Ezzel a megközelítéssel a bajom az, hogy egyik autót akarjátok a másikra cserélni. Ez nagytávolságú egyéni utazásnál még megérthető, de a jövő az lenne, hogy a városokban adott zónákban ne akaron senki autózni és ennek ára olyan legyen, hogy szokjanak le róla az emberek. Lásd dugódíj, behajtási zónák, stb.
A villamos autó az autózás hatásainak legalapvetőbb problémájávan nem tud mit kezdeni, nevezetesen, hogy a városban emberek és ne autók lakjanak...
A topik címében ez is benne van.
Én azt mondom, lehessen egyénileg közlekedni a városban is, de legyenek hozzá a felszínről eldugott mélygarázsok, sőt, egyenesen mély autóutak.
Budapest jelenkori hatalmas problémája, hogy egyfelől minden lakóövezetből bel- és külvárosban egyaránt P+R parkoló lett, ahelyett, hogy igazi P+R parkolókat építettek volna, így ezeken a csomópont közeli lakótelepeken és belváros közeli lakóövezetekben se élni se parkolni az ott ténylegesen lakóknak már nem lehet.
Másfelől pedig a normális közlekedést a félsikerű autózásellenes pogromok oly módon tették tönkre, hogy se autózni, se máshogy haladni, létezni nem lehet. Két szék közt a pad alá.
Pár példa:
Blahán eredetileg a Rákóczi út lement volna a Nagykörút alá, ezért épült a nagy aluljáró. Ez a terv elhasalt a kivitelezéskor (60-as évek vége) élretörő felüljárólobby aknamunkájának következtében. Csakhogy a felüljárólobby mire meg tudta csinálni a felüljáróit (Róbert Károly Krt/Váci út, Tökhöly út/Rottenbiller utca, Flórián tér, Nyugati tér, Hegyalja út és az Üllői út felüljárói), elhasalt a felüljáró mánia-ellenes mozgalmak akcióin, így végül nem épült se fel- se aluljáró. Hatása ismert, míg a föld alatt kialakult egy szép csövestanya, a felszínen meg állandó a dugó.
Évtizedek óta megpróbálják a dunai alsó rakpartok forgalmát a föld alá levinni, de ezek a projektek elhasalnak a környezetvédők forgalomellenes akcióin, melyet a legperverzebb módon, indirekt forgalom lassítással próbálták megakadályozni. Ezzel csak azt érték el, hogy autózni ugyan kell, mert nem lehet minden ingóságunkat a hónunk alatt keresztülbékávézni a városon, de legalább a belassult forgalomban nagyobb lett a környezeti terhelés, nőtt a károsanyag kibocsátás, stresszháttér, balesetek, rák, éc és elmebaj kockázata.
Adott a kelet-nyugati fő haladási útvonal, ami a 3-as út - Kerepesi út - Rákóczi út - Kossuth Lajos utca - Erzsébet híd - Hegyalja út - BAH csomópont - M1/M7 bevezető.
Ezt ugye a fentiek alapján kettévágja a Nagykörút, de legalább innen egyenesben háborítatlanul lehetett haladni az Erzsébet hídra, ha már eljutott odáig az ember.
Nem baj, hiába volt jó a Petfői Sándor utca végi aluljáró, betömték, hogy ne legyen ott (mert zavarta a vároképet(?), cserébe most bedugult az egész. A Váci utca gyalogos aluljáróját felszíni zebrára cserélték, had csapkodjuk el a gyalogosokat.
Margit híd felújítás: a margitszigeti lejáró gyalogos lauljáróját is kiveztették a hídpályára, had legyen ott is egy lámpa a kocsiknak végül is az a jó, hogy egy íves hídon várakozzanak az autósok, szennyezve a környezetet. Addig legalább a sorukra várakozó gyalogosok is szagolhatják a benzingőzt.
Árpád híd pesti hídfő: eredetileg gyorsítósáv jött volna fel a Népfürdő utca felől, de az túl drága lett volna, inkább beraktak egy lámpát. Persze, hát nyilván a Róbert Károly körút hídra hajtó és a Váci úti felüljáró alatt megidnuló forgalmát kell megfogni, had duguljon vissza az egész vagy két km-t!
Látható, hogy elektromos vagy hibrid ide vagy oda, a környezeti terhelés addig magas lesz, amíg érdemben nem gyorsítják fel a közlekedést az ellenérdekelt felek szintbeli elkülönítésével. Nincs semmi bajom a közösségi közlekedéssel vagy a car sharinggel, de nekem nagyon sok dolgom van újpestről csepelre, amihez buszra, metróra villamosra nem igazán felhordható eszközöket szállítok. Ehhez nekem személyautó kell. Én, peremkerületi az ilyen útjaimon autózni fogok.