Környezetvédelem

[Blitz97]

Ne bullshittelj, számokat hozz! A hőszivattyú magától működik? Energia kell bele. Akkor is, ha szélcsend van vagy borús az idő (amit egy növény még vígan hasznosít). A nap a mezőt magától süti.

Nem igazán értem a problémádat. Áramot bárhonnan tud vételezni a rendszer, származzon bármilyen forrásból (megújuló, atom, szén, gáz). Mivel zöldségtermesztés során keletkezik hulladék biomassza, én megpróbálnám elgázosítani. Ezzel áramot és fűtőgőzt is lehet nyerni. Plusz hulladék beszállításával biztosítható a folyamatos áram- és gőztermelés.

Egy ilyen rendszer akkor is termel, amikor kint -15 fok van, ugyanakkor - a példáddal élve - a mezőn ilyenkor semmi sincs. Koncentráltabb, folyamatos növénytermesztést tesz lehetővé. Nem kell (egyenesen tilos) növényvédőszereket használni, nincs műtrágyaigénye (a mai árak mellett ez is egy nagy előny), nincs gyomosodás.
Összehasonlítva egy szabvány üvegházzal, itt magasabb értékű biozöldséget tudsz előállítani jelentősen kisebb helyen. Fűteni ugyanúgy kell, de mivel a kifűtendő levegőtérfogat kisebb, így kisebb az energiafelhasználása is. Ráadásul a vetőmagot illetve az egyszeri ültetőközeg beszerzést leszámítva nincs inputigénye, csak az elpárolgott vizet kell pótolni. (Persze a halakat is meg kell venni és nekik is kell táp, de ez egyben plusz beviteli forrást is jelent.)

 

[molnibalage]

Nem feltétlen csak és kizárólag gázzal lehet egy ilyen rendszert fűteni. A XXI. században élünk: geotermikus energia, hőszivattyú, termálvíz, napkollektor társítva passzívházszerű felépítménnyel, kikerülhetővé teszi a fosszilis energiahordozókat.
Az aquaponia-t jellemzően részben a talajba süllyesztve építik ki, így is csökkentve a fűtésigényét az épületnek.

Másrészt mivel vertikális rendszerről van szó, jóval kisebb alapterületen valósítható meg a termelés. Mi az energiahatékonyabb: 18 fóliát fűteni vagy egyet?

A 18 vs 1 értelmezhetetlen, beszéljük légkömbéterekről első körben.

 

[Veér Ispán]

nincs műtrágyaigénye (a mai árak mellett ez is egy nagy előny),

Ja, csak iparilag előállított tápoldalt adalékok kellenek. Megint csúsztatsz, nem kell ez nem kell az, bezzeg a hagyományos mezőgazdaságnak kellett, ez mennyivel jobb, és mindazt ami meg csak a hidropóniához kell, adottnak veszed. Nem a vízből nő ki az a zöldség. Agyag-golyók kellenek. Tápoldat adalékok kellenek. Máig nem teljesen ismert, hogy mely nyomelemek pontosan a szükségesek, simán lehet minségi éhezést okozni a gyönyörű szép hidpropóniás növényekkel.

egyszeri ültetőközeg beszerzést leszámítva nincs inputigénye

Nem egyszeri, van amortizációja annak is.

Nem csodaszer a hidropónia/akvapónia, csak egy termelési mód, ami pár terményhez használható. Nagy energiatartalmú alapélelmiszerek helyett persze mindig csak a saláták, és hasonló fenszi cuccokkal ("magasabb értékű biozöldség") reklámozzák maguk, de valójában ez csak egy kis mellékesre jó.

Mivel zöldségtermesztés során keletkezik hulladék biomassza, én megpróbálnám elgázosítani. Ezzel áramot és fűtőgőzt is lehet nyerni. Plusz hulladék beszállításával biztosítható a folyamatos áram- és gőztermelés.

Számokat! Ezek nagyon jól hangzanak egy hippi brainstormingon. Megtérülést, TCO-t, EROEI-t lássunk! Addig csak zöldbullshit, meg technokrata önámítás, mint a többi indoor farming balfaszság. (űrhajón van csak értelme, ahol nem adott a működő bioszféra), valamint ideológiai hátteret ad a big agro általi természetrombolásnak, mivel kamu alternatívát hazudnak, így nem kell a bigagronak a fenntartható művelés irányába lépnie.

 

[Blitz97]

Ja, csak iparilag előállított tápoldalt adalékok kellenek. Megint csúsztatsz, nem kell ez nem kell az, bezzeg a hagyományos mezőgazdaságnak kellett, ez mennyivel jobb, és mindazt ami meg csak a hidropóniához kell, adottnak veszed. Nem a vízből nő ki az a zöldség. Agyag-golyók kellenek. Tápoldat adalékok kellenek. Máig nem teljesen ismert, hogy mely nyomelemek pontosan a szükségesek, simán lehet minségi éhezést okozni a gyönyörű szép hidpropóniás növényekkel.

Tudod, hogy mi az akvapónia? Mert szerintem nem.
Halakat nevelsz nagy tartályokban/kádakban, eteted őket, ők meg kakálnak a vízbe = tápanyagot biztosítanak. Ezt a vizet eljuttatod az égetett agyaggolyókat tartalmazó termesztő edényekbe, a növények és a golyók felszínén lévő biofilm felszívja a tápanyagtartalmát, majd a kvázi tiszta vizet visszajuttatod a halakhoz.
Ez az üzem nem hidropóniás. Az akvapónia az akvakultúra (üzemi haltenyésztés) és a hidropónia (zöldségek nevelése tápoldattal föld nélkül) szavak összevonásából jött létre. Egyesíti a két eljárást és egy újat hoz létre belőlük.

Nem egyszeri, van amortizációja annak is.

Elhanyagolható a kezdeti beszerzéshez képest.

Nem csodaszer a hidropónia/akvapónia, csak egy termelési mód, ami pár terményhez használható. Nagy energiatartalmú alapélelmiszerek helyett persze mindig csak a saláták, és hasonló fenszi cuccokkal ("magasabb értékű biozöldség") reklámozzák maguk, de valójában ez csak egy kis mellékesre jó.

Nyilván kukoricát, repcét és búzát nem fogsz ezzel termelni. Ez zöldségek termelésére használható leginkább. Magasabb értékű: nem tartalmaz vegyszermaradványt, a vásárló hajlandó érte többet fizetni.
Tekintve, hogy a Föld népessége növekszik, ezt a növekményt valahogy etetni is kell. Az akvapóniával ez megoldható lehet.

Számokat! Ezek nagyon jól hangzanak egy hippi brainstormingon. Megtérülést, TCO-t, EROEI-t lássunk! Addig csak zöldbullshit, meg technokrata önámítás, mint a többi indoor farming balfaszság. (űrhajón van csak értelme, ahol nem adott a működő bioszféra), valamint ideológiai hátteret ad a big agro általi természetrombolásnak, mivel kamu alternatívát hazudnak, így nem kell a bigagronak a fenntartható művelés irányába lépnie.

Tekintve a hozzászólásaidból áradó szkepticizmust, nem hiszem, hogy sok értelme lenne. De jó, tegyünk egy próbát.

Konkrét példa:
1000 négyzetméteres üvegház; 4500 kilogramm nílusi tilápia és 78 ezer fej saláta évente.
86 millió forintos beruházási költség, 8 év alatt megtérül.

Hét év alatt megtérül a 86 milliós, biozöldséget és halat egyszerre termelő rendszer - Forbes.hu

Két magyar egyetemista díjnyertes, ipari méretű akvapóniás rendszert tervezett. Ez a legfenntarthatóbb formája a növénytermesztésnek, mégsem igazán terjedt el eddig. A természet adja a legjobb ötleteket.

forbes.hu

 

[Miskolci Ogre]

Annyi gólya hal meg a magyar villanyoszlopokon, hogy a BBC is eljött forgatni róla

Sok szigeteletlen villanypózna van, a Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó cég észlelte a problémát, két-három hónap, és elkészülnek a fejlesztések.

telex.hu

Kb 30 éves probléma ! Érdekes amíg a friccek uralták a villamos szektort nem volt probléma most , hogy újra Magyar kézben van most már baj ! A BBC meg menjen a qrvaanyjába forgatni nem inkább haza felforgatni !

 

[Miskolci Ogre]

Mióta hülyeség idegenhonos, invazív növényfajokat gyéríteni..?
Nem a természet védekezésének eredménye, hanem a hülye lakosság produktuma, amely kiülteti vagy zöldhulladék illegális lerakásával kijuttatja a természetbe...

Amióta az akácot basztatja a sok idióta !

 

[Veér Ispán]

Tudod, hogy mi az akvapónia? Mert szerintem nem.

Már akkor kiábrándultam belőle ahogy utánanéztem, mielőtt te még a qubitre előfizettél volna!

Elhanyagolható a kezdeti beszerzéshez képest.

Mint minden probléma a zöldmegváltó látomásokban

Nyilván kukoricát, repcét és búzát nem fogsz ezzel termelni.
[...]
Tekintve, hogy a Föld népessége növekszik, ezt a növekményt valahogy etetni is kell. Az akvapóniával ez megoldható lehet.

Álljunk át monokultúrás saláta-tilápia diétára, hogy több néger gyerek születhessen! Nagy terv! Jól lakni hogy fogunk ezzel? Amúgy honnan lesz az a haltáp?

Tekintve a hozzászólásaidból áradó szkepticizmust, nem hiszem, hogy sok értelme lenne. De jó, tegyünk egy próbát.

Konkrét példa:
1000 négyzetméteres üvegház; 4500 kilogramm nílusi tilápia és 78 ezer fej saláta évente.
86 millió forintos beruházási költség, 8 év alatt megtérül.

Nagyon kevés szám van benne, propaganda csupán.

„A K&H a fenntartható agráriumért” ösztöndíjpályázat után agrárbefektetőkkel is egyeztettetek a tervetek megvalósításáról, hol tartanak ezek az egyeztetések?


Sz.K.: Voltak megkeresések, de még nem mertünk beleugrani, mert egy ekkora projekt több időt és energiát igényel, minthogy ezt az állatorvosi utolsó két éve alatt meg tudnánk valósítani. Diploma után viszont szeretnénk gyakorlatban is kipróbálni az elméletet. Más egyetemekről is kaptunk visszajelzéseket, együttműködési kérést, ami szintén igazolja az akvapónia létjogosultságát.

8 év után megtérül, a kockáspapír számításunk alapján, de igaziból csak pályázatírók vagyunk, nem csináltunk még semmi ilyet valójában...


Minden ilyennel mezőgazdasági "innovációval" távolabb kerülünk a természettől és Istentől.

 

[Nber]

Aquapóniát Magyarországon már éptett Gönczi Péter 10éve:
Már akkor azt mondta, hogy a téli fűtés miatt nem éri meg.
Pedig most már magasabbak az energia árak.
Persze télen lehet szüneteltetni, leereszteni a vizet stb.

 

[Blitz97]

Már akkor kiábrándultam belőle ahogy utánanéztem, mielőtt te még a qubitre előfizettél volna!

Mint minden probléma a zöldmegváltó látomásokban


Álljunk át monokultúrás saláta-tilápia diétára, hogy több néger gyerek születhessen! Nagy terv! Jól lakni hogy fogunk ezzel? Amúgy honnan lesz az a haltáp?


Nagyon kevés szám van benne, propaganda csupán.


8 év után megtérül, a kockáspapír számításunk alapján, de igaziból csak pályázatírók vagyunk, nem csináltunk még semmi ilyet valójában...


Minden ilyennel mezőgazdasági "innovációval" távolabb kerülünk a természettől és Istentől.

Éppen ezért mondtam, hogy feleslegesnek tartom jobban belemenni. Szerintem innovatív és hasznos technológia, nem muszáj egyet értenünk.

Minden esetre egyszer meg fogom építeni a saját akvapóniás rendszeremet, egy ilyen épületet nem csak gázzal lehet fűteni, léteznek alternatív megvalósítási lehetőségek is. Ilyen például a komposztkazán. Szerves trágya most is elég jelentős mennyiségben keletkezik nálam és ha minden jól megy, pár év múlva még több lesz. Felhasználva a mikrobák metabolizmusa során keletkező hőt, mely akár 60 fok is lehet, elégséges fűtőenergiával rendelkezik egy passzív üvegház fűtésére.
Földbe süllyesztve, déli tájolással, kellő vastagságú szendvicspanel és polikarbonát lapok felhasználásával minimális fűtéssel meg lehet oldani a téli szezont.

 

[Blitz97]

Aquapóniát Magyarországon már éptett Gönczi Péter 10éve:
Már akkor azt mondta, hogy a téli fűtés miatt nem éri meg.
Pedig most már magasabbak az energia árak.
Persze télen lehet szüneteltetni, leereszteni a vizet stb.

Köszönöm, hogy linkelted a videókat, ismerem őket!

Erre hoztam eggyel feljebb példának, hogy létezik fenntartható módja is a fűtésnek. De csak egy példa a komposztkazán, ha valaki otthon foglalkozik ilyesmivel és tart mellette haszonállatot, akkor a szerves trágyát elgázosítva biogázzal is képes fűteni. Nem feltétlen igényel hatalmas beruházást egy ilyen házi erőmű.

 

[Veér Ispán]

Éppen ezért mondtam, hogy feleslegesnek tartom jobban belemenni. Szerintem innovatív és hasznos technológia, nem muszáj egyet értenünk.

Minden esetre egyszer meg fogom építeni a saját akvapóniás rendszeremet, egy ilyen épületet nem csak gázzal lehet fűteni, léteznek alternatív megvalósítási lehetőségek is. Ilyen például a komposztkazán. Szerves trágya most is elég jelentős mennyiségben keletkezik nálam és ha minden jól megy, pár év múlva még több lesz. Felhasználva a mikrobák metabolizmusa során keletkező hőt, mely akár 60 fok is lehet, elégséges fűtőenergiával rendelkezik egy passzív üvegház fűtésére.
Földbe süllyesztve, déli tájolással, kellő vastagságú szendvicspanel és polikarbonát lapok felhasználásával minimális fűtéssel meg lehet oldani a téli szezont.

Házilag kiegészítőnek, hobbikerthez hobbiakvapónia, az egész más, mint "megváltja a bolygót, és eteti a sokmilliárd éhes szájat".
Egy ismerősöm amúgy csinálja, sok szopás van vele, algásodás, betegségek, rohadtul nem az a vegyszer és gyógyszermentes bio álom, aminek eladják, maximum ha laborkörülmények közt csinálod, légkondival, légszűrővel, stb... meg a cikket író gyerekek tanulmányában.

 

[Blitz97]

Házilag kiegészítőnek, hobbikerthez hobbiakvapónia, az egész más, mint "megváltja a bolygót, és eteti a sokmilliárd éhes szájat".

Az idézőjeles résszel arra próbáltam utalni, hogy az akvapóniában kisebb alapterületen lehet adott mennyiségű zöldséget előállítani. Az így felszabaduló földterületen pedig akár gabonát is lehet termelni vagy állatot tenyészteni.

Egy ismerősöm amúgy csinálja, sok szopás van vele, algásodás, betegségek, rohadtul nem az a vegyszer és gyógyszermentes bio álom, aminek eladják, maximum ha laborkörülmények közt csinálod, légkondival, légszűrővel, stb... meg a cikket író gyerekek tanulmányában.

Természetesen itt is el kell sajátítani a helyes üzemeltetés gyakorlatát. Kín az optimális halmennyiség megtalálása, stb.
Így látatlanban az algásodás nagyobb részt foszfor, kisebb részt nitrát feldúsulás miatt szokott bekövetkezni. Ezt kétféleképpen lehet orvosolni: csökkented a halak számát vagy növeled a növények mennyiségét.
Otthoni körülmények között is sokat lehet tenni a növényvédelem érdekében. Belépéskor például a fertőtlenítőszeres cipőmosás, a kézfertőtlenítés itt is sokat segíthet. Kintről nem viszel be szerszámot, hanem egy külön garnitúrát rendszeresítesz. És egy légtisztító berendezés sem ördögtől való gondolat (40-50.000 Ft-ért egész korrekt gépeket lehet már kapni). Itt a magas páratartalom mellett fellépő gombás fertőzések okozhatnak leginkább problémát szerintem.

Az ismerősöd a halak vagy a növények egészségének fenntartásával küszködik/küszködött?

 

[Veér Ispán]

Az idézőjeles résszel arra próbáltam utalni, hogy az akvapóniában kisebb alapterületen lehet adott mennyiségű zöldséget előállítani. Az így felszabaduló földterületen pedig akár gabonát is lehet termelni vagy állatot tenyészteni.

Itthon is hogy bejött a vizes élőhelyek felszántása...

Otthoni körülmények között is sokat lehet tenni a növényvédelem érdekében. Belépéskor például a fertőtlenítőszeres cipőmosás, a kézfertőtlenítés itt is sokat segíthet.

De közben azért ugye vegyszermentesek vagyunk... Az egész technológiai PR-ja ugyanolyan csúsztatás hegyekből áll, mint a napelemes-powerwallos-teslás bolygómentés.

Az ismerősöd a halak vagy a növények egészségének fenntartásával küszködik/küszködött?

Volt több gond is. Tilápiát nem nagyon tudott beszerezni nem mirelitben, más halakkal csinálta. Azok (valami aranyhalféle) sokat harcoltak egymással, nagy volt a lemorzsolódás. Ellenben a telet átvészelték jól, ugyanis fűtetlen melléképületben csinálta napelemmel, így csak nyáron működött a dolog.
Aztán volt valami rovarinvázió, valami valami fertőzés a növényekre, meg algásodás és mechanikai gondok is, a 12V DC-s cuccok kevesek voltak, azt mondja, hogy csak nagyteljesítményű AC gépészettel vágna most már neki. 4 év után most feladja, mert sokat tanult, de teljesen ráfizetéses volt az egész. A pumpa megint betojt, meg jön a tél is, és olyan drága lett a pumpa, hogy most lebontja az egészet.

Viszont zeller és eper termesztésre nagyon bevált neki. (Mondjuk az eper szabadföldön is elvan könnyen, nincs sok macera vele, ha először rendesen ültetvényezed, takarófóliázod).

 

[Blitz97]

Egyébként az aquaponia nem egy XXI. századi öko-bio "zöld agymenés". Alapelveiben már valami ilyesmit valósítottak meg az aztékok is, akik mesterséges úszó szigeteken (azt hiszem csinampának hívták ezeket) termesztettek zöldséget, gabonát.

 

[Blitz97]

Itthon is hogy bejött a vizes élőhelyek felszántása...

Mondtam olyat, hogy ezt kell csinálni?

De közben azért ugye vegyszermentesek vagyunk... Az egész technológiai PR-ja ugyanolyan csúsztatás hegyekből áll, mint a napelemes-powerwallos-teslás bolygómentés.

A vegyszermentesség azt jelenti számomra, hogy nem használsz növényvédő szereket.

Volt több gond is. Tilápiát nem nagyon tudott beszerezni nem mirelitben, más halakkal csinálta. Azok (valami aranyhalféle) sokat harcoltak egymással, nagy volt a lemorzsolódás. Ellenben a telet átvészelték jól, ugyanis fűtetlen melléképületben csinálta napelemmel, így csak nyáron működött a dolog.
Aztán volt valami rovarinvázió, valami valami fertőzés a növényekre, meg algásodás és mechanikai gondok is, a 12V DC-s cuccok kevesek voltak, azt mondja, hogy csak nagyteljesítményű AC gépészettel vágna most már neki. 4 év után most feladja, mert sokat tanult, de teljesen ráfizetéses volt az egész. A pumpa megint betojt, meg jön a tél is, és olyan drága lett a pumpa, hogy most lebontja az egészet.

Viszont zeller és eper termesztésre nagyon bevált neki. (Mondjuk az eper szabadföldön is elvan könnyen, nincs sok macera vele, ha először rendesen ültetvényezed, takarófóliázod).

Értem, köszönöm, hogy leírtad!

 

[Blitz97]

How to fight desertification and reverse climate change

(NOTE: Statements in this talk have been challenged by scientists working in this field. Please read "Corrections & Updates" below for more details.) "Desertification is a fancy word for land that is turning to desert," begins Allan Savory in this quietly powerful talk. And it's happening to...

www.ted.com

 

[Blitz97]

Nagy István agrárminiszterrel, Gálhidy Lászlóval, a WWF erdő program vezetőjével, Halmos Gergővel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatójával és Erdei Károly Richárd fakitermelővel vesszük végig a rendeletet és a magyar erdők helyzetét.

 

[Miskolci Ogre]

Nagy István agrárminiszterrel, Gálhidy Lászlóval, a WWF erdő program vezetőjével, Halmos Gergővel, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület igazgatójával és Erdei Károly Richárd fakitermelővel vesszük végig a rendeletet és a magyar erdők helyzetét.

Nem Hermann Ottó volt az utolsó polihisztor vazze henem Gálhidy ! Eszem faszom meg áll ! Ha hazaéerek tuti meghallgatom !

 

[Blitz97]

Nem Hermann Ottó volt az utolsó polihisztor vazze henem Gálhidy ! Eszem faszom meg áll ! Ha hazaéerek tuti meghallgatom !

Tehát összefoglalva: meg se hallgattad, de máris szar az egész, mert nem szimpatizálsz egy PhD fokozattal rendelkező biológussal pusztán azért, mert az nem erdőgazdasági szempontból nézi a történetet.

 

[phaidros]

Föld sem kell a termeléshez

Akár a város közepén is megtermelhető a friss zöldség, ráadásul még termőföldre sincs hozzá szükség. Az úgynevezett akvapóniás rendszerek elterjedése alaposan átformálhatja a mezőgazdaságról alkotott korábbi képet.

magyarnemzet.hu

"A cseh szakemberek szerint egy ezer négyzetméteres akvapóniás farmon egy év alatt ugyanannyi zöldséget lehet megtermelni, mint egy 18 ezer négyzetméteres, hagyományos gazdaságban, a halhozam pedig nagyjából egy húszhektáros halastónak felel meg."

Annyira hanyatt vannak esve, hogy nem kell hozzá termőföld se és, hogy mekkora truváj. De azért megkérdezném, hogy például a termesztésben teljesen elterjedt kókuszrostos termesztéshez mennyi termőföld kell?