Én örülnék és megköszönném, ha írnál róla.
Persze szívesen a túzok a megváltozott mezőgazdasági termelés miatt előszeretettel fészkel olyan növényi kultúrákba amelyet a költési idő kellős közepén kaszálnak.
Ha például túzokunk egy lucerna táblába fészkel akkor szinte borítékolható,hogy akkor fogják a táblát lekaszálni amikor az a tojásain ül. Itt nagyon egyszerű és egyáltalán nem költséges módszerekkel sokat lehet tenni a túzok védelmében.
Az első az, hogy magára a munkagépre valamilyen egyszerű vadriasztó eszközt szerelnek ennek két haszna is van, az első előny megértéséhez tudni kell,hogy a túzok tojó nagyon sok esetben az utolsó pillanatig védi a fészkét és szó szerint a fészkén lapul amíg a gép oda nem ér, sajnos sok esetben a túzoktojó nem mozdult el a fészkéről és a gép felaprította, a vadriasztó alkalmazása segít abban ,hogy az ilyen esetek kevesebbszer forduljanak elő.
A másik előnye az ha a túzok tojó a gép fészekhez érése előtt elhagyja a fészket akkor nagyobb esély van arra,hogy a gépkezelő észrevegye a tojásokat.Ha észrevette és nincs rajta a fészken a tojó akkor a legjobb dolog, az amit tehet, hogy letép egy marék növényzetet és a tojásokra helyezi, ezzel megakadályozza,azt hogy a különböző a kaszálást követő/kísérő ragadozók elsősorban madarak észrevegyék a tojásokat, ezt követően már csak annyi dolga volt, hogy csinált egy védőzónát a fészek körül magyarul a ott nem kaszálta le a növényzetet és utána tette tovább a dolgát kaszálta tovább a lucerna táblát.
Amikor én még ebben nagyon benne voltam akkor az volt a gyakorlat, hogy szinte minden traktor fülkéjében ott volt egy szórólap amin szerepelt egy telefonszám amin ezeket az eseteket be lehetett jelenteni. Bejelentést követően kiment a fészekhez a túzokvédelmi koordinátor aki àltalálban a következőket csinálta, a tábla szélén helyett foglalt és folyamatosan távcsövezte/spektívezte a fészkét és a környékét, azt figyelve mikor tűnik fel a fészken a tojó.
Ha nem sérült meg az incidens közben a tojó és nem jàrkálták össze nagyon a fészek környékét akkor az esetek nagyon nagy részében a tojó szépen visszament a védőzónában lévő fészkébe és folytatta a kotlást. Ha viszont nem jelent meg újra a tojó a fészken akkor a következő történt ha a tojások sértetlenek voltak,akkor a tojásokat kivette és a helyükre műtojást tett, és várt egy éjszakát.
Ha kora reggel ellenőrizve a műtojások hidegek és nedvesek voltak akkor a tojó nem tért vissza a fészekre és a tojások maradtak a keltetőbe.Ha viszont az ellenkezőjét tapasztalta akkor a tojásokat igyekeztek visszahelyezni a fészekbe,hogy megadják az esélyét annak,hogy természetes módon nőjenek fel.Ennek azért volt jelentősége, mert az adatok azt mutatták, hogy a mesterségesen kikeltett túzok fiókákat hiába nevelték fel szintén fogságban lévő felnőtt egyedekkel a szabadon bocsájtásuk után a túlélési arányuk számottevően rosszabb volt mint a természetes módon felnőtt egyedeké.
Ha a megtalált fészkek olyan területen voltak ahol fokozottan ki voltak téve az emberi zavarásnak illetve tevékenységeknek akkor ha voltak önkéntesek akkor egy hetes turnusokban őrizték a fészket,
míg a fiókák ki nem keltek (25-28 nap).