Környezetvédelem

[Blitz97]

A fácán egyedszámát az is nagyban befolyásolta, hogy a vadásztársaságok (ez régebben volt jellemző inkább) mennyi fácánt helyeztek ki a területre... Ha érdekel a téma melegen ajánlom neked (ha még nem ismernéd) Studinka László könyveit azt hiszem a Minden Nap Vadásznap című könyvében ír a fogolyról és a 30-s évek legendás fogoly bőségéről, ha valamennyire szimpatizálsz a vadászattal akkor szerintem nagyon tetszeni fognak neked a könyvei, én személy szerint Széchenyi Zsigmond, Nádler Herbert, Kittenberger Kálmán, Maderspach Viktor,Fekete Istvàn szintű vadásznak és vadász írónak tartó

Vadászkutyám van, járok vele klubrendezvényekre, így találkozom vadászokkal, szoktam informálódni.
Itt nagyon kicsi vadásztársaságok vannak, nem igazán van pénzük nagyobb volumenű kihelyezésre. (Ez is valahol röhejes, hogy tenyésztett fácánokat kell szabadon engedni, hogy legyen mit kilőni...)
Széchenyi, Kittengerberger és Molnár Gábor könyveivel már találkoztam, szeretem őket.

 

[phaidros]

 

[phaidros]

Ez egy tök jó meglátás, egyet értek veled, tényleg valami ilyesmire lenne szükség.

Hajaj... nagyon meredek dolgokat tudnak csinálni az öreg gazdák. Nyáron az egyik birkatenyésztőnek próbáltam elmagyarázni a túllegeltetés hátulütőit, de szegény Ottó bácsi nem nagyon értette a dolgot. (Tudni kell, hogy a legelőin kb. 3 cm-es a növényzet, olyan mintha egy deszkalapon sétálnék.)
A másik ilyen nehéz téma a szántás kérdése. Ugye ma már vannak olyan irányzatok, amelyek esetén a szántás nélküli, folyamatos talajtakarással végzett növénytermesztés a cél. Minden esetre lenne hova fejlődniük.

Sajnos nagyon nehéz egyensúlyt találni legeltetésben (is), főleg ha kicsi területekről van szó. Az egyik gond ilyen szempontból, hogy már a tarlók legeltetése nehezen kivitelezhető; ezzel pedig lehetne a legelőt levegőhöz juttatni.
Ez a szántásos dolog is szerintem jelenleg inkább hit kérdése. De azért érdemes belegondolni, hogy évezredeken keresztül milyen mélyre is szántottak. Tulajdonképen legtöbbször nem szántottak mélyebbre mint amennyire egy nehéztárcsa mélysége. És e mellett legeltették többféle állattal.
Az meg, hogy ki és milyen hangnemben ad a gazdáknak tanácsot (mert kioktatni nem lehet), az egy igen fontos része a dolognak, de legfontosabb, hogy lássa, hogy aki más módszerrel dolgozik, az többet rak zsebre. Ennek, meg mint bármelyik ember a reklámoknak hisz.

 

[Blitz97]

Sajnos nagyon nehéz egyensúlyt találni legeltetésben (is), főleg ha kicsi területekről van szó. Az egyik gond ilyen szempontból, hogy már a tarlók legeltetése nehezen kivitelezhető; ezzel pedig lehetne a legelőt levegőhöz juttatni.
Ez a szántásos dolog is szerintem jelenleg inkább hit kérdése. De azért érdemes belegondolni, hogy évezredeken keresztül milyen mélyre is szántottak. Tulajdonképen legtöbbször nem szántottak mélyebbre mint amennyire egy nehéztárcsa mélysége. És e mellett legeltették többféle állattal.

Állítólag nem terem nagyságrendekkel kevesebb gabona, csak kismértékű kiesés van, amit elvileg ellensúlyoz a szántás hiányában megspórolt üzemanyag, gépamortizáció és gyomirtó költség.

Az meg, hogy ki és milyen hangnemben ad a gazdáknak tanácsot (mert kioktatni nem lehet), az egy igen fontos része a dolognak, de legfontosabb, hogy lássa, hogy aki más módszerrel dolgozik, az többet rak zsebre. Ennek, meg mint bármelyik ember a reklámoknak hisz.

Nyilván nem a belvárosi ökobiovegánketrecharcos stílusában meséltem neki a túllegeltetésről, inkább csak érdekesség gyanánt vetettem fel. Meg szoktam találni a közös nevezőt a gazdákkal, mivel jómagam is élénken érdeklődök az állattenyésztés iránt.

 

[Wilson]

Amúgy ha màr szóba került a kemikáliàk hatàsa, íme egy részlet egy cikkből amelyben egy példamutató kezdeményezést mutatnak be a Székicsér védelme kapcsán...

"Kiss és kollégái még keresik a bizonyítékokat, de feltevésük szerint a nagyüzemi állattartásban rutinként használt féreghajtók is szerepet játszhattak a székicsérek drámai fogyatkozásában. Ezek a szerek ugyanis nemcsak a haszonállatok emésztőrendszeréből pusztítják ki az élősködőket, de szinte sterilizálják a trágyát, így a szerves anyagokban gazdag ürülék már nem alkalmas arra, hogy a székicsérek táplálékát jelentő repülő rovarfajok szaporodási táptalajaként funkcionáljon. "

Magyarázd meg a madárnak, hogy fészkeljen a védett területen, miközben ő ragaszkodik a rizsföldekhez

Karcag és Kisújszállás határában évek óta zajlik egy rendkívüli ökológiai kísérlet: a rizstermesztők és a hivatásos természetvédők biológiai, zoológiai és ökológiai kutatásokra alapozva olyan élőhelyeket alakítottak ki a fokozottan védett székicséreknek, amelyek továbbra is művelés alatt állnak...

qubit.hu

 

[Wilson]

Sajnos nagyon nehéz egyensúlyt találni legeltetésben (is), főleg ha kicsi területekről van szó. Az egyik gond ilyen szempontból, hogy már a tarlók legeltetése nehezen kivitelezhető; ezzel pedig lehetne a legelőt levegőhöz juttatni.
Ez a szántásos dolog is szerintem jelenleg inkább hit kérdése. De azért érdemes belegondolni, hogy évezredeken keresztül milyen mélyre is szántottak. Tulajdonképen legtöbbször nem szántottak mélyebbre mint amennyire egy nehéztárcsa mélysége. És e mellett legeltették többféle állattal.
Az meg, hogy ki és milyen hangnemben ad a gazdáknak tanácsot (mert kioktatni nem lehet), az egy igen fontos része a dolognak, de legfontosabb, hogy lássa, hogy aki más módszerrel dolgozik, az többet rak zsebre. Ennek, meg mint bármelyik ember a reklámoknak hisz.

Állítólag nem terem nagyságrendekkel kevesebb gabona, csak kismértékű kiesés van, amit elvileg ellensúlyoz a szántás hiányában megspórolt üzemanyag, gépamortizáció és gyomirtó költség.

Nyilván nem a belvárosi ökobiovegánketrecharcos stílusában meséltem neki a túllegeltetésről, inkább csak érdekesség gyanánt vetettem fel. Meg szoktam találni a közös nevezőt a gazdákkal, mivel jómagam is élénken érdeklődök az állattenyésztés iránt.

Ha màr emlíettétek a kis területen történő legeltetés problematikáját, a videóban látható juhász tőlem nem messze Hajdúsámson mellett él,legeltet ő azon kevés juhàsz közzé erre tartozik az orszàgban aki nagyon változatos és legfőképpen kis területen legeltetnek, bár három órás a videó, de például engem teljesen lekötött észre sem vettem,hogy eltelt a három óra,és szerintem nagyon jól elmagyarázza, hogy mit miért csinál, hogyan legeltet....

 

[Blitz97]

Ha màr emlíettétek a kis területen történő legeltetés problematikáját, a videóban látható juhász tőlem nem messze Hajdúsámson mellett él,legeltet ő azon kevés juhàsz közzé erre tartozik az orszàgban aki nagyon változatos és legfőképpen kis területen legeltetnek, bár három órás a videó, de például engem teljesen lekötött észre sem vettem,hogy eltelt a három óra,és szerintem nagyon jól elmagyarázza, hogy mit miért csinál, hogyan legeltet....

Ezt ismerem, tényleg nagyon jó dokumentumfilm!

 

[Wilson]

Ezt ismerem, tényleg nagyon jó dokumentumfilm!

Pont a napokban gondolkodtam el azon, hogy még megtalálható nálunk az a tudás (ami hosszú évszázadok alapján alakult ki) amely a természettel teljes harmóniában történő tájhasználatot tesz lehetővé és ez igaz a határon túli területekre is pl Erdély hegyi kaszálóira is, amikor Erdélyben jártam mindig elcsodálkoztam, hogy pl Gyímesekben a hegyi kaszálók milyen csodaszépek, beszélgetve a helybéliekkel kiderült számomra, hogy valójában hegyi kertészkedést folytatnak, ezt említik is ebben a videóban, amely nagyon jól bemutatja ezeken a hegyi kaszálókon történő gazdálkodást...

 

[phaidros]

Pont a napokban gondolkodtam el azon, hogy még megtalálható nálunk az a tudás (ami hosszú évszázadok alapján alakult ki) amely a természettel teljes harmóniában történő tájhasználatot tesz lehetővé és ez igaz a határon túli területekre is pl Erdély hegyi kaszálóira is, amikor Erdélyben jártam mindig elcsodálkoztam, hogy pl Gyímesekben a hegyi kaszálók milyen csodaszépek, beszélgetve a helybéliekkel kiderült számomra, hogy valójában hegyi kertészkedést folytatnak, ezt említik is ebben a videóban, amely nagyon jól bemutatja ezeken a hegyi kaszálókon történő gazdálkodást...

Hajrá, lehet kapára-kaszára kapni.
Azért ilyet mondani a videóban a kaszára, hogy élezés. Azért ez a fülnek elég szexuális -mármint, hogy ba###a a fület. Ennyi. Innentől ki is nyomtam a picsába. Szakmaiság az...

Van ilyen is:

 

[Tcat]

Sajnos én is tapasztalom, hogy a lakókörnyezetemben szinte teljesen eltűntek a verebek és még csak nem is a 80-s évekbeli helyzetről beszélek hanem pl a 10-15 évvel ezelőtti helyzetről,ellenben megjelentek a dolmányos varjak és szarkák. Szinte eltűnt a balkáni gerle (amely a múlt század 20-30-as éveiben és helyette megjelent az örvös galamb, kíváncsi lennék,hogy mások is ezt tapasztalták-e?

Családi házas övezet, közelben kisebb erdőfolt, meg egy ligetes terület is:

háziveréb mindig brutál sok volt errefelé, de úgy 10-15 éve kis túlzással egyik évről a másikra szinte teljesen eltűntek. Más fajokból szerencsére azért akad:

fekete rigó - bár a tavalyi télen nem nagyon jöttek a rendszeresen kirakott almáért. Pedig hosszú éveken át mindig jó bunyókat rendeztek miatta És idén nyáron is érezhetően kevesebbszer jöttek, egyáltalán nem naponta többször mint korábban. Pedig a kertben minden ugyanúgy van.

gerléből általában van 3-4, idén ritkábban láttam őket. Errefelé örvös galambot még nem láttam, de a közeli ligetben már igen, illetve a város más zöldterületén már évekkel ezelőtt is lehet látni néhányat.

kék cinege rendszeres vendég, vörösbegy, zöldike előfordul. Pár napja meg csuszkák randalíroztak a fenyő törzsén
A cinkéknek télen kitett magra általában minden évben megjelenik 1-2 alkalommal szajkó is. 1-2 szarka is van a környéken. Meg fülesbagoly. Mondjuk utóbbit idén talán nem is hallottam egyszer sem esténként.

1-2 héja(?) is szokott járőrözni.

 

[Blitz97]

“Feljelentést tesz a Duna–Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága az ellen a helikopter ellen, amely az Öreg-tó felett repült, és megriasztotta az ott telelő vadludakat.
...a tatai Ramsari terület, azon belül az Öreg-tó felett a vadludak telelési idején, október 1-től március 31-ig légügyi korlátozás van érvényben. Ez azt jelenti, hogy bármilyen légi járműnek 1500 láb (körülbelül 460 méter) repülési magasságot kell tartani, afelett kell repülnie.”

Helikopter zavart szét 45 ezer vadludat Tatán

Feljelentés lesz a vége.

index.hu

 

[Törölt tag 2361]

Sajnos én is tapasztalom, hogy a lakókörnyezetemben szinte teljesen eltűntek a verebek és még csak nem is a 80-s évekbeli helyzetről beszélek hanem pl a 10-15 évvel ezelőtti helyzetről,ellenben megjelentek a dolmányos varjak és szarkák. Szinte eltűnt a balkáni gerle (amely a múlt század 20-30-as éveiben és helyette megjelent az örvös galamb, kíváncsi lennék,hogy mások is ezt tapasztalták-e?

fecsket iden nem lattam.
golyat meg mar par eve.

amugy a golyakat nyirjak a vadaszok libanonban nagy szamban.

Migrating White Storks Flying Over Lebanon Were Horrifically Massacred

In the latest of crimes against nature, thousands of migrating white storks were shot at as they took a migration passage over Lebanon.

www.the961.com

valameik nap epp gondolkodtam azon hogy csinalok par kis madarhazat telire, hatha valami madarnak segitsegere lesz, de olyan helyen hogy a macskak ne kapjak el. azok is nagyon ritkitjak oket, kulonosen a elhagyott macskak amik eheznek.

 

[gergo55]

Ez egy tök jó meglátás, egyet értek veled, tényleg valami ilyesmire lenne szükség.

Hajaj... nagyon meredek dolgokat tudnak csinálni az öreg gazdák. Nyáron az egyik birkatenyésztőnek próbáltam elmagyarázni a túllegeltetés hátulütőit, de szegény Ottó bácsi nem nagyon értette a dolgot. (Tudni kell, hogy a legelőin kb. 3 cm-es a növényzet, olyan mintha egy deszkalapon sétálnék.)
A másik ilyen nehéz téma a szántás kérdése. Ugye ma már vannak olyan irányzatok, amelyek esetén a szántás nélküli, folyamatos talajtakarással végzett növénytermesztés a cél. Minden esetre lenne hova fejlődniük.

A szántás kérdése a fenn/megmaradás kérdése.
Az itt több hsz.-ben taglalt problémák oka visszavezethető a szántásra...
Pl. A belvíz az a víz aminek a helyét felszántották.
Van már néhány gazda, akik már nem erőlködnek a rendszeresen belvizes részek szántásával, és hagyják, hogy egy kis vizes élőhely alakuljon ki, a maga diverzitásával és jótékony hatásával a mikroklímára!
Dr. Bíró Borbála vezetésével végre van TalajÉLETtan tanszék az agráregyetemen!
Egyre többen állnak át a TMMG technológiára, jelentős úttörő munkát végezve, mert nincs kidolgozott sablonos módszer, újat kell tanulni, kisérletezni, odafigyelni.
Nem könnyű a hozamfétisiszta rablógazdálkodással szembemenni...

 

[Wilson]

Nők fogtak össze, hogy puszta kézzel mentsék az erdőket​

A borneói Kinabatangan folyó mentén élő nők egy csoportja elhatározta, hogy a mindent eltakarító ipar miatt háttérbe szoruló természeti sokszínűséget megmenti. Mivel az erdőket az elmúlt évtizedekben fokozatosan pusztította az eszetlen erdőirtás, ezzel együtt az állatok élőhelye is folyamatosan szűkül, a vadon élő példányok száma pedig vészesen fogy.

Újraerdősítő erők​

A nők, akik összefogtak, azon munkálkodnak, hogy a Malajziában élő állatok számára újra biztosítsák eredeti környezetüket, ugyanis a terület az olajpálma-ültetvények folyamatos terjeszkedése miatt katasztrofális mértékű erdőirtásnak esett áldozatul.
Malajziában 2021. januárja és júniusa között megközelítőleg kétmillió tonna pálmaolajat állítottak elő, amivel az ország a világ második legnagyobb pálmaolaj-exportőre. Az ipar expanziója természetesen nem csak erdőirtáshoz vezetett, hanem ennek nyomán felaprózódtak az erdők is, ami pedig azt jelentette, hogy a vadon élő állatok – különleges törpe elefántok és orángutánok – egyre kisebb területre szorultak vissza.
Az elszánt nők pedig úgy döntöttek, hogy megpróbálják a letarolt területeket újra, őshonos fákkal beültetni.

Muszáj segítenünk az élővilág helyreállításában, mert a megmaradt területek túl kicsinek bizonyulnak ahhoz, hogy a vadon élő állatok számára biztonságos élőhelyet és elegendő táplálékot nyújtsanak"

– mondta az Al Jazeerának Mariana Singgong, a két erdővédő csoport egyik vezetője.
Az újraerdősítési-program 2008-ban indult a HUTAN, egy lokális vad-és erdővédelmi civil szervezet keretében. Az elmúlt években nők - bármilyen hihetetlen - 101 hektárnyi őserdőt ültettek el és viselték gondját,
UGYANIS A PROGRAM CÉLJAI KÖZÉ NEM CSUPÁN A FÁK LETELEPÍTÉSE TARTOZIK, HANEM A FACSEMETÉK TÚLÉLÉSÉNEK BIZTOSÍTÁSA IS.
A női csoportok idejének nagy részét tehát az erdővédelem teszi ki, és komoly elköteleződésüket az ügy iránt mi sem bizonyítja jobban, mint az a tény, hogy az elültetett fák 80 százalékát életben tartották.

A férfiak nagyon jók bizonyos munkákban, mint például a fák ültetésében, azonban amikor megkérjük őket, hogy jöjjenek vissza újra és újra ugyanarra a területet, már nem tudnak ugyanolyan figyelmet szentelni egy-egy palántára, mint a nők. Hosszú távon a nők sokkal jobban gondját viselik ezeknek a fáknak

– magyarázta Marc Ancrenaz, a HUTAN alapítója.
Sajnos az idei munkálatokkal megcsúsztak, elsősorban a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozások eredményeként. Amikor a csoport tagjai végül visszatérhettek az erdőkbe, megdöbbentek a látványtól:

Azt láttuk, hogy sok fával komoly gondok vannak, némelyik el is pusztult

– hangoztatta Norinah Braim, a másik erdőtelepítési csapat vezetője. Az év elején a nők még 5000 fa elültetését tervezték, azonban eddig csak 1770 darab került földbe. Ugyanakkor hozzátette, hogy nem csüggednek, és bízik abban, hogy év végéig sikerülni fog a kitűzött cél elérése, de tisztában van vele, hogy ezért keményen kell dolgozni.

Természetvédelem máshol is​

Az erdőpusztítás, az ipari fakitermelés erősen hozzájárul az éghajlatváltozáshoz – írja az African Wildlife Foundation.
A helyi közösségek igyekeznek támogatni a környezetvédelmet különböző projektek segítségével. Például Zambiában a faszéntermelés és a mezőgazdaság terjeszkedés nyomán bekövetkezett erdőpusztulás ellensúlyozására a Lupani Közösségi Iskola diákjai 1500 őshonos facsemete számára építettek egy üvegházat.
De civil csoportok is dolgoznak bizonyos mikrozónák újraerdősítésén vagy éppen valamilyen károsanyag-kibocsátás csökkentésén Kongóban és Tanzániában. Fontos dolog, hogy a közösségi fellépések olyan eredményeket hoznak, amellyel tényleg megvalósítható az ökoszisztéma helyreállítása és védelme.

Női csoportok fogtak össze, hogy megmentsék az esőerdőt

A pálmaolaj-előállítás az erdők kivágásához vezet.

index.hu

 

[alali77]

„Nem az lesz egy település mutatványa, hogy van-e óvoda vagy hogy burkoltak-e az utak, hanem hogy van-e ott víz”

Egyre több településen ismerik fel, hogy többet kéne tenni az odaérkező vizek megtartásáért. A WWF és a Belügyminisztérium mintaprojektjében öt településen hoztak létre zöld megoldásokat erre a célra, mi a két dél-alföldi helyszínt, Ruzsát és Bátyát látogattuk meg.

444.hu

Kicsi dolgok, amik tetszenek a világnak, ezekből kellene sok-sok, de csak alapos tervezés után, nehogy több bajt csináljon mint amennyi a haszna.

 

[Tcat]

Befogták a Borsodnádasd környékén kóborló szervált

A Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) természetvédelmi őrei kedd délután egy lakossági bejelentés nyomán találtak rá az afrikai ragadozóra. A szervált az elmúlt napokban Borsodnádasd határában és Eger közelében is látták bóklászni.

www.turistamagazin.hu

 

[ximix]

Hogy mik vannak, és se az osztrákokat se a greenpeace-t nem látni, hogy ott tobzódnának, bezzeg az atom.

 

[Wilson]

Szeretem őket, nem annyira unikumok, csak ez egy biztos hely, és többé-kevésbé emberhez szoktak. Hozzám Újszkítia közelebb van, mint Debrecen. Persze az osztrák fotós haver tavaly épp Bécs belvárosában egy parkban fotózott egyet, de az csak vonuló példány volt. Unikum az volt, amikor tél végén víz alatt volt majdnem az egész terület, és megjelentek a sasok. Egyébként gyurgyalag, vörös vércse, barna rétihéja, jégmadár elég könnyen elcsíphető, kis szerencsével héja, sárgarigó, és ha óriási mázlid van, akkor hallod a sakált.

Inkább a madár fotózással foglalkozol a természet fotózáson belül vagy gyakorlatilag "mindenevő" vagy?

 

[Ramzana]

Inkább a madár fotózással foglalkozol a természet fotózáson belül vagy gyakorlatilag "mindenevő" vagy?

Elméletileg mindenevő. Gyakorlatilag a madarak 4évszakosak. Ugye a lepke, hüllő az szezonális, a virágok még inkább. De tájképeket is szeretek csinálni, meg emlősök is érdekelnek, de mondjuk őzre már csak akkor emelem rá az obit, ha különleges képnek ígérkezik.

 

[Wilson]

Óriáskígyóra támadt a királykobra, ami utána jött, az vérfagyasztó​

Kockás pitonra támadt egy királykobra Délkelet-Ázsiában. A kobra el akarta ejteni az óriáskígyót, ám az hevesen védekezett; a pitonnak sikerült körbetekernie a mérgeskígyót, de az így is belemart a fejébe. Végül mindkét állat elpusztult: a pitont a méreg, a kobrát a fulladás ölte meg. A királykobra testhossza közel 6 méter is lehet, ezzel a leghosszabb mérgeskígyófaj.

Óriáskígyóra támadt a királykobra, ami utána jött, az vérfagyasztó - ORIGO

Friss hírek Magyarországról és a nagyvilágból, sport, technika, szórakozás, tudomány, kultúra. Az ORIGO a legfrissebb hazai és nemzetközi hírekkel szolgál olvasói számára.

www.origo.hu