Egyévesek a budapesti méhlegelők: megsokszorozódott az élővilág, és egy hódcsalád is megjelent.....
2022. június 20. – 16:10
Méhlegelő a Déli pályaudvar mellett, a Vérmezőn 2021. júniusban – Fotó: Telex
Tavaly indult Budapest méhlegelősítése Vadvirágos Budapest néven 28, átlagosan egy-egy hektárnyi mintaterületen, amelyek száma idén néggyel nőtt. Bár a Városházán az első év után még nem számítottak jelentős sikerekre, a természet mégis meglepte őket: már egy év alatt megsokszorozódott a növények és az állatok száma a vadvirágos réteken, az egyik helyszínen előbújt a hazai természetvédelem egyik legfontosabb növénye, a másikra pedig egy hódcsalád költözött. Az még kérdéses, hogy a kémiai szúnyogirtás vagy az influenszerek jelentenek-e nagyobb veszélyt a városi vadvirágos foltokra, az viszont biztos, hogy egyre inkább a nagyvárosok zöldfelületei lesznek a beporzók menedékei. Bardóczi Sándorral, Budapest főtájépítészével vettük végig az eredményeket, meglepetéseket és konfliktusokat.
Ezt onnan tudja a területeket kezelő Főváros, hogy a 28-ról idén 32-re bővült vadvirágos foltokat az Ökológiai Központtal együttműködésben monitorozzák: vizsgálják a növényi és állati biodiverzitást, figyelik, hogyan változik a fajok száma. A módszerükben a kontroll is jelen van, ugyanis a helyszínekhez közeli kaszált területeket, az úgynevezett kontrollnégyzeteket is vizsgálják.
Egyre több helyen alakítanak ki méhlegelőket a világ számos pontján azért, hogy növeljék a beporzó rovarok városi életterét. A Városháza csapata a Nyugat-Európában 10-15 éve zajló hasonló esetekből inspirálódott és
indította el 2021-ben közel harminc hektáron a Vadvirágos Budapest nevű programját.
Mi is az a méhlegelő, és hogy lehet bárkinek olyan?
A méhlegelő röviden: nem bolygatott zöld felület. Nyugat-Európában már szinte minden kiskertben – még a pár négyzetméteresekben is – van szabadon hagyott rész, amit a többség egyszerűen csak hagy nőni, míg mások vadvirág-keverékkel támogatják meg az itt élő növényeket. Évente legfeljebb kétszer ajánlott lekaszálni az ilyen területeket, ennek az egyik legjobb időszaka az első magszórás utáni, a másik az ősz beállta előtti. A kaszálékot érdemes a helyszínen hagyni, ez táplálja a talajt. Akinek nincs kiskertje, akár az erkélyén is kialakíthat méhlegelőt minimálisan több energiaráfordítással. Ide érdemes olyan virágkeveréket vásárolni, amely jó mézelőféléket tartalmaz.
Meglepetések nőttek ki a földből
A legtöbb kísérleti területen nem vetettek, hanem arra voltak kíváncsiak, mi nő ki magától a békén hagyott földből. Egyáltalán nem számítottak arra, hogy már az első évben felbukkannak védett növények, mivel „általában ők hosszabban kelletik magukat” – ahogyan Bardóczi Sándor okleveles tájépítészmérnök, a Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztályának vezetője fogalmaz a Telexnek.
Ugyanakkor idén három védett és egy fokozottan védett növény jelent meg a méhlegelők egyikén:
– töpreng az influenszerjelenség hátulütőin a főtájépítész.
A méhbangó mellett két védett Duna menti csillagvirág és a
budai imola is váratlan visszatérő; utóbbi a budai hegyvidéken is egyedinek számít, a csillagvirág pedig a Duna menti ártéri keményfás ligeterdők virága volt. „Miután ezeket a fákat mind kivágták, nincs már ilyen erdő. Ez a virág jó indikátora annak, hogy a természeti kezelésnek milyen irányba kellene mennie a megtalált élőhelyen” – magyarázza Bardóczi.
A MÜPA melletti rézsű – Fotó: Kovács Orsi
A többi visszatérőre, elsősorban a mezei virágokra, tulajdonképpen számítottak, itt a meglepetést az okozta, hogy váratlan helyszíneken – mint a vasúti töltések, út melletti rézsűk – jelentek meg nagy számban és fajgazdagságban. Bardóczi Sándor szerint
A kísérleti területek közül az egyik legmeglepőbb a Rákóczi híd pesti hídfőjénél található rézsű volt: „Érdekes, hogy ez az egyik legszuperebb vadvirágos rétünk, a botanikusok is a fajgazdagság csodájára jártak itt”.
Négyféle élőhelytípus van Budapesten
Három jellegzetes helyszínen jelöltek ki méhlegelőket:
- természetközeli állapotban lévő területeken, amelyeket korábban intenzíven kaszáltak,
- nagyon meredek rézsűkön,
- útelválasztó zöld sávokon.
A zöld sávoknál arra is kíváncsiak, hogy milyen az úgynevezett hőszigethatás, hiszen ezek a területek természetes légkondicionálóként működnek.
Forrás: Főpolgármesteri Hivatal Tájépítészeti Osztály
További lehetőséget látnak még a városi vízfolyások medrében, például a Rákos- vagy a Szilas-pataknál. Utóbbinál például a természetvédelmi terület mellett már megtiltották a kaszálást, és ennek a hasznát mi sem mutatja jobban, mint hogy
Jelenleg egyeztetnek néhány olyan kerülettel, ahol patak is csörgedezik, hogy némely patakszakaszokon évi két alkalomra csökkentsék a kaszálások számát.
A szakembereket talán nem lepte meg, a városlakók számára viszont újdonság lehet, hogy Budapesten négy eltérő élőhelytípus van, ezek pedig annyira elkülönülnek egymástól, hogy a fajkészletük is más. Mindegyikben alakítottak ki méhlegelőket. Ezek:
- a hegyvidéki,
- a pesti homoki pusztagyepszerű képződmény,
- a Duna menti nedves láprét jellegű
- és a nagyon urbanizált városi (a főtájépítész szerint még itt is meg lehet szólítani a természetet)
Emberi reakciók: a politikai akciókaszálástól a képregényig
Az állat- és növényvilág tehát meglepően jól reagált a programra, ugyanakkor a humán reakciók sem mellékesek – itt már színesebb a kép, mint egy frissen kialakított méhlegelő látványa. Pozitív meglepetésként érte a szakembereket, amikor június elején egy grafikus hölgy küldött nekik egy gyerekeknek szánt képregényt, amit a programjuk ihletett: az egyik főszereplők a vadvirágok, a másik a kullancsok. De ugyanilyen pozitív meglepetés volt az, hogy
És a másik oldal: elhíresült az akció, amikor a Fidelitas aktivistái a klímaválságot és az arra adandó válaszokat balos hóbortként értelmezték, pedig csak Székesfehérvár fideszes polgármesteréhez kellett volna elugraniuk mentorálásra, aki – mialatt ők épp
kaszával estek neki a budapesti méhlegelőknek – városában a leendő vadvirágos réteket
alakítgatta.
De végső soron akciókaszálásuk is csak a biodiverzitást fokozta: „Rossz élmény volt, amikor bekerültek a politikai influenszerek látómezejébe a méhlegelők, mert meg sem hallgatták vagy lehurrogták az érveinket. De például a Fidelitas kaszálása átfordította a közvéleményt, miután így mindenki megismerte a programunkat, és ezért nagyon hálásak voltunk” – keretezi át a történteket a szakember.
A méhlegelő kiszorítja a kutyakínzó egérárpát
A Fidelitas szabadcsapatán kívül a szénanáthások (erről később még lesz szó) és a kutyatartók fogadták ellenérzéssel vagy kritikával a programot. „Budapesten a legnagyobb közterület-használók a kutyások. Sok gazda úgy élte meg a méhlegelők megjelenését, hogy elvettük tőlük a területüket, pedig a meredek rézsűkön például nem annyira szívesen sétálnak a kutyák” – mondja Bardóczi.
Fotó: Bardóczi Sándor / Facebook
Jelenleg három olyan, konfliktusokkal övezett terület van, ahol a kutyások türelmét és megértését kérik: az Óbudai-sziget, a Tabán és a Vérmező. A főtájépítész megnyugtatásként elmondta, hogy a kutyák orrát és fülét irritáló egérárpa pont a méhlegelőket utálja a legjobban, idővel vissza is szorul onnan, mivel elnyomják a versenytársak. Ezzel szemben vidáman terjed mindenütt, ahol kaszálják, tapossák, zavarják a területet.
Kis goda Fotó: SAVERIO GATTO/Biosphoto via AFP
444.hu
