ugye erkölcstelen meg gonosz), még nem azt jelenti, hogy minden földi evolúciós folyamat ellen kéne küzdeni. Kipusztuló félben vannak a gepárdok? Egy elcseszett, kevés genetikai változatossággal megáldott (megvert) nagyon specializált faj. Ha változik a környezet, kipusztul. Szépek és hiányoznának az emberi léleknek meg lelkiismereti gondjaink lennének? A földi élet szempontjából: na és? Van másik, lesz másik, volt más is. A környezetvédelem ugyan olyan elvakult lett, mint a technológiai fejlődés, semmi különbség. Szerintem.

..maga a környezetvedelem mint szemlélet nem gondolnám, hogy elvakult lenne, csak azért mert vannak szélsőséges túltolt kepződményei..

A földön élő fajok 99.99% kihalt, szóval ez nem rendkívüli, ugyanakkor a biodiverzitás csökkenése tapasztaltan sebezhetőbbé teszi az öko szisztémákat.
És persze egy nagy ragadozó eltűnése, lehet nem tűnik tragédiának, de közvetve közvetlenül több láncot is megbonthat. És értem, miért tűnik úgy, hogy tök felesleges harcolni egy hegy oldalában elő "jelentéktelen" kis virág, vagy lepke megörzése miatt, de hosszú távon ez a szemlélet megbosszulhatja magát.

Spoiler: Példa Yellowstone

Egy csucsragadozó eltűnése kihat a zsákmány állatra, és a környezetre is, ez jól le követhető volt legutóbb a Farkasok visszatelepitésekor a Yellowstone-ba a trofikus kaszkád jelenség révén, amely az élőlények közötti kapcsolatok láncreakcióit jelenti. A farkasok bevezetése új egyensúlyt teremtett a ragadozók, zsákmányállatok és növényzet között.

A farkasok visszatelepítése előtt a szarvaspopulációk szabályozatlanul növekedtek, mert hiányzott a természetes ragadozójuk. Ez túllegeltetést eredményezett, különösen a folyóparti területeken. A farkasok visszatértével a szarvasok viselkedése megváltozott: óvatosabbá váltak, és kevesebbet legeltek bizonyos helyeken, így a növényzet újra növekedésnek indult.

A folyóparti növényzet, mint például a fűzfa és a nyárfa, megerősödött, mivel a szarvasok elkerülték a kockázatosabb területeket. Ez a növényzet a folyók stabilitásának helyreállításához is hozzájárult, csökkentve az eróziót.

A növényzet visszatérése új élőhelyeket biztosított olyan állatok számára, mint a hódok, akik erdősített területekre és fűzre támaszkodnak. A hódok további hatással voltak a vízi ökoszisztémára, mivel gátjaik befolyásolták a víz áramlását, tavakat és vízi élőhelyeket hozva létre.

A farkasok által elejtett zsákmányok nyomán dögevők, mint például a keselyűk és a medvék is több táplálékhoz jutottak. A farkasok jelenléte szintén visszaszorította a kisebb ragadozók, például a prérifarkasok populációját, amelyek korábban elszaporodtak, és más fajokat, például rágcsálókat vadásztak.

Szóval ma a gepárd Panda, orrszarvú pusztuljon hisz elcseszett, kevés genetikai változatossággal megáldott (megvert) nagyon specializált faj.
Holnap a hegyi kankalin, mert egy béna jelentéktelen kis virág, és így tovább és így tovább..
Az emberi faj hosszú távú fenntartható létezése nehezen elképzelhető a biodiverzitás egy bizonyos foka alatt, legyen szó a bőrödön vagy a bélflórádban élő baktérium kolóniákról, vagy egyszerűen a változatos táplálkról.

Ezen túlmenően lehet egyfajta filozófikus, szemlélet beli megközelítése is a dolognak, azzal, hogy mi a viszonyunk a környezetünkhöz.. végeredményben ez rólunk is sokat elmond.

Pusztuljon ami nem képes az általunk megváltozott környezethez alkalmazkodni, vagy ha nem hajt hasznot nekünk, vagy csak akár némi kellemetlenséget okoz a létezése..

 

[phaidros]

..maga a környezetvedelem mint szemlélet nem gondolnám, hogy elvakult lenne, csak azért mert vannak szélsőséges túltolt kepződményei..

A földön élő fajok 99.99% kihalt, szóval ez nem rendkívüli, ugyanakkor a biodiverzitás csökkenése tapasztaltan sebezhetőbbé teszi az öko szisztémákat.
És persze egy nagy ragadozó eltűnése, lehet nem tűnik tragédiának, de közvetve közvetlenül több láncot is megbonthat. És értem, miért tűnik úgy, hogy tök felesleges harcolni egy hegy oldalában elő "jelentéktelen" kis virág, vagy lepke megörzése miatt, de hosszú távon ez a szemlélet megbosszulhatja magát.

Spoiler: Példa Yellowstone

Egy csucsragadozó eltűnése kihat a zsákmány állatra, és a környezetre is, ez jól le követhető volt legutóbb a Farkasok visszatelepitésekor a Yellowstone-ba a trofikus kaszkád jelenség révén, amely az élőlények közötti kapcsolatok láncreakcióit jelenti. A farkasok bevezetése új egyensúlyt teremtett a ragadozók, zsákmányállatok és növényzet között.

A farkasok visszatelepítése előtt a szarvaspopulációk szabályozatlanul növekedtek, mert hiányzott a természetes ragadozójuk. Ez túllegeltetést eredményezett, különösen a folyóparti területeken. A farkasok visszatértével a szarvasok viselkedése megváltozott: óvatosabbá váltak, és kevesebbet legeltek bizonyos helyeken, így a növényzet újra növekedésnek indult.

A folyóparti növényzet, mint például a fűzfa és a nyárfa, megerősödött, mivel a szarvasok elkerülték a kockázatosabb területeket. Ez a növényzet a folyók stabilitásának helyreállításához is hozzájárult, csökkentve az eróziót.

A növényzet visszatérése új élőhelyeket biztosított olyan állatok számára, mint a hódok, akik erdősített területekre és fűzre támaszkodnak. A hódok további hatással voltak a vízi ökoszisztémára, mivel gátjaik befolyásolták a víz áramlását, tavakat és vízi élőhelyeket hozva létre.

A farkasok által elejtett zsákmányok nyomán dögevők, mint például a keselyűk és a medvék is több táplálékhoz jutottak. A farkasok jelenléte szintén visszaszorította a kisebb ragadozók, például a prérifarkasok populációját, amelyek korábban elszaporodtak, és más fajokat, például rágcsálókat vadásztak.

Szóval ma a gepárd Panda, orrszarvú pusztuljon hisz elcseszett, kevés genetikai változatossággal megáldott (megvert) nagyon specializált faj.
Holnap a hegyi kankalin, mert egy béna jelentéktelen kis virág, és így tovább és így tovább..
Az emberi faj hosszú távú fenntartható létezése nehezen elképzelhető a biodiverzitás egy bizonyos foka alatt, legyen szó a bőrödön vagy a bélflórádban élő baktérium kolóniákról, vagy egyszerűen a változatos táplálkról.

Ezen túlmenően lehet egyfajta filozófikus, szemlélet beli megközelítése is a dolognak, azzal, hogy mi a viszonyunk a környezetünkhöz.. végeredményben ez rólunk is sokat elmond.

Pusztuljon ami nem képes az általunk megváltozott környezethez alkalmazkodni, vagy ha nem hajt hasznot nekünk, vagy csak akár némi kellemetlenséget okoz a létezése..

Mindazáltal, hogy egyet értek, de ezzel párhuzamosan ugyan úgy kialakulnak új fajok, alfajok is; valahol ez olyan, mikor kikiáltották a "történelem végé"-t. Aztán mégsem lett vége. Nem?

 

[gafzhu]

..maga a környezetvedelem mint szemlélet nem gondolnám, hogy elvakult lenne, csak azért mert vannak szélsőséges túltolt kepződményei..

A földön élő fajok 99.99% kihalt, szóval ez nem rendkívüli, ugyanakkor a biodiverzitás csökkenése tapasztaltan sebezhetőbbé teszi az öko szisztémákat.
És persze egy nagy ragadozó eltűnése, lehet nem tűnik tragédiának, de közvetve közvetlenül több láncot is megbonthat. És értem, miért tűnik úgy, hogy tök felesleges harcolni egy hegy oldalában elő "jelentéktelen" kis virág, vagy lepke megörzése miatt, de hosszú távon ez a szemlélet megbosszulhatja magát.

Spoiler: Példa Yellowstone

Egy csucsragadozó eltűnése kihat a zsákmány állatra, és a környezetre is, ez jól le követhető volt legutóbb a Farkasok visszatelepitésekor a Yellowstone-ba a trofikus kaszkád jelenség révén, amely az élőlények közötti kapcsolatok láncreakcióit jelenti. A farkasok bevezetése új egyensúlyt teremtett a ragadozók, zsákmányállatok és növényzet között.

A farkasok visszatelepítése előtt a szarvaspopulációk szabályozatlanul növekedtek, mert hiányzott a természetes ragadozójuk. Ez túllegeltetést eredményezett, különösen a folyóparti területeken. A farkasok visszatértével a szarvasok viselkedése megváltozott: óvatosabbá váltak, és kevesebbet legeltek bizonyos helyeken, így a növényzet újra növekedésnek indult.

A folyóparti növényzet, mint például a fűzfa és a nyárfa, megerősödött, mivel a szarvasok elkerülték a kockázatosabb területeket. Ez a növényzet a folyók stabilitásának helyreállításához is hozzájárult, csökkentve az eróziót.

A növényzet visszatérése új élőhelyeket biztosított olyan állatok számára, mint a hódok, akik erdősített területekre és fűzre támaszkodnak. A hódok további hatással voltak a vízi ökoszisztémára, mivel gátjaik befolyásolták a víz áramlását, tavakat és vízi élőhelyeket hozva létre.

A farkasok által elejtett zsákmányok nyomán dögevők, mint például a keselyűk és a medvék is több táplálékhoz jutottak. A farkasok jelenléte szintén visszaszorította a kisebb ragadozók, például a prérifarkasok populációját, amelyek korábban elszaporodtak, és más fajokat, például rágcsálókat vadásztak.

Szóval ma a gepárd Panda, orrszarvú pusztuljon hisz elcseszett, kevés genetikai változatossággal megáldott (megvert) nagyon specializált faj.
Holnap a hegyi kankalin, mert egy béna jelentéktelen kis virág, és így tovább és így tovább..
Az emberi faj hosszú távú fenntartható létezése nehezen elképzelhető a biodiverzitás egy bizonyos foka alatt, legyen szó a bőrödön vagy a bélflórádban élő baktérium kolóniákról, vagy egyszerűen a változatos táplálkról.

Ezen túlmenően lehet egyfajta filozófikus, szemlélet beli megközelítése is a dolognak, azzal, hogy mi a viszonyunk a környezetünkhöz.. végeredményben ez rólunk is sokat elmond.

Pusztuljon ami nem képes az általunk megváltozott környezethez alkalmazkodni, vagy ha nem hajt hasznot nekünk, vagy csak akár némi kellemetlenséget okoz a létezése..

A környezet változik nélkülünk is (akár radikálisan pl. jégkorszakok a "közelmúltból"), vannak katasztrófák (pl. vulkánkitörés), a rátermett túlél, az alkalmazkodásra képtelen kipusztul. Lehet ezen filozofálni, de ez a természet rendje. Az hogy magunkat katasztrófának tartjuk, az egy dolog. Az, hogy ne változtassunk a környezeten többet, mint amennyit muszáj, az oké. Hogy ez utóbbinak mi az útja, arról erősen megoszlanak a vélemények. Nem vagyok annyira jól képzett (sajnos lehet, a környezetvédelmi szakemberek is csak hiszik magukról, ez a világ elég bonyolult), hogy ezt eldöntsem.

 

[Veér Ispán]

.

 

[Blitz97]

Fészket rak a madaraknak, virágot ültet a vakondtúrásba – a Tisza-tó őrénél jártunk | Magyar Krónika

Vakondtúrásba szór virágmagot, vízimadaraknak épít fészket, a lápi emberek életéről mesél, szemetet szed, túrát szervez, védett fajokat ment. Kiss Ferenc te ...

kronika.hu

 

[Blitz97]

Érintetlen vadvízországról álmodik a zeneszerzőből lett természetfilmes | Sokszínű vidék

A Tisza és mellékfolyóinak kanálissá gyilkolt, töltésekkel a tájról leválasztott medreiben lezúduló vize tavasszal és nyáron nagyon fog hiányozni a földekről - így fogalmazott a napokban a világhálón

sokszinuvidek.24.hu

 

[Blitz97]

És ha belegondolok, hogy nálunk is 3 kút épült az elmúlt két évben, amiket a közeljövőben csővezetékkel kötnek össze, ami egy ex lege védett láp és a kosborosunk mellett fog elfutni…

Ãtlátszó: Közel 500 köbméter olaj szivárgott el a Mol vezetékébÅl Gárdonyban

A helyiek szerint az októberi szivárgás sokkal súlyosabb volt, mint azt a Mol kommunikálta. Sokan attól tartanak, hogy nemcsak az érintett terület, de egész Gárdony, sÅt a Velencei-tó is érintett lehet.

telex.hu

 

[Loken]

https://www.portfolio.hu/gazdasag/20250121/olajszivargas-gardonyban-megjott-a-mol-reakcioja-735985
"Az olajcég szerint az elmúlt napokban több félinformáció, illetve valótlanság jelent meg a sajtóban a gárdonyi zártkertben történt olajszivárgás kapcsán. A közlemény értelmében a Mol észlelte először a Százhalombatta és Pécs közötti, 190 km hosszú termékvezetékén az üzemanyag szivárgást 2024 szeptemberében, majd október 16-án Gárdony külterületén megtalálták a meghibásodást. A közel két méter mélyen fekvő vezetéken egy alig 10 centiméteres repedés keletkezett, amelyen keresztül legfeljebb 487 köbméter gázolaj került a talajba a káresemény helyszínén. Az eddigi vizsgálatok alapján a szennyeződés 50 méteres területen mutatható ki, és nem jelent veszélyt a halastóra vagy a Velencei-tóra."

 

[Tcat]

To view this content we will need your consent to set third party cookies.
For more detailed information, see our cookies page.

3. féltől származó sütik elfogadása

 

[Loken]

https://www.portfolio.hu/uzlet/2025...zennyezett-fejlesztesi-terulet-ugyeben-736161
"A Graphisoft Park közigazgatási pert indított a kármentesítés határidejét eltörlő 2024. december 20-án kelt határozat ellen."

 

[Blitz97]

A magas szakmaiság újabb példéja: a MOHOSZ a Dunán és a Tiszán is bizonyos keretek között védi az idegenhonos (ma már lassan inkább inváziós) amurt.

2025: Egységes horgászrendi szabályok a Duna és a Tisza teljes magyarországi szakaszán, új horgászrend a Tisza-tavon

Magyar Országos Horgász Szövetség

nyito.mohosz.hu

És ezalatt:

Miért igazán károsak az invazív halfajok vizeinkben? 4. rész – Az amur - #talaljfogast

Miért igazán károsak az invazív halfajok vizeinkben? 4. rész – Az amur címmel folytatjuk cikksorozatunkat, Szendőfi Balázs közreműködésével

halazin.hu

Fejlemény az ügyben:

“Az idegenhonos halfajok, így például az amur fogásának a korlátozása hosszú távon súlyosan károsíthatja Magyarország vizeinek természetes ökoszisztémáit, csökkentheti a biodiverzitást és ellentétes a természetvédelmi érdekekkel. A Magyar Haltani Társaság nem támogatja az amur természetes és természetközeli vizekben történő kifogásának semmilyen szintű korlátozását, terjedésének elősegítését. Elengedhetetlen, hogy a halgazdálkodásra jogosultak, a természetvédelmi szakemberek és a horgászok közösen lépjenek fel az idegenhonos halfajok káros hatásai ellen, ezzel biztosítva őshonos halfajaink védelmét és vizeink jó ökológiai állapotának hosszú távú fenntartását.”

Magyar Haltani Társaság

A Magyar Haltani Társaság honlapja.

haltanitarsasag.hu