Környezetvédelem
- Téma indítója Törölt tag 4082
- Indítva
-
- Címkék
- élővilág természetvédelem
-
Ha nem vagy kibékülve az alapértelmezettnek beállított sötét sablonnal, akkor a korábbi ígéretnek megfelelően bármikor átválthatsz a korábbi világos színekkel dolgozó kinézetre.
Ehhez görgess a lap aljára és a baloldalon keresd a HTKA Dark feliratú gombot. Kattints rá, majd a megnyíló ablakban válaszd a HTKA Light lehetőséget. Választásod a böngésződ elmenti cookie-ba, így amikor legközelebb érkezel ezt a műveletsort nem kell megismételned. -
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján házirendet kapott a topic.
Ezen témában - a fórumon rendhagyó módon - az oldal üzemeltetője saját álláspontja, meggyőződése alapján nem enged bizonyos véleményeket, mivel meglátása szerint az káros a járványhelyzet enyhítését célzó törekvésekre.
Kérünk, hogy a vírus veszélyességét kétségbe vonó, oltásellenes véleményed más platformon fejtsd ki. Nálunk ennek nincs helye. Az ilyen hozzászólásokért 1 alkalommal figyelmeztetés jár, majd folytatása esetén a témáról letiltás. Arra is kérünk, hogy a fórum más témáiba ne vigyétek át, mert azért viszont már a fórum egészéről letiltás járhat hosszabb-rövidebb időre.
-
Az elmúlt időszak tapasztalatai alapján frissített házirendet kapott a topic.
--- VÁLTOZÁS A MODERÁLÁSBAN ---
A források, hírek preferáltak. Azoknak, akik veszik a fáradságot és összegyűjtik ezeket a főként harcokkal, a háború jelenlegi állásával és haditechnika szempontjából érdekes híreket, (mindegy milyen oldali) forrásokkal alátámasztják és bonuszként legalább a címet egy google fordítóba berakják, azoknak ismételten köszönjük az áldozatos munkáját és további kitartást kívánunk nekik!
Ami nem a topik témájába vág vagy akár csak erősebb hangnemben is kerül megfogalmazásra, az valamilyen formában szankcionálva lesz
Minden olyan hozzászólásért ami nem hír, vagy szorosan a konfliktushoz kapcsolódó vélemény / elemzés azért instant 3 nap topic letiltás jár. Aki pedig ezzel trükközne és folytatná másik topicban annak 2 hónap fórum ban a jussa.
W
Wilson
Guest
Eddig csak orosz nyelvű leírásokban találkoztam azzal, hogy télen a rozsomák le tud téríteni egy kifejlett rénszarvast.....Az összes.
W
Wilson
Guest
Szívszorító fotó mutatja, mekkora a baj Kenyában
2021.12.19. 18:02
1981 óta nem hullott olyan gyér csapadék Kenyában, mint az elmúlt egy év alatt. Az Insider cikke szerint a térséget 2020. decembere óta sújtja apály, ami nem csak az állatvilágra, de az ott élő emberekre is rendkívül veszélyes.
A lap által közölt fotókon látható, ahogyan egy csapat lesoványodott, elpusztult zsiráf fekszik összefonódva a Sabuli Wildlife Conservancy területén. A képeket készítő fotóriporter, Ed Ram szerint a hat állat egy közeli víztározóhoz igyekezett, ám az már időközben kiszáradt. Úgy hírlik, a térségben körülbelül négyezer zsiráf élete forog veszélyben.
Az ENSZ Humanitárius Ügyeket Koordinációs Hivatalának elemzése szerint az emberek sincsenek nagyobb biztonságban az apálytól, ugyanis a terméscsökkentés és a vízellátás bizonytalansága miatt Kenyában csaknem 2,4 millió ember nem jut mindennap élelmiszerhez. Ennek eredményeként 368 ezer ember szembesül "vészszintű éhséggel", valamint 523 ezer öt éven aluli gyermek szorul sürgős kezelésre akut alultápláltság miatt.
(Borítókép: Hat zsiráf teste fekszik Eyrib falu szélén, Sabuli Wildlife Conservancy területén Kenyában 2021. december 10-én. Fotó: Fotó: Ed Ram / Getty Images)
Szívszorító fotó mutatja, mekkora a baj Kenyában
Több mint egy éve sújtja apály a térséget.
index.hu
W
Wilson
Guest
Kiemelt szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom fennmaradásában.....
2021.12.21. 12:50
Nemzetközi kerecsensólyom-védelmi konferenciát házigazdája volt Magyarország. Az online eseményen négy kontinens huszonöt országából több mint százan vettek részt, olvasható az MTI eseményről adott tudósításában.
A rendezvény célja az európai kerecsensólyom-állomány természetvédelmi helyzetének felmérése, valamint az Európai Unió 2006-ban elfogadott kerecsensólyom-védelmi tervének felülvizsgálata volt – magyarázta az egyik szervező. Az esemény a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület társszervezésében, a Grassland-Hu Life integrált projekt részeként valósult meg.
Az eurázsiai elterjedésű kerecsensólyom a világ második legnagyobb sólyomfaja az északi sólyom után. Ázsiában a sztyeppék, Európában a helyükön kialakított mezőgazdasági területek jellemző faja. Gyorsasága, ereje és szépsége miatt legendák, mondák madara. Elterjedésének legnyugatabbra fekvő magterülete Magyarországon van, így
HAZÁNKNAK KIEMELT SZEREPE VAN A FAJ MEGŐRZÉSÉBEN.
A beszámolók alapján a közép-európai állomány 350-400 párra tehető 2021-ben, ami lassan emelkedő trendet mutat. Bulgáriában az elmúlt évek erőfeszítéseinek köszönhetően ismét fészkel a kilencvenes évek végén az országból eltűnt kerecsensólyom. Az ukrán és orosz állományokról nincs sajnos pontos információ, ott a korábbi adatok és trendek alapján kétszáz pár körülire tippelik a madarak számát. A közép-európai állomány számának növekedése azonban örvendetes.
A szakemberek szerint a növekedés jelentős mértékben köszönhető a kihelyezett fészkelőládáknak, a veszélyes oszlopok leszigetelésének, illetve a fészkeket és élőhelyeket érintő védelemnek. Hazánkban az EU Life Nature programjai adtak támogatást a kerecsensólyom-védelmi projekteknek.
A nyugati állományra
A LEGNAGYOBB VESZÉLYT A KÖZÉPFESZÜLTSÉGŰ OSZLOPOKON ÉRT ÁRAMÜTÉS, A MÉRGEZÉS, ILLETVE A VADÁSZAT JELENTIK.
A konferencián előadás foglalkozott az orosz, illetve a kirgiz állományokkal. Folyamatban van a különleges színezetű altaji sólyom – a kerecsensólyom színváltozata – visszatelepítése az Altaj-hegységben. A nyugati (európai) és a keleti (ázsiai) kerecsensólymok közötti genetikai rokonságot vizsgáló kutatás fontos eredménye, hogy a két populáció közötti genetikai eltérés olyan szintű, ami akár a külön fajba sorolásukat is indokolhatja.
Az elkövetkező hónapokban elkészül az európai fajmegőrzési akcióterv megújítása, amelyet Magyarország terjeszt fel az Európai Bizottságnak. Hivatalos elfogadása 2022 végén vagy a következő év elején várható.
(Borítókép: Kerecsensólyom Tótkomlós határában a Nagykopáncsi-pusztán 2015. március 19-én. Fotó: Rosta Tibor / MTI)
Kiemelt szerepe van Magyarországnak a kerecsensólyom fennmaradásában
Javítottak a nyolcvanas években majdnem kihalt faj sorsán.
index.hu
Már az MTA is a Fertő tavi beruházás leállítását kéri
Ezt kérte korábban a UNESCO is, az Európai Bizottság pedig vizsgálatot indított az ügyben.
hvg.hu
"Az MTA Biológiai Tudományok Osztályának állásfoglalása így szól:
A Leopárd/párduc/csui/ingwe/nyalube (és még legalább egy tucat neve van) hol miként nevezik a világ legtökéletesebb szárazföldi ragadozóját gyakorlatilag Dél-Afrikától a tajgáig mindenhol megél . A környezete számára gyakorlatilag láthatatlan megél a rovarokon , békákon , macskán , kutyán , majmon , akár a szarvasméretű antilopokig mindenen és persze olykor emberen is !
A kedvenc nagyragadozóm és hála az urbánus alkalmazkodó képességének messze nem veszélyeztetett !
W
Wilson
Guest
Visszatértek a farkasok, és a svájci gazdák riadót fújtak
2021.12.26. 19:42
Egy-két, hegyekben kószáló, egy évszázada kipusztult, messziről észrevehető farkas a természet egyensúlya és a sokféleség helyreállításának a jele. Egy egész falka azonban, amely az alpesi falvak környékén téblábol, és a gyerekek iskolába vezető útja mentén ólálkodik, már ijesztő. Csak kíváncsiak – mondja a természetvédő.
Amikor majdnem három évtizede az első farkas Olaszországból a határon át visszakóborolt Svájcba, a környezetvédelmi csoportok lelkendezve fogadták újbóli megjelenését.
Volt ok az örömre, hiszen Norvégiában például a hetvenes években halt ki a farkas, és csak most derült ki, hogy az ott élők Svédországból és Finnországból vándoroltak át. A 19. század végén és a 20. század elején számos faj tűnt el a svájci Alpokból: a barnamedve, a hiúz és a farkas.
A MAGASHEGYI KÖRNYEZETBŐL, AMELYET OLY GYAKRAN TISZTÁNAK ÉS ÉRINTETLENNEK TARTANAK, EGY MÁSIK RAGADOZÓ – AZ EMBER – ŰZTE EL ŐKET.
Most mindhárom faj visszatért. A medvék és a farkasok természetes úton, a hiúzt pedig sikeresen visszatelepítették. Az emberek és állatok harmonikus egymás mellett élésének álma azonban néhány alpesi gazdálkodó közösség számára egyenesen rémálommá vált.
Nincsenek tudniillik pásztorok, akik a nyájakat felügyelik.
Ebben a hónapban egy juhtenyésztő a svájci főváros, Bern közelében arra ébredt, hogy 35 juha közül hétnek a torkát egy farkas harapta át, amely a jelek szerint egyszerűen átugrott a nyáj védelmére szolgáló elektromos kerítésen.
A középkori elődökkel szemben, akik folyamatosan tudatában voltak a farkasok jelentette veszélynek, a mai gazdák a legritkább esetben alkalmaznak pásztort, aki szemmel tartja nyájaikat. Még a hagyományos juhászkutya is kiment a divatból, amely hatásosan tartotta távol a farkasokat.
Az eltelt harminc évben a magányos svájci farkas száma csaknem százra szaporodott, és legalább nyolc falkába verődve csatangolnak országszerte.
Magyarországon 2018-ban a Börzsönyben elhelyezett kameracsapda örökített meg farkast, és a napokban ugyanott újra feltűnt egy, ami már csak azért is szokatlan, mert igencsak rejtőzködő állat.
Riadót fújtak a svájci gazdák
A Svájcban elszaporodott farkasok rendszeresen megdézsmálják az állományt, ami feldühíti a gazdákat. A nyár folyamán a Svájci Gazdaszövetség arra panaszkodott, hogy „az állatállomány elleni támadások új dimenziót öltöttek”. A gazdák kénytelenek voltak korán lehozni állataikat a nyári legelőkről, hogy megvédjék őket.A gazdák szerint az egész alpesi gazdaság veszélyben van – jelentette a BBC.
MÉG AGGASZTÓBB, HOGY EGYES FARKASFALKÁK NEMCSAK A JUHOK, HANEM AZ EMBEREK IRÁNT IS ÉRDEKLŐDÉST TANÚSÍTANAK.
Tavaly télen egy farkast figyeltek meg, amely távolból szemlélte, miként tanulnak a gyerekek síelni. Augusztusban Grisons kantonban egy gazdát és kutyáját követte egy ólálkodó ordas, majd napokkal később ugyanennek a gazdának három farkas eredt a nyomába, amelyek végül a kutyájára támadtak.
Ugyanebben a térségben kirándulók számoltak be arról, hogy farkasfalka osont utánuk. Ebben a hónapban pedig Heinzenbergben egy csoport gyerek találkozott farkasokkal az ösvényen, miközben az iskolába bandukoltak.
Lőtilalom: a farkasok védettek
Száz éve az emberhez túl közel kerülő farkasokra adott válasz gyors és kegyetlenül hatásos volt: végeztek velük. Ma Svájcban a farkasok védettek, és csak akkor lehet őket megölni, ha bizonyíthatóan valós veszélyt jelentenek az állatállományra vagy az emberekre.Ez egy hosszadalmas és bürokratikus folyamat. A kantonok vadvédelmi illetékesei bizonyítékokat küldenek a berni, szövetségi környezetvédelmi hivatalnak, amely – ha a bizonyítékokat elégségesnek találja – eseti alapon engedélyezi az egyes farkasok levadászását.
Fotó: Oliver Berg / picture alliance / Getty Images
A gazdák eközben egyre türelmetlenebbek. Tavaly népszavazást kezdeményeztek, és törvénymódosítást követeltek, leegyszerűsítendő a veszélyt jelentő ordasok elejtését. A jobbára városokban élő svájci szavazók többsége elutasította az indítványt.
A farkasfalkák szomszédságában élő közösségek így az elrettentéssel próbálkoznak.
VALÓDI GOLYÓK HELYETT GUMILÖVEDÉKEKKEL JELZIK, HOGY A FARKASOK NEM SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉGEK A LAKOTT TERÜLETEK KÖRNYÉKÉN.
A gyerekeket arra figyelmeztetik, hogy tartsák nyitva a szemüket, és minden farkas észlelését jelentsék. Végső megoldásként azt javasolják, hogy teli torokból kiabálva riasszák el a túl közel ólálkodó farkast. Ez a módszer bevált annak a gazdának, akinek a kutyáját megtámadták az ordasok.
Nem utolsósorban azt tanácsolják, hogy mindenki őrizze meg hidegvérét. Egy farkas felbukkanása – mondta David Gerke, a Wolf Switzerland elnöke – még nem jelenti azt, hogy támadni fog. Szerinte a fiatal farkasok a természetüknél fogva kíváncsiak, ezért néha közel osonnak az emberekhez.
A legutóbb egyébként egy svájci farkast nem a hegyekben, hanem Bázelben észleltek.
(Borítókép: Farkasok Svájcban 2019. augusztus 2-án. Fotó: Oliver Berg / picture alliance / Getty Images)
Visszatértek a farkasok, és a svájci gazdák riadót fújtak
Nyolc falkába verődve már száz farkas kószál az Alpokban.
index.hu
Újabb Mol-kutakra kerül mikrochip-leolvasó
Hogy az elkóborolt kutyák könnyebben hazajussanak.
hvg.hu
Kezdik már kapisgálni , hogy átqurták őket is meg minket is az egész szájbabaxot LIFE programokkal ! Ez már háború , csak panelplori klaviatúra virtuóz magukat környezetvédőnek hívő szerencsétlenek kajálták be , hogy a természet akarta újra ezt ! Pont úgy lehet a nagyragadozókat integrálni a mai túlszocializált életérbe mint konflist az autópályák forgalmába ! De legalább már le lehet írni ! Eddig ezt se lehetett !Visszatértek a farkasok, és a svájci gazdák riadót fújtak
2021.12.26. 19:42
Egy-két, hegyekben kószáló, egy évszázada kipusztult, messziről észrevehető farkas a természet egyensúlya és a sokféleség helyreállításának a jele. Egy egész falka azonban, amely az alpesi falvak környékén téblábol, és a gyerekek iskolába vezető útja mentén ólálkodik, már ijesztő. Csak kíváncsiak – mondja a természetvédő.
Amikor majdnem három évtizede az első farkas Olaszországból a határon át visszakóborolt Svájcba, a környezetvédelmi csoportok lelkendezve fogadták újbóli megjelenését.
Volt ok az örömre, hiszen Norvégiában például a hetvenes években halt ki a farkas, és csak most derült ki, hogy az ott élők Svédországból és Finnországból vándoroltak át. A 19. század végén és a 20. század elején számos faj tűnt el a svájci Alpokból: a barnamedve, a hiúz és a farkas.
A MAGASHEGYI KÖRNYEZETBŐL, AMELYET OLY GYAKRAN TISZTÁNAK ÉS ÉRINTETLENNEK TARTANAK, EGY MÁSIK RAGADOZÓ – AZ EMBER – ŰZTE EL ŐKET.
Most mindhárom faj visszatért. A medvék és a farkasok természetes úton, a hiúzt pedig sikeresen visszatelepítették. Az emberek és állatok harmonikus egymás mellett élésének álma azonban néhány alpesi gazdálkodó közösség számára egyenesen rémálommá vált.
Nincsenek tudniillik pásztorok, akik a nyájakat felügyelik.
Ebben a hónapban egy juhtenyésztő a svájci főváros, Bern közelében arra ébredt, hogy 35 juha közül hétnek a torkát egy farkas harapta át, amely a jelek szerint egyszerűen átugrott a nyáj védelmére szolgáló elektromos kerítésen.
A középkori elődökkel szemben, akik folyamatosan tudatában voltak a farkasok jelentette veszélynek, a mai gazdák a legritkább esetben alkalmaznak pásztort, aki szemmel tartja nyájaikat. Még a hagyományos juhászkutya is kiment a divatból, amely hatásosan tartotta távol a farkasokat.
Az eltelt harminc évben a magányos svájci farkas száma csaknem százra szaporodott, és legalább nyolc falkába verődve csatangolnak országszerte.
Magyarországon 2018-ban a Börzsönyben elhelyezett kameracsapda örökített meg farkast, és a napokban ugyanott újra feltűnt egy, ami már csak azért is szokatlan, mert igencsak rejtőzködő állat.
Riadót fújtak a svájci gazdák
A Svájcban elszaporodott farkasok rendszeresen megdézsmálják az állományt, ami feldühíti a gazdákat. A nyár folyamán a Svájci Gazdaszövetség arra panaszkodott, hogy „az állatállomány elleni támadások új dimenziót öltöttek”. A gazdák kénytelenek voltak korán lehozni állataikat a nyári legelőkről, hogy megvédjék őket.
A gazdák szerint az egész alpesi gazdaság veszélyben van – jelentette a BBC.
MÉG AGGASZTÓBB, HOGY EGYES FARKASFALKÁK NEMCSAK A JUHOK, HANEM AZ EMBEREK IRÁNT IS ÉRDEKLŐDÉST TANÚSÍTANAK.
Tavaly télen egy farkast figyeltek meg, amely távolból szemlélte, miként tanulnak a gyerekek síelni. Augusztusban Grisons kantonban egy gazdát és kutyáját követte egy ólálkodó ordas, majd napokkal később ugyanennek a gazdának három farkas eredt a nyomába, amelyek végül a kutyájára támadtak.
Ugyanebben a térségben kirándulók számoltak be arról, hogy farkasfalka osont utánuk. Ebben a hónapban pedig Heinzenbergben egy csoport gyerek találkozott farkasokkal az ösvényen, miközben az iskolába bandukoltak.
Lőtilalom: a farkasok védettek
Száz éve az emberhez túl közel kerülő farkasokra adott válasz gyors és kegyetlenül hatásos volt: végeztek velük. Ma Svájcban a farkasok védettek, és csak akkor lehet őket megölni, ha bizonyíthatóan valós veszélyt jelentenek az állatállományra vagy az emberekre.
Ez egy hosszadalmas és bürokratikus folyamat. A kantonok vadvédelmi illetékesei bizonyítékokat küldenek a berni, szövetségi környezetvédelmi hivatalnak, amely – ha a bizonyítékokat elégségesnek találja – eseti alapon engedélyezi az egyes farkasok levadászását.
Fotó: Oliver Berg / picture alliance / Getty Images
A gazdák eközben egyre türelmetlenebbek. Tavaly népszavazást kezdeményeztek, és törvénymódosítást követeltek, leegyszerűsítendő a veszélyt jelentő ordasok elejtését. A jobbára városokban élő svájci szavazók többsége elutasította az indítványt.
A farkasfalkák szomszédságában élő közösségek így az elrettentéssel próbálkoznak.
VALÓDI GOLYÓK HELYETT GUMILÖVEDÉKEKKEL JELZIK, HOGY A FARKASOK NEM SZÍVESEN LÁTOTT VENDÉGEK A LAKOTT TERÜLETEK KÖRNYÉKÉN.
A gyerekeket arra figyelmeztetik, hogy tartsák nyitva a szemüket, és minden farkas észlelését jelentsék. Végső megoldásként azt javasolják, hogy teli torokból kiabálva riasszák el a túl közel ólálkodó farkast. Ez a módszer bevált annak a gazdának, akinek a kutyáját megtámadták az ordasok.
Nem utolsósorban azt tanácsolják, hogy mindenki őrizze meg hidegvérét. Egy farkas felbukkanása – mondta David Gerke, a Wolf Switzerland elnöke – még nem jelenti azt, hogy támadni fog. Szerinte a fiatal farkasok a természetüknél fogva kíváncsiak, ezért néha közel osonnak az emberekhez.
A legutóbb egyébként egy svájci farkast nem a hegyekben, hanem Bázelben észleltek.
(Borítókép: Farkasok Svájcban 2019. augusztus 2-án. Fotó: Oliver Berg / picture alliance / Getty Images)
Visszatértek a farkasok, és a svájci gazdák riadót fújtak
Nyolc falkába verődve már száz farkas kószál az Alpokban.
W
Wilson
Guest
Én arra leszek kíváncsi, hogy a füzéri polgi javaslata,a farkasok okozta kártétel állami dotációjáról milyen fogadtatásra talál kormányzati színten, szerintem átfog menni a javaslata jó kapcsolatai vannak a kormányban....
Ez Európai játszma , majd egyszer csak adja a sors , hogy sörözve beszélgessünk erről (is) . Nagyon fog kerekedni a szemed !
Már hosszú évek óta kellene lennie egy állami kártérítési alapnak, amelyből finanszírozhatnák a védett nagyragadozók kártételeit.
Ez lenne a minimum ! De nincs és jelen állás szerint nem is lesz , hiszen a hivatalos propaganda szerint ide haza az Északi kh-ben van kb 15-20 farkas és ideiglenesen 1-2 medve . Ezzel szemben csak a Zemplénben van kb 40-60között , a Bükkben 30-60között , a csereháton 25-40 (Edelényben és Boldván amióta írott emlékek vannak nem volt farkas észlelés most van folyamatosan) , a Mátrában 20-40 farkas lehet és a létszámok meghatározása nem érdeke a megélhetési környezetvédőknek . Úgy indult el a program , hogy ott volt egy hátizsák pénz a '90-es évek végén és nem tudtak vele mit kezdeni és kreáltak -mindenféle hatástanulmány nélkül- programokat , a baj csak az volt , hogy pont az érintetteket nem kérdezték meg csak szimplán rájuk zúdították !
@Blitz97 olvtárs amit leírsz az akár jó is lehetne , de ha lenne -Romániában van de nem működik normálisan- mi lenne az alapja ? Az adott jószág piaci értéke ? A várható haszon ? A befektetett munka ? Mennyire árazod az érzelmi kapcsolatot ? Amikor a kutyádból csak ez marad -már ha megtalálod - :
Neked a barátod a család tagod volt , másnak "csak egy kutya" ! Mi mennyit ér ? Amikor a megfoghatatlan és magyarázhatatlan biodiverzitás kártyát előhúzzák és azt mondják "szigorúan védett" tehát tűrni vagy köteles ! Mellesleg kimennek minden helyszínre , vizsgálják , dns mintát vesznek , hümmögnek majd kb egy pár hónap múlva kapsz egy határozatot , hogy a mintavétel nem igazolta , hogy farkasokhoz köthető , az elkövetők kóbor kutyák voltak . Az ügy lezárva és mehetsz az Istenhez is panaszra senkit se érdekel a nyavajgásod -főleg a városlakó fotel környezetvédőket nem meg a hatóságokat - te meg szívod a fogad és szétbasz az ideg !
A jelen környezete annyira megváltozott a 100-200 évvel ez előttihez képest , hogy nem lehet vissza illeszteni a nagyragadozókat csak úgy ha ezzel kárt , gondot okoznak egy jelentős rétegnek . Ma idehaza nem tudsz úgy egyenesen 20km-t gyalogolni , hogy valami települést ne keresztezne az utad , a farkas falka ha kell 100km-t is megtud tenni egy éjszaka alatt !
Őseink se tudtak velük szorosan együtt élni -ezért irtották őket ahol csak tudták - és próbálták olyan létszámra és helyre legalább vissza szorítani ahol már elviselhető volt a jelenlétük . Most a pénz és a sötétzöld eszmék ezeket mind felülírják ! Nem ok nélkül írtam a konflisos példát nagyon jól szemlélteti !
Javaslom minden érdeklődőnek elolvasni Az amerikai farkas c. dokumentum könyvet nagyon tanulságos . A Yellowstone NP farkas programjának valós története a program kitalálójától !
Az amerikai farkas · Nate Blakeslee · Könyv
Árak és vélemények egy helyen! · Legolcsóbb ár: 2334 Ft · A New York Times Book Review szerkesztőinek ajánlásával. Magával ragadó történet Null-Hatos, a Yellowstone ünnepelt farkasának felemelkedéséről és uralkodásáról, valamint mindazokról, akik szerették és félték őt. Mielőtt az ember vált a...
Szerintem minden ilyen helyzet megoldható lenne, ha a döntéshozókat egy fikarcnyit is érdekelné a dolog... Én az elhullott haszonállatok piaci értékét (figyelembe véve a fajtát és az egyed korát) téríteném meg a gazdáknak.
Ez már egy fogas kérdés. Mert azzal, hogy megtérítik a kutya vételárát és mondjuk adnak X Ft kártérítést pluszban, nem tudják betölteni azt az űrt a gazdában, amit a szeretett kedvenc elpusztulása után keletkezik.Mennyire árazod az érzelmi kapcsolatot ? Amikor a kutyádból csak ez marad -már ha megtalálod - :
Neked a barátod a család tagod volt , másnak "csak egy kutya" ! Mi mennyit ér ?
Szigorúbb szabályokkal működhetnek az ebtelepek, előírják az otthoni tartásnál a lánc hosszát
Elfogadta a kormány a kóbor állat befogásával, tulajdonjogának átruházásával és elhelyezésével kapcsolatos feladatok ellátásáról szóló kormányrendeletet, amely részletesen szabályozza az ebrendészeti telepek feladatkörét és ellenőrzését – közölte az Agrárminisztérium.
hvg.hu
W
Wilson
Guest
Pásztorok jelzései kútgémmel...
1. vigyázz, hivatalos ember érkezett,
2. hajtsák a gulyát vagy ménest az itatóhelyre,
3. elkészült az ebéd, jöjjenek ebédelni,
4. nagy baj, szerencsétlenség történt,
5. vigyázz, megérkezett az olvasó (számvevő) bizottság,
6. vigyázz, látogató gazdák érkeztek,
7. a kút vize nem iható,
8. a kút elromlott,
9. a számadó nincs a közelben,
10. nő tartózkodik a pásztorálláson,
11. megérkezett az ócskás, lehet adni-venni, Nádudvar (Hajdú vm.)
W
Wilson
Guest
Ez szerintem egy nagyon jó interjú , valahol itt kezdődik az amit én újságírásnak hívok....
Újévi interjú Jásdi István csopaki borásszal Balatonra költöző pestiekről, inflációról, ellenségképekről és a boldogság koncentrikus buborékjairól.
hirdetés
MOHOS MÁRTON / 24.HU
„Most éppen a Kerekedi-öböl fölött épül be a valamikori bivalylegelő” – hoz más nagyságrendű példát a környék átalakulására. „Ahhoz, hogy beépülhessen, szőlőt kell telepíteni, át kell minősíteni a területet, ami látszólag jól hangzik. Az senkit nem érdekel, hogy a vízparton, a nádas fölött minden lerohad, meg az sem volt szempont, hogy az onnét lefolyó növényvédőszeres csapadék a nádast meg az élővilágot fogja lerombolni. A nemzeti park már lemondott róla, az önkormányzat egy darabig tiltakozott, aztán föladták.
„Nem tudunk egymás fejével gondolkodni, mert nem is akarunk”
2022. 01. 01. 12:53Újévi interjú Jásdi István csopaki borásszal Balatonra költöző pestiekről, inflációról, ellenségképekről és a boldogság koncentrikus buborékjairól.
hirdetés
Amit a covid elvett
„Minden elmaradt, ami személyes, baráti találkozó, rendezvény lett volna” – von mérleget Jásdi István csopaki borász, amikor teákkal és szörpökkel egy téli hétköznap délelőttön letelepedünk beszélgetni az üres panorámaterem közepén. A békeidőben itt zajló borász-vendégesteket vagy éppen elmélyültebb, szakmázós tematikus kóstolókat nem is üzletileg hiányolja. „Ezeket nem azért csináltuk soha, mert jó marketing, hanem mert így érzem jól magam. Ettől aztán a vendégek is jól érezték magukat, ami aztán marketingnek sem volt rossz: az emberek egyre inkább vágynak arra, ami hiteles, természetes, személyes.” Ezeket online próbálták pótolni, ahogy mondja: nyomorúságosan. „Az első Olaszrizling Szerintünk még amatőr is volt, de nem ez volt a baj, hanem az, hogy pont azt a személyességet nem tudják az online változatok, amik elmúltak, és hiányoznak az életünkből.Ahogy mindenütt, a nyár tavaly is, idén is hálásabb volt a birtokon, megtartották például a belépő nélküli, rendre telt házas teraszkoncerteket, irodalmi esteket. „Ezeket a feleségem szervezi, nem volt hajlandó elengedni őket, és nagyon jól tette. A téli alkalmak, amikor be kell zárkózni egy ilyen térbe, azok nem működtek, nem működnek idén sem.” A szakmai és nyilvános részből álló Vörös Balatonból idén legalább egy podcast született a nagyközönségnek, de a Borászok borásza fórumát Zoomon tartották. Jásdi 2017-ben nyerte el a borászoknak alighanem legkedvesebb címet, amelyet mindig a díj korábbi birtokosai ítélnek oda egy újabb társuknak. „Ezeken nagyon jót beszélgetünk, időnként vitatkozunk: épp ez a személyesség, ami a leginkább hiányzik. Ahogy a fogyasztóknak is más, mondjuk, a hegyborunkkal egy étteremben találkozni egy jó pincér, sommelier segítségével, megfelelő ételkörnyezetben, mint a harmadik-negyedik polcon egy hipermarketben. De üzletileg nincs okunk panaszra, az áruházak átvették a szenvedő budapesti gasztronómia helyét. És jöttek ezek az erős nyarak: aki nem mehetett külföldre nyaralni, az a Balatonra jött, aminek vannak pozitív, vannak negatív hatásai. Vannak régi visszatérő vendégeink, és most lett pár hónap, amikor megjelentek a marbellai meg a Seychelles-szigeteket járó hazánk fiai, akik kicsit azt várják a Balatontól, amit a Balaton nem tud, ugyanakkor nem tudják, hogy mi az, amiről sokkal többet tudna.”
Szépen épül a Balaton – befelé
A járvány nemcsak egydélutáni látogatókat, de azok hullámát is magával hozta, akik a budapesti agglomeráció helyett egészen a tópartig költöztek ki a home office lázban. „Nagyon megértem, hogy menekültek a pesti bezártság elől: na, ők mind a környéken vágytak házat venni. Nyilvánvaló viszont, hogy szőlőt művelni nem tudnak, nem akarnak, tehát szép lassan zsugorodik az a táj, amiért ide jönnek. Mindenki úgy képzeli el, hogy ő még pont ide tud jönni, de közben már Zánka környékét is kezdik megszállni. Azoknak, akik kiöregedtek, vagy eleve spekulációs céllal vettek szőlőt, ez jó. Azoknak, akik szőlőt akarnak művelni és abból bort készíteni, gazdasági nonszensz. Amikor Csopakon 100-110 millióért adnak el egy hektár szőlőt, és gazdasági épületként felhúznak rajta egy nyaralót, azon nyilvánvalóan nem lehet gazdaságosan szőlőt termelni. Nincs olyan termék ma a magyar borpiacon, ami ezeket az ingatlan- és szőlőterület-árakat elbírja, Franciaországban se lenne sok. Az a szerencsénk, amire kevesen jöttünk rá, hogy itt nem feltétlenül a legmagasabb, legjobb panorámájú helyek adják a legjobb szőlőt, a legkarakteresebb bort, hanem lejjebb is vannak ilyen területek. Ebből élünk.”„Most éppen a Kerekedi-öböl fölött épül be a valamikori bivalylegelő” – hoz más nagyságrendű példát a környék átalakulására. „Ahhoz, hogy beépülhessen, szőlőt kell telepíteni, át kell minősíteni a területet, ami látszólag jól hangzik. Az senkit nem érdekel, hogy a vízparton, a nádas fölött minden lerohad, meg az sem volt szempont, hogy az onnét lefolyó növényvédőszeres csapadék a nádast meg az élővilágot fogja lerombolni. A nemzeti park már lemondott róla, az önkormányzat egy darabig tiltakozott, aztán föladták.
W
Wilson
Guest
Sehol nincs értelme a szőlőterületként történő eladásnak, mert ha egy gazdasági épületre építési engedélyt szerez valaki, abban a pillanatban tízszeres az ár. Egykori bankvezér ismerősöm 15-20 éve vett egy hektár szőlőt: mondtuk neki, hogy 25-30 millió forintért ez értelmezhetetlen lesz, de utóbb szerzett rá építési engedélyt. Ő ugyan már régen Marbellára költözött, de az építési jogát sikerült eladnia, aztán bérbe adnia 99 évre, ügyes ügyvédekkel kikerülni a gazdák elővételi jogára vonatkozó törvényt, és ott áll a ház. Csak éppen a csapdahelyzetet nem veszik észre azok, akik ide bevásárolják magukat. Egy másik régi barátom is ideköltözött, miután eladta a vállalkozását, föl is mentünk hozzájuk vendégségbe. Mondtam, hogy ugye tudod, hogy ugyanilyen házat fognak eléd építeni? »Nem létezik, majd én megveszem azt, ha kell, meg elővételi jogom van!« Most ott áll előtte az ugyanolyan, csak másfélszer akkora ház, és szétteszi a kezét, mert ő nem ezért jött ide.
Idegenforgalmi attrakcióban mi, magyarok nem vagyunk gazdagok, de azt a keveset használhatnánk jól: a hagyományos tájat, a Dunakanyart, a Balaton környékét, főleg az északi part épített környezetével, Tihannyal. Ha azt próbáljuk ideépíteni, ami a spanyol tengerparton elfért, akkor ennek nincs jövője. De itt olyan pénzek mozognak, hogy esélye nincsen a táj megtartásának.
Amikor világválság van, a világ összes kormánya, a mienk is, az amerikai is ezermilliárdokat dönt a piacra. Az inflációs folyamatok oda vezetnek, hogy észszerű üzleti terveket már nem lehet készíteni, mindenki menekül az ingatlanba, mert az legalább stabil.
Ez az, amit az ember hiába magyaráz, amikor pánik van. Az ember Cassandraként azt érzi, hogy a francba, láttam, hogy mi fog történni, de marhára nem érdekel senkit. Akik most fél hektár szőlőkre építenek borospincének nevezett nyaralót, egy idő után azzal szembesülnek, hogy a következő fél hektárra más épít ugyanekkora házat ugyanolyan tűzivíz-tárolónak mondott úszómedencével, ami mellett megrohad a szőlő, mert nyáron párolog. Amikor véget ér a Covid, rájönnek, hogy nem ezt akarták, és mennének vissza Marbellára, de ugyanez érvényes a tóparti lakóparkokra is. És amikor egyszerre akarják eladni, akkor összeomlik a piac. Ha az ember elég időt tölt az üzleti világban is, szőlőben is, borászok között is, természetben is, akkor ezek viszonylag világos képletek. Ha az ember ideérkezik, akkor hajlamos csak egy részét látni.”
W
Wilson
Guest
Tájjellegű, asztali bor: tehát prémium
De miért ne nőhetne a borszőlő a panorámától távolabb? „A csopakiság, a somlóiság, az egerszólátiság és így tovább meggyőződésem, sokunk meggyőződése szerint a bornak fontosabb jellemzője, mint a fajta, és majdnem olyan fontos, mint a személyiség, aki mögötte van. A franciák szerint a terroir fogalma elsősorban maga a terület, és az ember, aki a szőlőt műveli, bort termeli. Magyarul tájjellegűnek mondanám, ha nem rontottuk volna már el ezt a szót úgy, ahogyan az összeset. Az asztali bor valamikor Ferenc József asztalán volt bor volt, mostanra meg azt jelenti, hogy na, ehhez már ne nyúlj.”Jásdi István túl az ötvenen, egy külkereskedői karrier után, vállalatvezetői és nyugati (franciaországi) tapasztalattal váltott borra: ingatlanokkal folytatta volna az élethosszig tartó tanulást, amikor a romos egykori püspöki birtok épületére bukkant Csopakon, majd gyerekei és a helyiek távolságtartó figyelme mellett borásszá képezte magát.
„A táj meghatározza a borokat, ha nem is azonos minőségben: a homoki borokat is értékelem, bizonyos karaktert azok is adnak, ráadásul nagy területen egységeset. De amíg Magyarország geológiai térképe egy nagy sárga tenger, a Balaton-felvidék egy mozaik benne a sokféle kőzetével, ahogy Tokajban és másutt is vannak ilyen foltok. Ezek a legizgalmasabb karakterű borok, de ezeket sem a termelő, sem a fogyasztó nem két perc alatt fedezi fel. A fogyasztók túlnyomó többsége soha nem jut túl azon, hogy cukrot, alkoholt, aztán idővel gyümölcsösséget keressen a borban, nem hogy termőhelyi karaktert. Amikor az ember ezzel kísérletezik, ezzel foglalkozik, akkor tudomásul veszi azt is, hogy ezzel lemond a piac 90, 95 százalékáról, ugyanakkor időnként váratlan helyeken talál piacot. Mi évekig ott voltunk Közép-Európa legjobb éttermében, a Steirereckben, ami elég jó visszajelzés volt, de nem jelenti azt, hogy ezeket a borokat mindenki észreveszi. Amikor magyarországi borversenyre küldtem őket, tudtam, hogy ott a vastag borokat, az illatbombákat fogják értékelni – ültem zsűriben, tudom, hogyan zajlik. Az ember negyven bor közül nem veszi észre a halk elegenciát – mert ahogy az öreg Figula Mihály mondta,
Nekünk az első hat-nyolc évünk ráment arra, hogy kitaláljuk, hogy milyen fajtákkal és hogyan érdemes foglalkoznunk. Egy borászati hibát a következő évben jóvá lehet tenni, de a telepítésekkel sok dolgot ötven évre eldöntünk. Próbálunk ahhoz, amit már egyszer kitaláltunk, ragaszkodni, és a saját stílust megtartani, fenntartani.”