Közlekedés (infrastruktúra, vasút, autó-motor, elektromos járművek, ...)

[torsen]

Van VW Jetta hyibrid modell?

Az első a Golf V alapokon nyugvó Jetta Mark V volt, de ezt csak az USA-ban forgalmazták. (ha jól tudom). Magyar piacra nem került, az biztos, ami itthon van az magánimport. 1,4 TSI motor (140Le) plusz egy 20kW-os villanymotort bepasszíroztak a DSG váltó megnyújtott kuplungharangjába. Betettek egy leválasztó kuplungot is, így a kocsi tisztán villannyal 125km/h-t megy és ezt a vezető egy gombnyomással kiválaszthatja (benzinmotor leáll) max 70km/h tempóig. Az akku nem túl nagy 1,1kWh-s. (Ezek a mark V-re vonatkoznak, későbbieket nem nagyon ismerem)

Amúgy:
https://www.autoscout24.hu/talalato...Ch1Efg8uEAAYASAAEgIQzPD_BwE&sort=price&desc=0

 

[blitzkrieg]

Ezt sem sikerült megérteni. Az országnak nincs arra pénze most, hogy önerőből biztosítsa a saját termelésének gerincét, de te meg behaluzod, hogy gond nélkül megoldjuk ezt. Aha... A piac igény esetén megoldán, piaci áron és sebességgel...

Ne haragudj, de te vagy az aki a valóságot ignorálod.
Először jössz azzal, hogy ha az autók elektromosak lennének, akkor nem bírná az elektromos hálózat. Még te is kiszámoltad, hogy ha a TELJES járműpark (traktorral, teherautóval stb. együtt) árammal menne, akkor kb. 50%-al nőne meg a mostani fogyasztásunk, ami a mostani Paksnak felel meg.
Erre írom, hogy a világ nagy részén a hazai fogyasztás többszörösét fogyasztják és mégis bírja a hálózat.
Nem hinném, hogy a mi hálózatunk szarabb lenne, mint a cseh, szerb, horvát vagy lengyel. Ha az övék bírja a miénknél 1,5-2-szer nagyobb fejenkénti terhelést (hogy a brutálnagy telhelésű skandinávokat ne említsem), akkor a miénk miért ne bírná? Vagy számunkra miért lenne lehetetlen úgy kiépíteni, hogy bírja?
Az országnak arra ugyebár van pénze, hogy minden évben 2,66 milliárd euró értékben vegyen nyersolajat, továbbá arra is van pénz, hogy évi X millió euróért vegyen gázt az erőművekbe, de arra nincs pénz, hogy évi 400-500 millió euró törlesztőt fizessen 1-1 atomerőműért, 30 éves hitel esetén? A hitel lejárta után pedig még legalább 30 évig meg szinte ingyen termelnék az áramot.

 

[blitzkrieg]

Javíts ki, ha tévednék, de az a kompresszor maximális teljesítménye. Az szakaszosan megy vagy kisebb teljesítményen. A beépített teljesítmén nem egyenő a terhelés*üzemidő energiájával.

Általában 0,5-1 literes üzemanyag fogyasztásnövekedést írnak az autókra, ha használják a légkondit.

 

[torsen]

Javíts ki, ha tévednék, de az a kompresszor maximális teljesítménye. Az szakaszosan megy vagy kisebb teljesítményen. A beépített teljesítmén nem egyenő a terhelés*üzemidő energiájával.

Nyilván nem megy mindig maxon. Tudom,nincs autód,de ha napsütésben haladsz és a klíma fel van tekerve, akkor közel vagy a max powerhez. Egyébként általában nem szakaszosa az autó klímák üzeme (túl nagy a folyamatoshűtés igény a hőszigeteléshiánya miatt), hanem a klímaközeg szállítási mennyiségét illetve nyomását szabályozzák. Régebben a klímakompresszorok többhengeres (általában 5-6) axiáldugattyús ún, támolygó tárcsásak voltak,ahol a tárcsa billentési szögével lehetett szabályozni a dugattyúlöketet,így a szállítást. Az említett Jetta Eaton gyártmányú kompresszora ún, scrollkompresszor (olyan mint arégi VWk.ben a G-töltő) amiben elvileg alig van súrlódása a korábbi dugattyús kivitelűekhez képest és így is 6,2kW-t tettek oda hajtásnak. Amúgy a klíma szerepe (teljesítmény felvétele)olyan fontos olyan nagy (blitz írta a motor teljesítmény 10%-t és ez kb igaz) hogy az automata váltók esetében kick-down-nál (padlógáz) a klíma teljesen lekapcsol rendszertől függően 8-10 másodpercre. (előzés)

 

[torsen]

Javíts ki, ha tévednék, de az a kompresszor maximális teljesítménye. Az szakaszosan megy vagy kisebb teljesítményen. A beépített teljesítmén nem egyenő a terhelés*üzemidő energiájával.

Az generációs Nissan Leafen végeztek egy hosszabb mérést (más adatom nincs). A gyári hatótáv adat 160km volt. Az első tesztfutáson 20 fokos külső hőmérséklet volt (se fűtés, se klíma) és 61km/h lett az átlagsebesség az autó 222km után állt meg.A második teszt során -10 fok volt, ment a fűtés, városi forgalomban lassú 24km/h-s átlag mellett 100km-t tudott az autó. A harmadik esetnél 35 fok volt (dübörög a klíma), az átlagsebesség közel ideális 89km/h, a hatótáv 110km lett.

 

[molnibalage]

Ne haragudj, de te vagy az aki a valóságot ignorálod.
Először jössz azzal, hogy ha az autók elektromosak lennének, akkor nem bírná az elektromos hálózat. Még te is kiszámoltad, hogy ha a TELJES járműpark (traktorral, teherautóval stb. együtt) árammal menne, akkor kb. 50%-al nőne meg a mostani fogyasztásunk, ami a mostani Paksnak felel meg.

Te láttál valaha hálózati csatlakozási tervet? Én a műszaki tartalmát nem értem nagyrészt, mert nem vagyok villamosmérnök, de neked a jelek szerint lövésed sincs arról, hogy egy hálózatnak milyen elemei vannak, hol van a szűk KM és milyen követelményeket írnak elő, ha te plusz fogyasztót vagy termelőt akarsz X teljesítményszint felett csatlakoztatni.

Erre írom, hogy a világ nagy részén a hazai fogyasztás többszörösét fogyasztják és mégis bírja a hálózat.

Mert évtizedek alatt fejlődött akkorára és az ipar által. Az autózás meg arról szólna, te sügér, hogy a vársoba olyan pontfogyasztókkal kúrnád szét az egészet, mintha minden lakóház mellé hirtelen odatennél MW fogyasztású ipai üzemeket, amik ráadásul nem zsinóráramban, hanem lengedezve fogyasztanának.

Te tényleg ennyire vaksi vagy....??????

Nem hinném, hogy a mi hálózatunk szarabb lenne, mint a cseh, szerb, horvát vagy lengyel. Ha az övék bírja a miénknél 1,5-2-szer nagyobb fejenkénti terhelést (hogy a brutálnagy telhelésű skandinávokat ne említsem), akkor a miénk miért ne bírná? Vagy számunkra miért lenne lehetetlen úgy kiépíteni, hogy bírja?

A felsorolt poszt KGST (kivéve jugó) országok fogyasztása hol többszörös....????

Az országnak arra ugyebár van pénze, hogy minden évben 2,66 milliárd euró értékben vegyen nyersolajat, továbbá arra is van pénz, hogy évi X millió euróért vegyen gázt az erőművekbe, de arra nincs pénz, hogy évi 400-500 millió euró törlesztőt fizessen 1-1 atomerőműért, 30 éves hitel esetén? A hitel lejárta után pedig még legalább 30 évig meg szinte ingyen termelnék az áramot.

Ez már tényleg epic.... Az ugye megvan, hogy a hálózatfejlesztést az a meglevő import finanszírozása mellett kell csinálni? Tehát laza hány százalékos kiadás növekedési is ez?

Mondom, olyan szinten ignorláod a valóságot, hogy az valami elképesztő.
Halkan kérdezem meg, hogy nekem mi a frászkarika a végzettséged és hol dolgozol...?

 

[torsen]

Javíts ki, ha tévednék, de az a kompresszor maximális teljesítménye. Az szakaszosan megy vagy kisebb teljesítményen. A beépített teljesítmén nem egyenő a terhelés*üzemidő energiájával.

A villanyhajtású klímánál a hajtómotor fordulatszám szabályozásával végzik a szállítási mennyiség szabályozását. (A hűtőszekrény kompresszor hajtása állandó fordulatszámú aszinkron motoros, ezért szakaszos a kompresszor üzeme).A hajtómotor kommutátor nélküli ún. elektronikus kommutációjú egyenáramú villanymotor így nincs érintkezés,kopás, kopástermék a zárt rendszerben.

 

[tonyo]

A hazai rendszer állapotokrol csak annyit hogy 2016 ban legalább 10-12 áramingadozásunk volt bármiféle külső környezeti hatások nélkül. Egy egy ilyen ingadozás után nem kevés értékű selejt keletkezet. A helyzet akkor javult mikor a közeli nagy transzformátor telepet "sok" évi küszködés (csigatempoban) felújították,bővitették, modernizálták. Amihez hozzájárult a cégek felöli baszogatás is az eon felé. Egyébként is egy piac orientált cég csak akkor fejleszt, újit fel ha már a vevők részéről jelentős nyomás nehezedik rá. Addig maximálisan elvan.

 

[misinator]

Egy szó, mint száz - mivel nincs veszteséghő - a fűtés az elektromos autóknál télen zabálja az áramot, a klíma meg nyáron zabálja az áramot.
Az év bő egyharmadában ülsz egy szigetel(hetet)len fémdobozban, egy másik harmadában meg ülsz egy üvegházban.

S ezzel csak az a gond, hogy a mai elektromos autók hatótávja egy vicc, ha meg használod a fűtést - hűtést, akkor ez még a 400-500 kilométeres hatótávolságnál is komolytalanná teszi a dolgot.

 

[Törölt tag 1711]

Ne haragudj, de te vagy az aki a valóságot ignorálod.

A valóság az, hogy van egy rendszerünk. A-B között közlekedő járművekkel és az azokat hajtóanyaggal ellátó X helyeken található töltőállomásokkal, meglévő logisztikai háttérrel, ellátórendszerrel.

Ezt akarod felborítani új hajtóanyag bevezetésével, amihez új töltőállomások kellenek (nagyobb számban, mint ami jelenleg van), új ellátási útvonalakat kell kiépíteni alállomásokkal, több ezer km-nyi nagyfeszültségű vezetékkel, és kell egy teljesen új ellátórendszer ahonnan az energiát vételezik. Ezt már munkaerővel bírni is brutális lenne (Soros diploma nem jó atomhasadás szabályozott keretek között történő irányításához), a költségvonzatába jobb bele sem gondolni.

 

[ozymandias]

Ha a teljes átállás megtörténne -teherforgalom is?!?-, akkor a 34.000GWh felezés után (az elektromotorok kb. 2x jobb hatásfoka miatt), akkor is kellene egy Paks 1 még!!!

Kéretik leellenőrizni, szerintem "nagyságrendileg" jó!

Lemaradtam, odahaza kiépül a szupravezetōs hálózat meg az ideális trafó és a legutolsó nemzeti konzultáció megszüntette a reaktanciákat is!?

A hagyományos üzemanyagoknál gondolom a tankerek is benne vannak (fimomító-benzinkút-viszonylat), akkor ezt a paksi példában is bele kellene venni. Nem kevés leosztó-trafó van a rendszerben (ezeken veszteség van. A tekercs jellegű alkatrészek induktív reaktanciát csinálnak, a fázist késleltetik. A kondenzátor ennek az ellentéte.)

A mai villamos hálózat olyan, mint egy segway. A fō reaktancia a induktív, plusz adott a terhelés. Ez egy inga, a fázisszög itt a reaktancia miatt jelentkezik, amit korrigálni kell, hogy az egyensúly megmaradjon (segway ugyanez, giroszkóp és gyorsulásmérō segítségével a keréknél lévō két elektromotor nyomatékával korrigálja ki az utas súlypont-változását, ami egy inverz ingánál a fázisszög.)

A villamos rendszerben a terhelést az induktív reaktancia billegteti (itt az egyensúly az, hogy van delej), ami a hasznos teljesítményt csökkenti. Ideális állapotban a bemenō teljesítmény egyenlō hasznos teljesítmény. Ekkor ez egy egyenes. Ha van ellenállás, akkor ez a hasznos teljesítmény csökken, lásd Ohm-törvény. A kondenzátor, tekercs ugyanígy működik - egyenáram esetén.

Otthon nincs egyenáram, helyette váltó. A klasszikus ohmikus ellenállás ugyanúgy viselkedik. A tekercs, kondenzátor nem. Váltóráramnál megjelenik a reaktancia (induktív vagy kapacitív). Ez nagysága függ a frekvenciától és a kapacítástól/induktivítástól. Az eredeti egyenes helyett kapunk egy derékszögű háromszöget. Az àtfogó a bemenō teljesítmény, az egyik befogó a látszólagos teljesítmény, a másik a meddō. A meddō az induktív és kapacitív mértani közepe. Ezt célszerű kis értéken tartani.

Tele vagyunk tekercsekkel. Az áramszolgálató folyamatosan ezzel az induktív résszel szív. Ezért ha nagyfogyasztó vagy, akkor vagy telepítesz egy fázisjavítót, vagy brutál cosfi felárat fizetsz - mivel a szolgáltató letelepíti a fázisjavítót...

A segway-es példánál maradva, a jelenlegi rendszer működik, bár nehezen. Azok a technológiák épültek ki, amik az induktív részt csökkentik, általában egyirányban. Olyan viszont tudtammal nincs, hogy a hatalmas kondenzátortelepek fázissietését kompenzálják, bizonyos mérték felett.

Ha a segway-en állsz és kicsit hátba rúglak, azt lehet, hogy még megoldja, de ha nagyobbat kapsz, akkor a segway-el együtt repülsz...

 

[LMzek]

Javíts ki, ha tévednék, de az a kompresszor maximális teljesítménye. Az szakaszosan megy vagy kisebb teljesítményen. A beépített teljesítmén nem egyenő a terhelés*üzemidő energiájával.

Az átlagos diesel 5 éve -mikor kérdeztem a BME-s srácot- kb. 1.5 kW -t "vesztett" mikor bekapcsolt a klíma. Megnéztem az akkori -kevésbé hazudós- teszteket is, kb stimmelt a többlet fogyasztás. A mostaniak sem lehetnek sokkal több. Az elektromosnál szerintem a motor nagy induló-árama miatt jóval nagyobb értékű boztosítékot kell betenni. Hálózati elektromos motoroknál kb háromszoros automata kellett a garázsba.

U.i: 230-as klímánál az "inverter" a kulcs-szó, az nem csak ki/be kapcsolja a klímát, hanem a kompresszor teljesítményét is szabályozza valamilyen mértékben.

 

[LMzek]

A Paksos számításod ok, de szerintem azt az áramot nem hidrogénfejlesztésre fogják használni, hanem akkutöltésre.
100 km megtételére elegendő hidrogént 47-68 kW árammal állítasz elő (attól függ mekkora nyomást kell előállítani). Na már most, 60 kW árammal sokkal többet (300-500 km) tudsz megtenni, ha sima elektromos autóval mész.
Drága dolog ám az elektrolízis.
https://villanyautosok.hu/2017/06/16/ezert-nem-eletkepes-az-uzemanyagcellas-auto/

Több tanulmány írta már a -szerintem is- jelenleg(közeljövő) megoldását(amit a kényszer fog kierőszakolni!), amit két erős ipari lobby is "fúr rendesen":
Magashőmérsékletű (gáz-hűtésű, folyadék-fém hűtésű) atomreaktor használata hidrogén előállításra. A kb 35%-os villamos-energia előállítás, majd a nem sokkal jobb elektrolízis javarésze kimarad. Ez csak nagyvonalakban, a prof. Google segít!

"Csak" az olaj-lobby és "csak" a (jelenlegi technológiás) atomerőmű-gyártó lobby fúrja még a tanulmányok nagy nyilvánosságát, elérhetőségét is.
Az elektro-kémiai vízbontásnál sokkal jobb hatásfokú.

Az olaj-lobby-t nem kell indokolni, az "erőmű-gyártók" meg még -szintén- nem vették ki a százszoros hasznot.

 

[tonyo]

Nemrég láttam egy promo videót hidrogén hajtású ivecco kamionrol. Továbbá az LNG hajtás is kezd elterjedni a kamionok körébben. Az elektromos meghajtás 20-40 tonna ösztömeg között nem használható költségesen. Meg gyakorlatilag plusz felesleges tonnákat eredményez.

 

[molnibalage]

"Csak" az olaj-lobby és "csak" a (jelenlegi technológiás) atomerőmű-gyártó lobby fúrja még a tanulmányok nagy nyilvánosságát, elérhetőségét is.
Az elektro-kémiai vízbontásnál sokkal jobb hatásfokú.

Az olaj-lobby-t nem kell indokolni, az "erőmű-gyártók" meg még -szintén- nem vették ki a százszoros hasznot.

Innen asszem felelslegs is tovább olvasni téged. Eltévesztetted a topikot és a fórumot is. De keményen...

 

[fishbed]

Lemaradtam, odahaza kiépül a szupravezetōs hálózat meg az ideális trafó és a legutolsó nemzeti konzultáció megszüntette a reaktanciákat is!?

A hagyományos üzemanyagoknál gondolom a tankerek is benne vannak (fimomító-benzinkút-viszonylat), akkor ezt a paksi példában is bele kellene venni. Nem kevés leosztó-trafó van a rendszerben (ezeken veszteség van. A tekercs jellegű alkatrészek induktív reaktanciát csinálnak, a fázist késleltetik. A kondenzátor ennek az ellentéte.)

A mai villamos hálózat olyan, mint egy segway. A fō reaktancia a induktív, plusz adott a terhelés. Ez egy inga, a fázisszög itt a reaktancia miatt jelentkezik, amit korrigálni kell, hogy az egyensúly megmaradjon (segway ugyanez, giroszkóp és gyorsulásmérō segítségével a keréknél lévō két elektromotor nyomatékával korrigálja ki az utas súlypont-változását, ami egy inverz ingánál a fázisszög.)

A villamos rendszerben a terhelést az induktív reaktancia billegteti (itt az egyensúly az, hogy van delej), ami a hasznos teljesítményt csökkenti. Ideális állapotban a bemenō teljesítmény egyenlō hasznos teljesítmény. Ekkor ez egy egyenes. Ha van ellenállás, akkor ez a hasznos teljesítmény csökken, lásd Ohm-törvény. A kondenzátor, tekercs ugyanígy működik - egyenáram esetén.

Otthon nincs egyenáram, helyette váltó. A klasszikus ohmikus ellenállás ugyanúgy viselkedik. A tekercs, kondenzátor nem. Váltóráramnál megjelenik a reaktancia (induktív vagy kapacitív). Ez nagysága függ a frekvenciától és a kapacítástól/induktivítástól. Az eredeti egyenes helyett kapunk egy derékszögű háromszöget. Az àtfogó a bemenō teljesítmény, az egyik befogó a látszólagos teljesítmény, a másik a meddō. A meddō az induktív és kapacitív mértani közepe. Ezt célszerű kis értéken tartani.

Tele vagyunk tekercsekkel. Az áramszolgálató folyamatosan ezzel az induktív résszel szív. Ezért ha nagyfogyasztó vagy, akkor vagy telepítesz egy fázisjavítót, vagy brutál cosfi felárat fizetsz - mivel a szolgáltató letelepíti a fázisjavítót...

A segway-es példánál maradva, a jelenlegi rendszer működik, bár nehezen. Azok a technológiák épültek ki, amik az induktív részt csökkentik, általában egyirányban. Olyan viszont tudtammal nincs, hogy a hatalmas kondenzátortelepek fázissietését kompenzálják, bizonyos mérték felett.

Ha a segway-en állsz és kicsit hátba rúglak, azt lehet, hogy még megoldja, de ha nagyobbat kapsz, akkor a segway-el együtt repülsz...

Nem a frekvencia , hanem a feszültség és az áramerősség tolódik el. Induktív vagy kapacitív meddő teljesítményt hozva létre.

 

[fishbed]

Az inverteres vagy frekvencia szabályozás a motorok fordulatszámát képes nagyon finomam változtatni. A motor teljesítményének szabályozásával együtt.

 

[ozymandias]

"Csak" az olaj-lobby és "csak" a (jelenlegi technológiás) atomerőmű-gyártó lobby fúrja még a tanulmányok nagy nyilvánosságát, elérhetőségét is.

Meg az a mocskos anyag, amelyik nem viseli ezt a hōmérsékletet. De ne offoljuk szét ez a topikot

 

[ozymandias]

Nem a frekvencia , hanem a feszültség és az áramerősség tolódik el. Induktív vagy kapacitív meddő teljesítményt hozva létre.

Így van, köszönöm a korrekciót. Figyelmetlenség jelen volt

 

[lui7889]

Egy, aprócska felvetés (jelzem laikusként) lehetne e olyan hálózatot létrehozni benzinkutak mintájára, ahol nem töltöd az autót csak simán bemész és cseréled a lemerült aksit egy telire, mint ceruzaelemet a távirányitóban? és már lehet is tovább suhanni,