Környezetvédelem

[tonyo]

Miután rögzítettük, hogy senki sem a kiirtásukról beszél, csupán az egyedszám szabályozásáról, felteszem a kérdést, hogy egy ennyire értelmes, ahogy Ön mondta, agyafúrt állat esetében milyen eszközökkel lehetséges ez városi környezetben?

Két eszköz biztosan nem jöhet szóba: az egyik a mérgezés, amely általánosságban egy országosan tiltott módszer, illetve a lőfegyver használata, amelynek városon belüli alkalmazása tilos. A varjak kontrolljának egyedüli módszere a csapdázás lehet, abból is a szelektív, élvefogó eszközök használata. Azért, hogy megtudjuk, mely csapda alkalmazható a legsikeresebben városi környezetben, 2014-ben egy csapdázási kísérletet indítottunk. A repertoárunkban szerepelt a csapóháló, a Larsen-csapda, svéd-csapda és a nagyobb méretű létrás-csapda is, amelyet saját terveink alapján magunk építettünk. Csalinak kenyeret, esetleg felvágottat, illetve csalimadarat használtunk. A létrás-csapda igazolta leginkább elvárásainkat, ennek eredeti típusa jól vizsgázott már a bécsi Schönbrunni Állatkertben és Szapporo városában (Japán) is, amelynek szeméttelepén igen szép sikereket értek el a szakemberek.

A csapdázás azonban önmagában nem megoldás, szükséges emellett a nagyvárosi hulladéktárolás problémáinak megoldása is. Zárt konténerekre lenne szükség, illetve a nyitott szemeteskukák felszámolására, ezek ugyanis állandó élelemforrásul szolgálnak a dolmányosok számára. A lakótelepek felelőtlen kutya-macska-galamb etetőit is regulázni kéne, hiszen az általuk kihelyezett ételmaradék-kupacok, mint mágnes a vasreszeléket vonzzák a környék varjait. A parkok fáinak, az út menti fasoroknak átalakítása is célszerű lenne, olyan módon, hogy ne legyen alkalmas a fészeképítésre.

Ahogy sorolta a problémákat, illetve a lehetséges megoldásokat, az jutott eszembe, hogy korábban a galambok voltak azok, amelyek jelenlétükkel erősen megosztották a városlakókat. Volt-e valami hatása a dolmányos varjak térhódításának a galamb populációra nézve?

Először is tisztázzuk, mit értünk a közbeszédben használt galamb kifejezés alatt: három fajról beszélhetünk, ezek a parlagi galamb, a balkáni gerle és az örvös galamb. A balkáni gerle korábban jóval nagyobb számban volt jelen városainkban, mint napjainkban. Ennek okai, hogy megszűntek a táplálkozási lehetőségei, csökkentek a fészkelésre alkalmas helyek, de merem állítani, hogy a létszámuk visszaesésében a dolmányos varjúnak is jelentős szerepe volt (predáció). A parlagi galamb egyedszáma szintén csökkent a korábbi időszakhoz képest. Ennek az oka, hogy a fészkelésre alkalmas helyek száma korlátozódott, hiszen számos tetőt, padlást zártak el előlük. Az új jövevény az örvös galamb, amely társaihoz viszonyítva a legnagyobb testű, egyre szaporodó, napjainkra rezidens városi madárfaj. Jó kérdés, hogy az örvös galamb terjeszkedése milyen következményekkel fog járni a két faj interakciója tekintetében.

Az evolúciót a változások okozzák, egy városban pedig nagyon gyorsan történnek változások. A különböző hatásokra a növények, állatok belső és külső tulajdonságaikban egyaránt változhatnak, így azt kell mondjam, hogy napjainkban az evolúciós kutatások forró pontjai a városok, metropoliszok.

Mi is a gond a dolmányos varjakkal?

Az evolúciót a változások okozzák, egy városban pedig nagyon gyorsan történnek változások. A különböző hatásokra a növények, állatok belső és külső tulajdonságaikban egyaránt változhatnak, így napjainkban az evolúciós kutatások forró pontjai a városok, metropoliszok.

agroforum.hu

A gond az hogy intelligensek

 

[Wilson]

Sajnos igen. Szinte alig látok én is verebet. Az eltűnéséhez hozzájárulhat az is hogy már vidéken faluban, tanyákon, tanyabokrokban szinte teljesen felszívódott a háztáji gazdálkodás. Nemhogy sertés de már jószerivel baromfik sincsenek. Így a verebek és a gerléknek főleg az őszi-téli táplálék forrásai is megcsappantak. Továbbá ahol van is csekély baromfi állomány azt is a madár influenza veszélyére hivatkozva szinte állandóan szajkozva hogy zárják be őket il szeperálják el őket a külvilágtól. Amit túlzásnak il részben értelmetlenek tartom. Így részben (nagy) az apadó táplálék források is hozzájárulhattak az állományok drasztikus csökkenéseihez.

Igen sajnos ezt én is így látom 80- as évek közepén a gyerekkoromban Debrecenben a kertesházas övezetben az utcákban legalább 10 portán volt tehén, ló és szinte majdnem mindenhol tartottak sertést,baromfit, az tény, hogy azóta nagyot fordult a világ és már a magyar falvakban sem jellemző az állattartás és még nem is a nagy állattartásról beszélek.Hozzàteszem a jelenlegi takarmány árak sem teszik annyira hú de vonzóvá az állattartást, de nem ez a legnagyobb probléma szerintem hanem az, hogy kihalt az (vagy éppen most tűnik el) az a generáció akinek teljesen természetes volt az állattartás..

 

[phaidros]

Sajnos én is tapasztalom, hogy a lakókörnyezetemben szinte teljesen eltűntek a verebek és még csak nem is a 80-s évekbeli helyzetről beszélek hanem pl a 10-15 évvel ezelőtti helyzetről,ellenben megjelentek a dolmányos varjak és szarkák. Szinte eltűnt a balkáni gerle (amely a múlt század 20-30-as éveiben és helyette megjelent az örvös galamb, kíváncsi lennék,hogy mások is ezt tapasztalták-e?

Veréb sok van, most vetési varjak is viszonylag nagyobb számban; gerle van, de az örvös galamb pár éve tényleg feltűnt (érdekes, hogy mennyire szelídek), rigó, vörösbegy is van. Barázda billegető is feltűnik, búbos bankát is már láttam az elmúlt pár éven belül; macskabagoly, uhu; héja, vércse meg valami nagyobb ragadozó is van. Ja és a kertben költött a fácán. Sajnos a fecskét nem bírtam a portára visszatelepíteni, pedig az lett volna a cél. Meg van vagy öt mű odú kirakva -majd azokat a télen átnézem és lehet, hogy egy részük áttelepítésre kerül; meg lehet, hogy párat gyártok még hozzájuk.

 

[alali77]

Sajnos igen. Szinte alig látok én is verebet. Az eltűnéséhez hozzájárulhat az is hogy már vidéken faluban, tanyákon, tanyabokrokban szinte teljesen felszívódott a háztáji gazdálkodás. Nemhogy sertés de már jószerivel baromfik sincsenek. Így a verebek és a gerléknek főleg az őszi-téli táplálék forrásai is megcsappantak. Továbbá ahol van is csekély baromfi állomány azt is a madár influenza veszélyére hivatkozva szinte állandóan szajkozva hogy zárják be őket il szeperálják el őket a külvilágtól. Amit túlzásnak il részben értelmetlenek tartom. Így részben (nagy) az apadó táplálék források is hozzájárulhattak az állományok drasztikus csökkenéseihez.

Én Budapesten, külső (családi házas) kerületben tapasztalom, hogy irgalmatlanul csökken a madarak száma. Nagymami Siófokról mondta ugyanazt az utolsó éveiben, hogy már alig jön madár, pedig ebéd után őket szerette nézni.
több okot is látok:
-mindenhol nyírt gyep, térköves kocsibeálló, gyümölcsfák helyett tujabokor
-gecisok házimacska és kutya, mindenkinél
-olasz, máltai, közelkeleti primkók irtják a vándormadarakat
-a mellettünk lévő erdőt, Tétényii-fennsikót az öntudatos kutyasétaltatók kiirtják, gyerekorromban fácán, róka, sikló, nagyzöld gyík, mostanra semmi nincsen
-semmi zöldet nem komposztálunk, mindent visznek el bezsákolva
-légpuskás idióták (nálunk ez csökkent, de volt aki mindent lelőtt ami mozgott)
-permet, ó permet mindenre

 

[Wilson]

Veréb sok van, most vetési varjak is viszonylag nagyobb számban; gerle van, de az örvös galamb pár éve tényleg feltűnt (érdekes, hogy mennyire szelídek), rigó, vörösbegy is van. Barázda billegető is feltűnik, búbos bankát is már láttam az elmúlt pár éven belül; macskabagoly, uhu; héja, vércse meg valami nagyobb ragadozó is van. Ja és a kertben költött a fácán. Sajnos a fecskét nem bírtam a portára visszatelepíteni, pedig az lett volna a cél. Meg van vagy öt mű odú kirakva -majd azokat a télen átnézem és lehet, hogy egy részük áttelepítésre kerül; meg lehet, hogy párat gyártok még hozzájuk.

A hozzászólásodból úgy tűnik számomra, hogy szereted a madarakat és a természetet Amúgy ha rendszeresen látsz tavasszal fecskéket a ház körül akkor a visszatelepedésükben sokat segíthetnek ezek a műfészkek meg is lehet vásárolni őket de bárki megtudja otthon is csinálni....

Fontos gyakorlati tapasztalatok!
A 2010-es fecskevédelmi év óta eltelt időszak lakossági tapasztalatai azt mutatják, hogy:

ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol évek óta nincs fecske, akkor a fészekfoglalás esélye szinte nulla;
ha egy-két fészket teszünk ki ott, ahol van istállózott állat, akkor a foglalás esélye magas;
ha lakott fészek mellé teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye a legmagasabb;
ha jószág és fecske hiányában, de tömegesen (minimum 15-20, max. akár több száz) teszünk ki műfészkeket, akkor a foglalás esélye (néhány év távlatában) szintén igen magas.

Ezért azt javasoljuk, hogy mesterséges molnár- és füstifecskefészkeket:

egyesével vagy kis számban elsősorban lakott istállók közelébe vagy lakott fecskefészek mellé, kisebb-nagyobb működő fészektelepek bővítésére helyezzük ki; ebben az esetben a területen mozgó fecskék látványa odavonzza a fajtársakat, így nagyobb az esélye annak, hogy a műfészkekbe is beköltöznek a madarak;

tömegesen kihelyezve (minimum néhány tucatnyit, de akár több százat is) ott is nagyon magas a madarak beköltözésének esélye, ahol nincs lakott istálló, illetve fecskék sem költöttek évek óta;

a fecskék műfészkekbe költözését, visszatelepülését segítheti, ha a közelben sárgyűjtőhelyet is létesítünk, mert fészeképítőanyag hiányában a sár csillogása vonzza a madarakat;
ha pedig egyszer már beköltöztek a fecskék, akkor számíthatunk arra, hogy a madarak évről évre visszatérnek.

A műfészkek

A műfecskefészkek a madarak által sárból készített fészkek hasonló alakú és méretű, különböző anyagokból készült utánzatai, melyek a természetes fészkekhez hasonlóan tartós és biztonságos fészkelőhelyet kínálnak a fecskéknek.

.


MME 2019 év elején megújított, klasszikus negyedgömb alakú műfészke molnárfecskék számára (Fotó: Orbán Zoltán)


.

Műfészkeket bárki egyszerűen és olcsón készíthet otthoni körülmények között is,Fotók: Orbán Zoltán)
amiről részletesen írunk itt....

Műfecskefészkek készítése

Műfecskefészkek készítése

www.mme.hu

Kihelyezés

A lényeg, hogy a műfészkeket ugyan oda és ugyan úgy kell kihelyeznünk, ahova a madarak építenék természetes fészkeiket - azaz esőtől védett helyre. Jelentős különbség van azonban a két sárfészket építő fecskefaj fészkének elhelyezkedése között!


Mesterséges molnárfecskefészek
A zárt fészket építő molnárfecskék műfészkeit mindig fel kell tolnunk a tető síkjáig,
a madarak számára a be- és kirepülést a kis röpnyílás biztosítja
(Fotó: Orbán Zoltán)

Műfecskefészkek kihelyezése

Műfecskefészkek kihelyezése

www.mme.hu

 

[phaidros]

Igen sajnos ezt én is így látom 80- as évek közepén a gyerekkoromban Debrecenben a kertesházas övezetben az utcákban legalább 10 portán volt tehén, ló és szinte majdnem mindenhol tartottak sertést,baromfit, az tény, hogy azóta nagyot fordult a világ és már a magyar falvakban sem jellemző az állattartás és még nem is a nagy állattartásról beszélek.Hozzàteszem a jelenlegi takarmány árak sem teszik annyira hú de vonzóvá az állattartást, de nem ez a legnagyobb probléma szerintem hanem az, hogy kihalt az (vagy éppen most tűnik el) az a generáció akinek teljesen természetes volt az állattartás..

Ja, de több műszak mellet, meg vidékre járva dolgozni nem megy az állattartás; még ha igény lenne is rá... de aztán ott van, hogy "büdös", meg akkor hótzicher, hogy egér/pocok is megjelenik, szemetes, esztétikailag hátizéhogynézki...

 

[Wilson]

Ja, de több műszak mellet, meg vidékre járva dolgozni nem megy az állattartás; még ha igény lenne is rá... de aztán ott van, hogy "büdös", meg akkor hótzicher, hogy egér/pocok is megjelenik, szemetes, esztétikailag hátizéhogynézki...

Részben egyetértek veled de azért régen pl a 80-s években is dolgoztak több műszakban az emberek még is tartottak állatokat ha mást nem akkor baromfit, én szerintem a legnagyobb probléma az, hogy már vidékről is kezd eltűnni az állatartàs "szeretete"....

 

[phaidros]

A hozzászólásodból úgy tűnik számomra, hogy szereted a madarakat és a természetet

Fecske volt a jelem az oviban. De tényleg.
A fecskéknek fecskepelenkát csináltam, de majd ezt a fészekprotézist megpróbálom.
Én az élni és élni elve mentén úgy vagyok, hogy akár még valamennyi kárt is elnézek, hisz nekik is élni kell valahol; bár most a buzi őzek kicsit megharagítottak, hogy egy 1/3-ad ha-nyi kukoricám teljesen nulláztak. Hogy miért nem tud a 100 ha-ros szomszéd táblákban jól lakni... Ahogy a határban bicózunk azt látni, hogy nyúl, fácán, őz és ennyi -igaz nem végzünk nagyobb megfigyeléseket, de mint ha már lassan arányaiban több lenne a vad a faluban, mint a határban. És nagyon elszaporodtak a nyulak és az őzek és már itt is nevelik fel a kicsiket.

 

[phaidros]

Részben egyetértek veled de azért régen pl a 80-s években is dolgoztak több műszakban az emberek még is tartottak állatokat ha mást nem akkor baromfit, én szerintem a legnagyobb probléma az, hogy már vidékről is kezd eltűnni az állatartàs "szeretete"....

Persze, én is ismertem apeh vezetőt, aki meló előtt még 100 disznót ellátott.
Csakhogy régen volt normális átvétel. Mi is minden évben legalább egy disznót leadtunk. Mikor elkezdtem középsuliba járni, szállítási napokon még ott álltak sorba a traktorok 1-2 disznóval; mire befejeztem meg is szűnt az átvétel. Gyerekkoromban (vagy 50-60 évre visszanyúlóan) mindig volt elég sok nyulunk; volt, hogy 100. A településen legalább 3-4 helyen állt meg a nagy nyúlátvevő teherautó, ott helyben fizettek is. Volt, mikor hó végén méregettük, hogy hátha akad már méretes. Aztán ez is megszűnt. Ma meg kb. csak nagyobb mennyiségben érdemes csinálni bármit is; vagy az illegalitásban ellenni és kimérni, vagy valami más formában értékesíteni. Vagy akkor legalitás, eladni, alkudozás, cigánykodás, jön-nem jön; mire jön már kevesebbet mond, de örülsz, hogy végre odaért. Fülszámozás, nyilvántartás, papírmunka. Majd egyszer megjön az ára is a jószágnak (mire már ki is szarta a kedves vevő). De trágya, büdös, pocok/egér; bőg, röfög, béget... jajdenemígyvolt a lilaakácközben, emerikándrím és zöld falanszter.
Ja és, hogy mész el akár két napra is mellette? Apám még bírja, besegít; de mi lesz ha nem tud? Azért ez nagy dilemma. Nem a bahamák, csak mondjuk egy pár napos családlátogatás, vagy egy pár napos nyaralás...

 

[Wilson]

Fecske volt a jelem az oviban. De tényleg.
A fecskéknek fecskepelenkát csináltam, de majd ezt a fészekprotézist megpróbálom.
Én az élni és élni elve mentén úgy vagyok, hogy akár még valamennyi kárt is elnézek, hisz nekik is élni kell valahol; bár most a buzi őzek kicsit megharagítottak, hogy egy 1/3-ad ha-nyi kukoricám teljesen nulláztak. Hogy miért nem tud a 100 ha-ros szomszéd táblákban jól lakni... Ahogy a határban bicózunk azt látni, hogy nyúl, fácán, őz és ennyi -igaz nem végzünk nagyobb megfigyeléseket, de mint ha már lassan arányaiban több lenne a vad a faluban, mint a határban. És nagyon elszaporodtak a nyulak és az őzek és már itt is nevelik fel a kicsiket.

Ha nincs a lakott istálló a portádon akkor egy 1-2 műfészek nem lesz elég minimum 15-20-t kell kirakni ahogy a leírásban is szerepel, tapasztalatból mondom az ismerősöm évekig próbálkozott azzal, hogy a gyermekkorát megidézve újra fecskék csivitteljenek a házának eresze alatt, de a kirakott 2 db fészek nem csábította beköltözésre a fecskéket amikor viszont kirakott 20 műfészket a meglévő kettő mellé 2 éven belül jelentkeztek a "lakók" eleinte két pár volt de az utóbbi néhány évben már változó példányszámban 5-8 pár költ nála, amúgy nehezen lehet kiismerni a fecskék észjárását, mivel pár éve épppen Miskolcon egyszer csak megjelent vagy 20 molnárfecske pár egy full Lindab lemezes üzlet eresze alatt és fészket építettek és ott költöttek, úgy hogy előtte egyetlen fecske sem költött ott....

 

[Wilson]

Persze, én is ismertem apeh vezetőt, aki meló előtt még 100 disznót ellátott.
Csakhogy régen volt normális átvétel. Mi is minden évben legalább egy disznót leadtunk. Mikor elkezdtem középsuliba járni, szállítási napokon még ott álltak sorba a traktorok 1-2 disznóval; mire befejeztem meg is szűnt az átvétel. Gyerekkoromban (vagy 50-60 évre visszanyúlóan) mindig volt elég sok nyulunk; volt, hogy 100. A településen legalább 3-4 helyen állt meg a nagy nyúlátvevő teherautó, ott helyben fizettek is. Volt, mikor hó végén méregettük, hogy hátha akad már méretes. Aztán ez is megszűnt. Ma meg kb. csak nagyobb mennyiségben érdemes csinálni bármit is; vagy az illegalitásban ellenni és kimérni, vagy valami más formában értékesíteni. Vagy akkor legalitás, eladni, alkudozás, cigánykodás, jön-nem jön; mire jön már kevesebbet mond, de örülsz, hogy végre odaért. Fülszámozás, nyilvántartás, papírmunka. Majd egyszer megjön az ára is a jószágnak (mire már ki is szarta a kedves vevő). De trágya, büdös, pocok/egér; bőg, röfög, béget... jajdenem így volt a lilaakácközben, emerikándrím és zöld falanszter.

Amúgy abszolút nem értem, hogy nálunk miért nem lehet egy kicsit könnyebbé tenni a vidéki állattartást az ott élő és állatot tartani akaró emberek részére, jó példa erre számomra Anglia ahol saját szememmel láttam, hogy mennyire támogatják pl a helyi termelői piacokat és a helyben kistermelők által előállított mezőgazdasági termékeket....

 

[phaidros]

Ha nincs a lakott istálló a portádon

Ki mondott ilyet?

Amúgy abszolút nem értem, hogy nálunk miért nem lehet egy kicsit könnyebbé tenni a vidéki állattartást az ott élő és állatot tartani akaró emberek részére, jó példa erre számomra Anglia ahol saját szememmel láttam, hogy mennyire támogatják pl a helyi termelői piacokat és a helyben kistermelők által előállított mezőgazdasági termékeket....

Pedig mostanában egy csomó vidéki piacot építettek... de minek? Miért mennék piacra, mikor tudom, hogy ki mit termel, mit árul és a másik oldalról is, hogy ki szólítható meg a portékámmal. Álljak ki a piacra? Akkor mikor termelek? Mennyivel drágább lenne, ha az időmet is meg kellene fizetni, hogy kint ácsorgok?
Az a gond, hogy egy jó lépés lenne, teszem azt, a házi vágás sokkal legálisabbá tennék, de ... rengeteg félipari illegális vágóhíd van manapság is, amit jelenleg sem tudnak teljes mértékben ellenőrizni. És nem az a gond, hogy valaki levág mondjuk 10-20 juhot egy évben és úgy feldolgozza, mint ha magának lenne. Mert akkor mégjobban elburjánzana az iparszerű feldolgozás. De nyilván más termékeknél is ez igaz. Rossz kimondani, de sokszor ha nem áll ott egy nébihes és egy navos a feldolgozó mellett, akkor szépen szólva renyhül a fegyelem. Persze lehetne mondani, hogy a minőség iránti igény majd kiszűri, de például mindig lesz igény arra a fúszerpaprikára is, amibe a csumától a zsákon át a penészesig bele van darálva minden és akkor is az lesz a mérce, hogy van ezernyócé is... és nem érdekli, hogy mondjuk mi meg kicsumáztuk, szabályoztuk a mag arányát, többször válogattuk, utóérleltük, darálásnál nem égettük... szóval sok odafigyelés és sokszori kézbevétel volt.

 

[Busho3301]

A gond az hogy intelligensek

Ebben inkább lehetőség van. Számomra teljesen egyértelmű, hogy meg lehet őket tanítani a terepminták megkülönböztetésére, és rávenni egyes szövetséges de nem baráti országok egyenruhásainak megtépésére.

 

[Wilson]

Ki mondott ilyet?

Pedig mostanában egy csomó vidéki piacot építettek... de minek? Miért mennék piacra, mikor tudom, hogy ki mit termel, mit árul és a másik oldalról is, hogy ki szólítható meg a portékámmal. Álljak ki a piacra? Akkor mikor termelek? Mennyivel drágább lenne, ha az időmet is meg kellene fizetni, hogy kint ácsorgok?
Az a gond, hogy egy jó lépés lenne, teszem azt, a házi vágás sokkal legálisabbá tennék, de ... rengeteg félipari illegális vágóhíd van manapság is, amit jelenleg sem tudnak teljes mértékben ellenőrizni. És nem az a gond, hogy valaki levág mondjuk 10-20 juhot egy évben és úgy feldolgozza, mint ha magának lenne. Mert akkor mégjobban elburjánzana az iparszerű feldolgozás. De nyilván más termékeknél is ez igaz. Rossz kimondani, de sokszor ha nem áll ott egy nébihes és egy navos a feldolgozó mellett, akkor szépen szólva renyhül a fegyelem. Persze lehetne mondani, hogy a minőség iránti igény majd kiszűri, de például mindig lesz igény arra a fúszerpaprikára is, amibe a csumától a zsákon át a penészesig bele van darálva minden és akkor is az lesz a mérce, hogy van ezernyócé is... és nem érdekli, hogy mondjuk mi meg kicsumáztuk, szabályoztuk a mag arányát, többször válogattuk, utóérleltük, darálásnál nem égettük... szóval sok odafigyelés és sokszori kézbevétel volt.

Tény, hogy van mentalitásbeli különbség és a jövedelmek közötti különbségről még nem is beszéltünk, de a jövőben szerintem a helyben termelt élelmiszerek iránti igény mindenképpen nőni fog és ehhez további támogatásra lenne szükség a kistermelőknek a kormány részéről...

Ki mondott ilyet?

Ezért volt ott a ha szócska,ebben az esetben kevesebb műfészek is elég lehet.

 

[Blitz97]

247 millióval kevesebb házi veréb él Európában a nyolcvanas évekhez képest​

Négy évtized alatt 247 millióval kevesebb házi veréb lett Európában, és több másik olyan madárfaj, melynek egyedei egykor mindenfelé előfordultak, szintén jelentősen visszaszorult a kontinensen egy új kutatás szerint, írja a Guardian.

A Royal Society for the Protection of Birds, a BirdLife International és a Cseh Ornitológus Társaság által készített elemzés során az Európában őshonos 455 madárfaj populációját vizsgálták, és az adatok elemzéséből úgy tűnik, hogy 378 fajból ma már kevesebb egyed él velünk, mint 1980-ban. Összesen 17-19 százalék közötti lehet a visszaesés, de a populációk zsugorodása különösen érinti azokat a fajokat, melyek mezőgazdasági területek mellett, rétek közelében élnek.

Egy tojó házi veréb Fotó: Wikipedia

A változások különösen érzékenyen érintették a házi verebeket: e madárfaj populációja a felére zsugorodott össze, míg a mezei verébből 30 millióval lett kevesebb. Az elemzés szerint mindkét faj elsősorban a megváltozott mezőgazdasági gyakorlatok miatt szenvedett veszteségeket, de a házi verebekből a városokban is kevesebb van. Hogy miért, az egyelőre még kérdéses, lehetséges magyarázatként az élelemhiány, különféle járványok, illetve a légszennyezés merült fel.

Becslések szerint az Európában költő madarak mintegy hatodával, 600 millió madárral lehet most kevesebb, mint 1980-ban. Sárga billegetőből 97 millióval, seregélyből 75 millióval, mezei pacsirtából pedig 68 millió példánnyal lehet kevesebb.

Az elemzés szerint a mezőgazdaság nagyiparivá válása alapvetően szorította vissza a madarak természetes élőhelyeit, a különféle gyomirtók és egyéb „növényvédő” szerek használata pedig jelentős pusztítást végzett a rovarok között, emiatt sok madár maradt elégséges táplálék nélkül.
A tanulmány egyik vezető kutatója, Fiona Burns szerint a biológiai sokszínűségről szóló jövő évi ENSZ-csúcson muszáj lesz kezdeni valamit a helyzettel, hiszen a klíma- és a természeti válság közös kezelésére van szükség. Ehhez többek között növelni kell a környezetbarát mezőgazdasági területek arányát, erősíteni kell a fajok védelmét szolgáló intézkedéseket, fenntartható erdő- és halgazdálkodásra van szükség, és meredeken növelni kell a védett területek méretét mindenhol.

Vannak ugyanakkor madárfajok, melyek populációja növekedni tudott: 203 faj egyedeiből 340 millióval lett több negyven év alatt, de a növekedés kétharmadát nyolc faj, a barátposzáta, a csilpcsalpfüzike, a fekete rigó, az ökörszem, a tengelic, a vörösbegy, az örvös galamb és a kék cinege hozta össze.
11 ragadozómadár is meg tudta duplázni a populációját 1980 óta, köztük a vándorsólyom, a rétihéja, az egerészölyv, a rétisas és a szirti sas. Ugyanakkor e fajok továbbra is ritkának számítanak, azaz a populációjuk e növekedés ellenére is kicsinek mondható.

Szakértők szerint a ragadozók a hatékonyabb természetvédelmi törekvéseknek, illetve a különféle mérgező mezőgazdasági anyagok visszaszorításának köszönhetik, hogy nőhetett a populációjuk. Az EU Madárdirektívája már jogi védelmet is biztosít egyes fajok élőhelyei számára, ez is kedvezhetett a madaraknak.

A BirdLife Europe vezetője, Anna Staneva szerint a most megjelent jelentés egy egyértelmű figyelmeztetés a természet részéről: bár egyes veszélyeztetett vagy ritka fajok esetében sikerült elérni eredményeket a meghozott intézkedéseknek köszönhetően, azok a fajok, melyekből korábban sok egyed élt velünk, továbbra is veszítenek populációikból.

247 millióval kevesebb házi veréb él Európában a nyolcvanas évekhez képest

Sok olyan madárból lett sokkal kevesebb, melyek régen mindenfelé felbukkantak.

444.hu

Sajnos én is tapasztalom, hogy a lakókörnyezetemben szinte teljesen eltűntek a verebek és még csak nem is a 80-s évekbeli helyzetről beszélek hanem pl a 10-15 évvel ezelőtti helyzetről,ellenben megjelentek a dolmányos varjak és szarkák. Szinte eltűnt a balkáni gerle (amely a múlt század 20-30-as éveiben és helyette megjelent az örvös galamb, kíváncsi lennék,hogy mások is ezt tapasztalták-e?

Sajnos igen. Szinte alig látok én is verebet. Az eltűnéséhez hozzájárulhat az is hogy már vidéken faluban, tanyákon, tanyabokrokban szinte teljesen felszívódott a háztáji gazdálkodás. Nemhogy sertés de már jószerivel baromfik sincsenek. Így a verebek és a gerléknek főleg az őszi-téli táplálék forrásai is megcsappantak. Továbbá ahol van is csekély baromfi állomány azt is a madár influenza veszélyére hivatkozva szinte állandóan szajkozva hogy zárják be őket il szeperálják el őket a külvilágtól. Amit túlzásnak il részben értelmetlenek tartom. Így részben (nagy) az apadó táplálék források is hozzájárulhattak az állományok drasztikus csökkenéseihez.

Veréb sok van, most vetési varjak is viszonylag nagyobb számban; gerle van, de az örvös galamb pár éve tényleg feltűnt (érdekes, hogy mennyire szelídek), rigó, vörösbegy is van. Barázda billegető is feltűnik, búbos bankát is már láttam az elmúlt pár éven belül; macskabagoly, uhu; héja, vércse meg valami nagyobb ragadozó is van. Ja és a kertben költött a fácán. Sajnos a fecskét nem bírtam a portára visszatelepíteni, pedig az lett volna a cél. Meg van vagy öt mű odú kirakva -majd azokat a télen átnézem és lehet, hogy egy részük áttelepítésre kerül; meg lehet, hogy párat gyártok még hozzájuk.

Én Budapesten, külső (családi házas) kerületben tapasztalom, hogy irgalmatlanul csökken a madarak száma. Nagymami Siófokról mondta ugyanazt az utolsó éveiben, hogy már alig jön madár, pedig ebéd után őket szerette nézni.
több okot is látok:
-mindenhol nyírt gyep, térköves kocsibeálló, gyümölcsfák helyett tujabokor
-gecisok házimacska és kutya, mindenkinél
-olasz, máltai, közelkeleti primkók irtják a vándormadarakat
-a mellettünk lévő erdőt, Tétényii-fennsikót az öntudatos kutyasétaltatók kiirtják, gyerekorromban fácán, róka, sikló, nagyzöld gyík, mostanra semmi nincsen
-semmi zöldet nem komposztálunk, mindent visznek el bezsákolva
-légpuskás idióták (nálunk ez csökkent, de volt aki mindent lelőtt ami mozgott)
-permet, ó permet mindenre

Én Budapest tőszomszédságában, egy kis (családi házas) városban élek. Errefelé az utóbbi 5-6 évben szinte eltűntek a városból a verebek, de kint a szántóföldek, legelők felé viszonylag sokat látok/hallok egész évben. Szerintem ott, ahol viszonylag sok parlagon hagyott, gazos terület van, elég táplálékot találnak maguknak (mezei aszat, bogáncs, selyemkóró..)
Balkáni gerlék terén bőven el vagyunk látva, éves szinten 2-3 pár fészkel a kertünkben, gyakorlatilag az év 10 hónapjában találok friss tojásdarabokat és hallom a fiókák csipogását. Ahhoz képest, hogy mondjuk 10 éve mennyi volt, úgy látom a számuk egyértelműen nőtt. Örvös galambból kb. ugyanannyi van, belőlük is szokott 1 pár költeni nálunk.
Költ vagy az év valamely szakában megfigyelhető: széncinege, kékcinege, fenyvescinege (télen az etetőn), mezei és házi veréb, fekete és énekes rigó, sárgafejű királya (ősztől tavaszig), szajkó, szarka, ökörszem, vörösbegy, házi és kerti rozsdafarkú, balkáni fakopáncs, néha zöldküllő, kerti poszáta, barátposzáta, zöldike, kenderike, tengelic, karvaly, vörösvércse. (Húú de imádom összeszedni a zsákmányukból kitépett tolltengert a gyepből... )

Egy éve tagja vagyok egy helyi madármegfigyelő csoportnak, akik szigorúan a város közigazgatási területén gyűjtenek adatokat. A mai napig 138. madárfajt figyeltek meg, melyek közel 90%-a védett vagy fokozottan védett. Egyik oldalon a főváros, a másik oldalon az M0-ás körgyűrű. Dacára a gazdag épített környezetnek és a nagyállattartás visszaszorulásának (már csak 2 gazda tart birkát nagyszámban -többszázat egyenként- illetve 2-3 tart nagyobbszámú szarvasmarhát külterjesen; rajtuk kívül tartanak még páran, de ők istállózva vagy a nagyobb telkük végében) úgy látom, hogy a madarak többé-kevésbé, de igenis képesek alkalmazkodni az urbanizált környezethez. Meglepő, hogy a nagyvároshoz ilyen közel megfigyelhető volt/költött vörösgém, réti sas, fekete gólya, cigányréce, gólyatöcs, szalakóta, gyurgyalag, füleskuvik, kerecsensólyom, piroslábú cankó, kis sárszalonka, nagy kócsag, szerecsensirály. Ezek mind fokozottan védett fajok, egyenként 100.000-1.000.000 Ft közti természetvédelmi értékkel. És akkor a közel 10.000 tő védett kosborról nem is beszéltem..

Ami viszont egészen szembeötlő az az, hogy a mezei nyulak és fácánok száma durva csökkenésnek indult. Fogoly még élt itt gyerekkoromban, ma már nincs. De van helyette aranysakál, így a rókák és borzok is eltűnőben vannak. Bár egészen biztos vagyok benne, hogy a számtalan kóbor/kint tartott macska is közrejátszik az apróvadak és énekes madarak megritkulásában.

 

[Wilson]

Én Budapest tőszomszédságában, egy kis (családi házas) városban élek. Errefelé az utóbbi 5-6 évben szinte eltűntek a városból a verebek, de kint a szántóföldek, legelők felé viszonylag sokat látok/hallok egész évben. Szerintem ott, ahol viszonylag sok parlagon hagyott, gazos terület van, elég táplálékot találnak maguknak (mezei aszat, bogáncs, selyemkóró..)
Balkáni gerlék terén bőven el vagyunk látva, éves szinten 2-3 pár fészkel a kertünkben, gyakorlatilag az év 10 hónapjában találok friss tojásdarabokat és hallom a fiókák csipogását. Ahhoz képest, hogy mondjuk 10 éve mennyi volt, úgy látom a számuk egyértelműen nőtt. Örvös galambból kb. ugyanannyi van, belőlük is szokott 1 pár költeni nálunk.
Költ vagy az év valamely szakában megfigyelhető: széncinege, kékcinege, fenyvescinege (télen az etetőn), mezei és házi veréb, fekete és énekes rigó, sárgafejű királya (ősztől tavaszig), szajkó, szarka, ökörszem, vörösbegy, házi és kerti rozsdafarkú, balkáni fakopáncs, néha zöldküllő, kerti poszáta, barátposzáta, zöldike, kenderike, tengelic, karvaly, vörösvércse. (Húú de imádom összeszedni a zsákmányukból kitépett tolltengert a gyepből... )

Egy éve tagja vagyok egy helyi madármegfigyelő csoportnak, akik szigorúan a város közigazgatási területén gyűjtenek adatokat. A mai napig 138. madárfajt figyeltek meg, melyek közel 90%-a védett vagy fokozottan védett. Egyik oldalon a főváros, a másik oldalon az M0-ás körgyűrű. Dacára a gazdag épített környezetnek és a nagyállattartás visszaszorulásának (már csak 2 gazda tart birkát nagyszámban -többszázat egyenként- illetve 2-3 tart nagyobbszámú szarvasmarhát külterjesen; rajtuk kívül tartanak még páran, de ők istállózva vagy a nagyobb telkük végében) úgy látom, hogy a madarak többé-kevésbé, de igenis képesek alkalmazkodni az urbanizált környezethez. Meglepő, hogy a nagyvároshoz ilyen közel megfigyelhető volt/költött vörösgém, réti sas, fekete gólya, cigányréce, gólyatöcs, szalakóta, gyurgyalag, füleskuvik, kerecsensólyom, piroslábú cankó, kis sárszalonka, nagy kócsag, szerecsensirály. Ezek mind fokozottan védett fajok, egyenként 100.000-1.000.000 Ft közti természetvédelmi értékkel. És akkor a közel 10.000 tő védett kosborról nem is beszéltem..

Ami viszont egészen szembeötlő az az, hogy a mezei nyulak és fácánok száma durva csökkenésnek indult. Fogoly még élt itt gyerekkoromban, ma már nincs. De van helyette aranysakál, így a rókák és borzok is eltűnőben vannak. Bár egészen biztos vagyok benne, hogy a számtalan kóbor/kint tartott macska is közrejátszik az apróvadak és énekes madarak megritkulásában.

Az amatőr madár megfigyelés ornitológia nagyon jó dolog, csak egy jó távcső kell és lehet madarászni

A mezei nyulak, fácánok és pláne a foglyok egyedszámának alakulása nagyban összefügg (az általad is említett kóbor macskák illetve a klf szárnyas és szőrmés ragadozók nagy száma mellett) a monokultúrás mezőgazdaság térhódításával (az ezzel együtt járó nagy rovarírtó és kemikália használattal) ha nincsenek gazos műveletlen sávok a mezőgazdasági táblák között akkor nagyon lecsökken ezen fajok élettere, nem véletlen, hogy a csehek azt hiszem már előírják, hogy mezőgazdasági táblánként vagy egybefüggő hektár számhoz kötve mekkora gazos műveletlen sávot kell kötelezően hagyni a gazdálkodóknak....

És ha már foglyot említetted kevesen tudják de a múlt század harmincas éveiben Magyarország fogoly nagyhatalom volt az egyik hanem a legfontosabb apróvad volt az akkori nadrágszíj parcellás magyar mezőgazdaság a minimális rovarírtó és kemikália használattal a sok gazos árokparttal és sávval ideális életteret nyújtott a fogolynak, de a 40-s évek nagy telei megtizedelték a magyar fogoly állományt ami után volt még egy felfutása, de a nagyüzemi monokultúrás mezőgazdaság térhódítása a minden talpalatnyi helyet beszántunk gyakorlat a rovarírtószerek és kemikáliák használata valamint a szörmés és szárnyas ragadozók nagy száma nagyon nem kedvez a fogolynak...

 

[Blitz97]

Az amatőr madár megfigyelés ornitológia nagyon jó dolog, csak egy jó távcső kell és lehet madarászni

Így van!

A mezei nyulak, fácánok és pláne a foglyok egyedszámának alakulása nagyban összefügg (az általad is említett kóbor macskák illetve a klf szárnyas és szőrmés ragadozók nagy száma mellett) a monokultúrás mezőgazdaság térhódításával (az ezzel együtt járó nagy rovarírtó és kemikália használattal) ha nincsenek gazos műveletlen sávok a mezőgazdasági táblák között akkor nagyon lecsökken ezen fajok élettere, nem véletlen, hogy a csehek azt hiszem már előírják, hogy mezőgazdasági táblánként vagy egybefüggő hektár számhoz kötve mekkora gazos műveletlen sávot kell kötelezően hagyni a gazdálkodóknak....

És ha már foglyot említetted kevesen tudják de a múlt század harmincas éveiben Magyarország fogoly nagyhatalom volt az egyik hanem a legfontosabb apróvad volt az akkori nadrágszíj parcellás magyar mezőgazdaság a minimális rovarírtó és kemikália használattal a sok gazos árokparttal és sávval ideális életteret nyújtott a fogolynak, de a 40-s évek nagy telei megtizedelték a magyar fogoly állományt ami után volt még egy felfutása, de a nagyüzemi monokultúrás mezőgazdaság térhódítása a minden talpalatnyi helyet beszántunk gyakorlat a rovarírtószerek és kemikáliák használata valamint a szörmés és szárnyas ragadozók nagy száma nagyon nem kedvez a fogolynak...

Általánosságban tényleg így van, de például nálunk nem igazán vannak nagy parcellák. Itt néhány hektár az átlag, a legnagyobb talán ha 15-20 ha lehet. Közte vannak dús növényzetű öntözőcsatornák, fasorok, kaszálók, legelők, parlag, nagyobb rekettyefüzes csalitosok. Tehát elvben kedvező(bb) élőhelyük van (lenne), mégis megritkultak/eltűntek.

 

[phaidros]

a csehek azt hiszem már előírják, hogy mezőgazdasági táblánként vagy egybefüggő hektár számhoz kötve mekkora gazos műveletlen sávot kell kötelezően hagyni a gazdálkodóknak....

Nálunk volt, hogy az aszfaltot (mellékút) beszántották, máshol meg pár éve leraktak jelölő "köveket", hogy meddig az út(kezelő) területe, aztán lassan ezek is elkoptak és újra beszántották. A földút meg sokszor úgy néz ki, hogy szinte a szántón két keréknyom. Mezsgye az ismeretlen valami nálunk, bár így is találtunk értékesebbnek felmért területeket.
Ez is egy érdekes kérdés, mert szerintem nem jó mindenáron és mindenhol mezsgye, parlag kialakítása; mert attól, hogy meg van hagyva -egy főleg kezdetben gyomos- sáv, az attól még nem feltétlen lesz értékes terület. Inkább hasznosabbnak vélem, hogy egy-egy foltot, tervszerűen kialakítva (értsd rekultiválva), pl. 10 éve legalább folyamatosan nézek egy csatornaparti területet, ahol semmi nem terem, vízállásos, de még idén is benne erőlködtek a nagygéppel. Ezek kivétele a termelés alól -és ezzel párhuzamosan a megfelelő forrás és ember hozzárendelésével valami természetesebb növénytársulás létrehozása (nálunk ez nem feltétlen erdő) épp elég hasznos lenne, ráadásul nem a szűk értelemben vett termőterület termelés alóli kivételével. Ezt még a gazdák is talán szívesebben vennék. A másik része meg az, hogy kevés a környezetvédelmi szakember és azok is sokszor csak pályázatról pályázatra élnek, miközben a lábuk szinte ki sem látszik a gyepből. És akkor még nem is beszéltünk a gazdák "edukálásáról" sem, ami talán az egyik legfontosabb lenne.

 

[Blitz97]

Nálunk volt, hogy az aszfaltot (mellékút) beszántották, máshol meg pár éve leraktak jelölő "köveket", hogy meddig az út(kezelő) területe, aztán lassan ezek is elkoptak és újra beszántották. A földút meg sokszor úgy néz ki, hogy szinte a szántón két keréknyom. Mezsgye az ismeretlen valami nálunk, bár így is találtunk értékesebbnek felmért területeket.
Ez is egy érdekes kérdés, mert szerintem nem jó mindenáron és mindenhol mezsgye, parlag kialakítása; mert attól, hogy meg van hagyva -egy főleg kezdetben gyomos- sáv, az attól még nem feltétlen lesz értékes terület. Inkább hasznosabbnak vélem, hogy egy-egy foltot, tervszerűen kialakítva (értsd rekultiválva), pl. 10 éve legalább folyamatosan nézek egy csatornaparti területet, ahol semmi nem terem, vízállásos, de még idén is benne erőlködtek a nagygéppel. Ezek kivétele a termelés alól -és ezzel párhuzamosan a megfelelő forrás és ember hozzárendelésével valami természetesebb növénytársulás létrehozása (nálunk ez nem feltétlen erdő) épp elég hasznos lenne, ráadásul nem a szűk értelemben vett termőterület termelés alóli kivételével. Ezt még a gazdák is talán szívesebben vennék. A másik része meg az, hogy kevés a környezetvédelmi szakember és azok is sokszor csak pályázatról pályázatra élnek, miközben a lábuk szinte ki sem látszik a gyepből.

Ez egy tök jó meglátás, egyet értek veled, tényleg valami ilyesmire lenne szükség.

És akkor még nem is beszéltünk a gazdák "edukálásáról" sem, ami talán az egyik legfontosabb lenne.

Hajaj... nagyon meredek dolgokat tudnak csinálni az öreg gazdák. Nyáron az egyik birkatenyésztőnek próbáltam elmagyarázni a túllegeltetés hátulütőit, de szegény Ottó bácsi nem nagyon értette a dolgot. (Tudni kell, hogy a legelőin kb. 3 cm-es a növényzet, olyan mintha egy deszkalapon sétálnék.)
A másik ilyen nehéz téma a szántás kérdése. Ugye ma már vannak olyan irányzatok, amelyek esetén a szántás nélküli, folyamatos talajtakarással végzett növénytermesztés a cél. Minden esetre lenne hova fejlődniük.

 

[Wilson]

Így van!

Általánosságban tényleg így van, de például nálunk nem igazán vannak nagy parcellák. Itt néhány hektár az átlag, a legnagyobb talán ha 15-20 ha lehet. Közte vannak dús növényzetű öntözőcsatornák, fasorok, kaszálók, legelők, parlag, nagyobb rekettyefüzes csalitosok. Tehát elvben kedvező(bb) élőhelyük van (lenne), mégis megritkultak/eltűntek.

A fácán egyedszámát az is nagyban befolyásolta, hogy a vadásztársaságok (ez régebben volt jellemző inkább) mennyi fácánt helyeztek ki a területre... Ha érdekel a téma melegen ajánlom neked (ha még nem ismernéd) Studinka László könyveit azt hiszem a Minden Nap Vadásznap című könyvében ír a fogolyról és a 30-s évek legendás fogoly bőségéről, ha valamennyire szimpatizálsz a vadászattal akkor szerintem nagyon tetszeni fognak neked a könyvei, én személy szerint Széchenyi Zsigmond, Nádler Herbert, Kittenberger Kálmán, Maderspach Viktor,Fekete Istvàn szintű vadásznak és vadász írónak tartó